Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-10 / 131. szám
S ©Ha! KELET-MA GY ARORSZÄÖ fP85. ^WFtfi W A Brezsnyevbeszéd sajtóvisszhangja emelve belőle a szociáldemokrata vezetőkről szóló bírálatát. A lap tudósításának címében hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a küzdelmet a Mao-cso- port szakadár tevékenységével szemben. A Berliner Zeitung vasárnapi száma „Az egység akarata uralja « moszkvai világtalálkozót” cím alatt első oldalán ismerteti BrdSsnyev beszédét. A Neues Deutschland hétfői száma első oldalán a vasárnapi baráti találkozókról ad hírt. Közli az Izraeli Kommunista Párt nyilatkozatát, beszámol az amerikai küldöttség sajtóértekezletéről. LONDON A brit sajtó élénk figyelemmel kíséri a moszkvai kommunista csúcstalálkozót. A hétfői polgári lapok célzatosan a nézeteltéréseket emelik ki, így különös figyelemben részesítik az ausztráliai párt képviselőjenek beszédét, amelyben szó esett Csehszlovákiáról is. Leonyid Brezs- nyev több mint kétórás felszólalásából elsősorban a Kínával kapcsolatos szakaszokat idézik, figyelmen kívül hagyva a beszéd kilenctizedét. Egyedül a Morning Star említi meg a tanácskozás sok más felszólalóját. A Morning Star szerint a fennálló nézet- eltéréseket „a kommunista elvhűség szellemében kell megvitatni, anélkül, hogy bárki is opportunista indítóokokat tulajdonítana vitapartnereinek”. PRÁGA A központi csehszlovák talapok megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak hétfőn Leonyid Brezsnyevnek a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi értekezletén elhangzott felszólalásával. Mindenekelőtt Brezsnyevnek azokat a szavait emelik ki, amelyek szerint az imperializmus, mint társadalmi rendszer, volt és marad továbbra is a legfőbb akadály azon az úton, amelyen az emberiségnek történelmi szempontból szükségszerűen kell előre haladnia a szabadság, a béke és a demokrácia győzelme felé. PÁRIZS A hétfői párizsi lapok közül a L’Humanité részletes kivonatot közöl Brezs- nyev beszédéből. Kiemeli a francia kommunisták lapja, hogy az SZKP küldöttségének vezetője kritikusan elemezte a KKP vezetőinek nézeteit és cselekedeteit. ULÁNBÁTOR Az Ulánbátorban megjelenő lapok — köztük az Unen, a Mongol Népi Forradalmi Párt és a kormány sajtószerve — teljes szöveg ben közlik a Brezsnyev-be- szédet. Az ulánbátori rádió kommentárja szerint Brezs nyev teljes részletességgel és közérthetően világította meg a világhelyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom sarkalatos problémáit. A kommentár különös súlyt ad Brezsnyev szavainak, amely szerint a kínai vezetőség politikája következtében előállott hely zet új mozzanatot visz az antiimperialista front egysé gének kérdésébe. SANTIAGO Luis Corvalan, a Chilei KP főtitkára nyilatkozatot adott az El Siglo című santiagói lap moszkvai tudósítójának Kijelentette, hogy véleménye szerint, Brezsnyev beszéde egyike korunk legjelentősebb politikai dokumentu mainak, amely mély politikai elemzését adja a jelenkor legsúlyosabb problémáinak. Nem kerülte meg a polemikus mozzanatokat sem, helyesen, lenini módon vetette fel a nézetkülönbségek leküzdésének kérdését. AMMAN Az Ad Dustur című jordán lap a moszkvai értekezlet közel-keleti helyzetről kiadott nyilatkozatát közli, ezzel a címmel „A kommunista csúcsértekezlet agresszióval vádolja Izraelt és felszólít mindenkit az arabok megszállás elleni harcának támogatására. Kádár János vasárnapi látogatásai Külpolitikai összefoglalónk # Franco Anglia-ellenes lépése ® Midway sovány eredménye Í Az új szudánl kormány intézkedései $ Forradalmi népi bizottságok Dél-Vietnamban .' BEIRUT Leonyid Brezsnyevnek. az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a kommunista- és munkáspártok nemzetközi értekezletén elhangzott felszólalása élénken foglalkoztatja a libanoni sajtót. Valamennyi központi lap kiemelkedő helyen, nagybetűs címfeliratokkal részletesen ismerteti a beszédet. KHARTOUM A szudáni lapok is bőségesen foglalkoznak Brezsnyev beszédével. Az A1 Ahrar kormánypárti lap Brezsnyevnek azt a kijelentését emeli ki, hogy az egység alapvető fontosságú fegyver az imperializmus ellen, a szocializmus győzelméért folytatott harcban. Az Asz-Szahafa rámutat arra, hogy a moszkvai fórumnak nagy a történelmi jelentősége. NEW YORK Az amerikai közvélemény élénk érdeklődéssel követi a moszkvai értekezletet, Brezsnyev felszólalását a sajtó részletesen ismerteti. A New York-i sajtó rámutat arra, hogy Brezsnyev a Szovjetunió béketörekvéseiről beszélt, hangoztatva, hogy békét akar minden kapitalista országgal, így az Egyesült Államokkal is. A washingtoni sajtó is nagy figyelmet szentel a nemzetközi értekezlet munkájának. A Washington Post és a Sundya Star első oldalon, részletesen ismerteti Brezsnyev felszólalását Megjegyzést fűzve a beszéd azon részéhez, amely bírálta a Mao- csoport bomlasztó tevékenységét, a lanok rámutatnak Brezsnyev felszólalásának nvugodt, de kemény hangjára. BUKAREST A Scinteia hétfői számában három hasáb terjedelemben ismerteti Brezsnyevnek a kommunista- és munkáspártok moszkvai találkozóján elhangzott beszédét, továbbá a columbiai, a salvadori és a tunéziai felszólalást. A Scinteia hétfői számában cikket közöl „A román—szovjet kapcsolatok fejlődése” címmel a két ország diplotnáciai kapcsolatainak felvételének 35. évfordulója alkalmából. A cikk többek között méltatja a román vezetők legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét. BERLIN A Német Demokratikus Köztársaság lapjai vasárnapi és hétfői számaikban bő teret szentelnek a moszkvai tanácskozás eseményeinek. A Neues Deutschland vasárnapi számának első oldalán „Mozgalmunknak nagyszerű története és jövője van” vastagbetűs kiemelt idézet alatt ismerteti Brezsnyev szombati ■ beszédét. Megemlékezik Max Reimann felszólalásáról, kiKádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője vasárnap ellátogatott a Moszkvától 200 kilométernyire lévő ősi orosz városba: Vlagyimirbe. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára felkereste a város ipari kiállítását, ahol megtekintette a helyi gyárak és üzemek termékeit. Ezután a magyar pártvezető a Kljazma-parti város ősi építészeti emlékeivel ismerkedett, majd megtekintette az „orosz nyírfa” ha gyományos ünnepe alkalmá ból rendezett karnevált. Kádár János ellátogatott Szuzdalba is, a Vlagyimirtól nem messze fekvő másik ősi orosz városba, megtekintette Szuzdal ősi kolostorait, székesegyházait és elismerően nyilatkozott a régi orosz építőművészetről. Jóllehet, benne járunk már a nyárban, nem lehet azt állítani, hogy a nemzetközi politikában uborkaszezon van. Az esemény — „kínálat” a hír — „infláció” a hétfői na pon is bőséges anyagot nyújtott. Kezdve Franco Angliával szembeni újabb ellenséges lépésétől: A gib- raltári országhatár lezárásától, folytatva a szudáni új, forradalmi kormány korrup cióellenes intézkedésein, vagy Wilson miniszterelnök és a brit szakszervezetek megindult, harcos tárgyalásain az új sztrájkellenes törvényjavaslattal kapcsolatban, egészen a francia elnökválasztások újra fellángolt agitációs csatájáig és a szerencsétlenül járt amerikai hadihajó ügyének kivizsgálására összeült amerikai—ausztráliai bizottság tanácskozásáig — bőségesen ontották az eseményeket a hírügynökségek telexgépei. Mindamellett nem volt nehéz szelektálni a híranyagból azzal a szándékkal, hogy a legfontosabbaknak adjunk külön hangsúlyt. Vitathatatlan, hogy a- vezető helyet a világsajtó komolyabb orgánumaiban hétfőn is a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásairól szóló tudósítások, kommentárok és hírmagyarázatok foglalták el. A konferencia óriá si jelentőségét, korszakos, meghatározó szerepét a nemzetközi munkásmozgalomban, még az ellenséges sajtó sem tudja tagadni. Különösen nagy visszhangot váltott ki Leonyid Brezsnyev szombaton elhangzott beszéde. Nem csekélyebb, „f^d^tlődéssel fordul a világ közvéleménye a tanácskozás további menete elé. A nap másik kiemelkedően érdekes eseménye a Nixon— Thieu találkozóról kiadott közlemény. Midway szigetén találkoztak, s a szó angolul félútat jelent, de úgy tűnik, Nixon a félútnál jóval mesz- szebbre ment Saigon követeléseinek irányában. Az a tény ugyanis, hogy mindössze 25 ezerrel — a teljes létszámnak kevesebb, mint 5 százalékával — csökkenti a Vietnamban állomásozó amerikai hadsereg létszámát, világszerte elképedést okozott. Még Washingtonban is úgy vélekednek sokan, hogy ez a létszám csupán „a lehetőségek legalsó határa”, hiszen a borúlátók is legalább 50 ezer főnyi csökkentés bejelentését várták. Ilyenformán érthetá hogy a polgári, de reális szemléletű francia lap, a Le Monde, szinte ugyanúgy kommentálja Nixon sovány bejelentését, mint a TASZSZ hírügynökség. A párizsi lap megállapítja, hogy ez „belföldi fogyasztásra szánt pszichológiai jellegű lépés és nem tekinthető lontos döntésnek politikai-stratégiai vonatkozásban”. A szovjet hír- ügynökség kommentátora leszögezi, hogy ez a létszám- csökkentés „csupán csepp a tengerben”, s világos, hogy „a létszámcsökkentésnek elsősorban propagandisztikus célja van: enyhíteni kívánják az amerikai kormány vietnami politikájára nehezedő bírálatot”. A TASZSZ is megállapítja, hogy Nixonnak ez a bejelentése nem komoly politikai döntés. A vietnami sajtó az utóbbi időben nagy teret szentel annak a folyamatnak, hogy Dél-Vietnam mind több kei rületében és tartományában hoznak létre választások út* ján forradalmi népi bizottsá» gokat, amelyek nem ismerik eJ a bábkormányt és új népi hatalmi szervként kezdenek működni. Jelentős a DNFF felszabadulás hírügynökségének je* lentése arról a kongresszusról, amelyet a saigon—cholonl forradalmi népi bizottság rendezett május utolsó napjaiban. E kongresszuson részt vett a DNFF Saigon— Cholon—Gia Dinh-i bizottsága, a „vietnami demokratikus es békeerők nemzeti szövetsége” számos tömegszervezet, politikai csoport. A hírügynökség jelentése szerint a lakosság valamennyi rétegének képviselői jelen voltak, köztük még a saigoni kormány» zat magas rangú tisztviselői és a hadsereg főtisztjei is. Hasonló választások voltak Can Tho városában. Itt a forradalmi népi bizottság nyilatkozatban jelentette be minden reakciós szervezet megszűnését a városban. Lidice mégis él A kis csehszlovák falu földjét, miután lakóit legyilkolták, vagy elhurcolták, házait és templomát felrobbantották, felszántották. Az SS-legények teljesítették Hiüer parancsát; Lidicét nyomtalanul megsemmisítették és német alapossággal azt követően már a térképen sem tüntették fel. Valóban úgy látszott, hogy Lidice eltűnt a Föld sínéről, 1942. június 10-én jelentek meg a mit sem sejtő kis falu körül kladnói Gestapo és egy SS-alakulat katonái. A parancsnok zsebében az utasítás, meg kell torolni Heydrich halálát. Heyör'icli a megszállt és protektorátussá alacsonyított Csehszlovákia hóhéra volt és hazafiak Prágában az utcán megölték. Besúgás útján a Gestapo szálai Lidicéhez vezettek. Állítólag a hóhér egyik kivégzője valamikor itt született. A fasiszták a helyszínen lemészároltak 199 férfit Megsemmisítő táborba hurcoltak 191 asszonyt és lányt, 88 gyereket. Nem kímélték azokat sem, akik már elköltöztek Lidicéről. Megkeresték és elhurcolták őket. Nem kímélték azokat sem, akik a falutól távol, kórházban feküdtek. Kinyomozták őket és megölték mindegyiket. Lidice majdnem három évig volt tetszhalott. A szovjet hadsereg felszabadította Csehszlovákiát, leverte a fasiszta Németországot és a lidiceiek közül néhány élet- benmaradott visszatért, az egykori falu gazzal benőtt földjére. Az egész világ a segítségükre sietett. És újból felépült, újból benépesült Lidice. Az árvák azóta felnőttek, az övegyek férjhez mentek, gyerekek születtek. Lidice ismét él! De örök emlékeztetője marad annak, hogy mi volt a fasizmus. (o) Arkagyij Veiner — Georgij Veiners sAiyotttozás Magánügyben Fordította: Kassai Ferenc 19. — Jöjjön, csak jöjjön. Üljön le. Hosszú beszélgetés lesz. A fiatalember dühösen elhárította a figyelmeztetést: — Ne lökdössön. Nem vagyok süket! — Akkor jó — mosolygott békeszeretően Szaveljev. — Ha leülne, mégis jobban hallaná az elvtársakat. — Életem nagy álma! Sarapov és Tyihonov hallgatagon méregette. Sarapov szólalt meg elsőnek. — Mi van a bőröndjében, fiatalember? — Mi közük hozzá? A holmim. A saját holmim — hangsúlyozta a szót. — És miért olyan haragos? — Talán megszokták, hogy itt mindenki könnyekbe tör ki? „Az istenért, csak engedjenek szabadon!” — Nem. Akinek nincs fél- "nivalója, az nem sopánkodik. Szóval, mi van a bőröndben? — Ha van ügyészi felhatalmazásuk, megnézhetik. — Határozat. Határozatnak nevezik, nem felhatalmazásnak. Ami az ügyészt illeti, rövidesen itt lesz. Személyesen óhajt megismerkedni önnel. Kazancev idegesen felugrott, felpattintotta a táska nikkelezett zárját. A bőrönd kinyílt, vezetéktekercsek, szerszámok, siófok. A bőrönd fedelén külön zseb: vékony, hosszú nyílás, amelyből csillogó fém kandikál elő. Tyiho novot cserbenhagyta a lélekjelenléte: — Az ár! — Ez nem ár — mondta megvető fintorral Kazancev. — Tudom, tudom, Kazancev polgártárs. Csak mi hittük először azt, hogy ár lehr tett... — mondta Sztasz és Szaveljevhez fordult: — Hívasd be Pankovát a szembesítésre és kerítsd elő Bukovát. Kazancev a bal szélen ült, mellette még ketten. Pankova belépett az irodába és Tyihonov arra gondolt: olyanok a szemei, mint Diana szobrának: nagyok, szép formájúak, de nincs pupillájuk ... — Vegye szemügyre figyelmesen az embereket. Nyugodjék meg, ne idegeskedjen. Emlékezzen vissza, látta már valamelyiküket? Pankova sokáig nézte hol az egyiket, hol a másikat, majd a harmadikat, és Tyjho- novnak úgy tűnt: kerüli Ka- zancev tekintetét. Az sem kerülte el figyelmét, hogy Kazancev egyre sápadtabb. — Nem. Egyiküket sem ismerem — mondta lassan Pankova, majd valamivel szilárdabban hozzátette: — Egyikük sem Nyiki .. Tyihonov fájdalmasan nyögött, dörmögött valami kive- hetetlent, vitázott a láthatatlan ellenféllel, s úgy ébredt fel, hogy keserű, nehéz álma még ott gomolygott a fejében. Felült a díványon: hosszasan csöngettek. Az utcáról beszűrődő kék fény a falra vetítette az ablakkeret kockáit. Az előszobából ismét felhangzott a türelmetlen csengetés. „Úgy látszik, tényleg csöngetnek.” Kihalászta a dívány alól a papucsát, az ajtó felé indult. Látogatója halkan énekelgetett: Nyolc bájra egy a felelet, A dutyiban van toalett, Én már csak tudom, Csak tudom... „Lebegyinszkij repertoárja!” — mosolyodott el Sztasz. — Revolvert veszek! — ordította teljes hangerővel Lebegyinszkij. — Bújj be. A rendőrség védelme alatt állsz — biztatta Tyihonov és nem tudta megállni, hogy meg ne kérdezze: — Mennyi időre volt szükséged, hogy kitaláld ezt a tréfát? — Idehallgass, olyan gyen- géd-zöld vagy, mint a primőr saláta. Mi történt? — Ügy látszik, lázam van — mondta Tyihonov. — Remélem, szerelmi láz? — érdeklődött Lebegyinszkij. — Bár úgy lenne! Milyen felhőtlenül kék lenne az életem. — Tegnap érkeztem meg Párizsból, a szimpozionről és szörnyen tetszett, elmondhatatlanul festői, ahogy biciklin szállítják a banánt — Hol, a szimpozionon? — A szinpozionon az emberi agy modellezésének lehetőségeiről tárgyaltunk. S én, ahelyett, hogy hoztam volna neked egy tisztességes agymodellt, ingyen, a fele valutámat kiadtam ajándékra. Lebegyinszkij papírba göngyölt tárgyat húzott elő kabátja zsebéből. — Figyelj rám, tudod mi ez? Remy Marti. A legjobb konyak a világon! — cset- tintett a nyelvével. — Ez igen! Tegnapelőtt láttam ilyet utoljára. — Hazudsz, a szemeden látom! Hol láthattál volna?! — Úristen, micsoda keresztkérdés! Láttam, ha mondom. De inni nem ittam. Szolgálatban voltam. Jól van, Száska — mondta — kóstoljuk meg a balzsamodat. Cserébe megkínállak egyszer valamivel, aminek az a neve, hogy „Chassy”. — Hazudsz, víziló, mint mindig! Vagy egyáltalán nincs is ilyen ital, vagy ha van, nem kínálsz meg. — Száska! Van ilyen ital, komolyan mondom. Becsületszavamra. Iszunk mi még belőle! Lebegyinszkij a díványon feküdt, Sztasz az öblös karosszékben helyezkedett el, kettejük közt, a kisasztalon sakkbábuk sorakoztak. Az üveg a poharakkal egy széken állt. A konyak hatására a bútorok, tárgyak elvesztették pontos körvonalaikat. „Mint a gőzfürdőben” — mondolta Sztasz: melege volt, a feje azonban tiszta maradt. — Elfáradtam, Száska, nagyon elfáradtam. Időnként kötelező, de teljesen felesleges dolognak érzem magam a munkahelyemen, afféle vonónak a nagybőgőn. — Szép ez a hasonlat. A bőbeszédűség példája egy retorika tankönyvből. Ha nem a kocsmába járnál szórakozni, hanem a szimfonikus hangversenyekre, akkor tudnád, milyen fontos része a nagybőgőnek a vonó. — Köszönet, atyám, az információért. Hallgasd tovább. Minden beigazolódott: Kazancev hétfőn átment a telken, 9 táskájában hosszú csavarhűzó lapult. De harcol, mint egy oroszlán, s bizonygatja: nem ő ölte meg Akszjonovát, hogy nem ismerte sem őt, sem pedig Bukovát, s hogy erre az egészre semmi szüksége nem volt. És habár ez lehetetlen, mégis elhiszem neki. (Folytatjuk!
