Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-12 / 133. szám
? ©Ma! KELET- MAGY ARORSZAG m9. Mnfus is: ÜDÜLÉS vállalati segítséggel Egyre több üzem épít a Sóstóra Üj üdülőt avattak nemrég Sóstón, amelyet vállalati fejlesztési alapból, mintegy másfél milliós költséggel, a nyíregyházi AKÖV építtetett dolgozóinak. A szociális és egyben a munkaidő utáni pihenési lehetőséget biztosító nyaralóban egyszerre 18 ember üdülhet kényelmesen. Sz a dolgozok kényelmét, a munka utáni gondtalan pihenési lehetőséget biztosító kezdeményezés ma már nem egyedülálló megyénkben. A Nyíregyházi Konzervgyár az idén az Idegenforgalmi Hivataltól bérelt Siófokon egy szobát, ahol június elsejétől szeptember végéig folyamatos váltással két dolgozó üdülhet. Elkészült az a két vikenház is, amelyet a vállalat — szintén saját költségén — Miskolc-Tapolcán épített. 40 személyes üdülő a gépjavítónak A Magyar Dohányiparnak Balatonszabadiban és Ábrahámhegyen van üdülője. Ezek fejlesztéséhez, felújításához ez évben is jelentős pénzösszeggel járult hozzá a nyíregyházi gyár. Ennek ellenében évente kilencven dohánygyári dolgozó üdülhet ott. Ugyanakkor a nyíregyházi gyár egy négyágyas szoba költségeit fedezi Hajdúszoboszlón egy SZOT-üdülő építéséből. Már épül Sóstón' az a negyvenszemélyes üdülő, amely jövőre a több, mint 3800 dolgozót foglalkoztató megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat munkásainak nyújt már kényelmes pihenést. Az igények kielégítésére jelenleg is kabint bérelnek SÓStón. A tokaji Tisza- partra két víkendházat vittek ki az erre a célra igényelt területre. A vállalat ezen kívül egy tröszti szinten épülő balatoni üdülő építéséhez biztosított saját fejlesztési alapjából 290 ezer forintot, s hozzájárul egy Gyulán készülő szakszervezeti, vállalati nyaraló költségeihez is. Kedvelt hely a rakamazi Tisza-part Saját költségén épített kabinokat a Kisvárdai Várfürdő területén az öntödei Vállalat négyes számú gyáregysége. Sóstón kabinbérletet tart fenn dolgozói részére a Nyíregyházi ELEKTERFEM és több, más nyíregyházi üzem, intézmény. Az ELEK- TERFÉM ezen kívül Tokajban, illetve a rakamazi Ti- sza-parton épített saját erőből kempingházat. Épületvásárlással oldotta meg Hajdúszoboszlón egy üdülő létesítését a Nyírbogdá- nyi Kőolajipari Vállalat. Itt biztosít folyamatos pihenést egész éven át dolgozóinak a Tiszavasvári Alkaloida és több más üzem is. Közös összefogással, a HVDSZ kezdeményezésére terveztek egy húszszobás vállalati üdülő felépítését Sóstón a megye helyiipari vállalatai A kezdeményezéshez a 18 vállalat közül 12 hozzá is járult a ..téglajegyek” megvásárlásához, de a mindenképpen célszerű elgondolás megrekedt. Pedig az eredeti terv szerint ennek az üdülőnek már ebben az évben fel kellett volna épülni. Nagyobb figyelmet a Sóstóra Egyes vállalatok, intézmények előszeretettel építenek az ország távoli vidékein nagy költséggel üdülőket, nyaralókat. Ugyanakkor elfeledkeznek a megye egyre kedveltebb kirándulóhelyéről, gyógyvizű fürdőjéről — Sóstóról. Nem veszik figyelembe, hogy ugyanúgy vágynak ide az ország távoli vidékeiről, sőt külföldről is az emberek, mint innen oda. A lehetőség tehát adva van. Építsünk — feltétlenül kevesebb költséggel — lehetőleg Sóstón, s a : cserelehetőséggel élve, többen üdülhetnek majd a megyében dolgozók is más tájakon. Kellő összhanggal, ésszerű kooperációval tehát a jelenleginél is több dolgozó üdülhet vállalati szövetkezeti segítséggel. Tóth Árpád Közel 45 millió forintos beruházásból, konyakgyárai és palackozó üzemet építenek Kisvárdán. A létesítmény jövőre készül el és 150—200 dolgozónak biztosít új munka- lehetőséget. Képünk: A 18x90 méteres csarnok vasbeton elemeit készítik elő. Elek Emil (elvétele Drága kényelmesség Aki nem selejtez, ráfizet Pocsékolnak. Kevés a takarmány és néhány gazdaságban mégis úgy gazdálkodnak vele, mintha nem hiány, de jelentős többletjük lenne. Jártam néhány termelőszövetkezet sertéstelepén, és a fal- kásított állományban itt is ott is feltűnt csökött, a fejlődésben visszamaradt állat. Amikor a gondozókat kérdeztem, miért tartják őket, mi lesz velük, ilyen válaszokat kaptam: „Hát hová tegyük, ha nem ezek közé... Satnyák, de majd rendbe jönnek, ha meg nem...” A csökött. beteges állatok nem jönnek rendbe. Ezt riasztóan nagy számok bizonyítják. 1968-ban megyénkben 7302 sertés hullott el, kényszervágásra 2528 állat került. A juhoknál sem szebb a statisztika. Elhullott 6595, kényszervágást alkalmaztak 2898- nál. Az elhullott állatokat a termelőszövetkezetek hetekig, hónapokig etették korábban. Feleslegesen pazarolták rájuk a takarmányt, a munkát és meglepődtek, amikor az egy kiló súlygyarapodás önköltsége magasra szökött, az állattenyésztés ráfizetéssel zárt. A pazarlás részben egy káros szemléletből adódik. Nem baj, ha elhullik a jószág, az Állami Biztosító úgyis megtéríti. Valóban térítenek, kilónként 10 forintjával. És ez a 10 forint feledteti, hogy selejtezés is van a világon. Megyénkben tavaly összesen 22 sertést és 42 birkát selejteztek ki. A tízezres elhullásokhoz viszonyítva ez egyenlő a nullával. De ha valaki azt gondolja, hogy a gazdaságok azért nem selejteznek, mert anyagilag rosz- szabbul járnak, mint az elhullásnál, az téved. A biztosító a kiselejtezett állatok után is fizet. Az eladási ár 50 százalékát téríti, vagyis ha a gazdaság kilogrammonként 8 forintot kap a kiselejtezett állatért, akkor a biztosító ehhez még 4 forintot ad. Akárhogy számítjuk is, ez mindenképpen több, mint az elhullás utáni bevétel. A rendszeres selejtezés elmulasztásának igazi oka tehát nem anyagi érdekekből fakad. A selejtezést kényelmességből, nemtörődömségből hagyják el sok helyütt. Drága mulatság. (—) Az első hosszú űt Egy új Moszkvics utasa voltam hajnaltól késő éjszakáig. Amikor indultunk, a nagycserkeszi Kossuth Tsz majorjából, még csak 1200-at mutatott a kilométeróra. A két busz előtt négy személy- kocsi ment, nekem a Moszkvicsban szorítottak helyet. A férfi, aki a volánnál ült, csontos, inas, magas termetű ember, szó nélkül vette tudomásul, hogy utasuk leszek. Az ember mellett a felesége ült. ö is olyan csontos, inas, mintha mindkettőjüket a napon végzett mindennapi munka szikkasztotta volna. Igaz is. A kocsi simán, egyenletesen futott. Nem lehetett érezni. hogy a jármű új, hogy a férfi még alig vezetett. Az út első szakasza úgy telt el, hogy a férfi időközönként bekapcsolta a rádiót, meghallgatta a híreket. Az asz- szony valahányszor a pontos időt mondták, kijelentette: — Jól jár. Ilyenkor az óráját nézte «okáig, s ebből arra lehetett következtetni, hogy csak ritkán van óra a kezén. Az óra jóljárásán kívül néhány mondatot szóltak még arról, hogy nehogy essék az eső, csak el ne rontsa a kirándulást. A hátsó ülésről a férfi markáns arcvonásai, a kormánykeréken pihenő jobb öklét, s az asszony kontyba tűzött haját lehetett látni. Érezni lehetett viszont, hogy mindkettőjük tartásában volt valami szertartásosan szigorú merevség. Az új kocsi tenné? Nem csoda. Később a ritka párbeszédekből kiderült, az asszony először van ilyen hosszú úton A megye határát elhagyva, miután betelt a gondosan művelt kukoricatáblák nézésével, megkérdezte: — Egerbe is megyünk? — Persze, — Arra milyen az út? — Szebb, mint ez. Szerpentin. — Egert nagyon szeretném látni, azt mondták, Lillafüredre is megyünk. Nyékládháza után feltűntek a hegyek. A kora reggel sűrű párájába az erdővel borított csúcsokat csak homályosan lehetett látni. Az asszony sokáig nézte, majd megkérdezte: — Milyen hegyek ezek? A férfi nem válaszolt, gondolkodott. Közbeszóltam: — A mátrai. Mentünk tovább. Gyöngyöst elérve rövid pihenőt tartott a kirándulócsoport. Induláskor a járási tanács egyik munkatársa szállt be hozzánk. Ö beszélt. A járás területéről, a tsz-ekről és mindenről. A volánnál a férfi és mellette az asszony hallgatott. A gyöngyösi járás három termelőszövetkezetében tett látogatás: Gyöngyöspatajon, Gyöngyostarján, Abasáron elrabolta az időt. Délután hatkor már kiderült, az egri út kútbaesett. Indultunk hazafelé. Az asszony csalódottan kesergett. — Egert szerettem volna látni, meg a terpentint. — Szerpentint — igazította ki a férje. Nyolcvan kilométeres tempóval haladtunk. Mint jövet, ugyanúgy ritkán esett szó. A csendet csak az asz- szony zavarta, mert minden község nevét megkérdezte. — Hol járunk? — Mezőkövesden. Itt laknak a matyók. — Itt termelik a hagymát? A férfi először a nap folyamán felengedett merevségéből és halkan nevetett: — Az Makó. — Makó merre van?... Nyékládháza után az aszszony újra kijelentette: — Kár, hogy nem láttuk Egert — így folytatta. — Azért én nem tudnék élni a hegyekbe. Nagyon szép, de mégsem... A férfi a megjegyzésekre csak ritkán reagált. Az asz- szony sokszor nem is várt választ. Nyékládháza után már csak az eget figyelte, a holdat nézte. — Szerencsére nem lesz eső. Nincs udvara a holdnak. — kis szünet után megkérdezte: — Nem vagy álmos? II Legfelsőbb Bíróságon dőlt el... Döntések a dolgozók Egy gyári kirendeltség vezetője arra utasította beosztottait, hogy a megrendelőktől a vételárat vegyék át és postán küldjék be a központ ba. A tisztviselők a pénzt íróasztalukban őrizték Egy nap. nagy elfoglaltságuk miatt, az összegyűlt 12 ezer forinto’ nem adták fel és másnap a pénz a fiókból eltűnt. A tolvajt nem sikerült meg találni A tisztviselőket fe gyelmileg megbüntették, de kártérítési pert nem indítót tak ellenük, mert önként kötelezték magukat az ellopot1 Összeg visszafizetésére. !Sem volt páncélszekrény Később azonban a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz panaszt nyújtottak be, amelyben előadták, hogy jogi tájékozatlanságból vállaltak a 12 ezer forint megtérítését és mentesítésüket kérik. Arra is hivatkoztak, hogy főnökük utasítására vállalták a pénzkezelést, ami pedig nem tartozott hatáskörükbe, ezenkívül a vállalat megfelelő páncélszekrényt sem bocsátott rendelkezésükre. A döntőbizottság a panaszt elutasította, mire a járásbírósághoz fordultak. A bíróság a tisztviselőket 85 százalékos kártérítés fizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a vállalat is hibás, mert nem gondoskodott a pénz megfelelő elhelyezéséről. Az asztalfiókra és a bejárati ajtóra nem szereltek biztonsági zárat, az irodát védőráccsal nem látták el. Ezért a kár 15 százalékát a vállalatnak kell viselnie. Az ítélet jogerőre emelkedett, de a legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság határozatát megsemmisítette és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A határozat indokolásában a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: Gondatlanság történt A dolgozó egy évi átlagkeresete erejéig felel, ha a kárt gondatlansággal okozta. Indokolt méltányosságból az ösz- szeg csökkenthető. Ezúttal is gondatlanság történt, de ilyenkor vizsgálni kell a kárt okozó személy magatartásának veszélyességét, a vétkesség fokát, a vállalat munka- fegyelmének általános helyzetét, a kár nagyságát, a közvetlen felettesek kötelezettségét, a dolgozónak a munkához való viszonyát, személyi és családi körülményeit, esetleg más tényezőket is. így egyebek között, amire a tisztviselők hivatkoznak, hogy a szabálytalan pénzkezelésre felettesük utasította őket, mert ha ez igaz, az a válla— Ha álmos lennék, leáll- nék. Hogy nem lesz eső, az asz- szony többször is elismételte. Egyik alkalommal magyarázatát is adta, miért. Nem ázik meg a lucerna. Már hazagondolt. A lucerna renden van, és az egynapos kirándulás miatt annyi munka maradt el. Egert azért továbbra sem tudta elfelejteni. Kesergett. — Kár, hogy nem láttuk Egert. Egerbe elmegyünk, meg a Balatonra. Megnézzük a Balatont... Szép lehet a Balaton... Aztán majd megkíméljük a kocsit. Az út véget ért. Éjjel 11 óra volt, amikor kiszálltunk a nagycserkeszi termelőszövetkezet udvarán. Meg kellett volna kérdezni a férfi nevét. Restelltem. Egész nap utasuk, vendégük voltam, és most kérdezzem meg. Különben is elég, ha tudom, a férfi traktoros, és valamelyik tanyabokorban laknak. Rengeteget, magukat nem kímélve dolgoztak, míg 76 ezer forintért megvehették a kocsit. Seres Ernő anyagi felelősségéről lat terhére veendő figyelem* be. Egy ittas autóbuszvezstő zabálytálán előzés közben oeleszaladt egy magánautóba. Több utas könnyebben megsebesült és a két autó is megrongálódott. A karam- oolozát foglalkozás körében .fköveteít gondatlan vesze- veztetés miatt egy évi szg- ‘•'édsépvesztéáre bünteíjék. Ilyen előzmények után s na* ÍÚW'tó tulajdonosa 1! zer forintos kártérítési per adí- tott az autóbuszsofőr ellen. 7égső fokon az ügy ; egfel- sőbb Bíróság elé került, amely a peresített issze t megítélte. Az ítélet indokolása szerint a sofőr egy évi átlagkere. i erejéig felel a karambolozással okozott kárért. Az anyagi felelősség mérséklésére nincs mód mert kiderült, hogy rövid idő alatt kétszer is közlekedési balesetet okozott és emiatt mindkét alkalommal megbüntették. Az a körülmény, hogy a per tartama alatt a kiszabott szabadság- vesztés büntetését tölti, a jogos kártérítési követelés megítélését nem érinti. Tekintve, hogy egy évi átlagkeresete a perben követelt összeget meghaladja, ezért a teljes kárt meg kell téríteni. A legfőbb ügyész óvása Egy értékesítő és fogyasztási szövetkezet szabadkasz- szás, úgynevezett gebines vendéglőjének vezetőjét es helyettesét a szövetkezet igazgatósága 13 ezer forint leltárhiány megfizetésére kötelezte. A két vezető arra hivatkozva, hogy anyagi felelősséggel nem tartoznak, mert a vendéglő beosztott dolgozóit a szövetkezet nem velük egyetértésben alkalmazta, mentesítésért pert indítottak. A járásbíróság kártérítési kötelezettségüket megállapította. Döntését azzal indokolta, hogy bár nem írtak ala olyan nyilatkozatot, amelyben hozzájárultak a beosztott dolgozók alkalmaztatásához, de hallgatólagosan tudomásul vették, illetve kifogást nem emeltek, tehát anyagi felelősségük fennáll. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a járás- bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte. — A SZÖVOSZ elnöke utasítása szerint a szabadkasz- szás, gebines egységek vezetője és helyettese teljes anyagi felelősségének kötelező előfeltétele a beosztott dolgozók egyetértésükkel történő megválasztása, amit a felelős személyek aláírásukkal igazolnak — hangzik a határozat. Tehát az írásbeli hozzájárulás érvényességi feltétel, ami más módon nem helyettesíthető. Ez a feltétel ebben aa esetben hiányzott, ezért tévedett a járásbíróság, amikor a két vezető teljes anyagi felelősségét megállapította, noha írásbeli hozzájárulást nem adtak. Korlátozott anyagi felelősségükre tekintettel legfeljebb egy-egy havi munkabérük erejéig lettek volna kártérítésre kötelezhetők. Ezért a járásbíróságnak új eljárást kell lefolytatnia és új határozatot kell hoznia. — Egy másik szövetkezet tüzelőtelepének vezetőjét 15 ezer forint leltárhiány megtérítésére szólították fel. ő is a bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy a tüzelőanyag nagy részét nem zárható, hanem szabad helyen kellett tárolnia, ahol bárki hozzáférhetett. A járásbíróság a telepvezetőt a kár 80 százalékának megfizetésére kötelezte. Törvényességi óvásra ea az ügv is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a telepvezetőt a kártérítés kötelezettsége alól teljesen mentesítette. A határozat indokolásában a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a szövetkezet valóban nem gondoskodott a tüzelőanyag biztonságos tárolásáról, még éiieli- őrt sem alkalmaztak, holott a belső ellenőr figyelmeztette őket. tehát a kár a szövetkezet hibájából keletkezett. h. a
