Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-08 / 182. szám

fftófl. augusztus S.' ffW WWBVÄffiWIWÄÖ S Mdat Katonaélet civilben B Vezetők a T-betűs kocsin B Jutalomszcrbadság lövészetért B Rakétatechnika Nagy kallóban Ismerősek a nagy „T” be­tűs kocsik az utcákon. A vo­lánnál ülő — tanulóvezető. A kocsi oldalán a felirat jel­zi: a jelölteket honvédelmi szövetség oktatja a gépkocsi- vezetésre. Köztük sok fiatal, 18—20 éves van. A tanulóvezető gyakran célpontja a gyalogosoknak, < e áz idős gépiátművezetők­nek is. Őket mindenki más­képp értékeli. Sorköteles a volánnál Legritkábban a valóságnak megfelelően sorkötelesek, akik az MHSZ keretében elő­képzésen vesznek részt, s amikor hosszabb, vagy lövi- debb idő után bevonulnak a hadseregbe, ők veszik kezük­be a katonai gépjárművek kormányait. Több ezer kilo­métert vezetnek, s leszerelés után szívesen látják őket a vállalatok. Ezek a fiatalok a polgári életben, az MHSZ-ben szak- másítot.t gépkocsivezetői jo­gosítványt szereznek. A szak­ma mellett katonás fegyel­met, politikai ismereteket is tanulnak. Az előképzés később sok­szorosan kamatozik. Hogy ki­nek hogyan, arról vallanak többek között azok a levelek, képeslapok, amelyeket Elek Istvánnak, a nagykállói járá­si MHSZ-titkárnak küldtek katonafiatalok. Három kiskatona a Dam­janich laktanyából ír: „Most érezzük, milyen jó volt ott­hon fegyelmezetten tanulni, végezni az alaki foglalkozá­sokat. Most sokkal könnyebb a katonaélet, s a kállóiak az elsők a KRESZ-foglalkozáson. Elek András, Kiss György és Plajos Miklós van itt, Kö- csány Andrást már elvitték fug-vezetői tanfolyamra.” Ők már természetesnek veszik, hogy társuk felderítő úszó gépkocsit vezet. Aki ismeri ezeket a hatalmas járműve­ket, tudja, kitüntetést jelent a néhány hónapja bevonult fiatalnak a kormányához ül­ni. Az első kilences Timándi György honvéd arról írt, hogy MHSZ-munká- jának köszönheti mostani si- kerét. „Egyéves iskolán va­gyok, és szakmát szerzek egy olyan gépről, melyet a polgári életben is használha- tok. Egy év múlva őrvezető­ként kerülök át másik hely­re, de akkor már kezemben lesz a bizonyítvány: gépkeze­lő.” A továbbiakban azt rész­Szakközépiskola műszaki átadása Nyíregyházán Üj, 16 tantermes szakkö­zépiskola műszaki átadását kezdték meg csütörtökön Nyíregyházán. Építésére és berendezésére 16 millió forin­tot költöttek. A háromszintes, modern berendezéssel és fel­szereléssel ellátott iskolában a 16 tantermen kívül mű­hely- és szakelőadói termek, szertárak, mosdók, öltözők, tornaterem és konyha állnak a tanárok és tanulók rendel­kezésére. A hónap közepéig tartó műszaki átadás befeje­zése után megkezdik beren­dezését és szeptember 1-én népesítik be a diákok. Beíőzési kaleidoszkóp Jókai írta egyik regényé­ben: „A régi magyar asszo­nyokra ősszel akár rá is szö­gezhették a kaput, tavaszig ki se kellett jönniük a ház­ból. Ott a hordóban az egész évre való besavanyított ká­poszta, a vendelyben a zsír, polcon a sajt, pincében a zlldság. Égisz nyáron főzték a gyümölcsöt, aszalták a zöld­ség at, szárították a tésztát, savanyították a káposztát.” i gyümölcs tartósításának mú át Appert francia sza­kács 18K'-ben fedezte fel. Forró vízgőzzel, dunsztolás- sal javasolta a gyümölcsök rontását okozó baktériumok, apró szervezetek elpusztítá­sát. Később Pasteur francia kuU'ló jött rá. hogy ez a gő­zölés ártalmára van a gyü­mölcsnek. A káros csirák már 70 C-fok hőmérsél!1cten elpusztulnak, tehát nincs szükség a gőzölésre. Félig, vagy teljesen nyersen is el lehet tenni. így jött divatba a háziasszonyok munkáját megkönnyítő új befőzési módszer, amikor „főzés” nél­kül, cukorral vegyítve tették el a gy ümölcsöt. Volt, aki elfogadta, de sok háziasszonynak volt ezek­et án is a legkeservesebb nap­ja a szilvabefőzés. Reggeltől estig, többnyire nyílt tűzön Kint a szabadban óriási kon- c -roköan főzték össze a gyü­mölcsöt, miközben egy hatal­mas, közepén kilyuggatott fakanállal megállás nélkül keverték. Amikor elkészült, tízkilós hasas cserépedények­be töltötték, kenyérsütö ke­mencében szilárd kérget szá­rítottak a tetejére. Magyar gyümölcsről aligha mondtak dicsérőbb szavakat, mint Musztafa Ali török had­vezér. Miután ebédjét elköl­tötte, a sárgabarack megízle­lése után így kiáltott fáradt harcosaihoz: „Semmirekelő, hitvány ember, aki az ily gyümölcsöt termő föld bir­toklásáért nem kockáztatja életét”. Lestyán Sándor „Uta­zás a fehér asztal körül” c. könyvében őrizte meg a híres mondást. A gondos háziasszony kam­rájából nem hiányozhatott a varázsszernek tartott vadró­zsa gyümölcse. Lekvárt, ször­pöt főztek belőle. Magas C- vitamintartalma sok beteg­ségre ir volt. Egy Matthiolus nevű orvos már 1563-ban foghúsvérzés ellen is aján­lotta és azt javallta, ha a csipkebogyó porával bedör­zsölik a fogakat, a foghúst, megszilárdulnak a laza fo­gak. A legnépszerűbb gyümölcs az alma. Változatos izeivel, színeivel nyártól késő őszig kedvenc Az 1674-ben megje­lent Lőcsei Kalendáriumban ismeretlen szerző a magyar almatermesztés tekintélyes múltjával foglalkozott és azt tanácsolta: „ki azt akarja, hogy veres színű almája le­gyen, áztassa meg elsőbben az oltani való ágat csuka vé­rében, aztán olcsa be és en­nek gyümölcse veres lészen”. * letezi a kiskatona, hogy tár­sai is az MHSZ-nél kezdték, és sokkal könnyebb dolguk van a kiképzésnél, mint azoknak, akik előképzés nél­kül kerültek a hadseregbe. Egy másik levélben Jécsák János mond köszönetét a műszaki kiképzésért. Műsza­kiakhoz került ugyanis, ahol már ismerősként kezdhetett a tanuláshoz. A Dunántúlról érkezett az a levél, amelyben egy katona azt tudatja: a lövészeten kiváló eredményt értem el. Alakra is, köregy­ségre is jól találtam. Három lőszerrel 27 köregységet ér­tem el. Igaz, a fegyverrel már otthon, az MHSZ-nél megismerkedtem.” Jutalom- szabadságot is kapott... Szinte nem is szükséges kommentár a levelekhez. Fel készült fiatalok kerültek ki kezük alól, megismerkedtek a gépkocsival, a különböző fegyverekkel, fegyelmet ta­nultak. Motor- és kocsiveze­tést, modellezést, elektro- és rakétatechnikát. Mindezt a polgári életben, ahol még könnyebben igazíthatok a kö­vetelmények az igényekhez. Később, a honvédségnél már egyszerűbb dolguk van, mint azoknak, akik előképzés nél­kül „mélyvízként” kerülnek a katonaéletbe. Ez persze csak egy része az MHSZ-munkának, a had­sereg életének. Aktualitását az adja meg, hogy sorköteles fiatalok egy csoportja a na­pokban ült padba, a nagykál­lói járásból negyvenen kezd­tek hozzá augusztus 2-án a szakmásított gépjárműveze­tői tanfolyam ismereteinek el­sajátításához. Szülők az MHSZ-nél Az első foglalkozáson nem­csak a fiatalok voltak jelen. Meghívták az MHSZ járási vezetői a szülőket is: hadd ismerkedjenek ők is, lássák, tapasztalják, hogyan készül­nek fiaik. A szakma megszer­zésére és egyben a katonaé­letre is. Ugyanakkor techni­kai kiállításon mutatták be a korábbi tanfolyamok eredmé­nyeit. Hamarosan ezeket a fiata­lokat is láthatják a község, a megyeszékhely utcáin a „T” betűs kocsikkal. Közülük többen hosszú évekig szak­maként élnek majd az MHSZ adta képzéssel, s gépkocsive­zetőként dolgoznak. Lehet, hogy nemsokára ők is leve­lekkel keresik fel társaikat, s beszámolnak, a most tanul­tak hogyan teszik könnyebbé munkájukat, továbbképzésü­ket a hadseregben. M. S. Kiküldött munkatársunk úti jegyzete: Egy főváros hétköznapjai 2. Gondolkodásra készteti az idegent, hogy 9 millió ember élelmezését hogyan oldják meg fennakadás, nagyobb sorbanállások nélkül. Mert a délutáni csúcsforgalomban sem állnak többen sorban, mint nálunk. Csak a sorbán- állók fegyelmezettebbek. Új­ságot, könyvet olvasnak eköz­ben is. Akárcsak a metró moz­gólépcsőjén. Egymás mellett létesültek a gasztronómok — élelmiszer-áruházak. — Több ezer van belőlük, közöttük 17 magyar rendszerű ÁBC-áru- ház, amelyeket magyar ter­vek alapján, magyar szakem­berek építettek. Az élelmi­szer-áruházakban csak élel­miszert árusítanak. Ez nem vicc! Tessék elgondolni, mi minden kapható nálunk egy ÁBC-benl. Friss gyümölcs és zöldség az utcán, pavilonok­ban iá kapható. így elérhető, hogy a moszkvai háziasszony tortúra nélkül jut hozzá a család vacsorájának nyers­anyagához. Nagy a választék és az áru­bőség a gasztronómokban. Kenyér és péksütemény, tej és tejtermék, hús és hal sok­féle, ismeretlen ízeivel ba­rátkozunk meg hamar. A tejtermékek, a halak választé­kát és olcsóságát égy kicsit irigyeltük. Feladtunk a ver­senyt. hogy számoljuk, hány­féleképpen készítik ezeket a konyhai alapanyagokat. Egy­szerűen kilóra mérik. Halat élve, fagyasztva, nyersen és füstölve, többféle módon pá­colva és szárítva árusítják. Már 26 kopekért kapható a szalaka és a legdrágább nagy testű tengeri halnak 1 rubel 30 A moszkvai Vörös téren. kopek kilója. (Tízerhárommal tessék szorozni.) Viszont érthetően kevés és drága a gyümölcs. A terület időjárása a gyümölcstermesz­tésre nem alkalmas. Télen el­fagynak a fák. Messziről keli ideszállítani, s ez megdrágítja a gyümölcsfélék árát. A sár­ga- és őszibarack, a cseresz­nye és a szamóca kilója 2— 2,50 rubel. Viszont a banán csak fele annyiba kerül, mint Magyarországon. A gyümölcs pótlására rengeteg uborkát és paradicsomot fo­gyasztanak. Egyébként is fón- tos kellékei ezek az orosz konyhának. A moszkvai srá­cok úgy „gyűrik” be az utcán a fél karnyi nyers uborkát mint a szabolcsi gyerek az almát. Sok és olcsó a szárí­tott, aszalt gyümölcs, a kon­zerv, s ezek között gyakran láttunk magyar, sőt szabol­csi készítményeket. Nagy mennyiségű és ugyancsak gazdag választékú sűrített vagy szénsavval dúsított gyü­mölcslevet Isznak. Az utcai automaták is három kopek ellenében jéghideg, enyhén fanyar ízű, nem agyoncukro­zott. s így valóban üdítő szörpöt szolgáltatnak. A moszkvai nők mértéktar­tó ízlése az öltözködésben el­ismerést érdemel. Európai di­vat szerint öltöznek, viszont szuper-minit csak külföldi nökön láttunk. Remekül bán­nak a kozmetikai szerekkel, és körükben is kedvelt a vö­rös hajszín minden árnyalata. Kerestük a magyarázatát, miért nincs „egyenruhájuk”. Véletlenül sem láttunk azo­nos fazonú és mintázatú ru­hákat. (A magyar nők saj­nos sokat bosszankodnak (A szerző felv.) emiatt.) Elmondták, hogy szerte az országban sok gyár készíti a textíliákat, számos országból exportálnak is. és a különböző városokba kis tétélekben osztják el. De szeretnek maguknak varrni otthon, ismeretes, hogy olcsó a varrógép és a ruhaanyag. Az áruházak, szaküzletek kirakatai is ezt a jó ízlést árasztják. A régi belváros Váci utcája, a Petrovka kira­kataiban fehérneműkölte­mények, remek fazonú ruhák, női kötöttáruk, francia, hol­land, svéd cipők kínálják magukat. Persze, itt sem olcsóbb, mint Budapest bel­városában. Az utcákat járva meglepett hogy kevés a gyerek Moszk­vában. Megtudtuk, nem i születési arányszámmal vai baj, hanem itt az óvodáknak bölcsődéknek nyári „reziden ciájuk” is van valahol a vá ros környékén Ilyenkor ol nyaralnak az ifjú állampo gárok. A nagyobbak pedig táborokban. Egyébként is a városlakó szívesen mennek hét végén szabadba. Még a kisebb ken sétüek is elérhetik, hogy nyt ri lakot, úgynevezett dács vásároljanak a környéke (ami moszkvai viszonylatba 80—120 kilométert jelen Egy négyszobás hétvégi h; már 800 rubelért megka ható, ami tízezer íorintn; felel meg. Sokszor az égé nyarat, de a hétvégeket fi tétlenül itt tölti az egész cs Iád. Annyira divat ez. ho. Moszkva szinte kihalt le vasárnapra. Kádár fr (Folytatjuk) f Lány az esztergapadnál Törékeny lány hajol a munkája fölé. Körülötte csúcsesztergák. revolver­padok. köszörűk. A kések és fémek találkozása sivító han­gokat ad. „Hidegmeleg” (150—200 Celsius-fok) forgá­csok pattognak. A lány sze­lepöntvények belső furatá­ba menetet vág. Nagy bizton­sággal, begyakorolt mozdula­tokkal végzi a munkát. A szelepeket több gépen szalag­rendszerben készítik. Az első gép az övé, ő diktálja a tem­pót. Mögötte még öt revorver- esztergagép sorakozik. A töb­bieknek sohasem kell várni­uk a Soros megmunkálás­ra, a menetelt szelep időben érkezik. A lány igyekezetében még a pár perces beszélgetésre sem állítja le a gépet. A fő­nöke hiába kéri: „Kapcsol­jon ki Margitka!” Nem kap­csol ki. Két menetet vág, amíg az alábbi párbeszéd el­hangzik. — Hány éves? — Tizennyolc. — Régóta dolgozik itt? — Másfél éve. — Szülei hol dolgoznak? — Édesapám a dohány­gyárban. édesanyám tsz-tag. — És maga vasas lett Mit szóltak hozzá a szülei, ami kór nem éppen törékeny lánynak való szakmát válasz­tott? — A munkában itt nem le­het válogatni. Különben raj­tam kívül még hat lány dol­gozik a műhelyben. Nem ne­héz ez, csak figyelni kell. így, tőmondatokban még elhangzott néhány szó a ke resetről, a magánéletről. a kollektíváról. Májer Margit 1500—1600 forintot keres Be­tanított munkás, és pénzét, amit kap. takarékba teszi, ru­hára költi. Nem is olyan ré­gen. a hozzá hasonló korú lá­nyok vidéken csak a ház kö­rül tettek-vettek. Várták a férjhez menést, Májer Mar­git szerint ígv jó, hogy dol­gozhatnak. Jó, hogy Nyír- hátor iparosodik, mert mun káért nem kell messze men ni. — Szeretem a szakmám. Először idegenkedtem tőle. most már nem akarok és nem is tudnék mást csinálni, üzemben jól érzem magam A műhely, ahol Májer Ml git is dolgozik, a Nyirbál Gépjavító Állomáson, mór hatjuk ifjúsági műhely, átlagéletkor alig halai meg a 20 évet. A kollekt most harmadik éve verbu lódott, amikor a sápját az Ipari Szerelvény és G gyár ól évi több százez szériában ötféle szelep gy tására ka nőtt megbízást, fiatalokat Qrre a munkára b'-'-nzt.ák. A betanulás jól V-.»t-r.it a kezdeti neh«zsé' idán a seleii ma már c 1—2 százalék Az elmúlt év termelési tervét úgv telj tették, hopv a fiatalok <4h; rozták. versenyeznek a szó lista műhely cím elnyer ,rt Ha valamennyien dolgoznak majd mint Mí Margit, a nagy terv teljes se biztosan sikerül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom