Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

Tsm» íaiius ym. ttFh.TTT-M AGYAROHK:?. At» S. oWáJ Mindannyiunk érdeke Szerkesztőségri kerekasztal a köztulajdon védelméről „EZ A MALOM ELADÓ” Ahol már leszállították a ,«fekete vonal'* utasait — Száznál több lakatlan ház Tisza dobon — Üzem lesz a régi épületben A tiszalöki járás eredményei és problémái AZ ÜJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS bevezetését megelőzően sokan attól tar­tottak, hogy a nagyobb ön­állóságot biztosító rendelke­zések nyomán a társadalmi tulajdont károsító bűncselek­mények növekednek. Az el- ( múlt másfél év bűnügyi sta­tisztikája azonban rácáfolt erre az aggodalomra. Sza- bolcs-Szatmárban 1968-ban az előző évihez képest 20 száza- lékkai csökkent a társadalmi tulajdon elleni cselekmények szama. A társadalmi tulajdon vé- delmének mai, legaktuálisabb gondjairól, feladatairól beszél­getnek a szerkesztőségi kerek- asztal résztvevői: Bezerédi Antal, a megyei építőipari vál­lalat anyagosztályának vezető­je, Kocsis József, a nyíregyházi gumigyár biztonsági csoport­vezetője, dr. Margitics Imre, a megyei bíróság tanácsveze­tő bírája, Nagy Zsigmond al­ezredes, a megyei rendőrfőka­pitányság társadalmi tulajdon védelmi osztályának vezetője, Pásztor Lajos MÁV főintéző, a nyíregyházi állomás társa- dalmi tulajdon védelmi fele­lőse és Szilágyi Szabolcs új­ságíró. A BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMSZERŰ ALAKULÁSÁ­RÓL dr. Margitics Imre szolt. Elmondta, hogy me­gyénkben 1965-ben volt a legtöbb bűncselekmény, de azóta állandóan csökken. A csökkenés mértékében me­gyénk országosan a harmadik helyen 'áll. A társadalmi tu­lajdont károsító bűncselekmé­nyek, (a TT bűnözés) leggya­koribb elkövetői férfiak, s az alacsonyabb műveltséggel rendelkező emberek gyako­ribb vádlottjai a TT esetek­nek. A bűnügyi statisztikát elemezve életkori adatokra is rávilágít a bíró. A TT bűn- cselekmények egyik fajtájá­ban — a lopásban — a 22—24 éves korosztály dominál. A hozzáértést, kvalifikáltságot feltételező esetekben (sik­kasztásnál, csalásnál) az el­követők inkább 30 éven felü­liek. Nagy Zsigmond alezredes tapasztalatokkal bizonyítja a bíró megállapításait. Akad­nak olyan vezetők, pénz- és anyagkezeléssel megbízott be­— Aranyos ez a gyerek — mondja Bindercsikné. aki kora ellenére, fiatalos. A dicséretet Lázár Géza kislányának szánta. Valóban aranyos, négyéves kislány. Egész nap csacsog, sőt filozó- fál. Nevetése gyakran betölti az üdülő társalgóját. Kint megszakítás nélkül esik az eső. Legfeljebb né­hány percre mozdulnak ki a beutaltak. Aztán sietnek visz- sza a társalgóba. Itt zajlik az élet. Élet... Kártyacsaták. Ulti, romi, kanaszta, tarokk. Né- hányan olvasnak. Lázár olvas. Mellette fele­sége horgol, Marika, a csöpp­ség építőkockákból csodálatos házat formál. Olyan kacsalá­bon forgót. Az apja az új bekezdések között oda-odafi- gyel vajon sikerül-e. Több­nyire mindig akkor dől össze az építmény. amikor már csaknem kész. Aztán tovább épít, kitartóan. A szomszéd asztalnál ülő női társaság hangos diskurzus kíséretében kanasztacsatát vív. Az a korosodó, őszbe haj­ló hölgy, Bindercsikné is kö­zöttük van. Lázár csak látás­ból ismeri. A férjéről annyit tud, hogy nagy beosztású. osztottak is, akik vétenek a köztulajdon ellen. Helyenként igyekeznek kisebbíteni egyes gazdasági vezetők a TT ügye- két. Vállalati presztízs féltés­ből néha csupán fegyelmivel intézik el az erősebb szank­ciót igénylő eseteket. Eseten- ként egyes vállalati vezetők nem következetesen, nem a törvények értelmében járnak el. A tanácskozás résztvevői elmondták, hogy az iparban általában jó technikai és mű- szaki védelmi rendszer segíti a társadalmi vagyon védel­mét. Bezerédi Antal megem­lítette, hogy a számos hely- színen tevékenykedő építőipa­ri vállalat minden munkahe­lyén jól működik a rendészet szervezete, A rendőrség kép­viselője azonban egy veszé­lyes jelenségre hívta fel a fi­gyelmet: vannak olyan körül­mények, amelyek különösen a fiatalkorúakat ösztönzik bű­nözésre. Iskolákban sokszor milliós értékek, a fiatalkorú­akat vonzó felszerelések áll­nak a politechnikai oktatás szolgálatában. Őrzésük azon­ban megoldatlan, s az érté­kek szinte kínálják önmagu­kat. De több törődést igényel a kereskedelmi egységek va­gyonvédelme is. A JÓ VÉDELMI REND­SZER ELLENÉRE is súlyos a helyzet az építőipari vállalat­nál. A TT bűncselekmények száma kis mértékben évről évre nő. Bezerédi Antal a bű­nözés okát többek között a hiányzó cikkekben látja. Nem kapható építőanyagokat, viz­es fűtésszerelési anyagokat tulajdonítanak el a leggyak­rabban. Ezekből a vállalatnak évente átlagosan mintegy másfél milliós kára származik. A beszélgetés során elhang­zott, hogy az új gazdasági mechanizmusban lehetőség van a tisztességtelen haszon- szerzésre is. Az ellenőrzésre hivatott és a bűnüldöző szer­vek gyakran találkoznak olyan esetekkel, hogy termelőszövet­kezetek „fedeznek” például egyéni speku'ációkat, állami dotációt „játszanak át” egyes magánszemélyeknek. a TT bűncselekmé­nyek különböző típusainak aránya is felvetődött. Nagy Zsigmond alezredes elmond­Villában laknak a Rőzsadom. bon. Bindercsikné feláll • a kártyaasztaltól, és Lázárék- hoz fordul. A gyerek munká­ját figyeli. Mosolyog. Aztán megszólítja Lázárnét. — Nem ismerjük még egy­mást kedves. ' Mutatkozzunk be. Tündér! ez a csöppség — közben leül az asztalhoz. — Mit horgolsz? — kérdi Lázár­nét. — A tegezést, a fiatalab- bal szembeni közeledésnek szánja. — Blúz lesz. A gyereknek. — Milyen ügyes vagy. Ez csodaszép minta és kitűnő műanyag fonal. Hercig lesz benne ez a kis tündér. Lázár változatlanul olvas, de azért a párbeszédre is oda­figyel. — Hasonló anyagból, per­sze jobb minőségből, mert nem magyar, a múltkor Pá­rizsban vettem egy szettet magamnak. Itt van velem. Ha felveszem megmutatom. Iga­zán nem is volt drága és Pá­rizsban a választék... A férjed elmélyedt a könyvben. Mit olvas? — szól Lázárhoz. — Tolsztoj Feltámadását — feleli. — Á! Ebben van az a csa­ta ugye? Hogy is hívták azt a ta, hogy a TT esetek 74 szá­zalékát a lopások teszik ki. Sikkasztások és csalások 14— 14 százalékban fordulnak elő. Jóllehet, több a lopások száma és több embert kell lopás mi­att felelősségre vonni, a kár értékét tekintve mégis maga­sabb a sikkasztások és csalá­sok aránya. Az MSZMP KB határozatot hozott a társadalmi tulajdon védelméről, s ebben a meg­előzés fontos helyet kapott. Beszélgetésünk résztvevői a megelőzés egyik hatásos esz­közét az aktív jogpropagan­dában, a jogi ismeretterjesz­tésben látják. A megyei bíró­ság képviselője hiányolta a vállalatok vezetőinek ez iránti érdeklődését. A bíróság és a rendőrség munkatársai a vál­lalatok kollektíváinak szive­sen tartanának TT védelmi­témákból előadásokat. Rend­szeres és hatásos oktatást vé­geznek a MÁV-nál. Egyebek között ennek is tulajdonítha­tó, hogy a nyíregyházi állo­máson hosszú évek óta nem fordult elő számottevő TT bűncselekmény. A TÁRSADALMI BÍRÓ- SÁGOK szerepének növelésé­ről, a bélyegzőkkel való visz- szaélések veszélyeiről, a bi- zonylati fegyelem megszilár­dításáról is szó esett beszélge­tésünkön. A MÁV képviselő­je sz'óvá tette a védelmi szem­pontból erősen kifogásolható csomagolást, amely szintén teret ad szállítás közben a lo­pásoknak. A főkapitányság osztályvezetője felhívta a fi­gyelmet arra a kilenc terü­letre, amely a leggyakoribb helyszíne a TT bűncselekmé­nyeknek. A felsorolásban a tsz-ek, erdőgazdaságok, az építőipar, a szövetkezeti ipar. az fmsz-ek, a kiskereskede­lem, a MÁV, az AKÖV, vala­mint az oktatási intézmények szerepeltek. A társadalmi tulajdon vé­delmében a munkahelyi kol­lektívák minden tagja érde­kelt. A vállalatot ért kár min­den dolgozó vesztesége, ezért a TT bűncselekmények meg­előzésében vagy felfedésében jól találkozik a társadalom és az egyén érdeke. Ezt állapí­tották meg a szerkesztőségi tanácskozás résztvevői. hadvezért?... Pedig emlék­szem... — hahotázik. — Napóleon? — Az, az. ö ütközik meg az orosz hadsereggel... — Ez nem az a Tolsztoj­könyv. Az a Háború és béke. — Ja értem. Az volt filmen is. ugye? — Igen. Ez a Feltámadás. Hatodszor olvasom. — Annyira izgi? Krimi? — nevet. — Izgalmas, de nem krimi. A hölgy visszatér eredeti témájához. — Tündért ez a gyerek. Mondd édes. hol laktok? — Kőbányán — feleli Ma­rika. — Kőbányán? — fordul hi­tetlenkedve Lázár felé. Hogy lehet ott élni? — csapja ösz- sze a kezét, aztán észreveszi, hogy megjegyzése bántó volt. s igyekszik zavaré* lenlezni. — Élni? — kérdi Lázár. — íme itt vagyunk. Testben egészségesek és — talán lé­lekben Is. — Aztán az idős hölev kérdésének hangnemé­ben meslegyzi. — Tudia. asz- szonyom. a Rózsadomb. tűt meredek. Ahhoz kocsi kell. s egyelőre persze, csak egyelő­re, ezért nem költözünk oda. — Mondta kellő flegmaság. gal. — Meg aztán... — Bindercsik eb-társnőt külföldi intemrhán híváshoz kérik! — kiabá' a portás. A korosodó höiey felugrik Lázá­rék asztalától. — A, biztosan a férjem Ba­Különös, de így van: üzem­nek alkalmas épület a tisza- dobi régi malom, mégsem si­került eddig hasznosítani. Szabolcsban, ahol a letelepe­dő üzemek először azt kér­dik: van valami épület is? A tiszadobi régi malom már hét éve megszüntette üzemét. A malomipar elvitte, ami a berendezésből haszno­sítható. a többit benne hagy­ta. Kihasználatlanságról szok­tunk beszélni akkor is, ha egy régi nagy épületet lakás­nak, raktárnak használnak. Ezt semmire sem lehet, mert a berendezések tekintélyes része benne maradt. Hogy könyvátírással, tehát ingyen kapták a tanácsi szervek, az­zal nem jártak jól. Tönkre­megy az épület, ha legalább az „állagát” nem óvják meg. Márpedig ez többe kerülne, mint amennyit a tanács el­bír. Hét éven át már min­dent megpróbáltak. Úgy volt. hogy átveszi a Vegyesipari Vállalat. Megnézte és azt mondta: messze van az állo­mástól. Ezzel is eltelt egy év a hétből. A többi hat: terme­lőszövetkezetek közös takar­mányt) zömét akarták benne, tanyai kollégiumot és még egy sor mást. Ennek nagv. pman- nak kicsi. Maradt üresen, ki­használatlanul. Mint cseppben a tenger, e malom körül sűrűsödnek a tiszalöki járás problémái. Mert a malom csak egy példa a sok közül. Van még csak Tiszadob községben két másik kihasználatlan épület Az Ökenézi kastély például, amit szintén akartak már hűtőháznak, meg még min­denfélének. (Talán üdülőnek lenne jó. csak ne álljon üre­sen.) Meg a megszüntetett kisligeti iskola. ÍEzt meg az erdészet hasznosíthatná.) És a legmeghökkentőbb: több mint száz lakás üresen áll. Igaz lehet ez? Novák Gyu­la elvtárssal, a járási tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettesével beszélge­tünk. Elhagyott lakás alatt nem mindenki ugyanazt érti, — figyelmeztet. Tény az. hogy nagyon sok tiszadobi fiatal átment Palkonyára, Borsodba dolgozni, ott ka­pott üzemétől szép lakást, az­tán elvitte az öregeket is. Néha hazajárnak, ajtó ablak nincs beszegezve, de egyre kevesebbet jönnek. Szívesen el is adnák. Kinek? Ki vesz Dobon házat? Ki jön ide dol­gozni. Kinek van itt munka­helye? Mindezt Szabolcs-Szatmár legioarosodottabb járásában hallom. Itt a megye nyugati selből. Ott van kiküldetésben. Hát felhívott! De rendes.­* Pocsékul ráz ez a huszon- nyolcas villamos. Egy sor Iparvágány torkollik bele, vagy átszeli. Akkorát dob az öreg sárga bódén, hogy az ember agyvelejéből csak­nem rántotta lesz, mire vé­gigmegy a Kőbányai úton. És a tarkaság: modern házak és öreg munkáskolóniák, szűk ablakokkal, kiírthatatlan ro­varokkal. Rámennek azok a kenyérre, az alvó emberre. Csak akkor pusztulnak el, ha majd ideállnak a dózerek és eltaszítják őket házastól a múltba, ahonnan származnak. A kolóniák előtt madzagon ruhák száradnak. Lázár fi­gyeli ezt a neorealista tarka­ságot. Aztán leszáll a huszon- nyolcasról. Vasárnap délután lévén van ideje a sétára, ha­zamenet. A nap is pokolian fűt. A sarki fagyialtosnál kér egy kétfórintos adagot. Raf- fináltan meríti az eladó az adagoló kanalat. Fél oldalán semmi. Szóval fél gombóc az egész helyett. Lázár nem szól érte. mert mögötte hosszú sor áll. Még elzavarnák, mondva, miért tartja fel az eladót, miért hőbörög? Megy hát to­vább a kolónia lapos házai között. Délután öt óra. Az egyik ablakon kibömböl a rádió, valamiféle cigánynótát, a másikon beat-zene gurgulá- zik. Odébb csetepaté két szomszéd között. Az egyik csücskében gyakorlatilag már nincsenek utasai a fekete vo. natoknak. A járás lakosságá­nak 33 szazai, ka bérből és fizetésből el. A .járásnak 29100 lakosából 10 735 a ke­reső és ebből csak 5878 kere­si kenyeret részben vagy egészben a mezőgazdaságom. A szocialista iparban 2854-en, a magánkisiparban 122-en. más foglalkozásban a mező- gazdaságon kívüi 1881-en dol­goznak. Mintha nem is Sza­bolcsban volnánk. Novak elvtárs igazolja a fekete vonattal kapcsolatos elképzelést. A járás eljáró, ingázó dolgozóinak száma nemrég még ezerötszáz volt. ma már csak 800. de ebbőJ 250 olyan speciális foglalko­zást űz és életmódot folytat, hogy nyugdíjáig eljár a já­rásból ki Nyíregyházára, ki Budapestre. A többi jó része is olyan, aki például Tisza- vasváriba „jár el” Tiszadob- ról. A beszélgetés úgy alakul, hogy világosan megérezhető: a járás úgv érzi magát, mint a ..legidősebb fiú.” Aki már felnőtt, akinek már nincs szüksége segítségre. sv.-oHn’ az ötleteket: A Tiszalöki Ha. iójavító üzemet nyírnod tan hajógyárrá lehetne fejleszte­ni. (Tizenhétmilliós beruházás jelenleg is elfogadott, az üzem termelési értéke az évi hétmillióról tizenhatra emel­A világ 13 legtekintélyesebb kapitalista ipari nagyhatal­mánál és 6 szocialista ország­ban bejelentett szabadalom gyártására vállalkozott a Nyír­egyházi Elekterfém Klsz. Három éve még a BNV-n, a találmányok pavilonja mű­szaki ábrákon mutatta be Arányi Árpád és társai tur­bulens áramú hőcserélő be­rendezését. A nyíregyházi szövetkezet vezetői jó lehető­ségeket látva a ktsz profiljába vágó elmés találmányban, ha­marosan elkészítették a pro­totípusokat. Ma pedig ott tar­tanak, hogy az ipar, elsősor­ban a hazai vegyipar és több külföldi ország érdeklődik a hőcserélő iránt. A találmány kisebb méretű az eddig alkalmazott, hagyo­mányos hőcserélő berendezé­égre nyíló ajtón fiatal lány lopakodik ki. Mozgásán lát­szik, hogy esti találkára indul. Melleinek játéka, ritmikus árnyékban kúszik a porban. Istentelenül kifestette magát. Még műszempillája is van. Lázár kószál a kolónia nyá­ri szagai között. Egy őszbe hajló hölgyet vesz észre. Egy­más mellé érnek á keskeny úton. Az őszes hölgy is felis­meri Lázárt. Nem tudja; el­menjen mellette szótlanul, vagy... Nincs idő a gondolkozásra. Lázár ráköszön. — ...az üdülőből, tetszik em­lékezni? — mondja. — Ö, hogyne — feleli az asszony olyan meglepetten, mintha tetten érték volna. — Hogyan kerül ide? Iga­zán. ilyen véletlen. Éppen fél éve. Micsoda hideg volt. Most meg az ember majdnem el­olvad. — Igen, Igen. Szörnyű a hőség. Ráadásul bedöglött a kocsink is. Képzelje ezen a huszonnvolcason, na és a ti­zenkettes busz Budától az Emkéig.. Megfő rajta az em­ber. — Mi járatban Kőbányán és éppen itt? — kezével vé­gigmutat a kolónia horpadt háztetőin. — Ez nem valami szép látvány. — Semmi különösebb — feleli az asszony. — Itt lakik anvám. aztán ha néha jut rá időm, eljövök megnézni. Nyolcvanéves és — széttárja kezét —. annyi baj van az kedik.) Uszálygyártás volna itt nagyon jövedelmező. ex­portra is. Építő megye va- gyünk. Termelőszövetkezeti betonelemeinket, — melye­ken néha több milliós beru­házású istálló építése múlik — március helyett december­re igazolja vissza a gyár. Cement, víz, villamos ener­gia, folyamkavics van. Min­den igényt kielégítő elemgyá­rat lehetne létrehozni itt. Visszatérünk a mai valóság­hoz a beszélgetés végén. Té­nyeit: A Tiszavasvári Alkaloi­da (létszám 1960-ban 335, lét­szám 1968-ban 692) több s-áz milliós beruházáson fárado­zik. melynek végén munl i- sainak létszáma 22G0-ra err,si­kerük. (Lesz vevője a tis a- dobi házaknak.) Ugyanilyun arányú a másik tizennyolc ipartelep fejlesztési terve is. De mi lesz Tiszadobbal? A lakatlan házak községével? A befejezés örömet okoz. Jól haladnak a tárgyalások a Rakamazi Cipész Ktsz-szel. Átveszi a malmot — ha a ‘árnyalások jól fejeződnek be. Már idén szeptemberben a gyermekváros jelenlegi *0 fiútanulója mellé negyv.n lányt — ezeknek legnehezebb az elhelyezkedés — felvesz. És esy-két év alatt több S" áz fiatal lányt tud foglalkoztat­ni. A malom legalább elkelt • (gnz) seknél, hatásfoka pedig több­szöröse a réginek. A már Nyíregyházán ké­szült új berendezés gyakorla­ti főpróbáját Tiszaszederkény- ben tartották. A hőcserélő — kiváló műszaki tulajdonságai­val — rna is a TVK '„szolgála­tában áll”. De mi. is történt az 1967-es főpróba óta? A ktsz eddig 50- et készített a hőcserélőkből különböző méretekben és kü­lönböző célokra. A sorozat- gyártás még nem kezdődött meg, pedig az igény nem je­lentéktelen... A ktsz találmányi szerző­dést kötött, mely szerint a hű­tésre és fűtésre egyaránt al­kalmas berendezés sorozat- gyártásának kizárólagos jogát 5 évre az Elekterfém kapta. A megyei tanács és azOKISZ látva az új profil szövetkezeti és társadalmi jelentőségét, összesen 7 és fél millió forin­tot biztosított az Elekterfém- nek arra, hogy megteremtse a sorozatgyártás feltételeit. A ktsz elnöke, Liptai Ká­roly gyors számításokat vé­gez: eddig a szövetkezetben elkészült hőcserélők értékesí­téséből 200 ezer forint bevé­telük volt, de ugyanennyit rá is költöttek. A szövetkezet te­hát „0”-nál tart. Időközben a külföldi ér­deklődés is tekintélyes mére­teket öltött. A ktsz és a Te- chnoimpex külkereskedelmi vállalat e téren gyümölcsöz- tethető kapcsolata azonban igen lassan alakul ki. A szö­vetkezet maga készíttette el a hőcserélő külföldre vihető prospektusait, tehát már ezek hiánya sem lehet akadálya a külföldi üzletkötéseknek. A szövetkezet tehát a Techno- impex „melegebb szívű” tá­mogatására számít. Az új profil kialakításához kapott támogatásból épül az új üzemház Nyíregyházán, s majd amikor megkezdhetik a világszabadalom sorozatgyár­tását, rövid idő alátt 270 sza­bolcsi ember munkába állítá­sát teszik lehetővé. Megyénk gondjait tekintve tehát hasz­nos társadalmi hivatása lesz a szövetkezeti üzem új pro­filjának. Ami pedig a magyar vegy­ipart illeti: a távlatokban minden eddigi berendezésnél jobb hatásfokú, tehát kisebb költséget igénylő hűtőberen­dezéshez jutnak üzemeink, gyáraink. fSZ. SZ.) Világszabadalom Nyíregyházáról Kizárólagos jog hőcserélő gyártására Vincié György: Napóleon Kőbányán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom