Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

*189 JüHüs 50.

ÍTELHT -MÁS YÄRORSZA®

S: MáaT

Szabolcs-szatmári tájakon

GÉGENY

A kisebbek gyorsabban törnek előre: ez az első benyomása az utasnak, aki a 2300 lakosú Gégénybe Demecser felől érkezik. A nyíregyházi járás gőgösen szétterülő, de kissé avultnak ható ötezer lakosú nagyközsége Után szinte újnak hat a kisebb, de gyorsabban fejlődő Gégény.

Alig hagyjuk el Demecsert 8 dombrádi úton, mér feltűnik az Ady Termelőszövetkezet földje. Munkaidő van, emberek, pontosabban asszonyok szorgoskodnak mindegyik táblán. Benn a faluban csend cs néptelenség. Csak egy-két udvarön eteti néhány idősebb asszony a kiscsibé- ket, ad vizet a kacsáknak Aki mozogni bír, dolgozik. Szorgalmas falu. Üres a termelőszövetkezet udvara is. Csak a szerelőlnűheiyből tseng a kovácsok kalapálása.

Az első benyomás, amely később megerősödik: asszonyok faluja. Akárhogyan történt, még sok családfő eljár innen dolgozni. Gégény jelenét éppen a férfiak hazahozatalára irányuló erőfeszítések határozzák meg.

Múltját pedig a kivételes "helyzet. Itt, a nedves, mocsaras Rétküz délkeleti szegélyen a vizek és zsombékok Védték a dombra épült falut. A tatárjárást megúszta. Inkább ide menekült a környék nepe is. István király híres parancsa: minden tíz község építsen egy templomot, alighanem Gégényre is vonatkozott, mert már 1355- ben is emlegetik az okiratok Egyházasgégény néven. Mondják, hogy szabadabb falu volt a többinél. Mocsarai és lápjai között csak a baromcsordákat legeltető királyi szolgák tudtak eligazodni. Ök pedig szívesen befogadták a földesúri önkény elől búj- káló szabad pásztorokat. Már akkor is kellett itt a dolgos kéz. Ez a büszkeségből menekült lakosság mindmáig megszabja az itteni emberek jellemét. Tömegesen mentek el az iparba dolgozni, amikor rosszul fizetett a termelőszövetkezet. Most pedig, hogy jó, ugyancsak tömegesen indult meg a hazavándorlás. Szabolcs utolsó évtizedének történetét kissé fokozottabb drámaisággal éli ái ez a falu.

Nem szégyenkezhet a múltja miatt sem. Földesurai kö- t ‘tt szerepéinek a Báthoriak és Rákócziik. Szívesen hadra kelő férfinép lakta mindig. Igaz, volt Károlyi és Vay is a földesurak sorában. A szőlőtelepítéskor pedig találtak a földben török fegyvereket is. De Gégényt őslakosság népesíti be, hagyományait, őrző nép lakja. A mai templomban is őriznek egy 1696- ban készített harangot, melyet egyszer már újra kellett önteni, de a régi évszámot Íratták rá.

Forradalmi hagyományaikra is büszkék. A íanácsköz- tt saság idején a falu többsége a forradalom mellé állt.

N'gy gégényi lakos szenvedett mártírhalált. A kisvárdai járás elfő földosztását is Gé- gényben hajtották végre 1945-ben. Szabó József, a község pártszervezetének titkára még emlékszik arra az időre, amikor Gégényből jártak lóháton a kommunisták agitálni a szomszédos községekbe. A nehéz harc azóta is egyhuzamban folyik. de mindig más eszközökkel. Akkor az eszméért, ma a termelésért és a tanulásért. Nem véletlen, hogy a község egyetlen pártszervezete a termelőszövetkezeté. Még sokszor kell emlegetni a községet és a termelőszövetkezetet együtt. Mert a kettő: egy.

Sók harc és vívódás vezé- tett addig is, amíg termelőszövetkezeti község lett Gégény. Az első csoport, a Partizán tizenöt családja, még kézzel dolgozott, különben száráz időben a szél elvitte volna a könnyű „pü- főt”. (így hívják itt a kiszáradt katue táptalajt.) Esős

nak a zöme Záhonyba, Tu- zsérra és a vízügyi igazgatósághoz jár dolgozni. A férfinép tehát esténként hazajön De még mindig sok idő telik el az utazással. Keveset van otthon az ember, pedig akadna a ház körül is tennivalója.

És itt lép működésbe a női leleményesség, amely Gé- gényben kifogyhatatlan, még akkor is, ha névleg férfiak irányítják. A kezdethez, a megvalósításhoz mindig a nők adják a lelkesedést, a szavazatukat. Hiszen ők vannak otthon.

Nézzük csak végig ötletparádéjukat: drótszövő üzemet terveznek, betongyártó melléküzemet, nádpalló készítését és felvetődött még a cirokseprükötés is, mint a férfiak téli foglalkoztatásához szükséges kiegészítő üzeni.

Aztán itt van egy másik megállapodás. Nem nehéz felismerni az asszonyok hatását abban, amire szerződést kötöttek a Nyírtassi Állami Gazdasággal. Almatárolót és ládagyártó üzemet építenek közösen. Helyét már kijelölték, a tervek elkészültek. De mivel a területet a termelőszövetkezet adta, kikötötték ennek fejében, hogy ott elsősorban gégényieket szerződtessenek munkára. Még az is előnyös, hogy az új üzemhez iparvágány épül, amit ki tudnak használni más termények elszállítására is. Bővítik a szerelőüzemet is, hogy hely és munka legyen kovácsnak, lakatosnak, kerékgyártónak, szíjgyártónak és asztalosnak benné. Csupa férfimunka.

Alakítottak egy építőbrigádot. Ez is foglalkoztat, huszonöt férfit. Most keresnek hozzá egy építészmérnököt, hogy más községben is vállalhassanak munkát.

Völgyesi Tivadar tanácselnök egy évtized történetét így foglalja össze: a hatvanás éVék nekünk öt kilométer villanyt, négyezer méter járdát, hét fúrott kutat, emeletes iskolát, mozit, postát, öltözőt a sportpályára, tűzoltószertárat, köhyvtárat, orvosi lakást — a jegyzői lakásból átalakítva — jelentenek.

Valóban, néhány éve, amikor még nem volt orvos, aki nagyon beteg volt, kénytelen volt Demecserbe menni. A faluban egyszer volt egy héten rendelés. Most, hogy van orvosuk, már a legkisebb problémával is felkeresik. Lehet, hogy a szép három holdas park létével is összefügg, hogy pár éve még sok volt a verekedés, még bicskázás is előfordult, a mostaninál kevesebb férfi között, most, a több férfi mellett ez megszűnt.

Nincs putri, viskó a faluban. A 627 lakásból kétszáznál több újonnan épült. A régi cselédházak eltűntek.

Már öt éve ötszáz négyszögöles telkeket kaptak a cigányok is és szép lakásból rendszeresen járnak dolgozni Közülük Is kiemelkedik a most már nyugdíjas Csikós Pál, aki alapító tagja a község termelőszövetkezeti mozgalmának.

Kétezer lakosból ötszáz iskolás gyerek. Tizenegy tanterem van hozzá és 18 pedagógus. És mindegyik nevelő Gégényben lakik! Négynek saját háza van, egy tavaly épített pedagógus-kölcsönnel, s egy most kezdi ugyanezt, a többi szolgálati lakásban él. Varga Józsefné tanácstitkár örömmel mohdja, hogy kötelességükön túl is mennyit segítenek a község művelődésében, a felvilágosításban

Híres a falu lövészklubja. Halmos Mihály, az MHSZ helyi vezetője hirtelenében hetven tagról számol be. Közel ötszáz beiratkozott olvasója van a könyvtárnak, újságolja Tenkely József pedagógus, a könyvtár vezetője, — körülbélül azonos a családok számával. Négyezer kötetéből lakosonként több mint öt elolvasott könyv jut. így lettek a járás legjobban működő könyvtára, olvasói. Négyszáz rádió, 150 televízió, 128 Szabad Föld, 81 Népszabadság és 62 Kelet-Magyar- ország jelzik még a művelődés számokkal éreztethető adatait.

De az adatok túl szárazak. Itt most minden mozgásban van. A kocsma forgalma még erős, évi hárommillió. De már restellik. Ezért szurkolnak a hamarosan megnyíló linomfalatozónak, ahol végre nemcsak kortyolni, hanem harapni is léhet, ha találkozni akarnak egymással, mint „ember az emberrel”.

Ami leírhatatlan és nehezen megfogalmazható: szinte várják, siettetik mindennapi életük változásait. A régi szabolcsi falut, — Gégényt is — a váltózástól való félelem, a haiyottiányökhoz való elvtelen ragaszkodás jellemezte. Ez most Itt Visszájára fordult. A sok apró adomából csak kettőt hadd idézzek. Uj Barázdának hívták egyik termelőszövetkezetüket. Egy ünnepélyén — sok éve már — Ady-verset mondott egy Iskolás láhy. Valaki közbeszólt: „Mindig csak Ady, sosem Uj Barázda”. Ezt most piár vidáman beszélik, mintha azt akarnák vele mondani: ilyenek voltunk.

A máról nem választok történetet. Inkább égy érdekes adatot. Talán a környéken sehol nem olyán üres a templom, mint a gégényi. Ugyanakkor, ha egy temetés van, ismert, közszeretetben álló ember hal meg, még az eljárók is szabadságot vesznek ki, hogy hazajöjjenek a végtisztességet megadni neki.

Társadalmi, családi ünnepélyek rendezői figyeljenek erre. Nem lenné érdemes éppen Gégényben megkísérelni a legszebb, ig.azán közösségnek szóló társadalmi szertartásokat? Itt egy minden újra éhes, a változásokat örömmel fogadó község lenne a befogadója.

Balogh József

Rendelet a nappali tagozatosuk

tanulmányi szerződéséről

A művelődésügyi miniszter

— az illetékes főhatóságokkal, szervekkel egyetértésben

— megállapította a nappali tagozaton iskolai képzésben részvevőkkel köthető tanul mányi szerződések részié',» szabályait.

A rendelet egy ebek közt kimondja: a nappali tagozatos iskolai képzésben részvevőknél a társadalmi ösztöndíj elsősorban a vidéki vállalatok szakember-szükségletének biztosítására szolgál, s azzal főként a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását kell támogatni. A vállalat az ösztöndíjra pályázatot hirdethet, s a pályázati hirdetményt — a vállalat kérésére — az oktatási intézmény hirdetőtábláján ki

kell függeszteni.

A középfokú oktatási intézményekben az ösztöndíj két részből: tanulmányi ösztöndíjból és szociális támogatásból áll. A tánülmányi ösztöndíj havi összege 4,50—5,00 átlageredmény esetén 200.

3,50—4,49-ig terjedő átlagnál 100 forint, 3,49-nél gyengébb átlag esetén pedig nem adható. Az ösztöndíjas az ösztöndíjnak a „tanulmányi ösztöndíj” megjelölésű ré szét csak a második évfolyamtól kezdődően kaphatja. A szociális támogatás havi összege 250 forint. Nem részesülhet szociális támogatásban az az ösztöndíjas, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az 1100 forintot meghaladja.

A szakmunkásképző intézetek (iskolák) ösztöndíjasainál az ösztöndíj összetételét, mértékét és folyósításának módját a munkaügyi miniszter szabályozza.

Az ösztöndíj — ha a szükséges feltételek megvannak

— az ösztöndíjast a szerződés megkötésétől a szerződésben meghatározott tanulmányok befejezéséig illeti meg. Az ösztöndíj szorgalmi iduBén 10 hónapon át, a szorgalmi időn kívül pedig a taiüerv- beh előírt szakmai gyako 1st idején folyósítható. Az ösztöndíjat a lárgyhónapot megelőző hó 25. napjáig kell a vállalatnak kifizetnie.

A miniszteri rendelet értelmében a szerződő lelek megállapodhatnak például abban, högy a vállalat az ösztöndíjast tanulmányai

alatt a vállalat dolgozóit megillető, meghatározott jóléti szolgáltatásokban és a anulmáiíyi felkészülést előmozdító támogatásokban

szakmai konzultáns kijelölése. a Vállalat tevékenységével összefüggő sZakifódblom rendelkezésre bocsátása,

megbízás kisebb feladatok elvégzésére. szakmai gyakorlat szerzése érdekében stb. részesíti.

Az. ösztöndíjasnak a végzettsége megszerzését kövétö harminc napon belül a vállalatnál munkára kell jelentkeznie. a vállalat pedig köteles a végzettségnek niegféléló munkakörben elhelyezni az ösztöndíjast. Végzettségének megszerzése után annyi hónapon át köteles a vállalatnál dolgozni, ahány hónapig a vállalat az ösztöndíjat részére folyósította.

A rendelet hatályba lépését megelőzően középiskolai tanulmányok folytatásával kapcsolatban kötött szerződés alapján az ösztöndíj nem követelhető vissza a munkába lépésre kötelezett ösztöndíjastól, hä e kötelezettségét azért nem teljesítheti, mert felsőoktatási intézmény nappali tagozatára felvették és ott beiratkozott.

A tárgyalóteremből

Önkényes beköltözés

Egyre KSbb Nyíregyházán az önkényes beköltözés, az ideiglenesen üresen álló lakások önhatalmú feltörése. Ilyen bűntett miatt állt bíróság előtt gyorsított eljárással Balogh Géza 40 éves helybeli fmsz-mozgóárus is, feleségével együtt.

Balogh eladta korábbi lakását, elköltözött Cigándra, majd újból visszatért a városba. Lakást igényelt, jogosultságát azonban a tanács — előző lakásának értékesítése miatt — elutasította. Ezután került a Bocskai út 49 számú ház egyik lakásába hét kiskorú gyermekével.

E ház állapota olyan rossz volt, hogy a tanács megállapítása szerint hamarosan életveszélyessé, lakhatatlanná vált. Ki is költöztették mind a három lakót, köztük Balogh Gézát is. Ö azonban csak a kiutalását kapta meg

— ideiglenes jelleggel — a Véső utca 6. szám alatti lakásnak, azt nem foglalhatta el, mert L. Vilmos — egyik korábbi cikkünk szereplője — már előbb elfoglalta. Önkényesen.

A tanácsi illetékesek mondták Baloghnak, hogy vigyen két embert, ok biztosítják a rendőri segítséget, s költöztesse ki az önkényesen elfoglalt lakásból L. Vilmost. (Véleményünk szerint ez igen bürokratikus megoldás. Ha a tanács az érvényben lévő rendelkezések értelmében cselekedett, akkor azok a rendeletek rosszak.)

Balogh Géza azonban félt ettől és nem is merte megtenni. Maradt a2 életveszélyes lakásban, amely közben beomlott és az esőzések alkalmával állandóan becsorgott a víz. Ment a tanácsra, hogy elfoglalható ideiglenes lakást adjanak neki, míg az épületet meg nem javítják. A tanács azonban elutasította ezt a kérést.

Ezután a Balogh-házaspár mindenáron más lakásba akart költözni. Megtudták, hogy a Bethlen utca 15-ben üres egy lakás. Július 22-én felrakták holmijaikat egy szekérre, egy fejszével feltörték a másnak kiutalt lakás ajtaját, és — bár akkorra már megérkezett a rendőrség, — beköltöztek a lakásba.

Ezután eljárás indult ellenük erőszakkal elkövetett magánlaksértés miatt és a tanács is csak ezután intézkedett a Véső utca 6. számú lakás kiürítéséről, ahová át is költöztették Baloghékat.

Közben a nyíregyházi járásbíróság a házaspárt, tekintettel az enyhítő körülményekre és a hét kiskorú gyérekre, három-három hónap szabadságvesztésre bűntetté, a büntetés végrehajtását azonban mindkét vádlottal szemben félfüggesztette. Az ítélet jogerős.

Kiskereskedelmi boltok, áruházak,

földművesszövetkezetek!

KEDVES VÁSÁRLÓINK!

Tornacipőből, iskolacipőből

szükségletét most szerezze he !

Kapható: minden színben,méretben és a legszélesebb választékban

a Budapesti Cipőnagykereskedelmi Vállalatnál

Budapest. VIII., Üllői út 82.

(Bp. ööülj Telefon: 134—290.

KPM-engedély nélkül

korlátfanul kapható felújított autóbusz

Használtautó kereskedelmi egység

Budapest, XIX, Hullay Jenő u. 137.

Telefon: 473—999. Ügyintéző: Erdei István

(HV--U1)

időben meg újra elvizenyősö- n dött ez a „rétközi” táj, s z nem volt erő, szervezettség s elvezetni a vizet. Ehhez n adott erőt 1961-ben az Ady I Termelőszövetkezet egysége, e mely magához vqhzotta az o egész lakosságot. De sokan r elmentek a hibák miatt, nem j értették még az Indulás nehézségeit, így a több mint n négyezer hold egy része par- g lagon maradt. a

De csak két évig. Egy iga- * zi, lelkes szákember, egy fő- 11 agronómus nevéhez fűződik a 11 felemelkedés kezdete. Ma is s emlegetik. Már 1963-tól lát- r szott, hogy itt fejlődik az állattenyésztés, érdemes kendert, káposztát termelni, ha- F szonnal jár a burgonya és a r cukorrépa, jövedelmező a r zöldségtermesztés. Mind egy- s egy külön csata. Bele is fáradt a főagronómus, elment 1966-ban, de röviddel rá, f újabb vívódások után meg- s érkezett egy elnök a termelőszövetkezet élére. Ha a jó főagronómus elsősorban a . földhöz, a növényekhez értett, ez az elnök az embe- j rekhez. Éppen a leghango- ( sabb ellenzékből faragott a , termelőszövetkezetnek hű munkásokat, vezetőkét. Meg- ( találta a megfelelő hangot minden emberhez. Olyanok kinevezését sürgette, akiktől a vezetőség is húzódozott.

És megteremtette a ,(mozgékony gondolkodás” szellemét. Vegyük csak a dohány- ' pajták példáját. Még 1964- ben építették őket. Aztán kiderült, hogy nincs elég dohánytermesztéshez értő ember. A pajták üresen álltak. Aztán éz is megoldódott:

— egyet lebetonoztak

kombájnszérünek,

— egy másikba gabonafúvót állítottak, hadd fújja egyenesen a raktárba a terményt, (ilyen is kevés tsz- rtek van),

— égy harmadikban magkender tisztítását készítik elő,

— egy negyedikben műtrágyát raktároznak és kevernek.

Végül a gépeknek Is kell szín. Erre is jó a pajta.

És jelenleg ott tartanak, hogy nemcsak a zöldségtermelés. a magkendertermesz- tés előhyeiröl béSzélnek. hanem arról is, hogy szolgálati lakás kell a főagronómüsnak. Építik is.

S nemcsak arról esik szó a mezőn az emberekkel — mert csak itt lehet őket megtalálni — hogy már 75 vemhes üszőjük van, 60 férőhelyes növendékmarha-istállót és 600 férőhelyes juhhodályt építenek, hanem arról is, hogy az utolsó simításokat végzik a finomfalatozó épületén. Szóval nemcsak a termelésben, hanem az értékesítés gondolatkörében is mozognak a beszélgetések, s ez a jó.

Felsorolás: kilenc pajta,

három szerfás istálló, két sertésszálló, csíráztató, csomózó. raktár, vízmű, lóistálló a vagyon. De hozzáteszik ínycsiklandozó hanghordozással, hogy a finomfalatozót a termelőszövetkezet látja majd el saját készítésű füstölt. töltött és friss húsokkal és jó borokat szolgál fel mellé. Jó a harmincvagonos raktár, a műhelykombinát is, meg a tizennégy munkagép. De arra is büszkék, Hogy zöldségboltot nyitottak és a községgel közösen vágóhidat építettek.

Nem minden meghatottság nélkül számol be róla az ön- tudátosább asszonyséreg, hogy mindez főleg a hők munkája volt. Mégpedig egyért: hogy hazahívják a férfiakat. A növénytermesztésben kilencven százalékban nők dolgoznak most is. De minden ötlet azért születik Gégényben, hogy a még mindig eljáró mintegy száz családfőnek munkalehetőséget, jövedelmet szerezzenek idehaza.

Ami igaz, igaz, az eljárók zöme sem megy már^ nagyon messze. Ennek a száz férfi-