Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

T§6<5. auguszfus Sf:

5. oiäaf

RWFt-M^TMÖftáZX(f

SZABOLCSI PORTRÉK

A katonatiszt

Mától tiszti csillag váltja fel a növendék négy sávját. Kemecsey György, a Magyar Néphadsereg hadnagya ma ott áll a Parlament előtt, s társaival együtt teszi le az esküt.

Aztán egy hónap szabadság, majd kezdődik a hivatásos tiszti élet — Orosházán.

Iskolás korában nagyon szerette a gépeket. 17 éves korában volt az első motorja, egy Danuvia, amely már a múlté. Akkor szerezte meg a jogosítványt. Abból is az elsőt, motorra.

Aztán a másodikat — traktorra. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum gépész tagozatán. A szakmához a motorok vonzották.

Szülei pedagógusok Nyíregyházán, öt is annak szánták. Nincs ellene, szeret emberekkel foglalkozni, de valami más kellene. Ilyen gondolatok foroghattak az érettségire, képesítőre készülő nyíregyházi kisdiák fejében, amikor egy alkalommal nagybátyjával beszélgetett a tervekről. Egy hivatásos tiszttel.

Aztán már csak egy lépés volt a Kossuth Lajos Katonai Főiskola. Négy kemény év Mától hivatalosan is műszaki tiszt. •

Egyik feladata lesz: gépek kezelésére oktatni a katonákat. Emberekkel foglalkozik majd — gépek közelében.

A honvédségnél, a katonai tiszti pályán futottak össze azok a szálak, amelyek néhány évvel ezelőtt még külön-külön egy más életet ígértek.

Az iskola rengeteg új ismeretet jelentett Kemecsey György számára. Féligmed- dig tréfásan megjegyzi: és újabb két jogosítványt: személy és tehergépkocsira, szak- másítottat.

Az ünnepi órákban a tanulásról, pálya- választásról beszélgetve óhatatlanul előkerül, miért is lesz tiszt ma egy fiatal.

Kemecsey György sorolja: romantika, a társadalmi helyzet, a fizetés, a hivatástudat...? Nagyjából ezek jutnak eszébe a jelentkezéskor. De hogyan látja most, négy kemény év után?

— Az elsők csak külsőségek. A hivatás- tudatról pedig érettségi előtt nagy merészség beszélni. Alig ismerve egy pályát, egy munkát. Csak itt, a főiskolán, a gyakorlat, a tanulás közben értettem meg, milyen nagy feladat az, amit vállaltam.

— De úgy gondolom, jól választottam, mert mindazokat megtaláltam, amelyeket kisdiák koromban szerettem, s csinálni akartam. Aki pedig már eltölt négy évet a katonai pályán, az már tudja értékelni a végzett munkát, s tudja mi vár rá később.

Megfontoltan, lassan beszél, néha külön megmagyaráz egy-egy szót, vagy visszakérdez.

Már gyűjti az ötleteket. Tudja, új állomáshelyén, a laktanyában már számítanak munkájára, a fiatal tiszt kezdeményezésére. Többen kerülnek egy helyre, és szeretnék, ha jó munkát tudnának végezni.

Magánélet? Még nincs „kiválasztott”, még néhány évig nem gondol a nősülésre. Először szeretné megalapozni az életét. A főiskolán két diplomát kapott. Egy katonait, s egy polgárit: építőgépész, felsőfokú technikumi oklevél. Vagy ahogy szebben hangzik: üzemmérnöki oklevél.

Ma a Parlament előtt édesanyja és nővérei köszöntik...

Marik Sándor

A versenyző

Ha látok a határban egy traktorost szántani, majdhogynem észre sem veszem. A traktoros szánt. Igaz, másképpen szánt, mint szépapáink, apáink, nem ökrök, vagy .lovak vontatta eke után ballag. Gépen ül. De így sincs ebben semmi különös. Szánt.

A fejlődésnek természetes és szükség- szerű folyamata, hogy faeke után vaseke következett, most meg traktor vontai;/. v az ekét. Mivel ezt tudóm, egészen addig, amíg Erdei Sándort nem láttam szántam, azt hittem egyszerű az egész, nincs benne semmi különös. Meg lehet, amikor ' Erdeit láttam, a környezet is . hatással volt rám. Körülöttem izgultak, kiabáltak az emberek. Az egyik ember azt ismételgette:

— Úgy szánt, mint egy kisangyal.

Néztem az embert, vajon józan, hogy

ilyeneket mond? Józan volt. Aztán néztem a traktorost. Nyugodtan ült a gép nyergében, s a monstrum masina lassan, egyenletesen haladt, szinte cammogott a barázdában. A fordulókat precízen és pontosan vette. Tőle jobbra és balra is szántottak. A nézők izgulva egyik helyről a másikra szaladtak. De mindig visszatértek és közölték az eredményt.

— Ez a szántás a legszebb. Aztán bekiabáltak: — Sanyikám tied a legjollb. Csak nyugi Sanyikám, megnyerjük a versenyt.

Telhetetlenek. Erdei Sándor már jneg- . nyert egy versenyt. Amikor a nemzetközi mezőnyben rajthoz állt, már viselte a címet: „Az ország legjobb ifjú traktorosa.”

Órákig tartott a lucernaföldön a munka Az emberek és jómagam is kitartottam. Valóban izgalmas és érdekes volt látni, hogyan szánt egy kiváló traktoros. A barázdák

egyenletesek voltak, fedték egymást. Nekem is úgy tűnt, hogy Erdei Sándornál jobban senki sem szánt. Aztán vége lett a versenynek, és Erdei Sándor második lett. Második. Ez is jó. Semmivel sem kisebb siker, nemzetközi másodiknak lenni, az országos elsőnél.

Erdei Sándor fent állt a dobogón. Amikor. .onnan, leszállt, körülvették,.. kezét szorongattak. ölelgették.

. — A-mM fíúnk — mondta az egyik ember —, nálunk dolgozik a Dánkó pusztán.

Erdei Sándor csak állt, mosolygott és zavartan szorongatta kezében a jutalmakat.

— Erre nem számítottam — mondta. — A Sándor Gyurkának köszönhetem, a technikusunknak. Mert én bizony, négy

napot sem szántottam egyfolytában a gazdaságban, én a traktorommal inkább más munkában dolgozom.

A verseny győztesének önvallomása, saját életéről mondott szavai igen rövidek. Csak ennyi:

— 1955-től dolgozom a Tiszavasvári Állami Gazdaságban, Tiszavasváriban lakom Hosszú ideig álmomban sem jutott eszembe, hogy én traktoros legyek. 1964-ben aztán elküldték iskolára. Nagy kedvem volt hozzá. Nagyon szeretem a gépet, a munkámat nem cserélném el semmiért a világon. Először versenyeztem. Úgy indultam, hogy talán nem leszek a legutolsó. Sikerült.

A traktoros 29 éves. Magas. És végtelenül szerény. Azt mondják róla, úgy dolgozik, hogy sokszor szavát se hallani. Szánt, vet, betakarít és szállít. Illik hozzá a gép, és ő a géphez.

Seres Ernő

A tanácstag

A fővárosban dörögtek a fegyverek. Még rombolt a sarokba szorított náci hadsereg. amikor Nyíregyházán már vége volt a fegyveres harcnak. Sorbanállással kellett elosztani a kevés kenyeret. Meg kellett akadályozni a feketézők üzletelését és vigyázni arra, hogy az amúgy is kevés árut igazságosan osszák el a lakosságnak.

Akkor a nehéz időben alig 25 évesen ott ellenőrizte a boltokat és boltosokat egy apró termetű asszony. Fenyvesvölgyi Jánosné.

Megismerték az emberek és a város vezetői is. Kérték a segítségét, amil'.r a város környéki bokrok lakóival nem boldogultak az agitátorok. Olyan helyekre ment, ahonnan a férfiak már eredménytelenül jöttek el. És neki sikerült.

Ott volt a Vöröskereszt születésénél. Tizenkét éve a Hazafias Népfront városi vezetőségének tagja és már harmadszor választották meg tanácstagjuknak az első kerület lakói.

Keresik, ha elromlik a kút, ha kiég az utcán a villanykörte, ha árva gyereknek segélyt kell kérni és ki tudná felsorolni a sok kisebb és nagyobb elintézni való ügyet, amivel felkeresik.

Az első kerület tanácstágja. De nemcsak a kerület lakói keresik fel, kérik a segítségét. Múltkor például Apagyról kérték tőle, hogy egy néma gyereket segítsen otthonbán elhelyeztetni, ahol tanítani tudják. Hát lehet ellentmondani a gyerekéért aggódó szülőnek?

Egy téli napon a kályhából kicsapódó láng alaposan összeégette. Kórházban kezelték és itt tudta meg, hogy nemcsak akkor

keresik meg az emberek, ha valamit elkeli nekik intézni. Egy-egy látogatási napon 50— 60 ember is meglátogatta.

Egy idősebb asszonyka a betegnek egy almát vitt.

— Csak meg ne haljon lelkem. Ki fogja akkor a mi dolgainkat elintézni?

Ez az eset újra visszaadta bizalmát. Faültetés a Bujtoson, ruhakérés a gyámügytől egy magára hagyott gyereknek, kö t~r zettanulmány fiatalok házasságkötéséhez, visszakeresni az évekkel ezelőtt kihúzott békekölcsön-kötvényeket, vetélkedés a virágos Nyíregyházáért, tsz-patronálás és sok más. '

Munkahelye a sóstói kád és strandfürdő. Reggel 7-től este 9-ig dolgozik és minden második napja szabad. Ezeken a napokon végzi társadalmi munkáját.

És a család? A férj gépkocsivezető a Közúti Gépellátó Vállalatnál. Ha fáradtan hazaér a munkájából és a felesége nincs otthon, megfőzi a vacsorát. Tudja, hogy feleségét eRzólította a munkája. Idősebb lánya férjnél van. A kisebbik most nyolcadikos.

Nyolc nap múlva lesz ötvenéves.

Alkotmányunk mindenki számára biztosítja a munkához, a pihenéshez és a szórakozáshoz való jogot. És van, aki másokért föláldozza a harmadikat.

Fenyvesvölgyi Jánosné a Parlamentben Losonczi Páltól, az Elnöki Tanács elnökétől vette át a Munka Érdemrend bronzfokozatát a közösségért végzett társadalmi munkáért.

Balogh József

• •

Üzemek, szálloda, iskolák, lakások

VJ MEG VEI LÉTESÍTMÉNYEK

alapozása, építése, átadása

Igyekeznek jól kihasználni a kedvező időjárást megyénk építőipart dolgozói: több fontos létesítményen a tervezettnél jóval előbb tartanak a munkákkal. Ha nem is „időzítettek” átadásokat az alkotmány ünnepére, azért jócskán találni befejezés előtti épületet.

Megkezdődött nemrég a nyíregyházi új Krúdy gimnázium műszaki átadása. A több, mint 10 milliós létesítményen a tanév kezdetére valamennyi hiányt pótolnak — hallottuk a megyei építőipari vállalatnál. Itt mondták el, hogy az egyedi nagyberuházások közül a Tiszavasvári Alkaloida bővítésének több

száz milliós programjában sincsenek időzavarok, a közeli hetekben is jó néhány építményről vonulnak el az építők. Másik, nem kevésbé fontos munka a nyíregyházi almatároló bővítése, amely a technológiai szereléssel együtt közel 100 milliós értéket képvisel. Részteljesítést tudtak készre jelenteni a napokban, amely egyúttal biztosítja, hogy szeptemberben itt már tárolni tudják Szabolcs aranyát. Előrehaladottak a munkák a mátészalkai tárolónál is, ahol szintén lehetv már fogadni az idei almát. A tárolókká] egyidőben készítik a szociális beruházásokat is.

A megyei építőipari vállalat . túlteljesítette első fél. évi lakásépítési tervét, de nem csökkentették a tempót: az év

harmadik negyedében száznál is több új lakást akarnak átadni részben Nyíregyházán, Nyírbátorban, Tiszavasváriban, Mátészalkán, Záhonyban, Űjfehértón. Elmondták még a megyei vállalatnál: a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola építése is megfelelő ütemben halad, jelenleg a műszaki tanszék és az előadói tömb kialakításán szorgoskodnak a munkások.

Mátészalkán már elkészültünk az új szálloda földszintjének zsaluzásával, jövő héten kezdődhet a betonozás — közölte az építő-szerelő válla- lat főmérnöke, s hozzátette: a 108 ágyas, több mint kilencmillióba kerülő létesítmény — mely külsőre is ékessége lesz a fiatal városnak — jövő nyárra lesz kész. Ugyancsak jövő nyáron avatják Nyíregyházán azt az egészségügyi állomást, amely az Orosi út mentén készül 5 millióért, s melynek építéséhez a napokban kezdtek hozzá. A vállalat munkásai dolgoznak a megyei tanács 9 milliós bővítésén az Egyház utcán és ők készítik a Sóstón lévő tanácsüdülőbeli építési munkákat is 6,5 millióért, ahol oktatási létesítményt és konyhaépületet alakítanak ki.

Tyúkodon fél évvel a határidő előtt már átadták a négytantermes új iskolát, Fehérgyarmaton pedig — ugyancsak év vége helyett — szeptember 30-án adják át a 4 tantermes MÜM-iskolát. A

napokban befejezték a Nyíregyházi Kossuth Szakközépiskola generálfelújításának első ütemét, októberre készen lesznek a második üte írnél is: így szeptemberben itt is nyugodtan kezdődhet a tanít tás.

Termelő jellegű beruházás a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi üzemének bővítése 9,2 millióért: itt már tető alatt áll a csanok, a szociális létesítmény, most a szerelési munkákat végzik, te. hát semmi sem zavarhatja az átadást jövő tavasszal. Bennünket, szabolcsiakat is érint az a megyén kívüli munka, amit az ÉPSZER dolgozói Szajolban végeznek. A Buda- pest—Nyíregyháza vasútvonal villamosítását segítik, az említett állomáson szeptember közepére elkészülnek egy 16 milliós villamosítási megbízással. Jó hírt kaptunk a

KISZ-lakások építéséről is, melynek Nyíregyházán az építő-szerelő vállalat a kivitelezője. A napokban két tömböt adtak át nyolc lakással, szeptemberben ugyanennyivel készülnek el, míg októberben — jóval a szerződésben rögzített határidő előtt — húsz lakásba költözhetnek majd be a fiatal házasok.

S ha már a lakásoknál tartunk : a Nyíregyházi Építőipari Ktsz munkájának zömét is a lakásépítés adja. Jelenleg 142 lakás építésen dolgoznak, melyből még. a harmadik negyedév során hetvenhatot adnak át

Megvalósuló álmok

Pályakezdők

Előzetest akartam írni pályakezdő fiatalokról. Válogatás nélkül. Szépítgetés nélkül. Megvalósult, vagy csak részben megvalósult álmokról.

Az élet kapujában.

AZ ELSŐ: Huszonöt éves orvos, dr. Kovács Lajos. A nyírbátori járási SZTK rendelőintézetben találok rá. Kórházi gyakorlat után az ötödik hónapja van itt. Nyírvasváriban kapott körzetet, egyelőre a járási székhelyen is ellát egyet. Fejest ugrott a gyógyításba. Szinte percnyi pihenő nélkül.

— A bemutatkozás sikerült Nyírvasváriban. Még nem rendelni, ismerkedni mentem. Felkerestek egy vakbélgyulladással. A beteg már szépen gyógyul, akit beutaltam a kórházba...

Egyetemi éveit említi, egy diákköri tudományos dolgozatot, majd egy falukutatási „turnét” Tiszadobon. Az álmokat, terveket és a tanultakat most fogja szembesíteni a valósággal. Naponta hatvan—hetven beteget vizsgál. A falu háromszoba összkomfortos, vízvezetékes lakással várta. Motorkerékpáron jár ingajáratban a két körzet, a nyírbátori és a nyírvasvári között.

Ügy láttam: elégedett.

A MÁSODIK: Agrármérnök, Vályi András. Munkahelye: a nyírcsászári Oj Élet Tsz. Szolgálati legénylakásán találkozunk. Ebéd utáni kis pihenő a vaságyon, kezében Dürrenmatt egyik regénye.

— Mit csináljon az ember unalmában?

Év elején kezdett, mint gyakornok. Egyből a mély vízben. Ugyanis a tsz-ben erős hadakozások voltak a vezetésben. Leváltották a régi elnököt. Hová álljon, kihez tartozzék ilyenkor a „bekerült” jelzővel gyakran illetett fiatal értelmiségi, aki próbál eligazodni a helyi viszonyokban és megkísérli valóra váltani a tanultakat?!

— Nem szívesen fogadták meg a javaslatunkat. Sőt, egy közgyűlésen nem kaptunk szót.

A maga, és az ugyancsak pályakezdő gyakornok kollégája, Varjú Lajos nevében is beszél. Nem mintha a kolléga nem tudná maga is megfogalmazni élményeit:

— Nem vártak tárt karokkal minket. Még mostohább zugban laktunk, mint most. A ruhánkat nem volt hová tenni. Mikor bevittük az irodából az álló fogast, kikaptunk. Télen fáztunk. Hiába kértünk egy olajkályhát.

A két fiatal agrárszakember nem is titkolja, hogy szigetként élnek a faluban. Nincsenek barátaik. Egyes falusi hangadók még azt is megszabnák, kivel váltsanak szót. Naponta Nyírbátorba járnak ebédelni, a tsz motorkerékpárján. Annyiszor kell menetlevelet kérniük...

Mondják csöndesen a sérelmeiket. Nehéz tetten érni, miben áll az ő hibájuk, hogy miért nem tudtak megkapaszkodni a faluban, ök itt akarták megvalósítani álmukat, — mondják. De valahol megromlott a gépezet, s valóban nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Ki tudja, lesz-e

erejük, bizalmuk, hogy még egyszer próbát tegyenek.

A HARMADIK: Antal Erzsébetet kerestük Nyírbátor, ban, a Gyulai utcában. S he- lyette Vincze Istvánnét találtuk, azaz a fiatal pedagógusházaspár nászuton van. Szomszédok, utcabeliek tájékoztatnak, hogy a fiatalok — mindketten pályakezdők — a tanítás előtti napokban érkeznek haza. A feleség Penészleken fog tanítani. Az ő útjuk még nyitott. Az látszik, nem félnek a nehéz „tereptől”, s bizonyára erőt és kitartást is éreznek magukban.

*

Megvalósult álmok után kutattunk. A fiatal orvos áll a legközelebb az ideális pályakezdéshez — ami a fogadtatást illeti. Fontos ez, de talán nem mindenható. A munka, a gyógyítás öröme nélkül kevés lenne. A két fiatal agrármérnök (illetve egyikük felsőfokú technikus) annyiban érte el vágyát, hogy megszerezte a diplomát. Az életben még nem sikerült diplomát szerezniük. Pedig nem szőttek lázálmokat, reálisan gondolkoznak. Környezetük egyelőre nehezíti, hogy otthonra találjanak. A pedagógusházaspár boldog nász- utas. Utána jönnek a hétköznapok. Ezt ők is jól tudják.

Ezután küzdenek meg önmagukkal is. Eldől: milyen erősek akaratban. szenvedélyben, amely energiáját szolgáltatja további sorsuknak. Nem csak. rajtuk múlik: hogy vizsgáznak.

Páll Géza