Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-02 / 177. szám
«. ©Mal 1959 aügüsztus Szülök fóruma A televízió és a gyermek A tv és a gyermek kapcsolata modern korunk egyik legmodernebb — s elsősorban nevelési szempontból — sokat vitatott problémája. A tv ellenzői (bőven akadnak még!) arra hivatkoznak: a televíziókészülék egyoldalúvá teszi az ember — elsősorban a családi otthonban felnövő gyermek — szellemi fejlődését; a vizuális (látvány) élmények felé fordítja figyelmét, s ezzel elszoktatja az olvasástól, az elmélyültebb szellemi erőfeszítést kívánó tudnivalóktól. Azonkívül: a tv nézése sok időt rabol el feleslegesen; a gyerekek ki vannak téve egyes műsorszámok (krimisorozatok, beatles- zeneműsorok) nemkívánatos hatásának; nagyon kötődnek a képhez. Ezért későn kerülnek az ágyba, s másnap fáradtan, szétszóródó figyelemmel vesznek részt az iskolai munkában. A tv hívei viszont azt állítják: a készülék a legkorszerűbb audiovizuális (hallás-látás útján történő) ismeretszerzés ideális eszköze; megkönnyíti a tudnivalók elsajátítását, szórakozás formájában, szinte észrevétlenül rögzíti a néző — a gyermek — agyában az ismereteket, rendkívül kibővíti az iskolás tájékozottságát, felkelti politikai, művészeti, stb. érdeklődését. Mindkét álláspontban van igazság, s ez az igazság — mint rendszerint a két szélsőség között — itt is középen van. Olyan családban, ahol van tv, a gyerekek valóban szélesebb körű, rendszeresebb tájékozódást kapnak a mindennapi élet, s a művészetek területén, mint tv-vel nem rendelkező társaik. Ismeretes, hogy mint pedagógiai eszköz, milyen komoly eredménnyel működik az ún. iskolatelevízió. Igaz az is: sok gondosok vita forrása lehet — minden érdeme ellenére is — a televíziókészülék, ha nincs a gyerekekre kötelező megállapodás arról, mikor, mit nézhetnek meg az adásokból. A szülő, a felnőtt környezet következetes nevelő tevékenységén múlik, hogy a gyerekek tv-nézését a megfelelő keretek között tartsa. A készülék sugározta információtömeget — idő és érdeklődés híján — még a felnőtt néző sem képes teljes egészében befogadni; tehát válogatnunk kell a műsorszámok között. A- kiválasztáson múlik, hogy a gyermek milyen élményeket szerez a tv-ből, hogy marad-e elegendő ideje olvasásra, pihenésre, játékra. Mit nézhet meg a gyermek a tv-ben? — ez az alapkérdés, amit azonban — hála a műsorszerkesztésnek — nem is olyan nehéz eldönteni, bőven szerepel a műsorban a gyerekeknek szánt adás is. Iskolaévben — szünnapokon — az iskola-tv minden közlése. Továbbá: a vasárnap délelőtti műsor, az „esti mese” (mely a kicsik lefekvési idejéhez igazodik és még 8 óra előtt véget ér), a gyermek-, vagy állathősöket szerepeltető sok kedves, folytatásos film. Nagyobb gyermek (12—14 éves), akinek már engedélyeztük, hogy este 9 óráig fennmaradhat, megnézheti a tv-híradó első közlését — hiszen a napi politika az iskolásokat is érdekli; a külpolitika eseményei is „benne vannak a levegőben”, ezektől sem tudjuk a gyermeket elzárni. Nyugodtan nézheti az iskolás az esti riportműsott; egyelőre legalább képen ismerkedik az ország tájaival, építkezések, gyárak, kerületi vetélkedők, a közélet felnőtt problémáival; ha a kulturális életből vett egyenes adásokat (tárlatokról, zenei estekről, énekes, táncos bemutatókról szóló közléseket) nézi, — ez szépérzékét fejleszti, s jó fogózó a szülőnek is a további esztétikai neveléshez, a közös kulturális élmény- szerzéshez. De találjuk meg i d módját — (UitO szó helyett inkább meggyőzéssel, okos ráhatással), — hogy még nyári nagyvakációban (amikor a reggeli felkelés nem olyan percre megszabott) se nézzen meg benne esetleg szorongást keltő képeket; krimisorozatokat, súlyos mondani- valójú drámákat „sex”-köz- pontú adásokat, melyek még koraiak számára. Arra is vigyáznunk kell, — különösen nyáron — hogy a gyermek ne üljön folyton tv-nézés kedvéért a szobában; mindennap jusson néhány óra ideje sportra, szabadban való játékra vagy munkára (pl. kerti munka), sétára, vagy kirándulásra. Ezt sem fegyelmezéssel kell elsősorban elérnünk, hiszen a szülőnek segítségére siet a viruló természet vonzása, s a gyermek természetes igénye a mozgásra, futkosásra. Korunk e nagyszerű találmánya — a televízió — mindinkább nélkülözhetetlen tényezőjévé válik mindennapi életünknek, csakúgy, mint a tudományos-technikai haladás megelőző, forradalmi újításai : — a gőzmozdonytól a telefonig és a rádióig. Rajtunk magunkon múlik, hogy a tv csak az őt megillető szerepet foglalja el a család életében, — hogy ne rabszolgái legyünk, akiken a készülék uralkodik, hanem mi rendeljük alá igényünknek, egyéb dolgainknak, — éppúgy, mint modernizálóbb otthonunk bármely más berendezését. Bars Sári Gyí te Fakó Gyi te fakó, gyi te ló Hintázik a Kis Lacó. Papír csákó a fején ő a vitéz kis legény. Trombitát fúj; zeng a ház cirmos-kandúr jól vigyázz: Bajszod hegye tejbe ér, egér orrán dióhéj. GYEREKEKNEK Lacó lova utolér Sicc el macska) Fuss egér! Cs. Szász László Krecsmáry László: Négy kiszámoló í. Toronyóra, karóra, nézzük csak meg, hány óra' Háromnegyed tizenegy — ez a pajtás kimehet! 2. Patakocska, folyócska — kezdődik a fogócska. Sári, Mári, Marica, te leszel most a cica! Kifutott a levesem, sirassam, vagy nevessem? Aki engem kinevet, egykettőre ki-me-het! Egyszer voltam Kecskeméten s azt mondta egy kecske nékem: „Bálem-bulum Balambér, ha nem te leszel a fogó, nincs benned csak galambvér!” *5 Jövő wombatt «dmwjkbem folytatjuk.) Törd a fejed! VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő; 6. Tagadószó. 7. Káposztaféleség. 8. ö, oroszul. 9. Az állóvíz. 11. Foghús. 12. Fe- gyelem. 14. Ajándékozod. 16. Lel. 18. Szintén. 20. Gyulladás. 21. Török férfinév (második kockában két betű). 22. Rágó „eszköz”. 24. És így tovább. 25. Étkezés előtt áll. 27. AZOA. 28. Testrésze (első kockában kétjegyű mással- hangzó) 29. Blokk. FÜGGŐLEGES: 1. Balkezes, 2. Rendhagyó ige- rag. 3. Magot földbe szór. 4. Hamis. 5. Hegedű tartozéka. 6. Megfejtendő (utolsó kockában kétjegyű mássalhangzó. 10 Araszt (+’). 11. Romai 499. és 50. 13. Nóta. 14. Egymást követő betűk az abc-ben. 15. Megfejtendő (harmadik kockában két betű.) 17, Csen. 19, Semmikor. 21. Anyag parányi része. 23. Csuk és... 24. Vásznat készít. 26. SA. 27. Ke- resztül. Megfejtendő: Sajátos légköri fény/elenségek: vízszintes 1., függ. 6., 15. Műit heti megfejtés: — BUDAI HEGYEK - MATRA — BÖRZSÖNY — BAKONY — Könyvjutalmat nyertek: Takácsi Éva Mátészalka, Petrányi Edit Nyíregyháza, Kocsár Árpád Csenger. Mackó Misi esete a nyállal Mackó Misi barátunk egy hideg őszi napon a folyóparton csavargót*. A-folyót jég borította. Sütött a nap és a sugarak szikrázva verődtek vissza a folyó jegéről, mintha csalogatták volna a macit: „Mit mafláskodsz ott a parton? Gyere, csúszkálj egyet!” — Csakugyan — gondolja Misi — csúszkálhatnék egyet. Legalább szépeket fogok álmodni télen a barlangban. Azzal óvatosan rálép a jég- ra. A jég megtartja. Beljebb azonban nem merészkedett, hátha beszakad alatta és megfürdik a jéghideg vízben. Márpedig ezen a hideg napon semmi kedve sem volt a fürdéshez. Egyszer csak látja, hogy arra fut a nyulacska. Megállítja és ráparancsol: — Menj át a folyón. Én majd nézem. Misi így okoskodott: inkább a nyulat küldöm, mintsem magam kockáztassam. Ha beszakad alatta a jég legfeljebb megfürdik. Semmi baja sem lesz. Megszárad a bundája és tovább ugrándozhat az erdőben. Gondosan figyeli Misi a nyulat. Látja, hogy a jég még csak meg sem hajlik alatta. Amikor a nyúl a folyó közepére ért, odakiáltja tíekí: — Most ugrálj. Én majd nézem. Tart-e a jég? — Tart — kiáltotta vidáman a nyúl és nagyot dobbantott a jégen. Látja ezt Misink és felbátorodik. Kicammog a partra, azzal usgyé neki vesd el magad, nagyot csusszan, porzik a jég körülötte. Ám a folyó közepén hatalmas reccsenés. A jég beszakad és Misi mackó a víz alá bukik. Az ijedségtől még a lélegzete is elállt, de valahogyan mégiscsak kikecmereg a partra. A parton azután sokáig szaladgált fel és alá, hogy valamennyire felmelegedjék. — Lesz mire emlékeznem a télen — dörmögte. Hanem a nyúlra borzasztóan megharagudott. Az igazat megvallva, a nyúl derekasan ugrált még a talpát is megütötte. Hogy a jég miért »em szakadt be alátta és Misi alatt miért szakadt be. azt a nyúl sem tudta. B. Bondalenkő Figyelem 1 Szabolcs Cipőgyár cipőüzlete (Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 4. sz.) augusztus 4-től kezdődően férficipő-vásárt rendez EXPORTRA GYÁRTOTT CIPŐK, WEEKEND CIPŐK, NYÁRI SZANDÁLOK, MINTAMODELLEK 80,— Ft-tói 300,— Ft-ig. TEKINTSE MEG ÜZLETÜNKET! Szabolcs Cipőgyár ____________(71155) Gárdonyi Géza: »4 láthatatlan ember Képregényváltozat: Cs. Horváth Tibor. Korcsmáros Pál
