Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

«89. JűfluS 19. KELÉT-M AGV ABÖRSZÄQ 8 oldal ► Döntött a Legfelsőbb Bíróság Ki felel a foglalkozási megbetegedésekért? A foglalkozási betegségek­ből eredő kártérítési perek­ben több, irányelvül szolgáló állásfoglalás hangzott el az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik szobrászipari vál­lalatnál egy kőfaragó három évig külühböző légkalapá- cso.-kal dolgozott. Egy idő után észrevette, hogy balke­zének ujjai zsibbadnak és érzéketlenné válnak. Áz or­vosi vizsgálat megállapította: a vibrációs eszközzel történt huzamos munkavégzés követ­keztében — alkati okokból — érszűkület keletkezett. A kőfaragó azóta is betegállo­mányban van. Ilyen előzmé­nyek után a vállalattól ko­rábbi keresete és a táppénze közötti különbözet megtérí­tését kérte, de elutasították. Panaszára a munkaügyi dön­tőbizottság a vállalatot a muilkabérkUlöfibözet megfi­zetésére kötelezte. Á határo­zat indoklása szerint, bár az orvostudomány mai ismere­tei mellett minden kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a préslégszer- szátnma! több éven át foly­tatott munka érszűkületet Okozna, de a vibrációs szer­szám használata valószínű­leg egyénenként különböző biológiai hatást vált ki. Or­vosi vélemény alapján bi­zonyítottnak vehető, hogy az érszűkület a szóban forgó szerszámmal hosszú időn át végzett munka következmé­nye. A döntőbizottság határoza­ta ellen a vállalat a kerü­leti bírósághoz fordult, amely kimondta: az igény alaptalan, mert a megbete­gedés a vállalat működési körén belül elháríthatatlan volt. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a kerületi bíróság ítéletét hatályon ki­Bfráló cikkünk nyomán Egy félig elintézett ügy ..A Kelet-Magyarország 1969 május 7 és június 22-i számában cikk jelent meg, mely jogosan marasztalja el a Vencsellői Községi Tanács VB. szakigazgatási szervének eljárását. A cikk bíráló hang­nemével egyetértek. Tájékoz­tatásul közlöm, hogy dr. Csatári Ernő vencsellői köz­ségi vb-titkár magatartására általában nem ez a jellem z<í egyike a legképzettebb titkároknak. A község lako­sai szeretik, a közelmúltban kapott Kiváló dolgozó kitün­tetést. Ebből az egy esetből tehát nem lehet általánosí­tásra valló következtetést le­vonni. Kérem, hogy munká­jukkal továbbra is támogas­sák az államigazgatási szer­vek tevékenységét. Vincze József, a járási tanács vb el­nöke.“’ * A szerkesztőség megjegy zése: A járási tanács vb-el nők válaszában foglaltakkal nem érthetünk egyet. Lehet ugyan, hogy Csatári vb lit kár egyike a legképzetlcb beknek, s méltán éri munka ját megbecsülés. De bíráló cikkeinkből is világos, hogy az említett esetben helytele nül járt el. Amikor ezt szó- vátettük, a szocialista érint kezési móddal élesen ellen­tétes hangnemben válaszolt, s tagadta, hogy hibát köve tett volna el. Ezt a hibát a járási tanács vb elnöke most levelében elismerte, ugyanakkor hallgatólagosan tudomásul is vette. Jóllehet Csatári Ernő munkájára ál tatában nem ez a jellemző — ezt nem is állítottuk — ám az eset és az arra való reagálás miatt a vb-titkárt felelősségre keltett volna vonni. Mint kitűnik: ez el maradt. Ezzel a járási taná'-s rb nem segiti az ügyintézés pefjavítását] vül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hoza­talára kötele2te. A munkavégzéssel járó megbetegedésért a vállalat nem tartozik kártérítéssel, ha bebizonyítja, hogy az elhá­ríthatatlan volt — hangzik a határozat. Az igazságügyi műszaki szakértői iroda sze­rint azonban a vállalat nem tett meg mindent a betegség keletkezésének, illetve kifej­lődésének megakadályozásé­ra, és ezzel súlyos köteles­ségmulasztást követett el. Ugyanis nem szereztek be védőkesztyűt, holott az a rezgésszámot csökkenti. Mun­ka közben a kőfaragónak megfelelő szüneteket is kel­lett volna tartania. Elha­nyagolták, hogy a dolgozó a kezét időnként meleg vízben öblítse, ami megakadályoz­hatta, vagy legalább nagy­mértékben csökkentette volna a megbetegedést. Ha a légkalapács rezgésszámá­nak csökkentése technikailag nem is volt megoldható, megfelelő védőintézkedések megtételével a betegség be­következése megakadályoz­ható, vagy — időben történt felismerés esetén — csök­kenthető lett volna. Ameny- nyiben a műszaki szakértői iroda megállapításai helytál­lóak, a vállalat nem hivat­kozhat arra, hogy dolgozójá megbetegedése elháríthatat­lan volt. Mivel ez nemcsak műszaki, hanem orvosi kér­dés is, ezért a kerületi bíró­ságnak be kell szereznie az Országos Munkaegészségügyi Intézet szakvéleményét is és csak ezután hozhat meg­nyugtató ítéletet. Egy perben az a probléma merült fel: melyik vállalat a felelős, ha a dolgozó több munkahelyen volt alkalma­zásban és ekpiben beiege- dett meg. A Legfelsőbb Bí­róság álláspontja a követ­kező: Amennyiben a dolgozó egészségkárosodásában vagy foglalkozási betegsége kiala­kulásában több munkáltató­nál végzett munka játszott közre, az a munkáltató felel, akinél a munkaképesség- csökkenés keresetveszteséget okozott. Ez az állásfoglalás azt a célt szolgálja, hogy a foglalkozási betegségből ere­dő igény érvényesítését meg­könnyítse. Ugyanis az ilyen betegség általában huzamos idő alatt alakul ki és csak hosszabb idő után jár kere­setveszteségben is megnyil­vánuló munkaképesség-csök­kenéssel. Ez az állásfoglalás nemcsak a munkavállalók ér­dekét kívánja védeni, ha­nem ezt minden ilyen jog­vitában irányadónak kell te kinteni. Ugyanis ennek az állásfoglalásnak alkalmazása kizárja, hogy a kártérítésre kötelezett vállalat — a közös károkozásra hivatkozva — egy másik, korábbi munka­adóval szemben megtérítési igényt érvényesítsen. (H) NŐK A világmárkás kulcs 1125 szobának 1125 féle zárja van. Minden kulcs vi­szont csak egy zárat nyit. Senki sem tudja saját kul­csával például a szomszéd szobát kinyitni. S hogy a ta­karítószemélyzetnek ne okozzon gondot a szobába ju­tás, szerkesztettek egy fő­kulcsot is, amely 45 szobát nyit akadálytalanul.. De mondjuk, egy másik emelet szobáit már az sem nyitja És hogy teljes legyen a sor. megszületett a vezér kulcs,’ amely pedig mind az 1125 szobát képes kinyitni. Nem varázslat, csak matematika és különleges, évtizedek alatt kialakult kulcsszérkesztési tudomány. Miért hiányzik? Ezt a különleges lakatos bűvészbravúrt az ELZETT Fémlemezipari Müvek zár .és lakatosárugyárának szak­emberei hajtották végre a moszkvai KGST-palota teljes zárberendezésének szerelése­kor. Ezek után könnyén érthe­tő, miért hiánycikk az EL­ZETT patent biztonsági zár nemcsak a hazai, hanem a világpiacon is. Mind kivitel­ben, mind teljesítményben komoly versenytárs a leghí­resebb nyugati zárgyárak termékeméit 1919-ben, amikor László Zoltán kiváltotta az iparen­gedélyét, s neve kezdő betűi­nek LZ németes kiejtéséből Elzett lett lakatosműhelyé­nek cégéré, aligha gondolta, hogy ez egyszer világmárkái fog jelenteni. — Tudjuk, hogy sajnos jóval kevesebbet szállítunk a belkereskedelemnek a Szük­ségesnél — mondta Paulik Ferenc gyárigazgató. — De 88 ország kötött velünk üz­letet, s már csak a hírnév is Kötelez a. vállalások teljesí­tésére. így aztán termelésünk háromnegyed résiét expor­táljuk. Bélgrádtól a New Y6rk-i Hilton-hotelekig El- zett-zárral csukódnak az aj­tók — mondta. Iparkodnak elegendő zárat szállítani a belföldi piacra is. Énnek érdekében igye­keznek enyhíteni a munka­erőgondokon. Egyik ilyen lépés, hogy a könnyűlakat gyártmáhycsaládok szerelését — bérmunkában — a cegléd- bercéll mezőgazdasági ter­melőszövetkezet melléküze­mébe helyezték ki. A pa-‘ tent zárak gyártásfolyamata éppen a bonyolult kombiná­ciók miatt sok kézi munkát igényel. Ebből pedig — kü­lönösen a téli időszakban — nagyobb bőség van falun, mint Pesten. — A kulcsok alpakka ne­mesfémből készülnek — vá­laszolták a gyárban, — s élettartama szinte korlátlan. Egy-egy zárhoz az Elzett annyi kulcsot szállít, ameny- nylt a kereskedelem rendel. Hiszen mind kézi, mind elektromos vezérlésű kopíro- zógépek segítségével percek alatt egy zárhoí akár száz kulcsot is készíthetünk. — Érdemes ezt megszívlelni, különösen a modern lakóhá­zak liftzáiainak megrendelé­sekor, hogy már eleve a la­kók számának megfelelő kulcskészletet igényeljenek a gyártól. 7600 féle variáció A paténtzár előnye, hogy 7000 féle variációs' lehetősé­get rejt, amit bizonyos elté­résekkel szinte a végtelenig lehet fokozni. Az ilyen zá­rakat viszont tilos olajozni, mert grafitporral helyettesí­tik benne a „kenést“'. Az egykori néhány zár helyett ma már világszerte több, mint 1200 féle zárat készíte­nek. Az Elzett egyik külön­legessége a gombzár, a lég- fékes ajtócsukó, s a tökéle­tesített jármüzárak. a szellemi pályákon Érdekes áttekintést nyújt a Hazai egyetemek és főiskolák nőhallgatóinak számszerű alakulásáról a Központi Sta­tisztikai Hivatal egyik ta­nulmánya. Az egyetemek kapui csak 1895-ben nyíltak meg a nők előtt, s csakis a bölcsészei' 3 az orvosi karra, valamint a gyógyszerészeti tanfolyamra iratkozhattak be. Az első nő- hallgató 1895—96-os tanév második felében kérte felvé­telét a Budapesti Tudomány- egyetem bölcsészeti karára. A polgári forradalom meg­szűntette a korlátozó intéz­kedéseket, s minden egyete­mi kar megnyílt a nők élő t. A Tanácsköztársaság bultaa után ezt a rendelkezést vís :- szavon ták. A felszabadulás után gyö­keresen megváltozott a hely­zet a hazai felsőoktatási in­tézményekben. 1946-ban mi den korábbi koilátozás meg­szűnt és valamennyi egyet -- mi karon és főiskolán lehe­tővé vált a nők továbbtanu­lása. AZ új rendszerű felső- oktatásban a hallgatók sza­ma egy évtized alatt a há­ború előtti létszám négyszs- resére. sőt ötszörösére emel­kedett. Több mint egy évtizede) -1 később, az 1995—0C-oS lan v ben 92 felsőoktatási intéz­ményünkben 93 957 diák tanult, s ebből 36 723 volt a nő, arányuk tehát egy évti­zed alatt 39,1 százalékba emelkedett. A nőhallgatók többsége a tudományegyete­met és a közgazdaságtudo­mányi egyetemet választotta. Igen magas a nőhallgatók száma néhány főiskolán s, így például a Gyógypedagó­giai Tanárképző Főiskolán 84,4 százalék, a tanárképző főiskolákon 75,3, az Iparmű­vészeti Főiskolán pedig 53 százalék. A nők térhódítása a szel­lemi pályákon világviszony­latban Is figyelmet érdemel, így például az orvosnők ara­nya hazánkban vllágviszony-t latban Is első helyen áll. A női orvosok száma már 1960 körül 21,5 százalék volt. m g Ausztriában 18,1, Angliában 15,9, Franciaországban 14.4 és az Egyesült Államokban 6,7 százalék. Hasonló a hely­zet a gyógyszerésznők vonat­kozásában. Első helyen áll­nak bírák tekintetében is 18,2 százalékkal. Négyszögletes sapkában — Sokat betegeskedtem gyermekkoromban. Vissza- emlékszem mindegyikre. Én beteg gyerekeket szeretnék gyógyítani. Ezekkel a szavak­kal mutatkozik be Bartha Antónia. De azt is hozzáte­szi, hogy az orvosi egyetem­hez nem mindenkinek van jó bizonyítványa. Az egészség­ügyi pálya más területén azonban ő akkor is eléri a célját. A tanítás befejezése a Nyíregyházi Kölcsey Gimná­ziumban az I. e. osztálynak bém jelentette a tanév végét. Két csoportban egy hónapra a megyei kórház gyermekosz­tályának „kisnővérei”. A má­sodik csoport tizenkilenc kis­lány. Tetőtől talpig fehérben. Az „igazi“’ nővérektől csak fityulájuk után lehet meg­különböztetni őket : a „kisnő- véreké” négyszögletes sapka. No, meg az, hogy ők ma­guk is alig-alig léptek ki a gyerekkorból. Tizenöt évesek Talán ez a magyarázata an­nak, hogy legtöbbjüket a gyermekgyógyászat vonzza. Talán az, hogy — fiatalko­ruk miatt — idén a gyermek- osztályon töltik gyakorlati idejüket, s ez az első hely, aminek a hétköznapjait is ismerik Tóth Márta már volt a cse­csemőosztályon is, most a felvételi vizsgálóban az ügye­letes orvosnőnek segít. — Nyolckor, amikor kez­dünk, ott már reggeliztek a babák. Tízórainál és ebédnél azonban már mi is etethet­tük őket. — Itt a felvételi vizsgáló­ban is sokat tudunk segíte­ni. De az irodában nem jó, nincs állandóan munkánk -f mondja Márkus Ibolya — Ülni egy helyben meg nem szeretünk. Nyugtalan mamák várakon nak a csecsemőkkel: itt kell-e a gyereknek maradnia, vagy hazamehet? Ajtónyitáskor Sí­pos Katalin ugrik fel. most ő következik. Igyekszik na­gyon, védőnőnek készül. Mi­re az orvosnő megérkezik, le­vetkőzteti, megméri, ha kell hőmérőzi a csecsemőt. Sietni kell, mentővel hozták a kis­babát a mamával együtt. Azelőtt az emeleti osztály­ról hívták le a nővért, ha új beteget vettek fel. Ez most egy hónapig a diáknővérek feladata volt. Bár volt az iskolának is „mlflikórterme“’ játékbabák­kal, de az élőkkel bánni, ko­moly, fegyelmezett munka — mondja dr. Kapitány József- né a diákok kisérő tanárnő­je. Nemcsak a tanár szemével nézi a diák teljesítményét, de a felnőtt szemével is a félig gyerek, félig felnőtt diákok első találkozását, a legmaka­csabb problémákkal: a beteg­ségekkel. Ápolónők lesznek. Barakső Erzsébet A Baktalőrántházi Vegyes Ktsz több mint félmillió fo­rintos beruházásban új autószerviz-üzemet létesített, ahol a gépkocsik mosása és zsírozása mellett a teljes felújítást is elvégzik. A ktsz vezetősége tárgyal az AFIT illetékesei­vel az egyes gépkocsitípusok garanciális javításé -ak elválla- lása ügyében. Képünk: Baráth István az új mosócsar­nokban egy Moszkvics személygépkocsi mosását végzi. Elek Enul felvételi Kedves arcú. kék formaruhás fiúk, lányok vidám csoportját örökítettük meg a nyíregyházi Kossuth téren. Az NDK-beli Magdeburgbói jöttek, s jelenleg Sóstón üdülnek.- Ha mm él J. felv.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom