Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-31 / 201. szám
? oMat RELBT-MÄCVARÖR52Ä® 1969 szeptember S; Szerkesztői üzenetek Varga Istvánná demecseri, Kereskényi Andrásné kálló- semjéni, Ugyan János napkori. Hegedűs Gizella lasko- di. Mészáros Györgyné ibrá- nyi, Paksai Pálné máriapócsi, Csáki Irén tiszalöki, valamint Vaskó János nyíregyházi olvasóinknak levélben adtunk választ problémáikkal kapcsolatosan Bogyó Ferenc kisvárdai, Ficsorcsák József né nyírtassi levelezi jink ügyében az illetékesekhez fordultunk segítségért. Danku Imre tor- nyospálcai olvasónk év végén megkaphatja a prémiumot, természetesen csak az ott eltöltött idővel arányos részét. Akáb István kisvárdai, Többen kérték levélben, hogy néhány jogi kérdésben adjunk pontos felvilágosítást. A kérdésekre az alábbiakban adjuk meg a választ. 1. Szoros határidőhöz van-e kötve a bíróságon a tárgyalást befejező nap után az ítélet, vagy a végzés kiküldése? Ha igen, akkor mennyi a határidő? Az ítélet írásba foglalása szoros határidőhöz nincs kötve. bár a bíróság vezetése szorgalmazza az ítélet mielőbbi írásba foglalását és kiküldését. A bíró igyekszik ennek saját jól felfogott érdekében eleget tenni, de hosz- szabb idő eltelte után ismét meg kell tanulni az anyagot, hogy az ítélet indoklását el tudja készíteni. Előfordul, hogy a tárgyalás és az ítélet kézbesítése között eléggé hosz- szú idő telik el, ennek nem az az oka, hogy a bíró nem készítette él az ítéletet, hanem sokszorosítási problémák vannak. A bíróságokon ugyanis meglehetősen alacsony a gépírói állomány, viszont minden ítéletet több példányban kell lemásolni és rendszerint ez nem történik meg rövid idő alatt, ezért késik az ítélet kézbesítése. 2. Ha ügyvédje van a félnek, akkor csak az ügyvédnek kötelesek kiküldeni az Ítéletet? Vagy a félnek is? Amennyiben a felnek ügyvédje van, polgári peres valamint özv. Csuka Józsefné újkenézi lakosok ügyében szintén az illetékesektől kértünk segítséget. Lantos Imre jándi olvasónk panaszával a községi tanácshoz fordulhat segítségért. Balázs János nyíregyházi olvasónknak reméljük kielégítő választ adtunk érdeklődésére. Lemák Ella kállósemjéni levelezőnket kérjük, hogy közölje: melyik üzletben érte a sérelem, mert csak abban az esetben tudunk panaszával érdemben foglalkozni. Horváth János újdombrádi levelezőnk a járási tanács művelődési osztályához forduljon, ott reméljük, találnak megoldást problémájára. Bíróság elnökéhez, vagy a legfőbb ügyészhez, de ajánlatosabb az első fokon eljárt bírósághoz. Hivatkozva a sérelmezett ítélet (ügy) számára, mert ez esetben a bíróság a kérelmet az összes iratokkal együtt felterjeszti oda, ahová a kérelem szól és így az ügyintézés gyorsabb. Hozzá kell tenni, hogy a jogerős ítéletet megváltoztatni sem a Legfelsőbb Bíróság elnökének, sem a legfőbb ügyésznek nincs joga. Ha a kérelmet alaposnak találja, óvást nyújt be a Legfelsőbb- Bírósághoz, amikor is a Legfelsőbb Bíróság tanácsa az iratok alapján tárgyalja, az ügyet elbírálja, az óvást elutasítja, vagy helyt ad neki. Abban az esetben, ha az óvást alaposnak találja, megsemmisíti (hatályon kívül helyezi) az óvással támadott jogerős ítéletet, hozhat ahelyett más ítéletet, megsemmisítheti a másodfokú ítéletet és jogerőre emeli az elsőfokú, avagy megsemmisíti mind a kettőt és az alapfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Büntető ügyekben az elítélt vagy vádlott terhére óvást bejelenteni a jogerős ítélet keltétől számított egy éven belül lehet a vádlott vagy terhelt javára bármikor. Polgári ügyekben a jogerős ítélet keltétől számított 5 éven, tehát az elévülési időn belül. JAVASLATOK BUSZÜGYBEN Sokat olvastam már a Ke- let-Magyarországban, hogy a nyíregyházi autóbuszközlekedés sok kívánnivalót hagy maga után. Ezt mindig nem lehet általánosítani, de most én is azért vettem tollat a kezembe, hogy leírjam azt az esetet, ami augusztus 29-én a 8-as járaton 9 óra 6 perckor megtörtént. Mint utas figyelmességnek vettem a gépkocsivezető részéről, hogy használta az autóbuszba beépített hangosító berendezést, és menet közben megkérdezte az utazóktól, hogy a következő megállóhelyen van-e leszálló. Azt viszont már figyelmetlenségnek tartottam, hogy nem győződött meg arról, hogy a fel-, illetve leszállást befejezték-e és ennek ellenére az ajtót bezárta, és egy 4 év körüli gyermeket közé zárt. Szerencsére nem történt az ijedtségen kívül nagyobb baja. Nem beszélve arról a 8—10 utasról, akiknek még leszállási szándékuk volt. A fent elmondottak késztettek arra, hogy néhány elképzelésemet leírjam, gondolva arra, hogy esetleges megvalósításával a következőkben elkerülhetők lesznek az ilyen balesetek. Első javaslatom: a beépített hangosító berendezést próbaképpen alakítsák át oda-vlssza- beszélő egyállomásos diszpécser jellegű berendezéssé. Körülbelül 200 forint anyagfelhasználással megoldható, így az utazók a gépkocsi bármely területéről visszaszólhatnak, ezt a vezető a hangszóróban hallja. Másik javaslatom : igen régen volt, amikor a fotocellát feltalálták. Ezen berendezéssel össze lehetne kötni az autóbusz mechanikus szerkezetét, ezzel meg lehetné akadályozni az effajta és ehhez hasonló baleseteket, mert amíg a fotocella előtt utas tartózkodik, a leszállásra szolgáló ajtót bezárni nem lehet. Jelzőberendezés útján ez a gépkocsi- vezető tudomására hozható — javasolja levelében Szabó Géza elektroműszerész Nyíregyházáról, az Északi nagykörű tról. BAL, VAGY KLUBEST? Vasárnap, augusztus 31-én este bál volt a tiszaberceli kultúrházban. Pár száz ember megváltotta a 10 forintos belépőjegyét Nem is lett volna a hangulattal, meg a mulatsággal semmi baj, csak az hökkentette meg velem együtt a táncoló fiatalságot, hogy éjfélkor egyszercsak zárórát csináltak. Érdeklődésünkre, hogy miért? közölték, hogy nincs engedély a további órákra. Munkanap következik, a rendőrség — nagyon helyesen — ellene volt egy munkanap előtti reggelig tartó mulatságnak. Mindez helyes. Csak az nem, hogy az ilyenkor szokásos klubest címén járó háromforintos belépő helyett éppúgy tíz forintot szedtek, mint a reggelig tartó mulatságoknál. Any- nyira kialakult szokások ezek már Tiszabercelen is, de másutt is, hogy nem kell magyarázatot fűzni hozzá. Háromforintos belépő: klubest, Tízforintos: bál reggelik. Ebben az esetben csak a belépő volt báli, a klubest hét forinttal rövidebb maradt — panaszolja levelében több vendég nevében S. B. tiszaberceli olvasónk. VESZÉLYES UTAK Nagyon jó megoldásnak tartom (dicséret és köszönet illeti meg azt, akinek ötlete alapján ezt megvalósították) a Rákóczi utca és a Mártírok tere sarkánál folyó építkezés oldalánál létesített kis „folyosót”, amely biztosítja a gyalogosok számára a zavartalan közlekedést. Ugyanezt nem lehet elmondani a Szabadság téri, a Bethlen és a Dózsa György utcai közlekedésről. Az építkezésnél elzárt járda hiánya, problémássá teszi és főleg bizonytalanná a közlekedést. Lehet, hogy itt a fent említett megoldást nem lehet alkalmazni, de esetleg úttestre történő megjelöléssel biztosítani kellenne itt is a gyalogosok számára a biztonságos közlekedést. Különösen most, amikor az iskola is megkezdődött és ez az út két iskola felé is vezet. A felnőttek még viszonylag meggondoltan, de ők is bizonytalanul közlekednek itt, viszont a gyermekek átkelése egyenesen veszélyes ezen a fiéíyen — írja Szabó Kálmánná nyíregyháza olvasónk. KÖSZÖNET A VÉDŐNŐNEK 22 éven keresztül végzett odaadó, lelkiismeretes munkát ugyanazon körzetben dr. Szabó Lászlóné körzeti védőnő. Nyugdíjba vonulása alkalmából az elmúlt héten körzete, az Örökösföld és a Kistelekiszőlő lakói bensőséges ünnepség keretében búcsúztatták el. Az ünnepséget ebéd is követte, s az itt lakó idős asszonyok, kismamák virággal és ajándékkal halmozták el szeretett védőnőjüket. A becsületesen végzett munka után a megérdemelt pihenéshez békés, nyugodt nyugdíjeveket kívántak — olvastuk Reha Jánosné tanácstag le- velébőL Válaszolunk jogi kérdésekre HAZÁI KILÁTÓ Uzsonna alumínium fóliában A Szegedi Konzervgyár a közelmúltban vásárolt egy újfajta csomagológépei, amellyel alufóliadobozba zárhatja a különleges vagdalthúst és májkrémet. Ezt a két konzervfélét eddig csak dobozban hozták forgalomba Az újfajta csomagoláshoz nem kell konzervnyitó, késsel is felvágható a doboz. Már szeptember közepén megjelennek a boltokban az alumíniumfóliába csomagolt uzsonnák. Egy dobozba 7 deka vagdalthús kerül és ára 4 forint 30 fillér lesz. A vág dalthúst követi a májkrém. (Csongrád megyei Hírlap) A Zobák aknai nagyberuházás Idén — állami nagyberuházásként —, még mintegy 12 millió forintot építettek be, s ezzel búcsúznak is a III. ötéves terv legnagyobb baranyai létesítményétől a kivitelezők. A vállalat többi üzemében áthúzódó kapacitástartó beruházások folynak, melyeknek többsége 1970. végére készül el. Termelési és pénzügyi szempontból ezek közül a Kossuth bányai fejtéskoncentráció kialakítása a legjelentősebb: a teljes költségelőirányzat 275 millió forint (Dunántúli Napló) Több pécsi sör Egy hónapja tartó sikeres próba után, véglegesen üzembe helyezték a pécsi sörgyár rekonstrukciójának első szakaszát. A 42 millió forint költséggel épített sörfogadó állomás, erjesztő és ászokpince külsejével, korszerűségével méltó szomszédja a három évvel ezelőtt átadott és azóta sokak által megcsodált fözőháznak. Az új megoldású fogadóállomás megváltoztatta a sörlékezelés hagyományos technológiáját. A korábbi nyűt rendszer helyett teljesen zárt úton közlekedik a sör, ami minőségjavítást, fokozott biológiai tisztaságot eredményez, ezenkívül gazdaságos is. Az új létesítmény üzembe helyezése azt eredményezi, hogy a tavalyinál 50 0Ű0 hektoliterrel több sört ké. szitenek idén Pécsett. (Dunántúli Napló) földiek számára. Az első vendéget Karapáncsára várják e hét végén, majd ezt követően egymást váltva érkeznek a svájci, az NSZK-beli, s a spanyol vadászok. Többségük állandó vendég a szarvasbőgés idején. A nagy vadászati idény kiállításai általában jók: szépen fejlett agancsot viselnek a golyóérett bikák. Kijelölték már a lesállásokat is, ahonnan megfigyelhetik majd a párviadalt a „háremért”. (Szolnok megyei Néplap) Borok mintaboltja Szentesen v A Csongrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ‘az ij típusú áruforgalmi kapcsold k keretében több nagy országos vállalattal tart közvetlen összeköttetést. Így született meg Szentesen a főutcán az egri borok mintaboltja, a Magyar Állami Pincegazdaság Eger—Gyöngyös- vidéki üzemének közreműködésével. A megyében a szentesi az el- s5 ilyen kereskedelmi borszaküz. let és választéka a legkényeseoo ízlést is kielégíti. Különlegességnek számítanak például a magyaros díszítésű borpalackok, amelyek a fogyasztókon kívül a gyűjtőknek is csemegét jelentenek. (Csongrád megyei Hírlap) Új visszhang Tihanyban ? A tihanyi visszhang eltűnt, „Bujdosása” még a világháború előtt kezdődött, amikor tatarozták az apátsági templomot. Véglegesén három éve szűnt meg. Rózsa Mihály, a műszaki tudományok kandidátusa Budapesten az Építéstudományi Intézetben hosz- szú időn át foglalkozott a tihanyi visszhanggal, eltűnésének okával. Tudományos számítások és vizsgálódások alapján megállapította, hogy a falfelület sík vakolása száműzte a tihanyi visszhangot. Korábban az apátsági nagytemplom falát homorúra vakolták, és ez kiváló forrása volt a-visszhangnak. Az újravakolással teljesen sík felületet hoztak létre. A megoldás tehát egyszerű: eredeti formájában, homorú falfelületet kell létrehozni, akkor ismét a régi lesz a tihanyi visszhang. (Veszprém megyei Napló) Indulhat as „olajbálnau „Hangolnak“ a szarvasbikák A Gemencei Állami Erdő-és Vadgazdaság híres rezervátumában már „hangolnak” a szarvasbikák. A vadászok az igazi szarvasbőgés kezdetét szeptember első hetére várják. Az izgalmas vadászesemény előkészületei megkezdődtek. A vadászházakban készítik a szállásokat a külKülönleges alkotmányt vizsgáltak felül a Duna szőnyi szakaszán a napokban tűz rendészeti szempontból. A hossza negyven méter, átmérője 2 méter. Anyaga műszálakkal erősített gumi. Gyomrában ötven vagon olajat, benzint vagy más hasonló terméket lehet elhelyezni. A kiunrett ,,olajbálnát” össze lehet „hajtani” és csomagként jól elfér valamelyik uszály egyébként kihasználatlan „sarkában”. Tulajdonosa a MAHART, amely új különleges uszályával a Budapest—Szőny— Bécs—Linz útvonalon szállít folyékony kőolajipari termékeket. (Dolgozók Lapja) Mindent csak pénzért ? Kisari levél kulturális ügyben ügyekben az ítéletet mindig az ügyvédnek kézbesíti a bíróság, aki arról köteles kiértesíteni ügyfelét, a fellebbezési lehetőségre történő kioktatással együtt. Büntető ügyekben általában a félnek küldik ki az ítéletet, de az utóbbit gyakorlat szerint legtöbb esetben a félnek is és a jogi képviselőnek is. 3. Hogyan kell az ítélet ellen törvényes óvással élni? Mi a szolgálati útja? Lehet-e közvetlenül a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni? Minden jogerős ítélet ellen lehet törvényességi óvással élni, de ez a jog a Magyar Népköztársaságban két embert illet meg: a Legfelsőbb Bíróság elnökét, és a legfőbb ügyészt. Akinek sérelmes valamely jogerős ítélet, úgy kérelemmel fordulhat ezen két személy bármelyikéhez, hogy a törvényesség érdekében emeljen óvást az ítélet érdekében és kérje annak megváltoztatását. A kérelmet akár közvetlenül be lehet nyújtani a Legfelsőbb Vajon ki, vagy kik írhat ták? — gyakran ezzel kezdik az érintettek, ha panaszos levéllel kopog az újságíró. És elkezdődik a láthatatlan névsorolvasás — önmagukban. Nem így fogadták a névtelen levélben rejlő panaszt a kisari Uj Élet Tsz-ben. A „segítséget váró kisari KISZ-fia- talok” aláírással ellátott levél arról szólt: táncmulatságot rendeztek a kisari művelődési házban, zenekart Mátészalkából hozattak. Megkérték a tsz vezetőségét, segítse ki őket gépkocsival. Díjmentesen, gondolták, azonban felszólítást kapott a művelődési ház vezetője: fuvardíj címén fizessen be 150 forintot... Ezt a magatartást panaszolták el a levélírók, furcsáivá a tsz-elnök eljárását, aki sze rintük kultúra-ellenes, csak a pénzt látja mindenben, nem támogatja a fiatalokat. Mi az igazság? Mit takar az idézett példa? Először a főkönyvelővel, dr. Gacsó Károllyal beszéltünk. Csodálkozott, nem is tudott a felszólításról. „Valami tévedés. Elrendezzük.” Ilyesféle választ adott, közben megjelent a tsz elnöke, Esik Sándor; alaposan „helyreiga zítóttá” a főkönyvelőt: „A Kultúrház tőlünk terembért kér közgyűléskor. Ha mi fizetünk, fizessenek ők is a gépkocsiért.” így már nyílt sisakkal folyt a beszélgetés. Az elnök kategorikusan elmarasztalta a fiatalokat, nevezetesen a sportolókat, mert nem voltak hajlandók társadalmi munkában betöltögetni egy gödröt a tsz udvarán. „Hogy várnak így tőlünk támogatást?” — kérdezte az elnök, megfeledkezve arról, a kulturális rendezvények támogatásáról van szó. Még szóba került, hogy a művelődési otthon vezetője levélben kérte a tsz vezetőségét, néhány száz forinttal havonta járuljanak hozzá a művelődési otthon fenntartá sához. „De hogyan, amikor azt sem tudjuk, mit csinálnak” — hangzott a válasz. Az egyedi eset, sajnos általános magatartást tartalmaz a tsz-elnöknél. A főkönyvelő — az elnök távollétében — az ügy rendezéséről, sőt arról beszélt, hogy a tsz által bérelt épületben lehetőség nyílik egy klubszobát berendezni a fiataloknak Igaz, hogy a kulturális alapjuk csak 10 ezer forint, de évközben is tudnak képezni ilyen célra összegeket. (Ez egyébként hihető, hisz a legutóbbi záráskor csak félmillió forintot fizetett a tsz nyereségrészesedés címén a tagoknak.) A főkönyvelő megjegyzései után ismét megkerestük az elnököt, aki egyetlen szóval nem említette, hogy elengedik a fuvardíjat. O szabályosan, üzletszerűen járt el — indokolta. Adott gépkocsit (mellékesen, amivel ő is hazautazott Mátészalkára) és fizessen a megrendelő. Pénz beszél... Hogy nem pillanatnyi haragról, összetűzésről van szó, arról más vonatkozásban a községi tanácson is meggyőződtünk. Némi hasonla tosság van a fiatalokkal szembeni „adós fizess” eset, és a községi tűzoltószertár és más közérdekű létesítmények építésénél lejátszódott tsz-segít- ség között. Ugyanis akkor is adott vontatót, járműveket a tsz elnöke. A községi tanács vezetői úgy hitték társadalmi munkában, az egész község, a tsz is hasznát látja az új létesítményeknek. Sajnos, a tsz-elnök itt is benyújtotta a számlát a községi tanácsnak. Azok, akik társadalmi munkában saját erejüket, pihenésüket áldozták fel, nem nyújtottak be semmilyen számlát. Ez látszólag külön ügy, mégis egy tőről fakad. „Az enyém, az én portám, az én váram” nem éppen közösségi szemléletű felfogásból. Még akkor is káros az ilyen láthatatlan falhúzás a községen belül. ha egy közösség, ebben az esetben az Uj Élet Tsz címkéjével látják el. Mintha más lenne a tsz és más a falu érdeke. Holott a kettő elválaszthatatlan. Hozzátartozik az igazság hoz az is: bizonyos összeget utaltak ki kulturális célokra, könyvvásárlásra, színház és cirkuszjegyekre a kulturális alapból. Mint a főkönyvelő elszólta magát, ezeket az el nők egy személyben engedélyezi és a vezetőség utólag tudomásul veszi. Vagyis nem testület dönt a felhasználásáról. Nem is olyan messze Kis* ártól vannak hasonló, sói szerényebb jövedelmű tsz-ek, ahol önállóan művelődési klubot, művelődési otthont tartanak fenn. Állandó pénzösszegekkel támogatják a tsz- ek a művelődési otthon mun* káját. Nem érzik, hogy „másnak”, idegennek adnák. A falunak, a közösségnek kamatoznak a forintok, tartalmas műsorokban, filmelőadásokban tanulmányi, megye-országné- nő kirándulásokban. Mert ezeken a helyeken már rájöttek, hogy nemcsak a kezeket kell foglalkoztatni, a fejekkel is törődni kell. Azt mondtuk, sok helyen azt firtatják: ki, vagy kik írták a panaszos levelet. Valóban. De sokszor még ezek is ki akarják javítani a saját portájukon tapasztalt hibákat Kisarban viszont, nem azon tanakodtak, kik voltak a névtelen levélírók. Ennél rósz-- szabhat láttunk, ki nem mondva ugyan — közönyt: nem érdekes, hogy kik és mit írnak. Valami alapunk mégis van azt hinni, hogy Kisarban is oda kell figyelni, mit mondanak, mit fájlalnak az emberek Éppen a közvélemény erélye, hangja figyelmezteti azokat, akik erről megfeledkeznek. Páll Gém