Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-31 / 175. szám

xxvi évfolyam 175. szäm ÄRA 80 FILLER 1969. JÜLIUS 31, CSÜTÖRTÖK rAPTTWff TARTALlSABŐLf • — Miért fizetnek többet (3. oldal)’ Korunk mezőgazdasága (4. oldal) Hazamennék, ha volna kihez (5. oldal) Európa—Amerika sportviadala (7. oldal) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége a Kőbányai Gyógyszerárugyár munkásgyűlésén A Kőbányai Gyógyszerárugyár Gyömrői úti üzemében szerdán munkásgyűlést tartottak, amelyen részt vett a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartózkodó kül­döttsége. A gyár dolgozói zsúfolásig megtöltötték az igazga­tósági épület nagytermét, s nagy tapssal fogadták az érkező szovjet vendégeket. A gyűlés elnökségében foglalt helyet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és az országgyűlés elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, valamint F. J. Tyitov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. A szovjet és a magyar Himnusz hang­jai után dr. Varga Edit, a Kőbányai Gyógyszerárugyár igazgatója nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután Kállai Gyula lépett a mikrofonhoz. Kállai Gyula beszéde Khaled Bagdas látogatása Kádár bánosnál — Kedves elvtársak! Ked­ves vendégeink és barátaink! — A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa küldöttségének látogatása ismételten igazol­ja, hogy baráti kapcsolataink és testvéri együttműködé­sünk a kommunizmust építő Szovjetunióval egyenesen és töretlenül fejlődik. Ez mind­annyiunkat örömmel tölt el. Népünk legszélesebb rétegei meggyőződtek arról, hogy a szocialista Magyarország fej­lődésének, további felemel­kedésének alapvető feltétele a Szovjetunióval való barát­ság, együttműködés. A Szovjetuniónak különle­ges szerepe van, amelyet az Objektív történelmi fejlődés alakított ki. A Szovjetunió volt az első ország, amely megdöntötte a kizsákmányo­ló kapitalista rendet, s egy fél évszázad alatt megjárta a szocializmus építésének min­den szakaszát. Itt halmozó­dott fel a legtöbb tapaszta­lat a munkásosztály hatal­mának kivívásában és bizto­sításában, az új, szabad vi­lág építéséért folytatott mun­kában. A Szovjetunió le­győzhetetlen katonai ereje, egyre növekvő gazdasági po­tenciálja napjainkban is a legnagyobb erő, amely kor­látozza az imperializmust, visszarettenti egy újabb vi­lágháború kirobbanásától. Nincs nép és nincs ország, amely annyi áldozatot hozott volna az emberiségért, mint a szovjet állam és a szovjet nép. A Szovjetunió történel­mi szerepét világszerte egy­re többen és többen ismerik fel. Világosan megmutatta ezt a nemzetközi kommunis­ta mozgalom ez évi moszkvai nagy tanácskozása is. Szocia­lista nemzeti büszkeségünk egyik alapvető forrása, hogy a magyar—szovjet barátság ugyanúgy 1917 októberével kezdődött, mint magának a Szovjetuniónak a története. A magyar internacionalisták küzdelme a forradalom és a polgárháború csataterein: a hős szovjet katonák győzel­mes harca a fasizmus ellen, Magyarország felszabadításá­ért; testvéri segítségük az ellenforradalom sötét erői­nek leverésében, mindennél jobban mutatja, hogy népe­ink barátsága évtizedek ne­héz harcaiban edződött* vér­rel pecsételődött meg, örök és megbonthatatlan. — Népünk a párt IX. kongresszusán megjelölt nagy nemzeti célunk megva­lósításán, a szocializmus tel­jes felépítésén fáradozik. A jövő esztendőben ünnepeljük Magyarország felszabadulásá­nak, szabad életünk kezdeté­nek 25. évfordulóját. E ne­gyedszázad alatt országunk­ban történelmi jelentőségű változások mentek végbe. Né­pünk kivívta a politikai ha­talmat, köztulajdonná tette a termelőeszközöket, s ez­zel végérvényesen megszűn­tette a kizsákmányolók, a tőkések és a földesurak ural­mát hazánkban. Gyökeresen átalakítottuk országunk gaz­dasági és társadalmi szerke­zetét. Leraktuk a szocializ­mus szilárd alapjait. Pártunk politikája azt a célt szolgál­ja, hogy minél hatékonyab­ban, minél gyorsabban to­vábbfejleszthessük gazdasági erőinket. Bevezettük a gaz­daságirányítás reformját, hogy a termelő folyamatok vezetése és irányítása kor­szerűbb legyen. Szélesítjük és erősítjük a szocialista de­mokráciát, hogy minél na­gyobb tömegek vegyenek részt gazda módjára az állam politikai és gazdasági tevé­kenységében, s javaslataik­kal, mnkájukkal segítsék elő az egész ország fejlődésV. A IX. kongresszus határozatait tervszerűen végrehajtjuk. A gazdasági reil m sikeresen megvalósul. Javult a népgaz­daság egyensúlya, szerkezete kedvező irányban fejlődik. Az elmúlt három évben tovább ja­vultak a dolgozók élet- és mun­kakörülményei. Hazánkban gyakorlatilag teljes a foglal­koztatottság. A reáljövedel­mek emelkedése már az idén elérte a harmadik ötéves terv végére tervezettet. A kong­resszusi határozatoknak meg­felelően javultak a parasztság életkörülményei. Jelentős előrehaladást értünk el a két alapvető osztály élet- és munkakörülményeinek köze­lítésében. Az ipari üzemek és vállalatok széles körében élvezik már a rövidített munkaidő, a szabad szombat előnyeit. A dolgozó nők nagy tömegei veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. — Az elért eredményeknek mindannyian örülünk. To vábbi előrehaladásunk azon* ban azt követeli, hogy nyíl­tan és őszintén beszéljünk megoldásra váró gondjaink­ról is. Az ipari termelés nö­vekedésének üteme lassú és nefn kielégítő a munka ter­melékenysége sem. Vannak még tennivalók a munkafe­gyelem, a munkarend meg­erősítésében is. Nem mindé nütt érvényesül még követ­kezetesen a szocialista elosz­tás elve. Bár a lakosság fo gyasztása egyenletesen emel­kedik, mégis vannak olyan kiskeresetű családok, alacso­nyabb nyugdíjú idős embe rek, akiket egyes árváltozá­sok jobban érintenek, akik­nek életszínvonala másoké­hoz viszonyítva nem fejlődik kielégítően. — Ezek a problémák fog­lalkoztatják a párt és a kor­mány vezetőit. De ezeknek a problémáknak a megoldásá­ban is a termelőmunka to­vábbi javítása a legfonto­sabb. — Előrehaladásunk egyik legfontosabb biztosítéka ed­dig is az volt, hogy pártunk és népünk között az elmúlt évtizedben kialakult a köl­csönös bizalom, az egyetér­tés és az őszinteség légköre. Továbbra is ennek fenntar­tására és erősítésére törek­szünk. — Kedves elvtársak! — Az emberiség békéjéért és biztonságáért folytatott küzdelem lényege az impe­rializmus elleni harc. Akik őszintén kívánják a békét, az antiimperialisták egyre széle­sedő táborába állnak. Pártunk és kormányunk a nemzetközi életben együtt lép fel a Szov­jetunióval, a többi szocialista országgal, a nemzetközi mun­kásmozgalommal, s a világ haladó erőivel a nemzetközi feszültséggócok megszünte­téséért és a vitás kérdések­nek a békés egymás mellett élés szellemében történő megoldásáért. — Őszinte rokonszenvvel és testvéri szolidaritással fi­gyeljük a vietnami nép igaz­ságos harcát. Azt erőnkhöz képest segítjük, s győzedel­mes befejezéséhez további si­kereket kívánunk. Szilárd ál­láspontunk: a vietnami há­ború befejezésének legjobb útja a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság négy, illetve a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front tíz pontból álló javaslatának elfogadása, Az Amerikai Egyesült Álla­mok kormányköreinek a rea­litások felismerése, vagy a tények kényszerítő hatása alatt előbb vagy utóbb ezt az utat kell választaniuk. — Több mint két éve an­nak, hogy a Közel-Keleten újabb feszültséggóc keletke­zett. A rendet és nyugalmat helyreállítani e térségben is csak az agresszió felszámolá­sával lehet. Izraelnek ki kell vonulnia a jogtalanul meg­szállt arab területekről. Né­Kádar János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán fogadta a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét, amely Pjotr Mi- ronovics Maserovnah, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége tagjának, az SZKP KB Politikai Bizottsága pót­tagjának, a Belorusz Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága első titkárának ve­zetésével hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodik ha­zánkban. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának küldöttségét a Par­pünk e kérdés politikai ren­dezéséért száll síkra, s ebben támogatásáról biztosítja a szabadságszerető, függetlensé­gük megszilárdításáért, a tár­sadalmi haladásért küzdő arab népeket. — Hazánknak — miként az egész világnak — létfon­tosságú érdeke az európai bé­ke és biztonság megszilárdí­tása. Számunkra nagy meg­tiszteltetés volt, hogy ennek előmozdítására ez év már­ciusában éppen Budapesten született meg a Varsói Szer­ződés tagállamainak nagy nemzetközi visszhangot keltő felhívása. A nemzetközi im­perializmus már két világhá­borút robbantott ki ezen a földrészen. Mindent meg kell tennünk, hogy az imperializ­mus több háborút ne rob­banthasson ki. Európa s a vi­lág népeinek érdekei azt kí­vánják, hogy mindenki ismer je el a második világháború után Európában kialakult tényleges helyzetei, a létre­jött országhatárokat és azt, hogy két különböző társadal­mi berendezkedésű német ál­lam van. — Napjainkban szemtanúi vagyunk annak, hogy a ki­alakult realitásokat egyre több ország ismeri el, s dip­lomáciai kapcsolatokat te­remt a következetesen béke­politikát folytató német ál­lammal, a Német Demokra­tikus Köztársasággal. Ügy gondoljuk, hogy e realitások­kal a Német Szövetségi Köz­társaság vezető köreinek is előbb-utóbb számolniok kell, azoknak pedig, ^rik még mindig ragaszkodnak a re- vans gondolatához, tudomá­sul kell venniük, hogy ter­veik megvalósításához — ahogy mondani szokás — az időjárás egyáltalán nem ked­vező. — Kormányunk, népünk támogatja az európai bizton­sági konferencia egybehívá- sának gondolatát, s maga is mindent megtesz azért, hogy e nagy fontosságú kérdés­ben előrehaladást érjünk el. üdvözöljük a finn kormány kezdeményezését, hogy a ta­lálkozó színhelye Helsinki le­gyen. lamentben fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a kormány el­nöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A szívélyes hangulatú meg­beszéléseken, amelyeken el­sősorban a két ország és a két nép testvéri kapcsolatai további elmélyítésének kér­déseit érintették, részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságénak tagja, :iz országgyűlés elnöke. Pap János, az országgyűlés hon­védelmi bizottságának elnö­ke. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Khaled Bagdas, a Szíriái Kommunista Párt főtitkára, aki szabadságát tölti hazánk­ban, látogatást tett Kádár Jánosnál, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titká­ránál. A látogatás során esz­mecserét folytattak a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom, valamint a Július 30-án reggel kilenc órai kezdettel tartotta újjá­alakuló tanácsülését a Fehér- gyarmati Járási Tanács. Mint ismeretes, a csengeri járás megszűnésével 12 köz­ség került a fehérgyarmati járáshoz, a volt csengeri já­rás kisebbik fele, 8422 lakos­sal és 24 546 holdnyi terület­tel. Ezzel a fehérgyarmati járás községeinek száma 36- ról 48-ra, lakóinak száma 36 561-ről 44 983-ra, területe 95 632 holdról 120 172 holdra gyarapodott. Az Elnöki Tanács határoza­ta értelmében új tanácstagi választásokat nem kell tar­tani a feloszlatott járás terü­letén. A . megszűnt járás ta­nácstagjai és járási tanács­tagjai mandátumukat ma­gukkal viszik ahhoz a járás­hoz, ahová választóik kerül­nek. A határozat ilyen értelmű pontjának végrehajtására ke­rült sor a szerdai újjáalakuló ülésen Fehérgyarmaton is. Megállapították, hogy a Fehérgyarmati Járási Tanács tagjainak száma tízzel, 42-ről Már második hete tart a 30 fok körüli, kánikulai me­leg, száraz idő a megyében, ami igen kedvező a kalászo­sok betakarításához, de a gyors párolgás következtében már „szomjaznak” a növé­nyek ott, ahol kevesebb csa­padék hullott. A tartós eső­zések idején, érthető okokból az öntözéssel szinte teljesen és mindenütt leálltak. Az esetleges aszálykár elkerülése céljából a Nyírségben, sőt egyes szatmári részeken is üzembe helyezték az öntöző­berendezések egy részét. Az utóbbi napokban már kb, 5000 holdnyi területet locsol­nak. 1800 holdat felületi, 3200 holdat esőztető módszerrel öntöznek. Elsősorban a zöld­ségfélék és kapásnövónyek igénylik már az esőt. A Felső-Tisza vidéki Víz­ügyi Igazgatóság felkészült arra, hogy hasonló időjárás mellett az öntözési igény to­vább növekszik. A megyében mintegy 4 millió köbméter vizet tároltak erre az eshető­ségre, és szükség esetén két párt kapcsolatait érintő kérdésekről. A találkozón jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Garat Róbert, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. 52-re szaporodott a volt csen­geri járási tanácstagi válasz­tókerületek idecsa tolásával. Az eddig tíz tagú végrehaj­tó bizottság két fővel való ki­bővítésére került sor ezután. A végrehajtó bizottság tag. jává megválasztotta a ta­nácsülés Jócsák Lászlót, a csegöldi választókerület es Papp Endrét, a tisztaberekl választókerület járási tanács­tagját. Ugyancsak sor került há­rom állandó bizottság kibő­vítésére is. Az eddig 5-—5 ía- gú ab-ket 1—1 taggal böví- tették. A gazdasági és kom­munális állandó bizottság új tagjául Simái Bálintot, a jogi és igazgatási állandó bizott­ságba Tar Bálintot, az okta­tási és művelődési állandó bi­zottságba pedig Dalmadi Kál­mánt választotta meg a ta­nács, mindhármukat a volt csengeri járásból átkerült já­rási tanácstagok közül. A tanácsülés után a kibő­vült tanács tagjai baráti be­szélgetésen ismerkedtek egy­mással és választókerületük problémáival, eredményeivel. 40 000 hold területet öntöz­hetnek. A nemrégiben avatott bé­kési duzzasztóművel 125-re emelkedett hazánkban az ön­tözési célokra létesült mes­terséges tavak száma. Az idén még 23 új víztároló tó épül, és összesen hatmillió köbméter vízzel gyarapítja az öntözés tartalékait. Ezek a mesterséges tavak nem csupán az öntözésből fedezik önköltségüket és hoznak hasznot. Csaknem valamennyi mesterséges tó­ba halakat telepítettek, emellett nagy értéket jelent az üdülés és a vizisport- lehetőségek megnövekedése is. Az összes eddigit felülmúl­ja a II. Tiszai Vízlépcső mesterséges „tengere”, mely négyszer akkora lesz mint a Velencei-tó, s így a Bala­tonnal is vetélkedő halásza­ti, üdülési és vízisportköz­ponttá válhat. Az ország mesterséges tavaiban jelen­leg 280 millió köbméter vi­zet őriznek, s a Tisza II tá­rolóóriása ezt a menrn iséget csaknem megkétszerezi majd. (Folytatás a 2. oldalon) A szovjet küldöttség Kádár Jánosnál[ Losonczi Pálnál és Lock Jenőnél Újjáalakult a Fehérgyarmati Járási Tanács Fokozódik az öntözés Balatonnal vetélkedhet majd a Tisza II. műtengere VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl

Next

/
Oldalképek
Tartalom