Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-26 / 145. szám

* aasu KfLEf-MÄGYARÖRSZÄe Í969. JiSníus SS A termésbecslés cé!|a és méslsxere Korunk mezőgazdasága „Dolgoznak“ a vegyszerek és a gépek Korszerű módszerek a vésárosnaményi Vörös Csillag Tsz-ben A vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet évek óta arról híres, hogy ott minden esztendőben lehet va­lami újat, korszerűt találni a termelésben. Sokszor még kí­sérleti szakaszban lévő agro- vagy zootechnikát is szívesen próbálnak ki. Annak idején az elsők között honosították meg a karbamidos takar­mánydúsítást és a levéltrá­gyázást. A napokban felke­restük a termelőszövetkezet vezetőit, hogy vá'laszt kap­junk az utóbbi években al­kalmazott néhány új módsze­rük hasznáról. A megyeszer- te ismert fiatal agrármérnök, Zentai Gyula főagronómus és Siket Sándor elnökhelyettes adtak felvilágosítást. Kézi locsolástól a Gramaxoneig Néhány évvel ezelőtt na­gyon sok szakember idegen­kedett a gyümölcsösben vég­zett vegyszeres gyomirtástól. Ártalmas lehet a fára, vege­tációs időszakban lombozatra, termésre — hangzottak a ké­telyek. Vásárosnaményban az első kísérleteket kézi locsoló­val végezték a fák törzse kö­rül a kertészeti dolgozók. A vegyszer Hungasin volt. Be­vált. Ahová a gép, a gyomir­tó tárcsa nem tudott elérni, a fák törzsénél sem kellett ké­zi erővel kapálni. Azóta a kézilocsoló helyett már gépek születtek a vegy­szerek kiszórására. Országos tapasztalatok alapján úgy ja­vasolják a gyümölcsösben a Szakkönyvek TRITICALE, A HOMOK ŰJ GABONÁJA A Triticale a búza és a rozs kereszteződéséből származó állandósult hibrid. Előállításá­val kezdetben botanikusok, majd később genetikusok és nemesítők foglalkoztak. A leg­első Triticalét már 1890-ben Rimpau német növénynemesí­tő állította elő, azonban ter­mesztésével sehol sem talál­kozunk. A botanikusokat és a genetikusokat elsősorban a fajtakeletkezés, a fajtaala­kulás érdekelte, a növényne- mesítők viszont a rozs igényte­lenségét és a búza jobb mi­nőségét szerették volna a Triticaléban egyesíteni. Kiss Árpád könyvében a Triticale-előállítás úttörőiről, a kezdeti sikertelenségekről és arról a munkáról ír, amely­nek eredményeként végül is ő állította elő azt az új nö­vényt, amely napjainkban ro­hamosan hódítja meg Ma­gyarországon mindazokat a homokterületeket, ahol eddig csak rozsot termesztettek. A GYÜMÖLCSFÁK METSZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE A metszőolló gyilkos szer­szám, ha nem szakszerűen használjuk! Másként kell for­gatnunk, ha almagyümölcsűe- ket, héjas gyümölcsűeket vagy bogyósokat metszünk. Sőt szinte mindegyik fa újabb és újabb elgondolást és megol­dást követel a metszőtől. Nyu­godt lélekkel tehát csak ak­kor léphetünk ollónkkal a fákhoz, ha megfelelően meg­ismertük a növény morfoló­giáját, biológiáját és életta­nát. A fiatal fa alakító metszése pl. döntő jelentőségű, mert hat a fa egész életére. A ter­mőre metszés során sem mind­egy, hogy mikor, melyik vesz- szőt vagy ágat vágjuk le. Ezért kell többször hangsú­lyoznunk: a metszés a gyü­mölcstermesztés legtöbb szak­értelmet igénylő munkája! vegyszeres gyomirtást, hogy azt rügypattanás előtt végez­zék el. Igen ám, de ekkor van a kukoricaföldeken is a védekezés, a kapások vetése, sem a gépek, sem az embe­rek nem érnek rá. Gondoltak egyet a naményi szakembe­rek: megpróbálják később, esetleg virágzás idején vé­gezni a gyomirtást. Tudták, hogy ez nagy óvatosságot kí­ván és ekkorra már vannak olyan kifejlett gyomok, amit a Hungasin típusú vegysze­rek nem ölnek ki. Ezért a már hagyományosnak mond­ható vegyszerekhez bekever­ték a Gramaxonet, ami a fej­lett gyomokat is kiirtja. A védekezést mindig szélcsen­des időben, alacsony nyomás­sal végzik. Eredmény: a gyo­mok kipusztulnak, a virág és a lombozat pedig károsodás nélkül virul. Jelenleg Aktion, Afalon és Avcsinhoz keverik a Gramaxonet. Mindenki jól jár A sok új mellett viszont fel­karoltak egy természetes módszert, a méhek segítségét. Virágzás idején a termőgyü- mölcsösükbe holdanként két család méhet helyeznek el. Ezért a „munkáért” a méhé­szeknek, akiktől bérbe veszik a megtermékenyítést segítő méheket, családonként 15 ki­ló almát adnak és az oda- visszaszállítást is vállalják. Sőt a tulajdonosok kívánsá­gára egy bizonyos távolságon belül akácosokba, vagy más méhlegelőkre is elszállítják a kaptárakat. Náluk most is A jégverés veszélye már­ciustól októberig fennáll. Or­szágos statisztika szerint jég­verés leggyakrabban Zala és Szabolcs-Szatmár megyében fordul elő. Erre bizonyíték a tavalyi év statisztikája is. Me­gyénkben 1968-ban 5369 hold búza károsodott 3 470 000 fo­rint értékben. Árpában 2906, kukoricában 986, cukorrépá­ban 1390, almában 9737 hold volt a károsodott terület. Csupán az alma jégkára után több mint 25 millió forintot fizetett ki az Állami Bizto­sító. A statisztika szerint a jég­esős napok száma minden év­ben százon felül van és a me­gye községeinek több mint felét érinti. A jégkár követ­keztében támadó pénzügyi veszteségek egyelőre csak biz­tosítás útján háríthatok el. És mivel valamennyi állami gazdaságnak és termelőszö­vetkezetnek van biztosítása, érthető, hogy a jégkárok fel­mérése, a kártérítés megálla­pítása miként történik, közel­ről érinti a gazdaságokat, r Gabonafélék jégkárainak megállapítása Gabonafélék károsodásánál első és legfontosabb teendője a gazdaságnak, hogy a jég­kárt az Állami Biztosítónak azonnal jelentsék. A biztosító kárbecslői először a rövidebb tenyészidejű növények jégká­rait állapítják meg. Mivel kö­zeledik az aratás — és nem biztos, hogy aratás ideje alatt nem lesz jégeső — a gazda­ságok vezetőit nyilvánvalóan érdekli, mi történjen akkor, ha gabonatábláikat jég káro­sítja. Nyugodtan rendeljék el a munka megkezdését, illet­ve folytassák a megkezdett munkát. Csupán az szüksé­ges, hogy a károsodott táblán hagyjanak olyan mintateret, amely tükrözi az általános jégverés helyzetét. Ebből, to­rogyadoznak a fák a termés­től és ehhez nagyon sok kö­zük van a méheknek. Ez az eset az, amire rá lehet mon­dani, mindenki jól jár. Ebben az esztendőben a cukorrépa vegyszeres gyomir­tását is megkezdték. Próba­ként egy 30 holdas táblát vegyszereztek. Polírozott ma­got vetettek az SPC típusú ro­mán szemenként vető géppel. Egyaránt dicsérik a vegy­szert és a gépet. Érdeklődve a kézi kapálás és egyelés költ­ségei, valamint az új módszer költségeinek összehasonlítá­sáról elmondták, itt nincs megtakarítás. A jövedelem a többlettermésben jelentkezik. A vegyszeres terület 20—30 mázsával többet ad, mert idejében, gyorsabban tudják végezni az egyelést és a vele járó kiegészítő kapálást. Amíg a hagyományosan ter­melt cukorrépából 180—200 ölet tesz rendbe naponként egy szorgalmas tag, ebből 450 ölet is elvégez. Jobban keres­nek és jobb kedvvel dolgoz­nak a növénytermesztők. Nem probléma már náluk az ősz legnehezebb munkájá­nak, a cukorrépa ásásának végzése sem. A háromsoros csehszlovák cukorrépakom­bájnnal kitűnő munkát vé­geznek. Bórsavas^keserGső a levélre A burgonyatermesztésben megoldották a sornyitó és mű­trágyaszóró kombinálását. A termés fokozására az idén vábbá a tarló, a pergési vesz­teség és a szalmatermés alap­ján a kárszakértők aratás után is helyesen, elfogadha­tóan meg tudják állapítani a jégkárt. Egyéb kultúrák kárbecslése Ha a jégkár nem csupán gabonaféléknél jelentkezik, de egyéb növényeknél is, úgy a kárfelmérésre a gabonafélék után kerül sor. Ezért a gaz­daságok vezetői ne türelmet­lenkedjenek, mert a növényi károsodásoknál a kárszakér­tők előszemlét végeznek, rög­zítik azokat a körülménye­ket, amelyek figyelembevé­telével a termés betakarítása előtt, vagy azzal egyidőben megállapítható a tényleges kár. Hogy ez így legyen, a gazdaságoknak is érdeke, hi­szen a korai jégkárok után javulhat, de romolhat is a terméshozam betakarításig. Minőségi károk A mennyiségi károk rend­szerint könnyen megállapít­hatók. A minőségi károk he­lyes értékelése, pontos felmé­rése körül már inkább kelet­keznek viták. A biztosítás ál­talában a minőségi károkra terjed ki, azonban a gyü­mölcsfák termésében, a rost­növényekben és a dohány­ban keletkezett károkat is megtérítik, ha azok minősé­ge a jégkárok miatt romlott le. A kárszakértők ilyen ese­tekben gyorsabban és ered­ményesebben dolgozhatnak, ha a károsultak jól együtt­működnek velük. Elsősorban pontos területadatokra van szükség, de nem kevésbé fon­tos, hogy a kárszakértőt kí­sérje el a szemlére az elnök, az agronómus, vagy a határt jól ismerő brigádvezető. A helyszínen a vélemények egyeztetése után sok később felvetődő kérdést tisztázhat­nak. bórsavas-keserűsó levéltrá­gyázást végeztek. Kontroli- parcellát nem hagytak, így összehasonlítást nem tudnak végezni, de bíznak a mód­szerben, mert az ország más részein végzett kísérletek je­lentős eredményekről számol­nak be és szinte szemmel is látszik a levélen keresztül végzett táplálás haszna. Ve­tőburgonyából máris mintegy 100 mázsára becsülik a hol- dankénti -hozamot. Hosszan lehetne még sorol­ni azokat a módszereket, amit Naményban sikerrel alkal­maznak és még nem általá­nos. Például az SPC szemen­ként vető géppel kukoricából holdonként 7,5 kilóval bevet­nek egy holdat. A hagyomá­nyos módszerrel 18—20 kiló kellett. A drága hibrid vető­magból csupán a 10 kiló hol­danként! megtakarítás is je­lentős összeg. 150 hold kuko­ricát úgy termelnek a térme- lőszövetkezetben, hogy abban kézi munkát már nem végez­nek. Mint a kenyérgabonát: gép veti, vegyszer gyomtala- nítja és kombájn takarítja be. Ha szó szerint nem is igaz, de jellemző az egyik vezetőnek a mondása: „A ta­gok azt sem tudják, merre van ez a kukoricánk.“ Sok újdonság található az állattenyésztésben és a takar­mánytermesztésben is. A le­írás helyett azt ajánlhatom, az érdeklődők látogassák meg ezt a szövetkezetek Sok min­dent lehet náluk tanulni. Csikós Balázs Végül szólni kell még a háztáji és egyéni gazdaságok jégbecsléséről. A jég nem­csak az állami és közös gaz­daságokban, hanem a háztá­ji és egyéni gazdaságokban is kárt okoz. A háztáji biztosí­tás alapján megtérítik a ház­táji szántóterület termésében keletkezett jégkárokat, illet­ve ha a tsz-tag erre kiegészí­tő biztosítást kötött, a szőlő- és gyümölcs jégkárokat is. A biztosítottak jégkárukat a tsz-irodában jelenthetik be. .A, háztáji gazdaságokban kelet­kezett károkat — ha mód van rá — a tsz káraival egy­időben becsülik feL S. E. A termelés várható alaku­lásának előre jelzése (prognó­zisa) úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban nagy jelen­tőségű. A mezőgazdasági ter­melés jellegéből kifolyólag (számos természeti — üzemi — közgazdasági tényezők) a várható termés előre jelzése még nagyobb körültekintést, a termelésre ható tényezők alapos mérlegelését igényli. A becslés célját és egyben jelentőségét az alábbiakban foglalhatjuk össze: A várható termés becslés útján való megállapítása le­hetővé teszi, hogy a termelé­si tervek, termelési előirány­zatok várható teljesítése már menet közben ellenőrizhető legyen és ennek alapján a szükséges intézkedéseket úgy üzemileg, mint országosan is időben megtehessék. Üzemi szinten a becslés je­lentőségét az alábbi főbb té­nyezők támasztják alá: 1. A becslés során ellenőriz­hető az időszerű, a növény fejlettségi állapotának megfe­lelő munkák végzésének hely­zete. 2. Ellenőrizhető a kárte­vők, betegségek, egyéb ká­rok jelenléte, szükséges vé­dekezés megtétele, annak hatékonysága. 3. A termés várható meny- nyiségének megfelelő mun­kaerő biztosítása, s ez külö­nösen a betakarításoknál igen jelentős, a nagyobb tö­megű termés betakarításához több kézifogat és gépi erő szükséges. 4. A várható termés isme­rete fontos a megtermelt ter­méshez szükséges göngyöle­gek, tárolókapacitás biztosí­tása, az értékesítési lehetősé­gek időben való felkutatása szempontjábóL Különösen Szabolcsban van nagy jelentő­sége, gondoljunk az almater­més betakarítására, szállításá­ra, értékesítésére. 5. A hozamok évközi ellen­őrzése jelentős a tervkiesések pótlására teendő intézkedések megtétele, hozamok és költsé­gek arányának folyamatos vizsgálata szempontjából is. Nélkülözhetetlen eszköze a becslés az irányító szerveknek is, egyrészt a hazai ellátás időbeni felmérése, a mezőgaz­dasági termékeket feldolgozó iparágak (cukor, dohány, kon­zerv. stb. ipar) feladatainak időbeni előkészítése, az ex­port-import feladatok előre jelzése szempontjából is. A termelés növekedésével egyre inkább fokozódik a je­lentősége annak, hogy a több­lettermés értékesítésére a piacok úgy bel, mint külföl­dön rendelkezésére álljanak. Az előzőekben leírtak in­dokolták, egyben szükségessé is tették, hogy a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter 1968-ban a becslést új ala­pokra helyezte. Jelenleg a becslési információk három csatornán jutnak az irányító szervekhez: a) üzemi becslések, b) vállalati becslések, c) tanácsi becslések útján. Jelentősebb a változás a becslés végrehajtása mód­jában. Korábban becslés alap­ja jórészt ún. tapasztalati, szubjektív becslés volt, Ma már az egyre újabb fajták, termelési eljárások, valamint a becslés pontossága iránti igények fokozódása miatt döntő szerepe van az ún. ob. jektív' méréseken alapuló becslési eljárásoknak. Az objektív becslés alapja a megfelelő számú mintatér kijelölése, a mintatér a táb­lának az a része, ahol a mé­réseket végezzük. Alapelv, mi­nél több a mintatér, annál pontosabb a becslés. A mérés lényege, melye: a különböző növényeknél tu­dományos módszerekkel dol­goztak ki, területegységre ju­tó növényszám, valamint át­lag tőszám megállapítása, szükséges korrekciók elvégzé­se. A jó becsléssel szemben az a követelmény, hogy a be­csült és tényleges termés közötti differencia ne legyen nagyobb +5 — —7 százalék­nál. Az elmúlt évben a nyíregy­házi járás tsz-ei közül kielégí­tő becslést végeztek az ibrá- nyi Rákóczi Mg. Tsz-ben, ahol az átlagos eltérés 14 százalék, a nyírpazonyi Zöld Mező Mg. Tsz-ben 11 százalék, 9 nagy­cserkesz! Uj Élet Mg. Tsz-ben 15 százalék, a nyírteleki Zöld Mező Mg. Tsz-ben ugyancsak 15 százalék volt. A tanácsi becslés (tsz. közös + háztáji, tszcs, egyéni) a tanácsi vetés- területre 8,9 százalék átlag el­térésű volt, tehát a becslés közel 91 százalékos biztonsá­gú volt örvendetes, hogy míg az el­múlt évben a tsz-eknek csak kisebb százaléka alkalmazta az objektív becslési eljáráso­kat ez évben már a gazdasá­gok zöme rendszeres mérések­kel támasztja alá becslését köztük a demecseri Kossuth, a kálmánházi Rákóczi, a ti- szarádi Uj Élet, a tiszanagy- falui Uj Élet, stb. termelőszö­vetkezetek. Cél, hogy mielőbb elérjük, hogy valamennyi üzem rátér­jen a méréseken alapuló becs­lési eljárásokra, természete­sen összevetve az előző évek tapasztalataival. Ezt úgy az üzemeknek, mint a népgazda­ságnak is, különösen a végle­ges becsléseknél ma már elen­gedhetetlen. A becslési munka színvona­lának ösztönzése a jó munka fokozatosabb megbecsülése érdekében a MÉM utasítása alapján a legjobb termés- becslők miniszteri oklevelet illetve kitüntetést kaphatnak. Ez is mutatja, hogy államunk ezt a munkát igen fontos fela­datnak tartia és gondoskodik annak erkölcsi-anyagi elisme­réséről. Csernyák Tibor mg. mérnök Görgőseke A csataszögi Szebb Élet Mezőgazdasági Tsz egy éve gyártja a Szabó-féle gör­gősekét. A tsz által készített görgősekét bemutatták a Lipcsei Nemzetközi Vásáron, látható a párizsi mezőgazdasá­gi gépek szalonjában. A kö­zelmúltban küldtek el három darabot az Egyesült Államok­ba. Mintapéldányokat küld­tek az NSZK, Hollandia, Nor­végia, Ausztria, Kuba, Svéd­ország, Pakisztán, Olaszor­szág, Csehszlovákia mezőgaz­dasági gépek iránt érdeklődő szakembereinek. A hazai föl­deken már 250 darab görgős­eke dolgozik. Előnye 40—50 százalékos vonóerő-megtakarí­tás, amely egyben üzemanyag­megtakarítást is jelent. Ké­pünkön: a hatfejes görgőseke mintapéldánya. Amit a jégkárok bejelentéséről tndni kell

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom