Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-08 / 182. szám
» oWal REtBT-MÄSYAHORSZAÖ 1969. augusztus Dr. Kőműves imre felszólalása a genfi leszerelési értekezleten Tanácskozik a Román Kommunista Párt X. kongresszusa Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit A m r jr • járási (városi) tanács Genf, (MTI): A lészerelési bizottság csütörtökön folytatta munkáját. Az ülésen részt vettek a hat új tagállamnak, köztük Magyarországnak a küldöttei, amelyekét a társelnökök a közelmúltban hívtak meg a tanácskozásra: az ülésen felszólalt hazánk képviselője, dr. Kőműves Imre nagykövet, aki többek között a következőket mondotta: „Elnök úr, mindenekelőtt engedje meg, hogy ebből az alkalomból, amikor a Magyar Nép- köztársaság első ízben vesz részt e rendkívül fontos bizottság munkájában, kormányom köszönetét fejezzem ki a bizottság két társelnökének, s a bizottság minden tagjának a meghívásért. Kormányom a meghívást azzal a szándékkal fogadtad, hogy a bizottság előtt álló nagy problémák megoldásának keresésében a Magyar Népköztársaság is, erejéhez mérten tevékenyen vegyen részt es hasznos munkát végezzen. A Magyar Népköz- társaság és a magyar nép kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonít a leszerelési bizottságnak, amelynek munkája közvetlenül érinti az emberiség sorsát és jövőjét. A leszerelési bizottság tevékenysége jelentős szerepet játszik a fegyverkezés korlátozásában, valamint a leszereléssel kapcsolatos kérdések érlelése, s a megoldások előkészítése terén. Hozzájárul a nemzetközi közvélemény figyelmének ébren tartásához, a fegyverkezési hajsza veszélyével szemben. Végül, de nem utolsósorban elősegíti, hogy a két vezető nagyhata- lom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, — ame- lyek a legnagyobb felelősséggel és egyben lehetőséggel rendelkeznek a nemzetközi béke és biztonság fenntartáséban, — megállapodásra jusson a leszerelést előmozdító intézkedések megtételében. A Magyar Népköztársaság kormányának politikájában központi helyet foglal el a nemzetközi béke és biztonság érősítése és lévén európai szocialista állam Magyarország, különös fontossá- got tulajdonít az európai biztonság megszilárdításának. Ezen az elvi alapon kormányom részt vesz minden olyan kezdeményezésben, amely a nemzetközi feszültségek csökkentését, a háborús veszély elhárítását, az általános és teljes leszerelés előmozdítását szolgálja. Kormányom elsők között trtá alá és ratifikálta a részleges atomcsend-egyezményt, atom- sorompó-szerződést és a más, a leszerelést elősegítő megállapodásokat. Elnök úr, mindannyian jól emlékszünk arra, hogy ez a bizottság a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti nagy jelentőségű megállapodás eredményeként jött létre, amely egyben tartalmazta a bizottság első összetételét is. Az egyesült nemzetek közgyűlése ezt a megállapodást tette magáévá 1961-ben. A Magyar Népköztársaság kormánya helyesli, hogy a bizottság tisztelt két társelnöke, — tekintettel a független államok számának megnövekedésére — a bizottság tagjainak és az ENSZ-tagálla- mok széles körének egyetértésével megállapodott a bizottság jelentős kibővítésében, a politikai csoportosulások és tájegységek arányos képviselete érdekében. Bizonyosak lehetünk abban, hogy az ENSZ közgyűlésének XXIV. ülésszaka ugyanúgy örömmel adja egyetértését a bizottság kibővítéséhez, mint 1961-ben a XVI. ülésszak a bizottság létrejöttéhez. Elnök úr, a Magyar Népköz- társaság kormánya megbecsüléssel tekint a leszerelési bizottság eddigi tevékenységére. Tudjuk, hogy nagyon bonyolult problémákkal kellett sokszor nagyon bonyolult feltételek között foglalkozni. Ilyen helyzetben az eredmény eléréséhez szívósság, körültekintés és türelem szükséges. A Magyar Népköztársaság kormánya nagy várakozással tekint a bizottság további munkája elé. Szeretném biztosítani önt, elnök úr, és a bizottság valamennyi tagját, hogy a Magyar Népköztársaság a többi tagállammal szorosan együttműködve kíván hozzájárulni a bizottság munkájának eredményességéhez, az emberiség békéjének és biztonságának erősítéséhez.” A Román Kommunista Párt X. kongresszusának második napján, csütörtökön plenáris ülésen folytatódott a munka. Több kongresszusi küldött felszólalása után a jelenlévő téstvérpártók delegációi vezetőinek üdvözlő beszédei következtek. Elsőnek Konsztan- tyin Katusev, az SZKP KB titkára, a szovjet küldöttség vezetője lépett a szónoki emelvényre, majd Dolores Ibárruri, a Spanyol KP elnöke, Nguyen Van Kinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagja és Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a román kommunisták kongresszusát. A csütörtök délutáni ülésen felszólalt Paul Nicolescu Mizil, az RKP Végrehajtó Bizottsága és állandó elnöksége tagja, a Központi Bizottság titkára. A testvérpártok küldöttségvezetőinek sorában a délutáni ülésen Mijalko Todoro- vics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöksége végrehajtó irodájának tagja Ali Jata, a Felszabadulás és Szocializmus (marokkói) Pártjának főtitkára, Jozef Tejch- ma, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Nguyen Van Quanv, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának tagja, André Vieuguet, a Fran- cia Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Erkki Salamaa, a Finn Kommunista Párt alelnöke, Venelin Kocev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára ‘''Mftfiáesdjta' a kongresszusnak pártja' üdvözleiékm* r/tÁ-ií A:: Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a kongresszuson részt vevő szovjet pártküldöttség vezetőjét a hallgatóság nagy tapssal üdvözölte. A szónok rámutatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártját és a Román Kommunista Pártot az imperializmus és a fasizmus ellen, a munkásosztály eszméiért vívott több évtizedes közös harc fűzi össze. Hangoztatta, hogy a két országot a Varsói Szerződés és a KGST keretében szövetségesi viszony kapcsolja egymáshoz. A szovjet nép számára a román nép barát és fegyvertára az új társadalmi rendszer létrehozásának folyamatában. Az SZKP küldöttségének vezetője a továbbiakban aláhúzta a szocialista országok szerepét a nemzetközi fejlődésében. Kijelentette: a szocialista világrendszer nagymértékben befolyásolja az egész emberiség fejlődését és döntő erőt jelent az anti- imperialista küzdelemben. A továbbiakban így folytatta: az élet arra tanít, hogy az imperializmus elleni harcban a siker közvetlenül attól függ, hogy a szocialista országok, a testvéri kommunista pártok és korunk összes haladó erői mennyire össze- forrottak. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a szocializmus védelme a kommunisták internacionalista kötelessége és hangsúlyoztam szocialista világrendszer biztonsága szempontjából nagy jelentősége van a Varsói Szerződés szocialista tagállamai arra irányuló erőfeszítéseinek, hogy szilárdítsák védelmi szervezetüket. — Összeforröttságunk és akcióegységünk döntő szerepet játszik a nemzeti felszabadító mozgalom támogatásában, az arab népek igazságos harcának támogatásában — mondotta Katusev. — A forradalmi antiimperialista erők akcióegységének jelszava korunk legidőszerűbb harci jelszava. Az SZKP küldöttségének vezetője kijelentette, hogy az SZKP Központi Bizottságát támogató szovjet kommunisták és dolgozók helyeslik a nemzetközi kommunista értekezlet eredményeit, az SZKP Külpolitikáját és- a kommunista világmozgalommal kapcsolatos politika lépéseit, egyöntetűen támogatják Deo- nyid Brezsnyevnek azt a kijelentését, hogy az SZKP nem sajnálja az erőt a kommunista mozgalom összefor- rottságának erősítésére és maradéktalanul végrehajtja internacionalista kötelességét. A szónok végezetül felolvasta az SZKP Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üdvözletét. A küldöttek és a vendégek az üdvözlet felolvasását többször is hosszan tartó tapssal szakították félbe. 14. A kormány intencióinak megfelelően a megyei tanácsoktól több hatáskör a járáshoz kerül át. így a járási tanács vb közlekedési szakigazgatási szervéhez kell átadni a megyei tanács vb közlekedési szak igazgatási szerve által első fokon gyakorolt hatósági jogköröket; a hatósági kereskedelmi engedélyek kiadásával és visszavonásával kapcsolatos ügyek ugyancsak a járási tanácis kereskedelmi szakigazgatási szerveihez kerülnek a megyei szervektől. A járási tanácszervekhez decentralizálták a jogszabályokban megállapított termelőszövetkezeti felügyeleti jogköröket (a tsz státuszügyek. igazgatási, engedélyezési ügyek), egyes általános mezőgazdasági igazgatási feladatokat, valamint a gyenge termelőszövetkezetek különleges állami támogatással összefüggő feladatok lebonyo- lítását. A jogszabályoknak megfelelő pénzügyi (adó) ellenőrzést is a járási szervek végzik a termelőszövetkezetekben. A járási tanácsszervek további feladata a járás községeinek differenciált fejlesztése; a községi tanácsszervek gazdálkodási tevékenységének felügyelete és ellenőrzése; a helyi vízrendezés és vízkár elhárítása. A járási tanácsszervek tartják fenn, működtetik és fejlesztik azokat az intézményeket, illetve szerveket, a ; köttsőgveté- si üzemeket. amelyek az egész járás (vagy több község) igényeit elégítik ki. A járási tanácsszervek látják el (a községekkel megosztottan) az első fokú hatósági jogköröket, s irányítják a községi vb szakigazgatási szerveinek hatósági tevékenységét. A városi tanácsszervek gazdasági feladatainál abból kell kiindulnunk. hogy ezek a várospolitika kialakítói és szervezői. Ez a tevékenység magába foglalja a városfejlesztést (a lakás- és a kommunális gazdálkodást. a helyi vízterme- lést, a szolgáltatásokat, a csa- tornázást. stb.); a Városrendezést, a városgazdálkodást, elsősorban a kommunális vállalatok üzemeltetését; az alapellátást biztosító kulturá- 1 i s égés zs égü gyj szükségletek kielégítéséről való gondoskodást, illetve azok elősegítését; a szociális gondosko- dást; a lakossági ellátás ele* segítését. fejlesztését, a kereskedelem és a szolgáltatások megfelelő bővítése cs orientálása útján. Fontos alapelv, hogy a városi tanács szintién kel! dönteni ezentúl a városfejlesztés és a városgazdálkodás alapvető kérdéseiben, a tárosok rendelkezésére álló eszközök keretéi közt. Ezen belül a városfejlesztés keretében kell gondoskodni a lakásépítésről és a kommunális ellátásról (a tanácsi utakról, hidakról, járdákról, a helyi víztermelésről, a szolgáltatásokról és a csatornázásról, a gáz- és távhőhálózat üzemeltetéséről, a közlekedésről, a közvilágításról és egyéb szolgáltató- sokról, a temetkezésről, stb.). A városi tanácsszervek a közösségi szükségletek kielégítéséhez közüzemekkel rendelkezhetnék, amelyek váll lati vagy költségvetési üzemi formában működhetnek. A városok saját hatáskörükben vállalatokat és költségvetési üzemeket hozhatnak létre; á szervezeti formák megválasztása a városi tan ács szer vek joga. A városi tanácsszervek a város középtávú és éves fejlesztési terveit önállóan készítik el; fontos feladatuk a területükön folyó beruházások koordinációja, önállóan készítik el középtávú pénzügyi tervüket és évés költségvetésüket Is. A járási jogú városi ta- nácsszei‘V“k látják el a teljes első fokú hatósági jogkört. (Újlaki) A moszkvai tanácskozás dokumentumaihoz Szolidaritás a harcoló Vietnammal A MOSZKVAI TANÁCSKOZÁSON érintett kérdések körében fontos helyet foglal el a vietnami probléma. Nem volt olyan delegáció, amely ne érezte volna szükségesnek, hogy felszólalásában, vagy nyilatkozatában szót ne emeljen a harcoló Vietnam oldalán s ne hangsúlyozza pártjának a vietnami nép segítésében tanúsított eltökéltségét. Elmondhatjuk, hogy a vietnami szabadságharc volt a nagy tanácskozás egyik legszélesebben megtárgyalt kérdése. Az értekezlet természetesen mindenekelőtt abból a hősies küzdelemből indult ki, amelyet a vietnami nép az új- gyaririatosítók ellen, hazája szabadságáért, függetlenségéért és a társadalmi haladásért vív. A kommunista és munkáspártok külön okmányt, hivatalos felhívást bocsátottak ki „Függetlenséget, szabadságot és békét Vietnamnak!” címmel, amelyet a hetvenöt párt teljes szövegében, egyhangúlag elfogadót*. Ebben a pártok forró (Id1 özlétűket küldik a testvé- fl Vietnami népnek és teljes Szívből jókívánátaikat fejezik ki az amerikai agresszió elleni harcban aratott történelmi sikereikért. Külön üdvözletüket küldték a vietnami nép élcsapatának, a Vietnami Dolgozók Pártjának és Központi Bizottságának, a nagy hazafinak és internacionalistának. Ho Si Minh elvtársnak, a nemzetközi kommunista mozgalom kimagasló személyiségének. Üdvözletüket küldték a Dél-vietnami Felszabadítási Frontnak, az amerikai agresszióval szembeni ellenállás és hősi harc kipróbált szervezőjének és vezetőjének. A HETVENÖT PART MEGÁLLAPÍTOTTA, hogy az Egyesült Államok imperialista erői a vietnami fegyveres beavatkozás segítségével tulajdonképpen az egyik szocialista előőrs szétzúzását kísérelték meg Ázsiában, azzal a céllal, hogy „Indokína népei élői elzárják a békéhez, szabadsághoz és a haladáshoz Vezető utat, csapást mérjenek Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában a forradalmi nemzeti felszabadító mozgalomra, próbára tegyék a sZöciálistá országok és minden imperialistaellenes erő szolidaritásának szilárdságát”. Ma már az elfogult nyugati propaganda sem merészelné azt állítani, hogy az amerikaiak elérték, vagy akár egyáltalán el is érhetik ezeket a célokat. Hiszen a hatalmas amerikai katonai gépezet, több mint félmillió katona és óriási technikai eszközök bevetése ellenére az ag- resszor odakényszerült a párizsi tárgyalóasztal mellé! Ez a tény mindennél fényesebben bizonyítja az Egyesült Államok katonai célkitűzéseinek alapvető kudarcát. Nyilvánvaló; nem sikerült megsemmisíteniük Dél-Viet- namban a nemzeti felszabadító erőket, hanem éppen ellenkezőleg, Dél-Vietnam területének túlnyomó részén az amerikai intervenció időszaka alatt hoztak létre népi hatalmat. Még látványosabb a VDK elleni, hadüzenet nélküli légiháború kudarca, amelyet az amerikaiaknak feltétel nélkül kellett abbahagyniuk, hogy megkezdődhessenek a négyhatalmi tárgyalások. S ők, akik azért áldoztak oly sok emberéletet és dollárt, hogy megszilárdítsák a saigoni bábrendszer helyzetét, most ott kénytelenek ülni a párizsi Kleber sugárút tárgyalási palotájának asztalánál a Vietnami Demokratikus Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya képviselőjével szemben, a végletekig leértékelve ezáltal saját saigoni kitartottjaikat. „Mindez a hős vietnami nép, a szocialista világrend- szer, a. nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, minden békeszeretö és haladó erő fontos sikere”, — állapítja meg a moszkvai tanácskozás Vietnamról Szóló okmánya. Ez a megállapítás olyan tényekre támaszkodik, mint például, hogy Vietnam sikeres harca visszatükrözi a nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, a szocializmus, a demokrácia és a nemzeti felszabadítás erőinek világméretekben növekvő hatalmát. Minél erősebb a nemzetközi kommunista mozgalom és az összes antiimperialista erő egysége és összeforrotlsága a közös ellenség, az imperializmus elleni harcban, annál nagyobbak sikerei. KÜLÖN FIGYELMET ÉR DEMEL, hogy a tanácskozáson részt vétt csaknem valamennyi párt a Vietnamnak nyújtott segítség kérdésében is — akár csak más kérdésekben — kiemelte a Szovjetuniónak, mint a haladásért vívott hafő támaszának fértdkívül fontos szerepét. „A szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió, de a világ minden békeszeuető népének hatalmas támogatásával a vietnami nép megmutatta az Egyesült Államoknak, az imperializmus e leghatalmasabb erejének, hogy hatalma nem korlátlan”, — hangoztatta a dokumentum. Ebben a szellemben beszél tek a kérdésről a pártok képviselői, beleágyazva a vietnami nép harcát az antiimperialista erők egységtörekvéseinek problematikájába. „Ez a háború egyben az egész világ békéje elleni támadás is, — jelentette ki az MSZMP küldöttsége nevében Kádár János elvtára. — A vietnami nép hősiességgel és nagy áldozatkészséggel vívja sikeres harcát nemzeti szabadságáért, önrendelkezési jogáért, élvezi a világ haladó erőinek és minden tisztességes emberének rokonszenvét, támogatását. Helyeseljük, hogy értekezletünk külön dokumentumban nyilvánítja ki szoli daritásunkat Vietnam népével, s határozottan szól arról, hogy a jövőben is megadunk minden segítséget igazságos harcához a végső győzelem ig”. A külön dokumentum állást foglalt a DNFF tízpontos javaslata mellett, amelyet a vietnami béke helyreállításához való nagy hozzájárulás ként méltatott. Megfogalmazta a tanácskozás fő követeléséit, amelyek között a leglényegesebb az, hogy „az Egye» sült Államoknak haladéktalanul abba kell hagynia ag- ressziós cselekményeit Vietnamban, teljesen és feltétel nélkül ki kell vonnia haderőit és csatlósainak haderőit Dél-Vietnamból”. Amikor híre érkezett, hogy létrejött a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya, az éppen elnöklő ceyloni küldött előterjesztésére azonnal táviratot fogadtak el a delegációk, amelyben ezt az eseményt a vietnami nép hősies felszabadító harca új, fontos sikerének nyilvánították. A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK nemzet* közi tanácskozása teljes határozottsággal kijelentette, hogy a vietnami problémát csakis a vietnami nép alapvető nemzeti jogainak biztosítósával lehet igazságosan megoldani. Az egyhangúlag elfogadott nyilatkozat szavai szerint: „A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, híven a proletár internacionalizmus elveihez, a testvéri szolidaritás szellemében a jövőben is megadja a vietnami népnek a szükséges segítséget mindaddig, amíf igazságos ügye véglegesen győzedelmeskedik”. A kommunista és munkáspártok ezzel jelentősen hozzájárulnak az egyetemes béke, a szabadság és a szocializmus ügyéhez. Sz. L. L
