Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-09 / 156. szám

T óWal Í9M. ftSffűá 1. HAZÁI KILÁTÓ FURCSA MEGOLDÁS Egy furcsa megoldás ta­núi lehettünk Nyíregyházán. Nagyon rosszul értelmezett takarékosság, vagy más le­het az oka, hogy a Vízmű és Csatorna Vállalatnak mindössze egy szippantó­kocsija dolgozik. Ez a kocsi tudomásom szerint június 28-án a Szarvas utca végénél ivóvíznél, július 4-én egy szennyvízdugulásnál és 5-én a sóstói erdőben, a Tölgyes csárdán kívül ugyancsak ivó­vízátkötésnél dolgozott. Va­gyis egyik nap a szennyvizet, másik nap az ivóvizet szív­ja. Ez ellentmond az előírá­soknak, de főként egészség­ügyileg tűrhetetlen. Kérdem, hogy lehet ezt megengedni? — írja Takács Péter nyír­egyházi olvasónk. AZ UTAT FELSZEDIK ÉS...? Évek óta bontják a nyír­egyházi utcákat, rakják a kü­lönböző vezetékeket, s ennek örülünk, örülünk mert kor­szerűsödik a város. Az vi­szont már bosszantó, hogy a felbontott utakat hónapok, sőt évekig nem állítják hely­re, vagy helyreállítás után szakadoznak be a csatornák feletti burkolatok. Ez azon­kívül, hogy rossz munkára vall, még életveszélyes is. Egy új rendelkezés szerint, ha ilyen esetből származik baj, úgy az utak fenntartóit — a városi tanács, vagy a közúti igazgatóság — anyagi­lag is felelősségre vonja. Persze, nem ez a megoldás. A legutóbbi hetekben a Vas­vári Pál, a Dimitrov, a Bethlen utcákon és a Tanács- köztársaság téren is történt burkolatromlás. A helyreál­lítás még most sem történt meg. De még annyi sem, hogy a beomlott útrészt va­lamilyen módon megjelöl­jék, s így figyelmeztessék a járművek vezetőit — pana­szolja B. József nyíregyházi olvasónk. ISMÉT A MELEGVÍZ SZÜNET Olyastam a lapjukban nem­rég megjelent cikket, amely­ben kifogásolták, hogy a me­legvíz-szolgáltatást a város­gazdálkodási vállalat idén két hónapig szünetelteti. Az Önök megjegyzéseihez még annyival csatlakoznék, hogy a vállalat erről a szándéká­ról a lakókat előzetesen még csak meg sem kérdezte. Már­pedig mint minden szerző­dés, ez is kétoldalú kötele­zettséget jelentene! Másrészt viszont sokak nevében kifo­gásolom, hogy a nyilvánosság előtt még csak válaszra sem méltatták a jogos észrevételt és kifogást az illetékesek. Várjuk a vállalat és felettes szerve sürgős válaszát, de főként intézkedését, amellyel lerövidíti ezt a lehetetlen ha- < táridőt — írja Merkóvszki Pál Stadion út 40. szám alat­ti lakos. NYOLC HÓNAP IS KEVÉS... Valamikor 8 hónappal ez­előtt a Petőfi utca 12 első emeletén eltörött a WC-kagy-' ló, állítólag az IKV dolgo­zói törték össze. A földszin­ten lakom és fürdőV.obám, éléskamrám falán azóta is folyik a nem éppen kelle­mes folyadék. Jelentettem a házfelügyelőnek, majd az IKV-nak, de nem intézked­tek. A tanács egészségügyi osztálya átiratára az építési osztály vizsgálta ki a hely­zetet. Május 17-én felszólítot­ta az IKV-t a soron kívüli intézkedésre. Május 27-én állítólag kicserélték az emlí­tett kagylót, de a szennyvíz azóta is folyik a falon. Az IKV illetékeseivel egy hó­napja nem sikerült beszél­nem. Az ajtójukon tábla hir­deti, hogy félfogás: hétfőn, szerdán és szombaton. Én kedden és csütörtökön érek rá. Azért közlöm e helyen a panaszomat — közli Gö- römbei Józsefné. Olvasóink panaszára válaszol az illetékes KUTAK A Kelet-Magyarország jú­nius 18-i számának Fó­rum rovatában egy nyír­egyházi olvasó levele „Mű­ködtessék a leállított kutakat” címmel jelent meg. A már korábban a vízgondokról kö­zölt cikk célja a lakosság víz­pazarlásának megszüntetése, nem pedig minél több kút beállítása volt. Ivóvízkin­csünk pazarlását nem csök­kentené a leállított kutak üzembe helyezése. Ezek a ku­tak végső szükség esetére vannak tartalékolva, — a közmű esetleges meghibáso­dása idejére — ameddig a vízmű ki tudja elégíteni a vízigényeket, a leállított ku­Számos olvasónk kérdezte: miért késik az almagyümöl­csösük jégkárának becslése? A kérdésre az Állami Biztosí­tó megyei igazgatóságán kér­tünk tájékoztatást. Elmondták, hogy az elmúlt hetekben nagy területek szen­vedtek jégkárt. Csupán a fe­hérgyarmati járásban 1200 egyéni termelő jelentette be károsodását. Az Állami Biz­tosítónak az azonnali kárren­dezésre nincs lehetősége, a munkát folyamatosan végzik. Jégkár esetében elsősorban azokat a károsodásokat mé­rik fel, amelyek sürgőssége nem tűr halasztást: például konyhakerti növényekben Károlyi Lajos újfehértói ol­vasónk ügyében az illetéke­sektől kértünk segítséget. Bak Miklósáénak levélben fogunk problémájára válaszolni. Szemán Elekné tarpai lakosnak azt tanácsoljuk, hogy az ismert címet jelentse be a Megyei Bíróság Gazda­sági Hivatalához. Sipos Jenő Vajáról küldött levelére a Szabolcs megyei Építőipari Vállalat bércsoportjától kér­tünk felvilágosítást, melyről már levélben tájékoztattuk is. Amennyiben személyesen is meg akar győződni tarto­zásáról, úgy keresse fel a vállalat központját. Szilágyi István nyíregyházi olvasónk kérelmet nyújthat be a Nyír­egyháza Városi Tanács VB szociális osztályához, ahol felülvizsgálják jogosultságát. Puskás Gyulának Csengerbe levélben fogunk válaszolni kérdésére, továbbá tájékoztat­12. Riadtan és tanácstalanul latolgatta helyzetét. Elhatá­rozta, hazamegy, és mindent elmond Magdinak. Ugyanak­kor gyengeséget érzett ahhoz, hogy leüljön vele szemtől szembe. „Pedig talán segí­tene” — villant fel ez a kö­rülmény. Azonban egy ilyen nyílt színű beszélgetéshez nem érzett elegendő erőt. Ah­hoz különösen nem, hogy ki­jelentse: megváltozik, és újra éli normális életét. A Rézfácán elé ért. Az előbb magában fogadkózott, hogy nem lépi át a söntés küszöbét. Most a forrongó gondolatok megállították. Ta­nakodott. Innia kell, mert jó­zanul nem bírja tovább. Korompai nézte, mereven figyelte a konyakos poharat. Kiitta és újabb féldecit kért. Vajon számára mit jelent­het a jövő? — ötlött fel ben­tak üzembe helyezése nem lenne gazdaságos. Nyíregyházi Városi Tanács VB építés- és közlekedési osztálya közvilágítás A Kelet-Magyarország júli­us 2-i számának Fórum rova­tában „Közvilágítás” címmel egy sóstói lakos levelét közölte. A Sóstó üdülőterület közvilá­gítás tervezése folyamatban van. A terv elkészülte után a kivitelezésre is hamarosan sor fog kerülni. A Sóstófürdő közvilágításának rekonstruk­ciójáig már semmiféle ideig­lenes megoldás nem lenne gazdaságos. Nyíregyházi Városi Tanács VB építés- és közlekedési osztálya vagy a gabonafélékben oko­zott károsodást. A gyümölcstermelők — ez teljes mértékben vonatkozik az egyéni termelőkre is — megnyugtatására az Állami Biztosító közölte, hogy a gyü­mölcsösök jégkárának becslé­sét időben elvégzik. Erre a legalkalmasabb a betakarí­tás előtti időpont. Akkor már pontosan fel tudják mérni, a biztosított termésmennyi­séghez viszonyítva a gazdaság milyen kárt szenvedett. A kárbecslés időpontjától füg­getlenül a termelők a jégká­rokat közvetlenül a jégverés után a járási fiókoknál je­lentsék. ( - ) juk arról, hogy milyen egyéb juttatás illeti meg az üzemi baleset következtében. Pólyák János nyírmadai olvasónknak a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság részletes felvilágosí­tást adott levélben. Kálnási Árpád tiszakóródi lakosnak nem volt jogos a fizetésével kapcsolatos észrevétele, ugyanis a szakmunkástanfo­lyam elvégzésére nem köte­lezte a termelőszövetkezet. De a szakmunkás-bizonyít­vány megszerzése után 10%- kal magasabb munkaegység­jóváírást kapott, s az 1969-es gazdasági évben is a tsz ve­zetősége szakmunkásnak mp"- íelelő fizetést állapított meg. özv Kiss Sándorné mátészal­kai olvasónknak levélben ír­juk meg a Magyar Vöröske­reszt pontos címét, valamint azt. hogy milyen adatok szük­ségesek ügyének intézéséhez. ne. Mert a jelen már világos — válaszolt saját kérdésére. Bakó ‘ nyíltan megmondta: „Aki piál, az menjen a fal mellett.” S a jövő? Az nagy talány. — Beszélni akarok veled — mondta feleségének, ami­kor hazaérkezett. Magdi nem vette komo­lyan, mert megcsapta orrát a szesz erős szaga. — Vajon milyen fontos dolgot akarsz? Egyáltalán van-e nekünk még olyan dol­gunk, amit meg kell beszél­nünk? Korompai megismételte. — Ülj ide Magdi, beszélni szeretnék veled. Az asszony abbahagyta a munkáját és leült az asztal­hoz. Korompai sokáig vizs­gálta felesége arcát, mielőtt elkezdte. — Tudom, hogy nem hiszel nekem. Van is rá okod. S ha most azt mondanám, hogy JAVASLATOK AUTÖBUSZÜGYBEN Én nem fogadtam kétked­ve a hírt, hogy az autóbu­szok képesek lebonyolítani a nyíregyházi közlekedést. Most is azt tartom: jó az autóbusz. Csupán néhány megjegyzést teszek az egy hónap személyes tapasztala­taiból. 1. Az ajtók rosszak — nem mindig, vagy csak félig nyílnak ki. 2. Sokszor nehéz, vagv' életveszélyes a leszállás, mert különösen az idősebbek nem tudnak eljutni a csengőhöz. 3. A menetrendet sokszor nem tudják betartani. Volt példa, hogy a sóstói járat 30 percet késett. (Később a ka­lauz közölte: azért, mert né­hány utas nem akart fizetni, s a busz megállt az úton.) 4. A legtöbb embernél — különösen a vidékieknél — nincs aprópénz (1—2 forin­tos) és a perselyesekre enél- kül nem lehet felszállni, vagy le kell szállni. Ugyan­akkor a perselyek, nagyon sokszor rosszak, eldugulnak. Vagy legyen pótpersely, vagy kalauz, vagy keressenek más megoldást. 5. Az állomással szemben kellene egy jól látható figyel­meztetés az idegenek részé­re, hogy a városi és a sóstói járatokra hol a felszállás — írja B. Károly és több társa Nyíregyházáról. SÖSTÖI „VENDÉGLÁTÁS” Nemrégiben egy országos statisztikai szekcióülésen vet­tünk részt az Önök városá­ban. Körülnéztünk az új vá­rosrészekben és láttuk léte­sítményeiket. Méltán lehet­nek büszkék ezekre. Örültünk annak, hogy szállást a már országosan ismert Sóstófür­dőn kaptunk. Ez az öröm azonban csak estig tartott. Nyolc óra körül akartunk vacsorázni az étteremben. Akkor közölték, hogy csak sertés és marhapörkölt az ajánlat. A szomszéd asztal­nál éppen azt fogyasztották és figyelmeztettek minket, hogy ne kérjük, mert csupa mócsing. Ugyanezen az es­tén 8 üveg bort rendeltünk (a választék ebből is gyatra!), s a fizetéskor 9-et akartak felszámolni a társaságnak, azonkívül üvegenként plusz 10 forintot. Ezt már enyhén szólva is felháborítónak tar­tottuk. Az üzletvezetővel el­intéztük, hogy nem károsí­tottak meg bennünket. De nagyon rossz szájízzel távoz­tunk Sóstóról. Csak egy a vigaszunk, hogy jártunk az Ezerjó éttermükben is, ahol a kiszolgálásról, a választék­ról, a higiéniáról csak a leg­nagyobb elismeréssel szólha­tunk — írja levelében két szolnoki vendég. holnaptól más leszek, akkor sem tudnál hinni? Magdin látszott, hogy vá­ratlanul érte a kérdés, hi­szen gondolatban már leszá­molt ezzel az élettel és min­den energiáját arra fordítot­ta, hogy a régi helyébe egy újat alakítson lei. A soroza­tos csalódások arra ösztönöz­ték, hogy ebben az új élet­ben ne számoljon semmi másra, mint saját erejére Most meglepetten és tanácsta lanul hallgatott Aztán min­dent végiggondolva, meggyő­ződéssel mondta: — Nem tudsz te már más lenni. Korompait megütötte a vá­lasz. Az asszony folytatta. — Mondd, miért Is lennél más? Gondolod, hogy egyik napról a másikra megálljt tudsz mondani magadnak? Ezt csak hiszed. — Értsd meg Magdi, ne­kem változni kell. Most már tudom. Vagy nem akarsz se­gíteni? — Neked is be kell látnod, hogy nem vehetem komolyan azt, amit mondasz. Ki tudja, holnap néhány féldeci nem borítja-e fel a ma szépnek látszó elhatározásod? Miért késik a jégkárbecslés? Szerkesztői üzenetek Vincze György: Aranyérmes boraink Moszkvában A MÉM Kiállítási Iroda ■ rendezésében augusztusban, Moszkvában kerül sor a ma­gyar mezőgazdasági termé­kek bemutatójára. Megyén­ket ez alkalommal az Eger— Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság két aranyér­mes bora: a Medoc Cordial és a Törökverő reprezentál­ja. A pincegazdaság három­ezer—háromezer palackkal küld a két borkülönlegesség­ből, melyeket a kiállítás Iá togatói a helyszínen meg is vásárolhatnak. (Heves megyei Népújság) Petőfi-emlékek Szalk­szentmártonban Ünnepre készülnek Szalk- szentmártonban. A községben valóságos Petőfi-kultusz él. A költő apjának a „jó öreg korcsmárosnak” az 1840-es évek közepén mészárszéke volt a faluban. A helyi mú­zeum hűen őrzi a Petrovics- család és a költő szalkszent- mártoni históriáját. A Petőfi téren felállítják a költő 250 centiméter magas bronzszob­rát. A szobor arccal délnek néz majd, szinte szemmel tartva az úton túl lévő há­zakat, szülei egykori lakóhá­zát. (Fejér megyei Hírlap) A zokni-kesztyűs betörő esete Délelőtt kezdték körözni, este elfogták. Csabai Ferenc Bonyhá- don a rendőrkapitánysággal átel- lenben lévő házak egyikébe fé­nyes nappal tört be, s elvitte Hajdú Attila olasz teriienöltö- nyét, elegáns cipőjét. A krimiiro­dalomban járatos ifjú kezére hú­zott zokniban mászott ki az abla­kon, nehogy a párkányon ujjle­nyomatot hagyjon. Óvatossága annyiban indokolt, hogy a közpon­ti nyilvántartásban megvan ujj­lenyomata, — még abból az Idő­ből, amikor részint súlyos testi sértésért, részint tiltott határátlé­pés kísérletéért ítélte el a bíró­ság. (Tolna megyei Népújság) Csónakázótó a „föld alatti meseországban" Borsod megye leglátoga­tottabb idegenforgalmi ne­vezetességének, a világhírű aggteleki cseppkőbarlangnak fejlesztését az idén tovább folytatják. A vöröstói bar­langbejáró 35 méter hosszú, szűk sziklafolyosóját kiszéle­sítik, hogy az alkalmas le­gyen a leendő barlangi va­sútvonal pályájának megépí­— Szóval nincs bizalmad? — Én szeretném, ha a ré­gi lennél, de egy ember nem selyemhernyó, amelyik má­ról holnapra levedlik. Ezt neked is tudni kell. — Próbáljuk meg — kér­te Korompai. — Próbáljuk — felelte Magdi. — Voltam ma Bakónál és beszéltem vele. — Mit mondott? — Azt, hogy a tegnapi és a mai napot írassam sza­badságnak, s aztán holnap menjek dolgozni. — Ez elég szép volt tőle. — Szép. — Másról nem beszélt? — Azt mondta még, hogy központ kifogásolja a minő­séget. — Egyebet nem mondott' — Nem. Magdi érezte és férje ré- veteg ábrázatáról látta, hogy Bakó nemcsak ennyit mon­dott. Egy hét sem telt el, revi­zorok jelentek meg a válla­latnál. Az ilyesmi megszo kott, gyakori. Amikor befe­jezték vizsgálódásaikat, fél napig tárgyaltak Bakóval. lésére. A Színházterem és a Vaskapu elnevezésű széles barlangfolyosó közötti részen gátat emelnek, és így 350 méter hosszú, csónakázóta­vat nyernek, amelynek vízel­látását a barlangban folyó Styx és Acheron patakok biztosítják. A mesterséges tavon öt — egyenként 15 sze­mély szállítására alkalmas — akkumulátoros meghajtású csónakot közlekedtetnek, amelyekről mozgatható ref­lektorokkal világítják meg a cseppköképzödmé nyékét. (Eszak-Magy arox szag) A mozdony fékje rossz volt A MAV-nál ritkán előforduló J.iincselekmény miau vonta fele­lősségre a szegedi járásbíróság Horváth István Károly segéd- mozdonyvezetőt. A rendezópáfya- ud varon mozdonyvezető társától azzal vette át a 324.1565. számú mozdonyt, hogy tucUa, a fék luüta, későn fog. Ennek ellenére fék- próba nélkül indult el, hogy Orosházára vigye az 1646. számú vonatot. Ködös, párás időben in­dult a távolabb álló szerelvény felé, de a fékezés, valamint a rossz fék miatt nem tudott meg­állni. Ráütközött az álló szerel­vényre, amelynek következtében a személykocsikban helyet fogla­ló utasok közül többen megsérül­tek. Horváth István Károlyt fog­lalkozás körében elkövetett gon­datlan veszélyeztetés miatt jog­erősen 8 hónapi javító-nevelő munkára ítélték, 10 százalékos bércsökkentéssel. (Csongrád megyei Hírlap) Új minivizor A VIDEOTON televízió végszereldéjének kísérleti üzemében elkészültek az első hazai, teljesen tránzisztori- zált Minivizor televíziók. A figyelemre méltó eredmény feltételeit a VIDEOTON gyártmányfejlesztési szakem­berei teremtették meg, spe­ciális szerszámok elkészíté­sével. Az~új készülékbe 29 Jranzisztotí építettek be. Mű­ködtethető 12 voltos akku­mulátorral, gépkocsi-akku­mulátorral és hálózatról is. A tranzisztorizált Minivizor sorozatgyártását a nyáron kezdik meg. (Fejér megyei Hírlap) Betongyár „gólyalábakon" Látványos munka fejező­dött be a lábatlani vasbe­tongyárban. Egy 42 méter magas toronydaru segítségé­vel — aminek csupán össze­szerelése egy hónapig tartott — az új nyersbetongyár óriástartályait emelték a magasba. A most elkészült betonkikeverő üzemrész ugyanis olyan, mintha „gó­lyalábakon” állna, húsz mé­ter magas acélszerkezeten szerelték össze. Az új beton­gyárban a keresett termék­újdonság, a transzportbeton gyártását kezdik meg. (Dolgozók Lapja) — Az eset teljesen vilá­gos! — mondta a főrevizor. — Én nem érzek mulasz­tást — felelte Bakó. — Nem ez a fő kérdés — szólt közbe az egyik revizor. — Mi sem állítjuk, hogy a bűncselekmény elsődlegesen a felületes ellenőrzés miatt történt. Mert bűncselekmény­ről van szó! — A többi a bí­róság dolga. Bakó idegesen telefonhoz nyúlt és tárcsázott. — Rendőrkapitányság? Ké­rem a... Fél óra múlva Korompait az igazgatóhoz hivatták, őri­zetbe vették. . Két hónapig volt előzetes letartóztatásban. A vádirat legsúlyosabb kitétele szerint: többszörös megvesztegetés ás az állam kárára elkövetett anyagi előnyszerzés miatt mondták ki bűnösnek. Annak rendjén és módján elhangzott a vád, — illetve a védőbeszéd, majd a bíró Ko- •ompaihoz fordult. — A vádlott kíván-e va­lamit felhozni az utolsó ló jogán? (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom