Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-22 / 142. szám
« ofifet *** *»**+#** CSALÁD — OTTHON Anyaga 55 deka kártolt fonal. Munkánkat az oldalvarrástól befelé haladva, tehát hosszában készítjük. A szabásmintának megfelelő láncszemsorra 3 sor rövidpálcát horgolunk. Ez után következik a mintás rész. Horgolt kabát 1. sor: A szélső egyráhajtá- sos pálca után a harmadik pálcára leöltünk egy kétrá- hajtásos pálcát, majd az elhagyott rövfdpálcákra, egymás után visszafelé 1—1 egy- ráhajtásos pálcát öltünk az előbbi kétráhajtásos pálca mögött. Ismét kimarad két pálca, a harmadikra egy kétráhajtásos pálca, 2 egyráhaj- tásos visszaöltés, stb. Ezt ismételjük a sor végéig. 2. sor: A szélszem után kihagyunk egy szemet, majd két egyráhajtásos pálca után egy kétráhajtásos pálcával visz- szaöltünk az előbbi pálcák előtt a kihagyott szemre és ezt ismételjük a sor végéig. A munkát ez után mindig 4 sor rövidpálcával és 2 mintasorral váltakozva fejezzük be. A kabát jobb elején a befejező 4 rövidpálca sor második soránál a gomblyukak helyén 4 rövidpálca fölött 4 láncszemmel megyünk át, a következő soron a láncszemekbe rövidpálcákat horgolunk. Összeállítás után a kabát alját és az ujjakat egy mintasorral körülhorgoljuk. Nyári kozmetikai jó tanácsok A női arcbőr nemcsak krémre vágyik, bármilyen szupervitaminos, szuperelegáns nevű és szuperdrága krém legyen is az. Bőrünk szívesen fogadja időnként a vitaminok jótékony hatását friss állapotban isimé, néhány egyszerű módszer bőrünk tavaszi-nyári felfrissítésére. Az uborkapakolás szinte meghökkentő hatású. Kisimítja és rugalmassá teszi a bőrt, összehúzza a pórusokat, sőt még a szeplőket is halványítja. Kétféleképpen alkalmazható: 1) ,,-Egyszerűen vékony szeletekre vágunk egy nedvdús uborkát és a karikákat arcunkra helyezzük. 2) Egy tojásfehérjéből kemény habot verünk, hozzáadunk egy kanál uborkalevet és a habot arcunkra kenjük. A sárgarépa vagy zöldborsópakolás idális a fáradt, sápadt bőr számára. A nyers sárgarépát egyszerűen karikákra vághatjuk és arcunkra rakhatjuk. A sárgarépa gyógyítja a zsíros és pattanásos bőrt. Ha zöldborsót főzünk ebédre, egy marék főt zöldborsót nyomjunk szét villával és keverjük el egy kis tejfellel, maid kenjük az arcunkra. Az almapakolás télen ts alkalmazható. A meghámozott, megreszelt almát szintén tejfellel elkeverve rakhatjuk arcunkra. A paradicsompakolás különösen zsíros, pórusos bőrnek előnyös. A szétnyomott paradicsomot tojáshabbal elkeverve használjukAz őszibarackpakolás hidratáló hatású, felfrissíti és simává teszi a bőrt. Legkönnyebb módszere, ha egyszerűen bekenjük arcunkat őszibaracklével, vagy szeleteket rakunk rá.. A burgonyapakolás kitűnő orvosság a kiszáradt vagy a napon leégett bőrnek. Egy szép nagy lisztes burgonyát héjában megfőzünk, meghámozzuk. szétnyomjuk és egy kis tejjel vagy tenszínnel elkeverjük. Melegen kenjük fel arcunkra. Az eperpakolás felélénkíti a szürke, sápadt arcbőrt, A túrópakolás egész évben alkalmazható, de a túró nyáron a legnagyobb vitamintartalmú. Két kanál túrót elkeverünk egy kávéskanál mézzel és kész a csodaszer. Ez a pakolás hidraltálja, felfrissíti és simává teszi a normális vagy ráncosodásra hajlamos, kényes bőrt. Kellemes hűsítő JEGELT KÁVÉ: Személyenként egy mokkáscsésze erős presszókávét főzünk, ízlés szerint megcukrozzuk, lehűtjük. Aztán adagonként 2 kávéskanál nyers tejszínt és 1 kávéskanál konyakot keverünk bele, majd talpas poharakba elosztva, a hűtő- szekrényben jól lehűtjük. Adagonként 2—3 jégkockával és szívószállal adjuk asztalra. Befőzés ZÖLDBABKONZERV: Legjobb a gyenge vajbab. Két végét levágjuk, s egészben, vagy apróra vágva tesszük el. Hideg vízben megmossuk, majd literenként 5—10 deka konyhasót tartalmazó forró vízbe tesszük, és 4—3 percig főzzük. Miután kiszedtük, hideg vízzel leöntve hűtjük, majd üvegekbe tesz- szük. Ezután jól kiforrait vízbe literenként 2 dkg konyhasót és ugyanennyi cukrot teszünk, s ezt kissé lehűtve az üvegekbe öntjük úgy, hogy a babot teljesen ellepje. Lekcf és után két egymást követő napon 15—15 percig gőzöljük. Használatkor már nem kell főzni, csak rántani vagy habarni, és kész a zöld- babfőzelék. Hasznos tanácsok A házi villanyszerelésről Nem olyan régen még falakon kívül, szigetelő csigákhoz erősítve futottak körbe a lakásokban a kezdetleges szigetelésű villanyvezetékek. Ma már csak a falhoz simuló kapcsolók és dugaszoló aljzatok árulkodnak róla, hogy a falban, védőcsövek oltalma alatt, ott rejtőzik az elektromos rendszer. A falban futó vezetékek javítása szakemberre tartozó feladat. Az ezermester elégedjék meg a falon kívüli vezetékek, a kapcsolók és csatlakozók reparálásával — természetesen csakis áramtalanított belső hálózat, kikapcsolt villanyóra és kicsavart biztosíték mellett — no meg a lámpák, háztartási készülékek apróbb elektromos hibáinak kijavításával. A lakás elektromos hálózatának biztosítékai mindig legyenek rendben. Csak az előírt értékű biztosító betéteket használjuk, feltétlenül kerüljük a biztosíték „meg- drótozását”, hiszen a rosszul méretezett áthidalással éppen azoktól az előnyöktől esünk el, amelyekért a biztosítékokat létre hozták. Gyakran megesik, hogy több elektromos háztartási fogyasztó egyidejű működtetése esetén kikapcsol a fogyasztásmérő automatája, kiolvad a biztosíték, vagy kézzel jól érzékelhető melegedés tapasztalható a kapcsolóknál, csatlakozóknál, illetve a falban futó vezeték nyomvonala mentén. Az első két esetben olyan túlterhelésről van szó, ami meghaladja a vezeték- rendszer biztonságos terhelhetőségét, erre reagál az automata vagy a biztosíték. Az utóbbi eset arra vall, hogy a biztosíték olvadóbetétje helytelenül van megválasztva vagy az automata rosszul véli beállítva, mivel jelentős túlterhelés esetén sem lépnek működésbe. Ez már sok lakástűznek volt az előidézője. Rövidzárlat esetén első dolgunk az legyen, hogy a hiba előidézőjét függetlenítjük a hálózattól. Csak ezután szabad biztosítékcserét végrehajtani, illetve „felcsapni” az automatát. Megesik, hogy izzólámpa kiégésekor a rövidzárlathoz hasonló jelenség játszódik le, az izzóspirál elszakadása (elégése) pillanatában olyan nagy túlterhelés adódik, mely a biztosítékot kiolvasztja. Ilyenkor nincs értelme érintkezési hibára gyanakodni, szétszedni a kapcsolót, vagy a foglalatot, elég egy újabb izzólámpát becsavarni. A villanykörte üveg- búrájának a menetes foglalattól való elválása esetén — igen gyakori hiba — rendkívül óvatosan végezzük a kicsavarást, feltétlenül áram- talanítsuk a belső hálózatot. Az izzólámpák sercegéssel vibrálással kísért fénykibocsátása rossz érintkezésre, vezetékszakadásra enged következtetni. Ilyenkor lépésről-lé- pésre haladva kell megkeresnünk a hibát; a sercegés apró elektromos szikrák átütésétől származik, ami hőfejlődéssel jár, így a melegedés tapintása révén, vagy a pörkölődő szigetelőanyag jellegzetes szaga után szimatolva kereshetjük meg a szakadás helyét. Sok esetben nincs is szakadásról szó, csupán a kapcsoló átégett, elkopott érintkezőlemezei között üt át a szikra. Ezt a hibát az ügyes barkács köny- nyen ki tudja javítani használt kapcsolók alkatrészeinek „összeházasításával” vagy kapcsolócsere végrehajtásával. Különösen vidéken gyakori, hogy az izzólámpa a hálózat feszültségingadozása következtében vibrál, változtatja fényerejét. Ezt akkor tudjuk biztonsággal megkülönböztetni a kontaktushibától, ha rádió szól a helyiségben : ha a fényingadozás a hangszóróban hallható sercegéssel párosul, csakis érintkezési hibáról, törésről, szakadásról lehet szó. Háztartási gépek üzembe helyezése előtt gondosan tanulmányozzuk át a használati utasítást, abból kiderül hogy milyen érintésvédelmi rendszabályokra kell figyelemmel lennünk. Van rá eset, hogy az útmutató földeMÁLNATORTA TEJSZÍNHABBAL Hozzávalók: 1 félkész tortakarika, 80 deka málna, 4 deci tejszín, porcukor, gyümölcslikőr, málnaszörp, vágott mandula. Félkész tortakarikát veszünk. A málnát megtisztítjuk, jól megmossuk és szitán lecsurgatjuk. Az apróbb ^szemeket és a lágyab- bakat * átpasszirozzuk (kb. 20—25 dekát). Hozzáadunk fél deci málnaszörpöt, fél deci gyümölcslikőrt és ezzel a lortalapot megöntözzük. Ezután néhány szép nagy málnaszem kivételével a többit egyenletesen szétrakjuk a torta tetején úgy, hogy minléses dugaszolóaljzat használatát írja elő, de az esetek többségében a gépek már áru kettős szigeteléssel készülnek, ezekhez nem kell védőföldelés. Ha csak lehet kerüljük el a villanyvezetéknek a falon való vezetését, inkább a legközelebbi dugaszolóaljzathoz csatlakozva ún. lengő vezetékkel továbbítsuk az áramot, akár több hosszabbító összekapcsolása révén is. Különösen veszélyes a vezetéknek a falra való felszegezé- se, hiszen a szeg felszakíthatja a szigetelést, érintkezésbe kerülhet az áramot vezető fémmel, aminek később beláthatatlan következményei lehetnek. A hajlítgatás- nak kitett szabad vezetéket mindig úgy válasszuk meg, hogy annak fém erei sodrott huzalból valók legyenek. A tömör erű huzal ugyanis többszöri hajlítgatástól eltörik, miközben a szigetelő réteget is felszakíthatja. Idővel a sodrc%t erű vezeték szigetelő rétege is megrepedezhet, ilyenkor a szigetelőszalaggal való javítgatás helyett cseréljük ki az elavult vezetéket. Vannak, akik ösz- szecsavarásos toldással, szigetelőszalaggal való „bepó- lyázással” készítenek több rövidebb vezetékből egy hosszabbat. Ez legfeljebb csak rövidebb időre szóló; átmeneti megoldás lehet, mivel a szigetelőszalag hamar elveszti tapadóképességét, lecsúszik a csatlakozásokról; de egyébként sem tudja tökéletesen távol tartani a nedvességet a csupasz vezetékrészektől. denütt befedje. ízlés szerint megszórjuk porcukorral. Ezé után az előhűtött tejszínt habbá verjük és 5 deka porcukrot keverünk bele. Zsír- papírból tölcsért készítünk; ebbe beletesszük a hab egy- harmad részét, a többivel pedig bevonjuk a torta felületét úgy, hogy felül ellepje a málnát és a torta oldala is szép fehér legyen a habtól. Tetejét elsimítjuk és késsel megjelöljük a tortaszeletek helyét. Ennek megfelelően a visszahagyott habbal kihúzzuk a szeletek szélét és minden szelet tortára néhány szép málnát teszünk. Jól lehűtjük és forró vízbe mártott késsel szeleteljük fel. A tetejét megszórjuk fehér vágott mandulával. Recepf Az ember és a babona Láttuk a babona eredetét, összefüggését a vallással és az áltudományos gondolkodással. Különféle formákat öltve ma is élnek régi babonák és újak keletkeznek. Most arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon mindig így lesz, szükségszerű-e a babonák továbbélése és fennmaradása. ül. A babona jövője Kétségtelen, hogy a babona az ősidőktől napjainkig sok ember képzeletvilágában uralkodik. De sohasem kerített hatalmába kivétel nélkül mindenkit. Mindig voltak. akik a természet megfigyelése alapján gyűjtöttek tapasztalatokat, keresték a jelenségek törvényszerűségeit, ésszerű magyarázatát. A XVII. században Európa nagy részén a vallás, a csö- dahit, a babona irányította a gondolkodást és a mindenné pi életet. De már voltak, akik ki merték mondani az igazságot. Mint Spinoza, a híres németalföldi gyémántcsiszoló és filozófus: „Minden, ami a természet ellen van, az ész ellen is, ami pedig az ész ellen van, az képtelenség, s ezért elvetendő”. Majd így folytatja: „A természet törvényei annyira tökéletesek és termékenyek, hogy semmit sem lehet hozzájuk adni, sem belőlük elvenni. A csodák csak az emberek tudatlansága miatt léteznek”. Spinozához hasonlóan mások is úgy látták, hogy a tudás terjedésével hamarosan háttérbe szorul, majd egészen eltűnik a képtelenségekbe vetett hit. az emberek kivétel nélkül a természettől szerzett igaz ismeretekben találnak örömet. Bizonyos, hogy ez a fejlődés útja. de még ma, az űrhajózás és az atomerőműi vek korában sem jutottunk el odáig. Sok a visszahúzó erő. és sokan a tudományosság látszatával akadályozzák a folyamatot. Nyugaton akadnak műívelt emberek, •kik „eszmei-lélektani* magyarázatokkal a babonák létjogu- sultsága mellett foglalnak állást. „A babonák — írja egy svájci szerző — éppúgy öröklétűek, mint az emberi vágyakozások, kívánságok, irracionális hajlamok”. Egy másik nyugati gondolkodó szerint „a lélek ősi rétegei, amelyekben a babonák gyökereznek, ma is változatlanok”. Tudjuk, hogy a világon semmi sem változatlan. Legkevésbé maga az ember, hiszen' ellenkező esetben ugyanolyanok lennénk, mint őseink. Aránylag gyorsan változott az ember környezete. A városiasodás, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés átalakította a táj képét, és a folyamat viharosan folytatódik. Lassúbb ütemű a tudat változása. Mindenki számára hozzáférhető az új világkép, amelyet a modern fizika, biológiai és sok más tudomány tárt fel. Mégis továbbélnek régi elképzelések és hiedelmekTéves következtetés, hogy a babonás hajlam az emberi lélek „örök és szerves” tényezője; a tudat lassúbb átalakulása nem jelent változatlanságot, és statisztikai adatok bizonyítják a vallás fokozatos háttérbe szorulását a mai világban ( Csupán Nyugat-Németorsizágban évente 150 ezerrel csökken a hívők száma.) Tévedés, ha valaki általánosságban beszél „az emberről”, amikor nyilvánvaló az események és az emberformáló hatások különbözősége a szocialista és a kapitalista társadalmi rendszerben. És a legnagyobb tévedés vagy szándékos ferdítés, ha valaki tagadja a világkép, a világszemlélet társadalmi feltételeit. Egyetlen példát említünk arra, milyen megtévesztő lehet a társadalmi problémák „mélylélektani” a józan észszel ellentétes értelmezése. A négerüldözés oka a faji elfogultság. az alsóbb- és felsőbbrendű emberekről szóló elmélet. Némelyik nyugati tudps mégis úgy magyarázza a jogfosztást és gyűlölködést, hogy az a „fekete szín iránti irracionális ellenszenvben gyökerezik”. Tehát a fajüldözés szerintük nem társadalmi-politikai ügy, hanem „csak” babona. S mivel az ember lelki ősrétegei változatlanok, alapjában megoldhatatlannak tartják a négerkérdést Amerikában. Ilyen elmélet csak ott szü- lethetik, ahol a közösségi viszonyok kedveznek a babonák fennmaradásának és továbbterjedésének. Nálunk már nem lehet nyíltan és üzletszerűen visszaélni némelyek hiszékenységével. Az ilyen kísérleteket adminisztratív rendszabályok, rendőrségi és bírósági eljárások is korlátozzák- Ezekkel azonban nem elégedhetünk meg, a tennivaló sokkal több. Nem hallgathatjuk elnéző mosollyal, ha egy falusi öregasszony azt állítja, hogy a „szemmel verés” betegséget okoz, vagy elapasztja a tehén tejét. Nem vehetjük szó nélkül tudomásul, ha valakit „boszorkánynak” neveznek. Sajnos elég gyakori ez a passzív, fejcsóváló magatartás. Tevékeny egyéni felvilágosítással elérhetjük, hogy legalább a középkorúak és a fiatalok ne éljenek az ismeretlentől való félelem, a babonák légkörében Sokat tehetnek a társadalmi szervezetek is. Vannak az országban jellegzetesen babonás vidékek, gócok: ezek országos és helyi feltérképezésé a legsürgősebb feladat. Igaz ugyan, hogy a tudományos ismeretterjesztés változatos módszerei (a sajtóban* rádióban, televízióban, TIT- előadásokon) közvetve a babonák ellen is küzdenek, de fokozottan kell élni a közvet. len, direkt eszközökkel. Ahol az ásotthalmi esethez hasonló jelenségek mutatkoznak, szükségessé válik az összpontosított fellépés a babonás szemlélet és annak világnézeti alapjai ellen. Napirendre került a kulturális „fehér foltok” eltüntetése hazánk térképéről, sok sikert ígér az „olvasó népért’’ mozgalom. A babonák világát talán a „legfehérebh foltnak” nevezhetjük népünk tudatában. Senki sem gon- dőlj a, hogy egyik napról a másikra gyökeres változás várható- De a maga helyén mindenki sokat tehet olyan közszellem kialakításáért, amely elhalásra ítéli a téves és káros hiedelmeket Gyenes Iste/f*
