Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
snm évfolyam isi. szám ARA 80 FILLÉR 1969. JŰUIIS 3, CSÜTÖRTÖK CAPFVK TARTALMABötl A száműzött gyógyító „csemege” (4. oldal) Szabolcsi piac — országos mércével (5. oldali Fiatalok a főiskolai fel- vételiztető bizottság előtt (5. oldal) Sportjelentcseink (7. oldal) •• Össze£iItf az országig*viües A kormány jelentése az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról Síserda ■ délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos. Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bi zottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi országgyűlési választások lefolyásáról szóló jelentését. A jelentést dr. Pesta László ismertette. Kállai Gyula ezután közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az országos választási elnökség jelentése és a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta Kísgergely Lajos és Szabados Ferenc országgyűlési képviselők megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a meg bízólevelek a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek, ezért a bizottság' javasolja a képviselők igazolását Az országgyűlés a két képviselőt igazoltnak jelentette ki. Kállai Gyula az országgyűlés nevében sikereket kívánt munkájukhoz. Ezután bejelentette, hogy az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias "Népfront Országos Tanácsa elnökségétől javaslat érkezett a népköztársaság Elnöki Tanácsában megüresedett hely betöltésére. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés dr. Pelri Gábor képviselőt a népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjává egyhangúlag megválasztotta. Bejelentette továbbá Kállai Gyula, hogy a népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését bemutatta, a jelentést a képviselők között szétosztották. Az ország- gyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Közölte az elnök, hogy a Minisztertanács megbízásából v'ályi Péter pénzügyminiszter beterjesztette az országgyűlésiek a Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetésének égrehajtósáról szóló törvényjavaslatot. A benyújtott, tör- vényjavaslatot az országgyűlés állandó bizottságai előzetesen megvitatták, s azt az országgyűlés tagjai között szétosztották. Kállai Gyula ezután közölte, hogy három képviselő interpellációt nyújtott be. Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elnök közölte azt is, hogy az interpellációk során a kulturális, valamint a szociális és egészségügyi bizottság is jelentést kíván tenni az óvodák és bölcsődék fejlesztésével kapcsolatban Pázsit Árpád képvise- lő korábban előterjesztett interpellációjának megvizsgálásáról. Kállai Gyula ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára. amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója a vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről; 3. Interpellációk. Ezután napirend.szerint megkezdődött a tavalyi költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Vályi Péter pénzügyminiszter emelkedelt szólásra. V’ályi Péter expozéja Tisztelt országgyűlés! A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében tisztelettel előterjesztem az Az állami költségvetés 1968. ívj bevételeinek összege 138.9 milliárd torint. Ebből a vállalatok, a kisipari, fogyasztási és értékesítő szövetkeze tek 117 milliárd forintot fizettek be, ami az összes bevételek 84 százaléka. A vállalatok és szövetkezetek nyeresége 1968-ban 64 milliárd forint volt, ami 14 milliárd forinttal több a tervezettnél. A többlet nagy része az 1968. évi induló árak tervezettnél magasabb nyereségtartalma miatt keletkezett, számottevő hányada azonban abból, hogy a vállalatok javították a termelés összetételét, olcsóbb anyagbeszerzési forrásokat kutattak fel, keresték a kedvezőbb értékesítési lehetősé geket. Az állami költségvetés nyereségadóból származó bevétele 39 milliárd forint, ami az összes nyereség 61 százaléka. Az állami költségvetésre kedveső hatással volt, hogy a 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentési. Meg szeretném ragadni ezt az alkalmat arra, hogy ne csak magát a zárszámadást kommentáljam, hanem gazdasági fejlődésünk menetéről, gazdasági problémáinkról is szóljak és megemlítsek néhány elképzelést, amelyekkel a kormány foglalkozik. Mindenekelőtt néhány szót a költségvetés végrehajtásáról. A képviselő elvtársak rendelkezésére álló törvényjavaslat és annak indoklása eléggé részletesen tartalmazza a költségvetés előirányzatainak teljesítését, ezért most arra szőri tkozhatom, hogy a legjellemzőbb arányokról, a legfontosabb eredményekről beszéljek. nyereségadó 22 százalékkal magasabb az előirányzottnál, ugyanakkor a tervezettnél nagyobb nyereség 34 százalékkal növelte a vállalati alapok számított összegét. Az eszközlekötési járulék 1968. évi összege kereken 22 milliárd forint, ami jelentősen alacsonyabb az állami költségvetés összeállításánál számba vett összegnél. Ennek az az oka, hogy az állóeszközök értéke az újraértékelés folytán alacsonyabb, a járulékfizetési kötelezettség alól mentesített eszközöké pedig magasabb volt a számítottnál. Bérjárulékok, termelési adó, forgalmi adó, vám és import forgalmi adó címén együttesen a költségvetés 48,4 milliárd forintra tett szert, ami 2,5 milliárd forinttal haladja meg az előirányzottat. összességében az állami költségvetés bevételei 1,6 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet. Ez tehát abból adódott, hogy a termeléssel, a forgalommal és a gazdálkodás hatékonyságával szorosan összefüggő bevételek a tervezettnél nagyobbak voltak, az eszközlekötési járulék és a közponlosított amortizáció viszont kevesebb volt a tervezettnél és mérsékelte a bevételi többletet. Az állami költségvetés 1968. évi kiadásainak összege több mint 140,5 milliárd forint volt. Felhalmozásra a költségvetés összesen 29,5 milliárd forintot, a tervezettnél 3,2 milliárd forinttal többet fordított. A többletkiadás oka. hogy az 1967 december 31-én már folyamatban volt. s vállalati kategóriába sorolt beruházásoknál a költségvetési kiadások a számítottat meghaladták. Éppen ezért ezt olyan kiadásnak tekintjük, amely évről évre mérséklődik. A vállalatok és szövetkezetek költségvetési támogatása 1 milliárd forinttal volt nagyobb az előirányzottnál. A többlet oka az, hogy a termelés és forgalom összetételében a tervezetthez képest eltolódás következett be és ez növelte a támogatási igényt. Ebből a támogatásból minden ágazat részesült. A költségvetési szervek 1968-ban tevékenységük ellátására 48,8 milliárd forintot, az eredeti előirányzatnál 2,5 milliárd forinttal nagyobb összeget fordítottak. Ebben Az elmúlt esztendő a tanácsok gazdálkodásában is jelentős változásokat hozott Nőtt a tanácsok önállósága a rájuk bízott anyagi javak fel- használásában. A tanácsok élni tudtak a megnövekedett hatáskörrel, általában helyesen, takarékos módon gazdái kodtak. Ennek bizonyítéka, hogy a megyei és a megyei több tényező játszott közre, a későbbi évek előirányzatai terhére meggyorsult az útfenntartási és korszerűsítési program megvalósítása, a nem termelő beruházásoknál — különösen az állami lakásépítéseknél — az építőipari árak emelkedését a költségvetés fedezte. Növelte a kiadásokat az is, hogy a gyermekgondozási segélyt a vártnál többen vették igénybe. A minisztériumok és tanácsok — élve az új tervezési rendszer adta önállósággal — kiadásaik belső struktúráját némileg megváltoztatták az országgyűlésnek bemutatott előirányzatokhoz képest. A változások általában kedvező irányúak. Eredményként könyvelhet jük el mindenekelőtt azt a növekedést, amely a társadalmi közös fogyasztás céljaira fordított kiadásokban, az egészségügyi, a szociális, a kulturális feladatok teljesítésénél és kommunális téren jelentkezett. Ez a fejlődés az előző évihez képest a következő módon jellemezhető: a nemzeti jövedelem 1968-ban 5 százalékkal emelkedett, a szociális és egészségügyi kiadások — és ezen belül a társadalombiztosítási kiadások is — 11 százalékkal voltak magasabbak az 1967. évinél. Tavaly a kulturális feladatok ellátására az előző évinél 6 százalékkal és az előirányzottnál mintegy 4 százalékkal többet fordítottunk. jogú városok tanácsainál 1968 végén a költségvetési számlákon 2,6 milliárd forint, a fejlesztési alapokon pedig 4,8 milliárd forint halmozódott fel. Egyesek kifogásolják az év végi tanácsi pénzmaradványok nagyságát. Ezzel a véleménnyel azonban nem lehet egyetérteni. Az új gazdálkodasi rendszer bevezetése a tanácsoknál éppen azt célozta, hogy ne kapkodva, az év utolsó hónapjaiban költsék el a rendelkezésükre álló pénzt, hanem a lakosság helyi érdekei szempontjából, a legfon tos'abb célok elérésére összpontosítsák. Az ilyen törekvést a kormány messzemenően támogatja, különösen annak láttán, hogy a tana- csők a gazdálkodásban rájuk háruló feladatokat általában jól látták el. Az adatok éppen arra mutatnak, hogy a tanácsok gazdálkodása nyu- godtabb és folyamatosabb lett, jobban előre néznek és terveznek. A tanácsok több mint 400 millió forinttal járultak hozzá vállalataik fejlesztéséhez. A hozzájárulásból azonban mindössze 24 millió forint jutott az építőipari vállalatok fejlesztésére. Az építőipari kapacitáshiány megszüntetése végett célszerű lenne, ha a tanácsok a jövőben fokozott gondot fordítanának az építőipar fejlesztésére, kor szerusítésére. Nem bizonyult helytállónak az az aggály, hogy a szabadabb tanácsi gazdálkodás egyes ágazatok elhanyagolásához vezet. A tanácsok nagy felelősséggel és ugyanakkor nagy gondossággal tettek eleget egészségügyi, szociális, kulturális és művelődésügyi kötelezettségeiknek. Arra törekedtek, hogy a rájuk háruló gazdasági felada tokát is minél jobban ellássák. Nem kielégítő viszont a gazdálkodási hatáskörök és azok ellátásához szükséges eszközök decentralizálása a városi és nagyközségi tanácsok vonatkozásában. A népgazdasági terv teljesítése 1968-ban kedvezően alakult, annak ellenére, hogy tavaly először nem bontottuk le kötelező vállalati tervmutatókra a népgazdasági tervet, nem utasítottuk a vállalatokat központilag elhatározott termelési program végrehajtására, hanem olyan közgazdasági szabályozó eszközöket alkalmaztunk, amelyek a vállalatokat érdekeltté tették és irányították a népgazdasági tervben szereplő feladatok végrehajtására. 1968-ban a nemzeti jövedelem 5 százalékkal nőtt. Az ipari termelés 5 százalékkal, az építőipari termelés 6 százalékkal emelkedett, a mező- gazdaság termelése 1—2 százalékkal volt több az előző évinél. A lakosság pénzbevételei 8 százalékkal nőttek, ami jóval meghaladta a tervezettet. A külkereskedelem és nemzetközi fizetések terén az előző évinél és a számítottnál is kedvezőbb eredménye két értünk el. A gazdasági növekedés üteme az előző két évinél mérsékeltebb volt, a gazdaság területén azonban biztató lépéseket tettünk az egyensúlyi viszonyok javítása felé. A vállalati munkát azon ban — a népgazdasági terv teljesítésén túlmenően *— közelebbről is meg kell vizsgálnunk és a gazdasági hatéAz 1968. évi allami költség, vetés benyújtásakor 1,5 milliárd forint költségvetési hiánnyal számoltunk. A költségvetés tervezésének a gazdaságirányítás új rendszeréből adódó bizonytalanságai ellenére a költségvetés az előirányzatot csak minimálisan meghaladó, 1,7 milliárd forintos hiánnyal zárult. A hiány fedezetét a korábbi években képződött állami pénzkészlet biztosította. A tervezett egyensúlyi helyzet elérése úgy volt lehetséges, hogy a kormány — és a tanácsok is — operatív intézkedéseik során messzemenően törekedtek a gazdálkodás stabi. litásának biztosítására és ea tette lehetővé a zárszámadásban kifejezésre jutó gazdálkodási eredményeket. Tisztelt országgyűlés! A vállalatok tavalyi gazdálkodásáról szólva sok eredményről, számos problémáról és nem egy tennivalóról kell megemlékeznem. A népgazdaság az elmúlt esztendőben is tervszerűen fejlődött, sőt azt is elmondhatjuk, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósulása tekintetében a tervszerűség a reform következtében a múlthoz képest jelentősen megnőtt. Sikeresen folytattuk a szocialista társadalom építését, a múlt évben is fenntartottuk a fejlődés folyamatosságát és közben a gazdasági tevékenység széles területein megkezdődött a reform követelte átrendeződés. Ily módon bebizonyosodott, hogy a gazdaságirányítás új rendje alkalmas a gazdasági folyamatok tervszerű szabályozására. konyság fejlődése szemszögéből értékelnünk kell. Köztudott, hogy a vállalatok 1968-ban bőséges nyereségre tettek szert. Éz hozzájárult a vállalati gazdálkodás folyamatosságához és biztonságához, megteremtette az alapját az önállóság fokozott kibontakozásának. A keletkezett magas nyereség azonban pillanatnyilag tompította az anyagi érdekeltség intenzitását, a vállalatokat nem késztette különösebb erőfeszítésekre a jövedelem további növelése, a gazdasági hatékonyság javítása érdekében. A nagy nyereség realizálásában az árrendszernek döntő szerepe volt, hiszen a számítottnál nagyobb vállalati nyereségek egyik fő oka az 1968 január 1-i induló árak magas nyereségtartalma volt. A nyereség azonban év közben is folytonosan növekedett, amiben viszont az áraknak már jóval kisebb jelentősége volt, hiszen a termelői árak nem változtak az év során. Ez alól egyetlen kivétel az építőipar, ahol a beruházási építkezések évközi áremelkedése 6—7 százalék volt. Ez hozzájárult a kiugró építőipari nyereségekhez. Tavaly az építőipar 6 százalékos termelésemelkedése mellett az ágazatban foglalkoztatottak száma 7 százalékkal növekedett, (Folytatás a 2. oldalon) A tervezettnél nagyobb bevétel Emelkedett a nemzeti jövedelem Honnan származik a nyereség? MÁS MÍOUTÁKJAI,Sitéiíjjte..*ii!
