Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-22 / 142. szám

Ü. KEtfT -tá A%t ftW.'WfiWg Stf 1 Egy hét a világpolitikában (§) Az egységtörekvések győzelme Moszkvában (§1 A dél-vietnami Ideiglenes kormány nemzetközi sikere f§, Nixon kitart a „kölcsönösségi elve mellett Ä testv ét or szagok életéből Ifjúsági paradicsom a bolgár tengerparton Hívogat a puha föveny, s a Fekete-tenger fehéren villódzó játékos hullámai. Az elmúlt hét ismét a moszkvai nemzetközi tanács­kozás jegyében telt el, de ezenkívül sok más figyelem­reméltó esemény követte egymást a világpolitikában. A dél-angliai Eastbourne-ban lezajlott a szocialista inter- nacionálé XI. kongresszusa; több nyugatnémet és nyu­gat-berlini személyiség — köztük Klaus Schütz nyugat­berlini polgármester — tett látogatást Lengyelországban; Helsinkiben megtartották a Nemzetközi Demokratikus Nőszövelség VI. kongresszu­sát; az angol kormány elej­tette a sztrájkellenes törvény- javaslatot; a Biztonsági Ta­nács napirendre tűzte a rhodesiai kérdést; Rockefeller New York-i kormányzó foly­tatta latin-amerikai „tény­megállapító” körútját. Moszkvában véget ért a kommunista- és munkáspár­tok nagy nemzetközi tanács­kozása. A hetvenöt testvér­párt túlnyomó többsége ma­gáévá tette és aláírta a ta­nácskozás fő dokumentumát, amely mélyreható elemzést ad a nemzetközi viszonyok­ról és a kommunista mozga­lom helyzetéről, s ezen túl­menően megfogalmazza az imperializmus elleni harc programját. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta azt kezdeményezést, hogy hívják össze az antiimperialista erők Világkongresszusát. Kádár János elvtárs joggal állapí­totta meg. hogy a moszkvai tanácskozás történelmi jelen­tőségű esemény volt, amely új. hatalmas fegyvert adott a kommunisták, a haladó erők kezébe. A tanácskozás munkáját az egyértelmű fel­ismerés hatotta át, hogv a jelenlegi bonyolult és el­lentmondásos helyzetben mindennél fontosabb a kom­munista pártok akciőegységé, az imperializmus elleni közös harc, az antiimperialista érők összefogása. A felszóla­lók elítélték a kínai vezetők egységbontó politikáját, amely a kommunista és az antiimperialista efők tömörítésének legfőbb aka­dálya, s amely óhatatlanul az imperializmus malmára hajt­ja a Vizét. Csődöt mondtak a rosszhiszemű burzsoá pró­féciák : Moszkvában győze­delmeskedett az internacio­28. — Ennyi az egész? — Ügy emlékszem. — Hogy újabb érőfeszíté­sekre ösztönözzem az emlé­kezetét, bemutatok önnek egy kisebbfajta lélektani kísérle­tet. Akarja, hogy elmond­jam, melyik zsebében mi van? — Akarom — felelte bi­zonytalanul Kozak. — A baloldali kabátzsebé­ben kulcscsomó hever, hat vagy hét kulccsal. Gyufásdo- boz néhány szállal. A jobbol­dali kabátzsebében egy do­boz Dukat cigaretta. A kiska- bátja baloldali zsebében női fésű. A jobboldali zsebben zsebkés tizenkét, különböző rendeltetésű alkatrésszel. A i'.KrasZnaja Zvezda'' gyár tér méke, ára öt negyven. És égy zsebkendő. A kiskabál baloldali belső zsebében tart­ja a pénzét, á jobboldaliban a tárcáját. Az utóbbi tartal­ma: jegy a Moszkva—Lvóv! gyorsvonatra, számla tízna­pos szállodai tartózkodásról, nalizmus, az egységretörek- vések szelleme­Viszonylag rövid idő telt el azóta, hogy a népképviseleti kongresszuson kikiáltották a klél-Vietnami Köztársaságot, máris több, mint 20 ország ismerte el a VDK ideiglenes forradalmi kormányát. Ez a gyors nemzetközi siker két­ségtelenül azt bizonyítja, hogy a dél-vietnami nép sza­badságáért és függetlenségé­ért küzdő nemzeti íelszabadí- tási front vitathatatlan nem­zetközi tekintélyre tett szert, s ideiglenes kormányának megalakításával csupán be­tetőzte a politikai és katonai győzelmek hosszú sorát. Ért­hető, ha a világ közvéleménye felfokozott figyelemmel és várakozással tekint Párizs, vagyis az ott ülésező viet­nami négyes konferencia fe­lé. Binh asszony, a VDK kül­ügyminisztere, a legutóbbi megbeszélésen kijelentette: kormánya mindent megtesz azért, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front tíz pontja alapján eljussanak a probléma békés politikai megoldásához. Ezzel szem­ben Nixon amerikai elnök csütörtöki sajtóértekezletén ismét felmelegítette a „köl­csönösség” képtelen elvét, vagyis az amerikai csapatók visszavonását ismét Hanoi úgvnevezett válaszlépésétől tette függővé. Nixon a sajtóértekezleten közölte, ho<sv — a szövetsé­gesekkel folytatott előzetes m .«beszélések után — au­gusztusban megkezdődhetnék a stratégiai leszerelési tár­gyalások a Szovjetunióval. A tárgyalási szándék értékét csökkenti azonban az a be­jelentése. hogy nem hajlan­dó elhalasztani a legújabb stratégiai nukleáris fegyverek kipróbálását. Báű a szenátus tagjainak féle ellenzi a Sa­feguard rakétaélháfító rend- szér kiépítését. Nixon ezúttal is védelmébe vette a népsze­rűtlen programot. Beiktatták hivatalába Ge­orges Pompidou-t, Franciaor­szág új köztársasági elnökét, aki a múlt vasárnap a vá- lasrtásra jogosultak 37 szá­zalékának szavazataival hét évre De Gaulle tábornok utó­da lett az Elysée-palotában. Miután Couvé de Murville, De Gaulle utolsó miniszterel­ktküldetési papír, a megvá­sárolandó dolgok jégyzéke. És majdnem elfelejtettem: egy távirat feladóvevénye. A tárca belső zsebében, a bé­lés alatt: Aljosinné fényké­pe. A kis zsébben: két ötru­beles bankó. — Egy tízrubeles és egy ötrubeles — vetette közbe egészen elgyengült hangon Kozak. — Lehetséges — bólintott Sztasz. — A kísérlet befeje­ző aktusaként közölhetem, hogy kiíkabátja felsőzsebé­ben barna bőrkönyvecskét hord ezzel a felírással: „Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Faluépítési Mi­nisztériuma.” Kész, nemde? — A tárcámban van még egy papír, a Tervhivataltól — mondta csendesen Kozák. — Hol szerzett minderről tudo­mást. Sztasz mélyértelműen fe­lelt; — Szakmai titok. Ha nyil­vánosságra hozóm, bíróság elé állítanak. De ha meg­győztem önt arról, hogy li­nóké lemondott, Pompidou Jacques Chaban Delmas-t nevezte ki miniszterelnökké, megbízta az új kormány megalakításával. Pompidou súlyos gazdasági, pénzügyi és szociális problémákat örökölt elődjétől. Helyzetét nagyban meghatározza, s egyben meg is nehezíti az a tény, hogy győzelmét csupán a választó- polgárok egyharmadának kö­szönheti, a gaulleisták, gis- cardisták, a centristák és részben a szélsőjobboldal összefognának. Egyelőre nyitott kérdés, hogy támoga­tói miben biztosítanak neki szabad kezet, s miben kény­szerítik engedményekre, kompromisszumokra- Annyi azonban bizonyos, hogy a tényleges politikai választás­ból kirekesztett baloldali milliók a maguk módján és lehetőségeik szerint igye­keznek majd „beleszólni” a De Gaulle nélküli gaulleiz- mus belpolitikájába. Várha­tó, hogy az új elnök külpoli­tikai irányvonalának kiala­kításakor nem hagyhatja fi­gyelmen kívül azoknak az atlantista köröknek a véle­ményét, amelyek az elnöki székbe segítették. Az iránt persze nem lehet kétség, hogy Pompidou a koalíciós egyezkedések útvesztőiben is megmarad a francia mono­poltőke kipróbált emberének. Egyiptomi értékelés szerint Gromiko szovjet külügymi­niszter Kairóban folytatott megbeszélései nagyban előse­gítik a közel-keleti helyzet tisztázását, a tárgyalási po­zíciók kikristályosodását. Az A1 Ahram főszerkesztője sze­rint Gromiko kairói látogatá­sa véget vetett egy arabel­lenes lélektani kampánynak, amelynek az volt a célja, hogy megzavarja a Szovjetunió és az arab népek baráti viszo­nyát. S miközben a diplo­máciai erőfeszítések a közel- keleti rendezés útját egyen­getik, az izraeli légierő ismé­telten heves támodásokat in­tézett Jordánia ellen, s a Szuezi-csatorna mentén is egymást követték a több órás tűzpárbaiok. Izrael a fegyve­rek nyelvén juttatja kifeje­zésre, hogy továbbra is dik­tálni szeretné a békefeltéte­leket. nyegesen többet tudok Kozak polgártársról, mint ezt vala­ha is feltételezte volna, és ennek megfelelő őszinteséget tanúsít, akkor ígérem, visz- szafelé megosztom önnel a titkot. így tehát: miért nem várta meg Lagunovot? És melyik nőismerőse hívta fel? — Puszja. Aljosinné. — Értem. És még egy: em­lítette önnek Lagunov, hogy színházba készül? — Ügy emlékszem, emlí­tette. Igen, mondta, hogy sze­retne jegyet szerezni vala­melyik színházba. Magas, barna nő nyitott aj­tót, kék pongyolában. — Jaj, te nem vagy egye­dül? — Zavartan elpirult és eltűnt a lakás belsejében. Az ajtó mögül hallatszott mély, kissé rekedtes althangja: — Ejnye, hát nem szégyelled magad? Szólhattál volna, hogy a barátoddal jöss. Mos1 nincs itthon semmi! Kózak idegesen járkált ax ajtó elölt:­— Puszenyka. ő nem á ba­rátom. .. Azazhogy, nem A magyar fiatalok közül sokan ismerik a burgáriai Primorszkót, pontosabban a primorszkói nemzetközi if­júsági tábort. Híre azonban nemcsak hozzánk jutott el, hanem Európa szinte vala­mennyi országába és az óce­ánokon túlra is. Akik Bul­gáriában utazgatnak és el­jutnak Burgaszig, e szép ki­kötővárosig, jól teszik, ha nem fordulnak vissza Várna vagy Szófia irányába, hanem folytatják útjukat dél felé. Mintegy 50 km-és utazás után éri el az ember a festői szépségű magas szíriekén épült Primorszkót, a kis ha­lászfalut, amelyben azonban a szezon idején pezseg az élet. A két sziklaszírt között a tengeröböl lankás, fövé- nyes, dünés, erdős partján az Ördög-folyó torkolatától nem messzire fölfedezhető az ifjúsági paradicsom. Jó szemük és élénk fantá­ziájuk volt azoknak, akik tíz évvel ezelőtt kiválasztot­ták ezt a helyet. Fölverték az első sátrakat és bejelen­tették igényüket az illetékes szerveknél: adják ezt a né­hány ézer hektárnyi terüle­tét, a fövényes partót és a úgy értettem, persze, hogy a barátom. Természetesen. De arról van SZÓ, hogy égy meg­lehetősen kényes dologban. . Puszja pávafarkmintás fe­kete ruhában került elő a hálószobából. Tylhonóvnak hirtelen felrémlétt, hogyan sikoltoztak azon az éjszakán a pávák. — Mit beszélsz! — kérdez­te leereszkedőén Kozáktól, Sztaszhoz lépett és kezét nyújótt. — Tyihonov — mutatkozott be Sztasz. — Polina Vlagyimirovna — bólintott Aljósinné. Óceán járó fregattként tor­nyosult az apró Kozak fölé. — Emlékszel, Puszenyka, a múlt hétfőn, amikor... — kezdte sietősen Kozak. — Egy pillanat — állította meg Sztasz. — A bűnügyi nendőrség nyomozója vagyok. Aljosinné szemei négyszög­letessé váltak. — Tudnom kell, hol töltöt­te az ismerőse, Lev Aleksze- jevics Kozak az estét és az éjszakát február tizennegye­dikén, azaz múlt hétfőn. Aljosinné behúzta a nya­kát, levegő után kapkodott, s végül nagynehezen erőre kapva, támadásba lendült: Fólytatjuk) tölgyerdőket a Dimitrovi Komszomol Központi Bizott­ságának. A Központi Bizott­ság megkapta a területet és most, tíz év múltán bárki lát­hatja, jól gazdálkodtak vele. őszintén szólva a tábor fo­galma — legalábbis bennem — sátrak, provizórikus meg­oldások, amolyan „tábori kö­rülmények” képében élt ed­dig. Nos hát, ez egy másmi­lyen tábor, és hozzátenném — minden irigység nélkül '— nálunk, idehaxa is szívesen elfogadnánk: Igaz, hogy bol­gár barátaink tíz éven át építették, fejlesztették, amíg mai állapotát és színvonalát elérté, de büszkék is lehet­nek rá. A tábor egyidejűleg két és fél ezer személy befo­gadására alkalmas. A sátra­kat csak a csúcsidőben ve­szik igénybe, ma már négy­százhúsz 4 személyes, ké­nyelmés és elegáns „bunga low”-val rendelkeznek, és 800 főt tudnak az ugyancsak ele­gáns, kulturált szállodákban elhelyezni: A partszegélyt követő ka­nyargós műútról több helyen is le lehet térni a tábor irá­nyába. Valósággal az út fölé magasodik a „Neptun”-étte- rém, amely — amellett, hogy sok száz fiatal étkezését hi-* vatott biztosítani — az ókori római palotákhoz hasonló, oszlopsorokkal körülvett ud­varával a vidám, színés Neptun-karnevál színhelye is szokott lenni. Az éttermék nem csupán modernek és nagyvonalúak, hanem kitűnő konyhákkal is rendelkeznek. A bolgár ételek nagyon ízle­tesek, s ami nekünk különö­sén tétszik, a fűszerek hasz­nálata szinte magyaros. Leg­régibb étterem a Druzsba mellett vezet a főútvonal a táborba, egyenesen a „Re­ceptionéig, ahol elosztják az érkező csoportokat. Itt ter­mészetesen a forgalom min­dig nagyon élénk. Ettől az épülettől ágaznak szét a kis városka főútvonalai és az ezeket összekötő utcácskák, amelyek mentén az árnyas fák alatt valósággal rejtőz­ködnek a szállodák és a kis házikók. A szállás, az elhelyezkedés kitűnő, a tisztálkodás léhe tőségei civilizáltak. Az étke­zés nívója a soknemzetiségű „lakosság” igényeit is kielé­gíti. A tábor — amellett, hogy festői környezetben van — a vízhez is igen közel he­lyezkedik el, a tengerpart alig néhány száz lépésnyire van a legtávolabbi bunga lowtól vagy szálloda épüle­tétől És méghozzá milyen tengerpart! Ha a betonútról letérsz a tenger irányába, jobb, ha a kezedbe veszed a papucsót (á Cipőt meg egyáltalán lé kell vetni), mert a finom ho­mok marasztalóan tartja vissza lépteidet. Mezítláb pe- dig mennyei érzés a meleg homokban lépkedni. Nagyon sókan állítják, hogy a tábor strandja talán a legjobb Bük gáriábaft. A strand fölött őri ködő modern vonalú fehér vasbétontornyon kívül (innét őrzik és figyelmeztetik a vakmerő fürdőzőket) a civi- lizáció egyéb jelei nemigen fedezhetők fel. És így a ma­ga természetességében vonzó, barátságos és kényelmes. A vízben is érzed a talpad alatt a puha és mégis rugal­mas fövényt és nagyobb mennyiségben is méterekre ellátsz, fölfedezheted a meg­csillanó kagylóhéjakat. A magyar turisták közül :9 sokan tanúsíthatják, hogy á táborban állandóan jól szer­vezett és nagyon érdékes programok vannak. A parton délelőttönként rendkívül ügyes tréner segítségével tréfás versenyek, nemzetközi vetélkedők (staféta szárazon és vizen, kötélhúzás birkó­zás, várépítés homokból stb.) teszik változatossá az elétet. Önként jelentkezők mindig vannak, a többiek pedig szí­vesen szurkolnak a viadalo­kon résztvevőknek. Délutá­nonként a sportpályákon röp-, kosár- és kézilabda- bajnokságok folynak, és ha már nagyon messziről lehet hallani a csatazajt, akkor egészén biztosan nemzetközi futballmérkőzés folyik a pá­lyán. Sokan választják kel­lemes időtöltésként az autó­busz, a motorcsónak vagy a vitorlás kirándulásokat is. Vacsora után, esté a lá­nyok és fiúk kicsinosítják magukat, mert 8 órakor a nagy kultúrházban rendsze­rint kezdődik valami: köny- nyű- és komolyzenei koncer­ték, nemzetiségi estek, hiva­tásos és műkedvelő előadás­ban, divatbemutatók (ezek­nek külön érdekességük, hogy a 18 Országból ide érke­zett lányok és fiúk mutatják bé saját ruhájukat, és a leg­szebbeket díjazzák) Miss és Mister Primorszko választás, a társasjátékok, méghozzá szellemesek és vidámak. A műsor után minden esté tánc, amely rendszerint az éjszakába nyúlik. A tánc után pedig — tekintettel ar­ra. hogy Primorszkóban éj. szaka is csak ritkán borul bé az ég — alkalom nyílik „csillagnézésre” is. A tábor — ez az ifjúsági paradicsom — a bolgár Komszomol és az Ifjúsági Utazási Iroda büszkeségé. Körülményeivel, programjai­val, légkörével felejthetetlen élményeket nyújt á soknem­zetiségű ifjú vendégsereg­nek. Róbert Rézsű Arkagyij Veiner — Georgij Veiner: sAlyotMOZés tff&0ártü0yhen Fordította: Kassai Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom