Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-01 / 176. szám
augusztus í. KEkftT-MAGYARORSZAÖ S. oldal MÁTÉSZALKA, MEGYÉNK MÁSODIK VÁROSA Ma tartják a városi tanács alakuló ülését Város lesz Mátészalka — adták hírül július elején a lapok, amikor közölték az Elnöki Tanács határozatát. Emlékezetes lesz a szatmári emberek számára a 23/1969 számú határozat amely kimondja : Mátészalkát 1969 augusztus l-i hatállyal járási jogú várossá kell szervez- n Néhány nappal az ünnepélyes alakuló városi tanácsülés előtt a készülődés látható volt szerte a városban. Csinosítják a középületeket. A lakosság is részt vesz a munkában : parkosítanak virágo- sítanak a kertekben az utcákon. Várakozással teljes a mátészalkai párt- és tanácsi apparátus is. A szervezéssel nemcsak a leendő városi vezetőknek de a megyei, a járási szakembereknek is sok a gondja. Tudják, a várossá szervezés megfelelő távlatokat jelenthet Mátészalka számára. De maga a rendelet csak alap. Napi munkával, rengeteg tennivaló jó elvégzésével válthatják valóra azokat az elképzeléseket, amelyeknek alapján valóban város lehet Szatmár központja. Alapvető az ipartelepítés Az ünnepi készülődés közepette érdemes utalni a város elmúlt negyedszázadára, amely alapvető volt Mátészalka fejlődésében. Ezt megelőzően ugyanis 1920 után megyeszékhellyé lett de ekkor a lakosság létszáma, üzemelnek fejlettségi foka, minimális termelése, az ipar és • kereskedelem együttesen nem érte el a városi mértéket. A felszabadulás után újabb üzemekkel, intézményekkel gazdagodott és fejlődésének olyan szakaszába lépett, amellyel már túlhaladta egy alföldi nagyközség kereteit. Ebben az időszakban a környező településekre kifejtett vonzása már jóval nagyobb volt több, közigazgatásilag városnak minősített településnél. Éppen ezért évek óta szorgalmazták a község dolgozói: a helyi tanács mindent tegyen meg annak érdekében, hogy Mátészalkát várossá nyilvánítsák. Erre a feltételek csak most értek meg. A párt Politikai Bizottságának ipartelepítéssel foglalkozó határozata segített. Gyors ütemű fejlődés indult meg. Mátészalka a megyében Nyíregyháza után a második helyen szerepel az iparfejlesztésben ami a városiasodás elsődleges alapja. A helyi tanács kezdettől fogva nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megfelelően fogadja az ipartelepítési szándékkal érkező szakembereket. Közművesített helyeket ajánl fel az új üzemek számára. 140 ka- tasztrális holdas iparterületet alakított ki, amelyet tovább bővíthetnek is. Utat építettek, közművesítenek — kedvező lehetőségeket teremtenek. A Politikai Bizottság határozata után ezt a módszert találta legmegfelelőbbnek a tanács, hogy saját erőből segítsék a központi elképzelés megvalósítását, amely döntő lesz a község életében. A várossá szervezés további lehetőség, elindítója sok gyakorlati munkának. Összefügg elsősorban az iparosítással, amelynek újabb tervei már sürgették a várossá alakítást. Az iparosítás a városrendezés sok új feladatát is jelenti. Szakemberek érkeznek a városba, a gyárak, üzemek telephelyein kívül lakások épülnek. Bővíteni szükséges a kereskedelmi kulturális egészségügyi hálózatot. Mindezek megkövetelik, hogy a város vezető testületéi, a párt, a tanács is megfelelő színvonalon, aktívan tudjon részt venni a tervek valóra váltásában. Ezt a folyamatot elősegíteni, sőt gyorsítani hivatott a helyi vezetés, s ehhez már nem elég a községi apparátus. Magasabb színvonalon dolgozó műszaki, közgazdasági, jogi szakemberek szükségesek, differenciáltabb munka, hogy a jelentősen piegnövekedő feladatokat meg tudják oldani. Gyorsabb, egyszerűbb ügyintézés A lakosságnak is jelentős a várossá szervezés. Az igényeknek magasabb színvonalon tudnak eleget tenni. A tanács ezentúl mindazokat az első fokú feladatokat is ellátja amelyet eddig a járási tanács végzett. Tehát gyorsabb és egyszerűbb lesz sok ügyintézés mert a korábbi két fórum helyett egy intézi a város lakóinak ügyes-bajos dolgait. Javítani lehet az ellátást de tágabb értelemben az egész város ellátottságát is. Mindezekhez képzettebb, a jelenleginél jobban szakosodott szervekre van szükség, hogy a közigazgatás is lépést tudjon tartani, ne válA főutca még községi képet mutat. Ez már városias kép. Hammel József felvételei jék esetleges gátjává a fejlődésnek. De ezzel egyidőben nagyon sok feladatot kell megoldania a város vezetőinek. Ha a képzettebb jobb szakemberekre számítanak, azokat meg is kell szerezni. Nem mindegy, hogy kiknek a gondjaira bízzák Szabolcs-Szatmár második városának sorsát. S kitűnő szakembereket mérnököket, közgazdászokat találni a tanácsi apparátus, a most szerveződő osztályok számára nem is könnyű feladat. Ezen fáradoznak most a vezetők is. Megfelelő fizetéssel s rövidesen rendelkezésre álló lakással várják azokat a mérnököket, közgazdászokat, akik még hiányoznak a Mátészalkai Városi Tanács különböző osztályairól. A várossá szerveződés idején nagy fontosságú volt a Mátészalkán működő vállalatok, intézmények vezetőinek segítőkészsége. Évek óta fejleszti hálózatát a helyi fmsz. Rövidesen megnyitják a Kraszna áruházat és az új ABC-áruházat, amelyek már a városi követelményeknek megfelelő létesítmények Csinosítják, javítják a fürdőt, az egyik büszkesége Szatmár központjának. Számottevő a Mátészalkán már működő vállalatok hozzájárulása. A tizedik évéhez közeledő ÉRDÉRT Vállalat szinte a semmiből igazi, áldozatos munkával emelkedett ipari üzemmé. A tejüzem, a felszabadulás után az első ipari üzem volt, s az utóbbi években néhány jó, új termékével járult hozzá, hogy a megyén kívül is megismerjék Mátészalka nevét. A korszerű kenyérgyár, amely a környező községeket is ellátja, ugyancsak segített. Fejlesztés közös erővel Az újakról féltő gonddal beszélnek most is. Az Ipari Szerelvény és Gépgyár három éve előhírnöke volt az ipartelepítésnek. S a még újabbakról, amelyek a tervszerű munka alapján kerülnek ide. Már végzik a Magyar Optikai Művek vízóragyárának alapozását. Két év múlva üzemel s később mintegy 250—300 dolgozónak ad munkát főleg nőknek. A leendő szakmunkásgárda egy része a fővárosi üzemben már tanul. Távlatokat nyithat meg a faipar. Tanszergyár csarnokai épülnek, s a tárgyalások további faipari gyár Mátészalkára telepítéséről tartanak. Mindezek már az elmúlt esztendőben előrelenditették a fejlődés útján Mátészalkát. A kommunális adóval a vállalatok jelentősen növelték a város fejlesztési alapját, lakások építéséhez kezdtek. Több olyan nagy jelentőségű munka megoldásához segítették hozzá a tanácsot — mint a vízműépítés, csatornázás, útépítés, közművesítés — amely kitűnő tőkeként szolgál az újabb és újabb előrelendüléshez. Sok olyan feladat van, amelyet mint község, nem tudtak megoldani. A lakosság ellátásában eddig hátrányos volt a drága piac. Árai gyakran emelkedtek a nyíregyházi, budapesti árak fölé. A termelőszövetkezetnek készülnek a tervei hogyan segíthet, de a MÉK-kel is tárgyalnak a folyamatos ellátás megszervezéséről. A vendéglátásra jelenleg a szűkkörűség, s a zsúfoltság jellemző. Talán előhírnöknek tekinthető a jövőre átadásra kerülő 150 személyes étterem, s a 108 ágyas szálloda. A rohamosan szaporodó új lakásokhoz szükséges sok bútort a már épülő lakberendezési áruházban vásárolhatják meg a mátészalkaiak. Két területen különösen nagy feladatok várnak az új városi tanácsra. Az egyik: Mátészalkának mint Szatmár központjának és mint új városnak egyaránt kulturális centrummá kell válnia Ehhez nemcsak megfelelő kulturális létesítményekre, köztük múzeumra művelődési házra van szükség — amelyhez már megvannak a tervek — hanem a kulturális élet minden ágában meg- pezsdülésre. S ez feltehetően meggyorsítja majd a létesítmények építését is. Égető gond: a közlekedés A másik égető probléma a közlekedés. Mátészalkáról közvetlen vonatok indulnak Nyíregyháza, Debrecen, Budapest, Csenger, Zajta. Ág- erdőmajor, Vásárosnamény, Záhony felé. Feltehetően a várossá szervezés a következő menetrendi időszakban már érezteti hatását s jobb, kulturáltabb közlekedés valósulhat meg ezen a részen is. Autóbuszokkal Szatmár csaknem valamennyi községét behálózták. Központjuk többnyire Mátészalka. Az autóbusz-közlekedéssel viszonylag kevesebb a gond. Nagy szükség lenne a mátészalkai vasútállomás rekonstrukciójára, mert az jelenleg már nem felel meg az alapvető követelményeknek. Hasonlóan fontolóra kellene venni a hiányzó autóbusz-pályaudvar ügyét. Rövidesen igényelni fogja a város a helyi közlekedést. Az ipartelepek révén széthúzódik a város, s a közlekedést a menetrend szerinti vidéki járatok már aligha tudják majd lebonyolítani. Ugyancsak számításba kell venni a Csenger és Mátészalka között meginduló, a korábbinál jóval nagyobb forgalmat. Mindezekkel együtt sok gond vár a ma megalakuló városi pártbizottságra s a hatvantagú választott városi tanácsra, azok függetlenített dolgozóira, társadalmi aktíváira. Az eddig adminisztratív határozatnak számító rendelet csak ezután hozza meg igazi hatását. Elindít egy nagy községet azon az úton amelyen a sokoldalú együttműködés, hosszú, türelmes munka, s nagy gondoskodás árán Mátészalka valóban várossá legyen. Marik Stande^
