Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
gxn ÉVFOLYAM, 192. SZÁM ARA: 1 FORINT 1969. AUGUSZTUS 20, SZERDA LAPUNK TARTALMABÖL8 Három vallomás (3. oldafi Üj megyei létesítmények (5 oldal)' Szabolcsi portrék <5. oldal) Sportjelentéseink (11, oldal) Húszéves alkotmányunk Irta: Dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke K ét évtizede, hogy felszabadult népünk alaptörvénybe foglalta mindazt, amiért oly sok időn át hiába küzdött. 1949 augusztusában az új** rend törvényhozói először rögzítik az évszázadok óta érlelődő igazságot: „Minden hatalom a dolgozó népé.” Augusztus 20-át évszáza- • dókba nyúló hagyományaink az új élethez, a kenyérhez kapcsolódó szimbóluma, né- pünk_ megújhodásába vetett hite emelte egyik legnagyobb nemzeti ünnepünkké. Az első államalapítóval ösz- szefüggő hagyomány, az új élet. a kenyér fogalma és az új élet törvényeit paragrafusokba foglaló gondolat egyugyanazon lényegből fakadnak; a nemzeti megújhodás, az önálló nemzeti lét minden viszontagságot legyőző gondolata Négy évvél a felszabadulás után társadalmunk progresszív erői elég erőt, népünkben új akaratot éreztek ahhoz, hogy törvényileg is megalapozzák új életünket. Az akkor megszületett al- kotmányur^k a szocialista társadalom alapelveit vázolta fel. Olyan vívmányokat és — azóta többségében megvalósult — célkitűzéseket rögzített, melyek történelmileg Is nagy távlatokat ölelnek fel. Ez idő alatt hazánk, a Magyar Népköztársaság anyagiakban, emberi viszonyokban többet fejlődött, mint azt megelőzően bármikor. A ..hárommillió koldus” egykori hazájából olyan országot teremtettünk, ahol a termelési eszközök döntő többsége az állam, az egész nép és a szövetkezetek tulajdonában van. ahol mindennapunk valósága lett az emberi jólét. Megszűntettük a kizsákmányolás gazdasági alapjait. Az emberi viszonyokat új, a kölcsönös együttműködés és segítségnyújtás alapjaira helyeztük. Terveink — államunknak az egész nép érdekének megfelelő akaratát kifejező programjai — alapján gyors ütemben fejlődő gazdaságot építünk. Egykori agrárjellegű országunkból ipari államot teremtettünk. Szinte fel sem mérhető mindaz, ami életkörülményeink javulásában végbement. Lakosságunk fogyasztása közel két és félszeresére emelkedett. Óriásit fejlődött egészségügyünk. Az egységes társadalombiztosítási rendszer lényegében kiterjed lakosságunk csaknem minden j tagjára. A kultúra közkinccsé I tétele forradalmi változásokat hozott. Ma az országban minden tizedik 18 évet betöltött lakos érettségizett és minden harmincadik 25 éven felüli felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Közműveltségünk fejlődésére jellemző, hogy 1968-ban a kiadott könyvek példányszáma 48 millió volt; hogy a működő rádió- készülékek száma elérte a szükségletek telítettségét; hogy ma már majdnem minden második családnak var, televíziója. Társadalmi felemelkedé sünk imponáló bizonyítékainak idézése közben mégin- kább szükségszerű említeni gzűkebb hazánk, Szabolcs- Szatmár eredményeit. Ez a megye nemcsak a terméskettői kapott kevesebbet, de a múlttól is terhesebb örökséget vett át, mint az ország más területei. Ezért elért eredményeink méginkább példázzák felszabadult népünk alkotó erejét, az itteni emberek szorgalmát, munkaszeretetét. Ez alatt a közel negyedszázad alatt sikeresen megvalósult a mezőgazdaság szocialista átszervezése, egyre inkább fejlődik iparunk. A mezőgazdaság termelése az elmúlt évben meghaladta a 6,4 milliárd forintot. Termelő- szövetkezeteink, állami gaz-* daságaink több mint 122 ezer embernek nyújtanak egyre jobb megélhetést biztosító munkalehetőséget. Szélhordta homokdombjainkon olyan nagyüzemi gyümölcsligeteket telepítettünk, melyek ma már például az oíjszág almaexportjának 70—75 százalékát adják. Az iparszegény megyénkben sorra születnek új gyárak, üzemek, s vele együtt születik munkásosztályunk. Itt, ahol a felszabadulás előtt mindössze hat olyan üzem működött, ahol 100 főnél többet foglalkoztattak, ma több mint 34 ezer ipari és Í1 ezer építőipari munkás dolgozik. Javulnak a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi viszonyai is. Különösen az utóbbi években számolhatunk be kedvező eredményekről. 1968-ban például már az egy lakosra jutó éves kiskereskedelmi forgalom meghaladta a 7800 forintot, az egy főre jutó takarékbetét-állomány pedig közeledik a 2000 forinthoz. Jelentősek a kommunális, Szociális, egészségügyi ellátottság területén elért eredmények. Befejeződött a faluvillamosítás és nagyot léptünk előre a külterületi lakott helyek villamosításában. A Nyíregyházán felépült egységes vízmű a város, a további 11 településen működő vízművek az érintett községek lakosságának vízellátásában — s egész életében — jelentenek minőségi változást. Nőtt a lakásállomány, javult a minőségi összetétel. Államunk és a lakosság anyagi eszközeinek célszerű fel- használásával tovább folytatjuk településeink tervszerű fejlesztését. Ma már 552 orvos és 4700 egészségügyi dolgozó szolgálja lakosságunk egészségvédelmét. 3247 kórházi ágy, 147 szülőotthoni férőhely, rendelőintézetek és egyéb intézmények állnak az egészségügy szolgálatában. Az általános iskolai osztály- termek számának növelése lehetővé tette az oktatás ki- terjesztését. Középiskolai hálózatunk fejlesztése a megye túlnyomó részében felszámolta a fehér foltokat és elsősorban a tanulástól korábban elzárt falusi ifjúság számára nyitotta meg a középiskolai oktatás lehetőségét. És például kulturális felemelkedésünk jelképeként fokozatosan emelkednek ki megyénk első főiskolájának Impozáns épületei. Egyre jobb, szebb és gazdagabb. az életünk. Szabolcs- Szatmár megye államunk életében mind jelentősebb szerepet vállal. Ha szóltunk eddigi eredményeinkről, szólnunk kell arról is: társadalmunk fejlődésében most olyan szakaszhoz értünk, ahol objektív szükségszerűséggé vált, hogy továbblépjünk a szocializmus teljes felépítésének útján. A már több mint másféléves gazdasági reform egyre újabb és újabb eredményeket hoz; bizonyítja mind tökéletesebben gazdaságunk megreformálásának történelmi szükségszerűségét, helyességét. Mindez jó előkészítésről tanúskodik és igazolja, hogy pártunk célkitűzései találkoztak a széles tömegek aktivitásával. A jelenlegi módszerek és eszközök beváltak, alkalmasak a gazdasági folyamatok szabályozására. Lehetővé teszik a központi akarat érvényesítését, ugyanakkor elősegítik az önálló vállalati cselekvést, a terv és a piac szerves összekapcsolását. Növekvő mértékben váltja ki a dolgozó emberek érdeklődését és tevékeny közreműködését, már most új társadalmi energiákat hozott mozgásba, de sokoldalú hatásában mindinkább túl is lép a gazdasági kereteken, behatol politikai életünk mechanizmusába is. Új követelményként kerül előtérbe, hogy céltudatosan törekedjünk a gazdasági és politikai élet összhangjának tökéletesítésére, az ellentmondások feloldására és azoknak a feladatoknak a megoldására alkotmányos és közéletünkben, melyeket a'reform kibontakozása tesz időszerűvé. Közvéleményünk előtt is ismeretes, hogy elmélyült , elemző munka folyik az Slla- mx élet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése és egyéb ezzel összefüggő kérdésekben. A proletárdiktatúra fejlesztésének, politikai és ideológiai felépítményünk tökéletesítésének társadalmi szükséglete ezekből a már említett gyökerekből táplálkozik és összhangban van a továbblépés objektív feltételeivel. Társadalmunk nagy többsége alapvetően érdekelt a szocializmus mielőbbi teljes felépítésében. Ez az érdekeltség a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, társadalmi felépítményünk tökéletesítésének legfontosabb alapja. Ebből következik a fokozódó készség az aktív közreműködéshez, céljaink tevékeny szolgálatához, ehhez kell bővíteni az állami és társadalmi élet intézményes kereteit. A gazdasági mechanizmus reformjának egyik lényeges vonása az állami szervek érdemi, felelősségteljes munkájának hatékonyabbá tétele a gazdálkodó szervek fokozódó önállósága és felelőssége mellett. Egyre nagyobb és felelősségteljesebb feladatok hárulnak az államra a szocialista építés jelenlegi időszakában. Éz azonban egyáltalán nem jelenti a demokratizmus háttérbe szorulását. Miközben ugyanis hatékonyabbá válik az állam szerepe, szükségszerűen módosulnak funkciói, átalakul az államszervezet rendszere. Ezért tartjuk alapvetőnek államrendszerünk demokratikus vonásainak fejlesztését. (Folytatás a 2, oldalon) Losonczi Pál Győr-Sopron megyében Kedden Győr-Sopron megyébe érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A vendéget a megyeszékhelyen Pataki László, a megyei pártbizottság első titkára, Lombos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és dr. Hajós Vilmos, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára fogadta. Rövid győri tartózkodás után az Elnöki Tanács elnöke a megye vezetőinek kíséretében Mosonmagyaróvárra utazott, ahol a város és a járás vezetői fogadták, s tájékoztatták -az egyre gyorsabb ütemben Iparosodó régi diákváros fejlődéséről. Losonczi Pál megtekintette a város új termálfürdőjét és épülő központját. A városnézés után a kötöttárugyárba látogatott, ahol Nagy Albert igazgató fogadtá és kalauzolta. A látogatás következő állomása az ország legnagyobb mezőgazdasági üzeme. a Lajta-hansági Állami Gazdaság volt. Ott Tóth László, a gazdaság Kossuth-díjas igazgatója bemutatta a vendé geknek a múlt hónapban elkészült 60 millió forint értékű Lohman-rendszerű sertéstelepet. Délután a Május 1. parkban nagygyűlést rendeztek. Az eseményre a város üzemelnék dolgozóin kívül nagy számban érkeztek Mosonmagyaróvárra a környező községekből is. A körülbelül háromezer esrxber részvételével megtartott nagygyűlést Garai Károly, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg. Ezután szigetközi népviseletbe öltözött lányok régi magyar szokás szerint újbúzából sütött kenyeret nyújtottak át Losonczi Pálnak, a nagygyűlés szónokának. Az új termésből készített kenyér átvétele után Losonczi Pál beszédet mondott. A nagygyűlés Garai Károly zárszavával ért véget. Országos értekezlet a vasas Kedden a vasasszékház dísztermében országos -értekezletet tartottak a termelőszövetkezeti patronázsmoz- galom kiemelkedő eredményeket elért aktivistáinak részvételével. Ott volt az ér tekezleten és az elnökségben foglalt helyet Fehér Lajos, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a budapesti párt- bizottság első titkára, Bálint József és Tóth Mátyás, a Központi Bizottság osztály- vezetői. Németh Károly megnyitó szavai után Fehér Lajos mondott beszédet. Az MSZMP Központi Bizottságának őszinte elismerését fejezte ki az elmúlt időszakban végzett eredményes, a falu fejlődését, a szocialista átalakulást segítő patronáló tevékenységért. Ezzel együtt tolmácsolta a falusi patro- názsmozgalom képviselőinek a kormány a termelőszövetkezeti parasztság háláját, szívből jövő őszinte köszönetét. Hangsúlyozta, hogy hazánk történelmében a parasztság leghűségesebb barátja, érdekeinek legkövetkezetesebb képviselője mindig a munkásosztály volt. Ennek a szövetségnek volt köszönhető, hogy felszabadulásunk után végrehajtottuk a földreformot, a reakció támadását visszavertük, s hogy ma szocialista mezőgazdaságunk erős. A falu mind jobban felzárkózik a városhoz. Egyre csökken a különbség társadalmunk két alapvető, nagy dolgozó osztálya között, mind a szocialista öntudat fejlődése, mind a jövedelmi színvonal, mind a kultúra tekintetében. Fehér Lajos elvtárs végezetül arról beszélt, hogy mezőgazdaságunk ugrásszerű fejlődésében benne van a patronálok kitartó, fáradtságos és nagyon lelkes munkája. Pártunk nagyra értékeli ezt a helytállást — mondotta —,'majd további sikeres munkálkodást kívánt a munkás-paraszt szövetség ápolására. Az értekezlet után aa MSZMP Központi Bizottsága fogadást adott a patfonázs- mozgalomban kitűntek tiszteletére. V/Mff nOLíT/RJAli iGmULjtTlK > AUGUSZTUS 20. (Kiss Attila rajza)
