Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-05 / 127. szám
Wfl«. fffníus 5. (fELET-MAGYARORSZÁG S. olda! A korszerű gyepgazdálkodás Tapasztalatcsere és bemutató Tisza lökön A közelmúltban három tapasztalatcsere-bemutatót is rendeztek megyénkben, a szálastakarmány-termesztés- térsel kapcsolatban. Csenger- ben a rétgazdálkodással, Kisvárdán a homoki lucernatermesztéssel, június 3-án pedig a korszerű rét- és legelőgazdálkodással ismerkedtek a Szakemberek. Hasonló tapasztalatcsere lesz a vásárosna- ményi járásban. A gyakori bemutatókat az indokolja, fiogy állattenyésztésünk — ha nem is kívánt ipértékben — intenzíven fejlődik, ezzel szemben a takarmányter- piesztés legtöbb helyen a régi elavult, hagyományos módszerekkel történik. A takar- piányhiány állandó. Különösen így van ez megyénkben, gnnak ellenére, hogy 110 ezer hold — jobbára ösgyep — réttel és legelővel rendelkezünk. Társulás legelőjavításra Tiszalökön a vendéglátó négy termelőszövetkezet nevében Borivó Károly, a Kossuth Termelőszövetkezet el- pöke többek között arról számolt be, a bemutatón résztvevő 120 szakembernek, hogy jelenleg a községben 1700 szarvasmarhát, 3400 juhot és 8300 serfést tartanak. Az állattartás feltételei kedvezőek, hiszen közel 2900 hold réttel ps legelővel rendelkeznek, pmelyból 1209 holdat öntöznek. A lehetőségek jobb hasznosítását — a közösben ps háztájiban 5000 szarvas- marhát tarthatnának — hoszszú ideig gátolta a hagyományokhoz való káros ragaszkodás. A jég csak nehezen tört meg. A község négy termelőszövetkezete társult a Tisza mentén húzódó nagy kiterjedésű rét és legelő közös hasznosítására. Egyidőben elhatározták, hogy egy 300 férőhelyes tehénistállót építenek, amely 625 férőhelyre módosult, hiszen az adottságok ezt indokolják. A társulást és a nagy beruházás elhatározását azzal magyarázzák, hogy a holdankénti 200 mázsán felüli zöldtakarmány- termést így könnyebben tudják elérni, s a komplex szarvasmarha-telepen jobban tudják hasznosítani. A fejlődés gátja a takarmány hiány A korszerű legeltetés, s az öntözött rét megtekintése előtt a gyepgazdálkodásról és az ezzel kapcsolatos feladatokról Kovács Imre, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főelőadója tartott vitaindító előadást Beszélt az állattenyésztés fontosságáról, többek között arról, hogy az állat és állati termék 45—50 százalékban részesedik a mezőgazdaság exportjából. Az exportigény azonban ettől jóval nagyobb. Nagyobb az igény a belföldi fogyasztás területén is a jelenleginél. Állattenyésztésünk jelenleg ezt nem képes kielégíteni. Az állattenyésztés — bár az utóbbi években fejlődött — sok tekintetben elmarad a követelményektől. A fejlődés legfőbb akadályozója, hogy abraktakarmányból tíz, szálas takarmányból, több mint tíz százalék rendszeresen a hiány. A takarmányhiány megszüntetésének egyik járható útja a korszerű gyepgazdálkodás. Azért is kell különös figyelmet fordítani arra, mert a takarmánytermesztés nem történhet a szántóföldi növények rovására. Az állam milliókat áldozott arra, hogy kiépüljön a minta-legelőhálózat. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a mintalegelőkön a fűhozam többszöröse a hagyományos módon kezelt legelők, rétek hozamának. Nem ritka eset a 2Q0 mázsán felüli zöldtakarmánytermés elérése. A 'további eredmények elérése érdekében a rét- és legelőgazdálkodás dotálását fenntartják. A korszerű rét- és legelő- gazdálkodás feltételéiről szólva kiemelte az előadó a nagy adagú műtrágyázás és öntözés hatását. Egy mázsa műtrágya tíz mázsa zöldfű terméstöbbletet jelent, ha időben és szakszerűen adagolják. Az öntözés és műtrágyázás közös hatására holdanként 250—300 mázsa zöld- fii termés érhető el. A továbbiakban az előadó az országé» tervekről és a dotáció új rendszeréről beszélt 1975-ig az országos tervben 60 ezer hold rét- legelőjavítás szerepel. Ennek sikeres végrehajtása érdekében kidolgozzák a támogatás új rendszerét. Ennek lényege, hogy a dotáció megítélésénél előnybe részesítik a komplex nagy kiterjedésű rét- és legelőjavítást. A közös gazdaságok ún. koncentrált dotációt kapnak. Szakaszosan, villany pásztorral A bemutatón résztvevők a vitaindító előadás után megtekintették a tiszalöki négy termelőszövetkezet rétjét és legelőjét. Tóth Mátyás, a Kossuth Termelőszövetkezet főagronómusa ismertette az álfájuk bevezetett legeltetési módszert, valamint a réteken használt műtrágya kiszórás és öntözés gyakorlati alkalmazását. A legeltetés szakaszosan villanypásztorral történik. Ezzel a módszerrel nagy kiterjedésű területek szabadulnak fel, amelynek fűlermését betakarítják. Az öntözés gravitációs úton, árasztással történik. A műtrágyát több adagban mindig az öntözés előtt szórják ki. A tapasztalatcserén részt vevők meggyőződhettek arról, hogy az agronómus által ismertetett számadatok a négyzetméterenkénti 20—22 kilogrammos fűhozamra vonatkozóan nem túlzottak. Az előadás és a látottak alapján a helyszínen tartottak vitát- A szakemberekNdr ismeréssel nyilatkoztak a ti- szalökiek munkájáról. Többen kérték a MÉM képviselőjét, hogy Szabolcs-Szatmár megyét részesítsék az eddigieknél is nagyobb dotációban, hiszen a takarmányhiány itt a legnagyobb, ezzel szemben az áliatsűrűség tVieghaladja az országos átlagot. Seres Ernő Uialib technológia a burgonyabogár elleni védekezésben Évente mintegy 65 000 kh- on 30—40 000 svg. burgonyát termelünk 5—600 millió forint értékben. A jó vetőgumó az agrotechnika» előírások következetes betartása, a trágyázás és növekvő műtrá- gyaadagok hatására tP'gye- szerte szépen díszlenek és soha nem látott jó termést ígérnek bprgonyaföldjejnk. A növényeken azonban, sőt a burgonyával rokon paradicsomon is" hetek óta ott vannak már a burgonyabogarak mil- liárdjai. Lerakott tojásaikból a legtöbb helyen megindult a lárvák tömeges kelése. Elérkezett a burgonyabogár elleni általános vegyi védekezés ideje. Az időjárástól függően a keléstől számított 19—28 nap alatt befejeződik a lárvák fejlődése. A védekezést ezen időn belül akkor kell végrehajtani, amikor a lárvák zöme még fiatal, tehát a tömeges keléstől számított 6—10 qapon belüL Megyénkben a burgonyabp- gár elleni védekezés ez évben is állami védekezés keretében történik. Államunk 3 Megyei Növényvédő Állomás útján két védekezésre díjtalan növényvédőszert biztosít a termelők részére. Ezen kívül a 3 kh-nál nagyobb összefüggő táblák megvédésére gépi segítséget is ad. Ez a körülmény azonban nem érinti a termelők védekezési kötelezettségét- A múlt éy tapasztalataiból okulva a védekezés ideális Időben történő végrehajtása érdekében ez évben már valamennyi állami gazdaság és 45 termelő- szövetkezet ingyenes állami növény védőszerrel üzemi védekezés keretében Yé§éi a permetezést. A Megyei Növényvédő Állomás és más megyei növényvédő állomások 48 motoros permetezőgépe megadott menetirányterv szerint megkezdte az állami védekezést. Az elmúlt éyekben általában DDT tartalmú permetező és porzószereket, ODT- 1,indán kombinációkat a lengyel Pol-Metox-ot és az angol Dieldrin-t használtuk burgonyabogár ellen. A DDT mentesítési program végrehajtása kapcsán azonban újabb szerek kerültek engedélyezésre, így a múlt évben a DDT-Lin- dan kombinációk mellett az angol Birlqpe és az USA Se- vin. Annak ellenére, hogy e szervek szakszerű felhasználás mellett jó eredményt adtak, az elmúlt évben sok volt a panasz. A nagy meleg és az erős napsugárzás ellenére az erős napsugárzás szerelbontó hatása fokozottan jelentkezett. A nagy hőségben kevésnek bizonyult a kh- ként kipermetezett 150 liter permetlé is. Éppen ezért a MÉM Növényvédelmi Főosztálya újabb szerek felhasználását is engedélyezte, és új technológiát írt elő a kártevő eredményes leküzdése érdekében. A kh-ként felhasznált permetlé mennyiséget 300— 400 literre kell növelni. A vízmennyiség csak akkor csökkenthető 200 liter/kh-ra, amennyiben jól és egyenletesen szóró permetezőgép áll rendelkezésre, valamint a permetezés időpontjában nem szélsőségesen száraz az időjárás. Az 1 kh-ra előírt növényvédőszer adagot azonban — függetlenül a vízmennyiségtől — változatlanul kell hagyni. Az eddig felsoroltakon kívül megyénkben állami védekezés keretében az alábbi újabb növényvédőszerek kerülnek felhasználásra: Ultracid 40 WP 0,4 kg/kh; Wofatox Sp. 30 1,5 kg/kh; Metilparqtflion 18 WP 1,5 kg/kh; Hungária DL 36 paszta 1,3 kg/kh dózisban. Házikertekben az állami védekezés keretében kiadott Hungária DL 40 és DL 30 pasztán kívül felhasználható még a Dipterex 50 0,8 kg/kh, a Ditrifon 50 WP 0,8 kg/kn, a Fiiból E 1,6 kg/kh, a Hungária L—2 permetező 8 kg'kk, a Pol-Meiisekt 2,4 kg/kh adagban. A nagyüzemi táblákon fel- használásra kerülő új növényvédőszerek zöme erős méreg. Éppen ezért különös gondot kell fordítani felhasználáskor az óvórendszabályok betartására- Gondoskodjon a termelőüzem vezetője arról, hogy a védekezés és a felhasznált védőszer az orvosnak be legyen jelentve. A községi szakigazgatási szerv a védekezést tegye közhírré. Hívja fel a lakosságot, hogy a permetezett területen ne tartózkodjon, ne menjen át, a permetezett területtel szomszédos füves területen ne legeltessen, füvet ne szedjen. A termelőüzem a tiltó táblákat azonnal helyezze ki, és mezőőrök útján gondoskodjon a permetezett területek őrzéséről. E területeken legalább 8 napig semmilyen munkát ne végeztessen. Megdöbbentő az emberek köny- nyelműsége e téren. A napokban a nyírtassi „Dózsa” Tsz. egyik burgonyatábláján a Növényvédő Állomás brigádja Ultracid-dal permetezést végzett Másnap a tiltó táblák még nem voltak kihelyezve, két nő kapait, és egy négy éyes gyermek játszott a lepermetezett táblán. Csak az azonnali gyors intézkedés hárította el a tragédiát. Székely községben az Ultracid- dal permetezett tábla széléről a permetező mesterek kötötték el a legelő kecskéket és hajtották el a baromfit, mert a közhírré tételt a tsz. csak külön felhívásra végeztette el. Általános hiba az is, hogy a termelőüzemek biztonság okából megemelik a dózisokat. Ezzel csak azt érik el, pl. Hungária DL 40 esetében, hogy szagot kap a burgonya. A technológia előírja, hogy csak a reggeli, vagy késő délutáni órákban végrehajtott permetezés hatásos e szerrel, és permetezés közben gondoskodni kell a permetlé állandó keveréséről. A burgonyabogár elleni védekezés kapcsán tehát minden illetékes hajtsa végre a ráháruló feladatot, hogy a szépnek Ígérkező burgonya- termést a burgonyabogár rágása miatt kár ne érje. Mivel a Növényvédő Állomás gépi kapacitása korlátozott, sürgős esetben a termelőüzemek ne várjanak a Növényvédő Állomás gépeire. A mintegy 170 Ft/kh-ra értékelhető állami segítségre várva esetleg több ezer forintos kár érheti őket • Hoványi Ferenc Növényvédő AUom§s főmérnök« A szarvasmarha-tenyésztés időszerű kérdései A helyes takarmányozás hatása A törzskönyvezésre alapozott szelekció és a helyes párosítás csak úgy érheti el célját, a termékek minőségének, mennyiségének állandó növelését és az előállítási költségek csökkentését, ha az egyik legfontosabb alapfeltételt, a helyes és okszerű takarmányozást is biztosítani tudjuk. Megyénk területén a szántóföldön belüli takarmánytermő terület aránya évtizedekre visszamenően 12—14 százalékkal alacsonyabb mint az országos átlag, a rét-legelőterület szintén alacsonyabb 3—4 százalékkal. A javuló, de még mindig nem kielégítő termésátlagok és a hiányos rét- legelőgazdálkodásunk miatt évről évre jelentős a takarmányhiányunk. Az elmúlt 6 év átlagában az igpn komoly mennyiségű központi abraktakarmány segítség ellenére is a termelőszövetkezetek ubrakta- karmányból 4176. a szálas takarmányból 3463 és a lédús takarmányból 969 vagon hiányunk volt. Az előkészítés jelentősege: A hiányos takarmányozás következtében a vemhes üszők és vemhes tehenek előkészítése nem kielégítő. A rossz — sovány — kondícióban lévő tehenek csökött, gyenge életképességű borjaikból a legkülönbözőbb szopóskori betegségek sokat elpusztítanak. Ez is egyik komoly oka az elmúlt évek 8.5—12.9 százalékos borjúelhullásának. Ezen idő alatt országosan a borjúelhullás 6.9—9,9 százalék volt. A fehérgyarmati járásban, ahol a termelőszövetkezetek közös tehénállományának a tejtermelése az elmúlt évek alait 1500—1650 liter között volt, 1967-ben 0,8 százalékkal több volt a szo- póskori borjúelhullás, r.ünt a megyében. Ugyanebben az évben a kölesei Kossuth Tsz-ben az istállóátlag napi 3—5 iiiei között ingadozott, a boriak szopóskorbani elhullás a 18 százalékot is elérte. Választás utáni takar mányozás Megyénk területén még mindig nem kielégítő a választott borjak fejlődése. A Tisza felső folyásának vidékén az elmúlt években a termelőszövetkezetek üszőborjai a 3—6 hónapos kor között a napi 80 dkg-os átlagos súlygyarapodás helyet csak 45—50 dkg-ot gyarapodtak. Az üszők egyéves korukban a 300—310 kg- os élősúly helyett csak 220 kg-osak voltak, 25 hónapos korukban 405 kg-os átlagos élősúlyban lettek tenyésztésbe véve. Érinek következményeként az első ellés kora 34—35 hónapos korban következett be. 1967-ben a kocsordi Uj Élet Tsz-ben 29 hónapos korban ellettek először az előha- sú tehenek. 1968-ban a nyírib- ronyi Uj Élet Termelőszövetkezetben 28 hónapos korúak voltak az először ellett tehenek. A hiányos takarmányozás miatt nem kielégítő a növendék hízó szarvasmarhák napi súlygyarapodása. Ennélfogva a leadási idő megnyúlik, 1968. ban a megye területéről leadott növendék hízómarhák átlagosan 20—21 hónapos korukban voltak 462 kg élősúlyban. Ez az élősúly napi 80 dkg-os élősúly gyarapodásnak felel meg. Az átlagos napi 1 kg-os súlygyarapodással az 500 kg-os élősúly növendék hízó szarvasmarháknál 15 hónapos korra elérhető. Az ópáiyi Kossuth Tsz-ben 1967- ben a leadott növendék hízott szarvasmarhák 17 hóna pos korban 511 kg átlagos élősúlyban vol^pk, a gacsályi Dózsa Tsz-ben már 1962—63- ban a keresztezett növendék hízott marhák átlagosan naponta 1027—1049 g-os napi súlygyarapodást értek el. A növendék szarvasmarhák hizlalására annyiszor 450—500 forint ráfizetés van, ahány hónappal később érik el a leadási élősúlyt A tejtermelés növelése Megyénk termelőszövetko teinek közös tehénállományának az elmúlt években az át lagos tejtermelése 1800—< 2000 liter között ingadozóit, ezen a szinten a tej előállítási költségé literenként 1,20—1, 0 Ft-tal magasabb mint a felt a- sárlási ár. A .3000 liter körí ti átlagos évi tej előállítási kö l- sége literenként 3,80—4,00 i’t között van. A rendelkezésünkre álló takarmány lern ó területen a takarmányok L r- mésátlagát csak 16 százaié t. kai kellene növelni, azzyl az 56 246 darab tehén átlagos tejtermelését 2900 literre lehetne növelni. Megyénk tehénállománya közepes minőségű es elegendő tömegíakarmár/- tól kevés abrak felhasználta-a- val képes a 3000 literes év5 átlagos tejtermelésre. A Lsza. szálkái Búzakalász Tsz.keretz- tezett tehenei az elmúlt evei- ban a 2900—3026 kg közötti átlagos lej termelést ért ek Í968-ban a kisvárdai Rákóczi Tsz-ben 383Q kg, a nyiregyliá- zj Dózsa Tsz-ben 3077 kg, a domhrádi Kpssufh Tsz-ben — túlnyomprészt eíőhasi terme, lésű tehenek — 3001 kg tejet termeltek átlagpsan. A rqe6 a állami gazdaságaiban l'-.js- ban 3365 kg volt az egy tehénre jutó átlagos tejtenne- lés, de a takarmánytermö te. rület a szántónak 52,5—54 százalékát foglalja el mar évek óta. A termésátlagok növelésének a lehetőségei megyéi k területén js megvannak. A tanácsi területen egy szám s- állatra 3,38 kh szántó jut. Ea 4 évenként 120 q/kh istáJ lótrágyázást tesz lehetővé, ha ezt évente 4—6 q/kh-kuni vegyes műtrágyával kiegészít, hetjük, biztos a jó tprrpés. A 73 415 kh legelőre évente -i—5 q/kh vegyes műtrágyát ki :Ui dúhk szórni, az lehetővé le. szí, hogy a jelenlegi 33 q-ás zöldfűhozamot 60—70 q-ra növelj ük. Ebben az esetben a legelő a kérődzők zpldszük- ségletének 50—60 százalékát fogja biztosítani a jelenlegi 26,8 százalék helyett. A jelenleg termesztett takarmánynövények és a rét-legelőterület termésátlagát évente 5 százalékkal növelni tudjuk. Ez lehetővé teszi, hogy 120 768 q keményitüér- tékkel több termelő takar- piány jusson állatállományunk számára. Éhből a tápláló anyagból évente 2920 db 500 kg-os élősúlyú bikával többet fudunk értékesíteni, ezenkívül a tehenek átlagos tejtermelését 80 literrel javí. tani tudjuk és arányosan több takarmány fog jutni úgy a sertés, mint a juhállomány részére. A helyes — optimális — takarmányozás megvalósításához szükséges tömeg, szálas és abraktakarmányokat igyekezzen minden gazdaság, megtermelni. Helyszínen, a gazdaságban helyesen megtermelt tömegtakarmányban 1 kg keményítőérték önköltsége 2,22 Ft. az abrak takarmányban 3,52 Ft. vásárlás esetén legolcsóbb tehéntejelő tápban is 4.72 forintba kerül. A helyes takarmányozás fokozatos megvalósulásától várható a növendékek magasabb napi súlygyarapodása, így az üszők első ellési idejét 2—8 úóflEtppal rövidíteni iu<j. juk, ez nemcsak a szapora^k- got, hgriem a tejtermelést, is jelentősen javítani fogja. A növendék hízómarhák napi súlygyarapodásának a javításával elérhető, hogy a hízott bikák 15—17 hónapos korokban 500—550 kg átlagos .élősúlyban, 3 hónappal korábban, mint az jelenleg van. ke. rüljenek értékesítésre. Dr. Szkita József Megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója
