Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-19 / 139. szám

!»». Jdnfu« 19, tfEÜET-MAeYARORSZÄG f cAásA Parlagon hagyott milliók, avagy nyüg-e a szolgáltatás? Szerencséjének mondhatja bármelyik vállalat, ha az új viszonyok között hosszú lejá­ratú hitelhez jut. A banki tárgyalóasztalnál is áll a ver­seny, egykönnyen nem osz­togatják a milliókat... Ezért is meghökkentő, hogy a sza­bolcsi vállalatok több, mint 7 milliós hosszú lejáratú hi­telt hagynak parlagon, nem élnek a kedvező lehetőség­gel, amit az év elején a kor­mány teremtett nekik. Fantázia nélkül? „Van elég bajunk, nem szívesen veszünk újabb nyű­göt a nyakunkba” — vála­szolják erre többen a gazda­sági vezetők közül, célozva arra. hogy ez a hitelfajta ki­zárólag a szolgáltató-javító tevékenység fejlesztésére ve­hető igénybe. Az pedig nem sok fantáziát tartogat a nye­reség növelésére, inkább rontja a gazdaságosságot. így volna valóban? Jól látta a problémát a kormány is, amikor hitelpo­litikai irányelveiben előnyt nyújtott a szolgáltatásnak, a lakosság közvetlen ellátásá­nak azzal, hogy jelentős ősz- szeget biztosított tíz évi visz- szafizetésre a vállalatoknak. I.legyénk erre az évre 14, a jövő esztendőre pedig 11 millió forint ilyen hitelt ka­pott. Az igénybevétel felté­tele csupán a visszafizetési garancia, s az, hogy a hitel minden száz forintjával leg­alább 5 forint nyereséget produkáljon a vállalat, a szövetkezet. Míg az 1970-re biztosított 11 millió vala­mennyi fillérjére akadt je­lentkező, addig az idei ösz- szegnek még az 50 százalékát sem jelezték igénybe venni megyénk termelőhelyei. Pedig, ha végigtekintünk az eddig beérkezett kérelme­ken, kitűnik: reális szükség­letek kielégítését tervezik a kedvező hitellel a vállalatok. A VAGÉP például 6,7 mil­liós hitellel korszerű gépjár­műjavító és szervizüzemet akar létesíteni központi tele­pén, a nagy forgalmú Tokaji út mentén, emellett fejleszti mérlegjavító részlegét, s ter­vezi a személy- és teherfel­vonók, valamint a búvárszi­vattyúk javításának megol­dását. Hasonló elképzelés ve­zeti a talajerőgazdálkodásia­kat, akik az ugyancsak for­galmas Debreceni út mentén hozzák létre szervizüzemü­ket. így nemcsak a növekvő igényeket tudják jobban ki­elégíteni, de nagyobb lesz a konkurrencia is, aminek a lakosság veszi majd hasz­nát. .. Mátészalkán a bútor­gyáriak 800 ezer forintos hi­tellel a központi telep zsú­foltságát akarják felszámol­ni, közvetlenül a lakosságot ellátó helyiséget kialakítani a járásszékhely szívében. A Patyolat majdcsak 10 milliós összeggel új telephelye lét­rehozását akarja szorgalmaz­ni, ami a mostani véges ka­pacitását jelentősen növeli- majd. A vásárosnaményi és a szatmárcsekei vegyes ktsz, valamint a nyírbátori épí­tőipari a vidéki gépjármű- szervíz-hálózat bővítését ter­Német kutatók megyénkben sérleti Intézet vendégeiként ismerkedtek a . megyei .tudó; mányos kutatások ' eredmé­nyeivel. Másnap Kisvárdát, a szabolcsi burgonyanemesí- tési munka fellegvárát ke­resték fel. Itt az intézetben folyó fajtafenntartási kísér­letekét tanulmányozták a gülbaba, a kísvárdai rózsa és az aranyalma burgonyafajtá­kon. Délután ezeknek a kí­sérleteknek a gyakorlati eredményeit, a fajták után- termesztését tekintették meg a kísvárdai Rákóczi Termelő- szövetkezet burgonyatábláin. A vendégek nagy elisme­réssel szóltak magyar kollé­gáik tudományos kutatómon kájáról, annak gyakorlati eredményeiről. Kisvárdán tett látogatásuk után még ked­den visszatértek Nyíregyhá­zára, ahonnan szerdán reg­gel utaztak el — további ta­pasztalatcsere céljából — Kecskemétre, majd Keszt­helyre. Egy országos színtű tapasz­talatcsere-akció keretében két napra megyénkbe is elláto­gatott egy háromtagú NDK küldöttség, hogy a magyar burgonyanemesítés, fajta­fenntartás és vetőburgonya­szaporítás eredményeit tanul­mányozza. A küldöttség tag­jai; dr. Karl Möller, a Né­met Tudományos Akadémia Gross-Lüsewitz Burgonyane­mesítő Intézet vezető nö­vénytermesztője, dr. Dietrich Rothacker, az Intézet mun­katársa és Gerhard Hans- mann mezőgazdasági mérnök, az NDK Központi Fajtaminő­sítő Intézete nosseni osztá­lyának tudományos munka­társa. E látogatás viszonzása volt annak a korábbi tapasz­talatcseréknek, amikor a ma­gyar tudományos kutatók is­merkedtek a német kollégák munkájával. A német vendégek hétfőn érkeztek Nyíregyházára, ahol a Nyírségi Mezőgazdasági Kí­Az iskolai oktatás feltételeinek Javításáról tárgyait a Tiszalöki Járási Tanács tudatformálás nagy munká­jából. 379 ismeretterjesztő előadás hangzott el, ame­lyen több mint 15 ezren vet­tek részt. A könyvtárakban közel 65 ezer kötet áll a la­kosság rendelkezésére. Az el­múlt évben a könyvtárakat 5587 olvasó vette igénybe, akik több mint 138 ezer kötetet kölcsönöztek. A művelődési házakban egyre nagyobb te­ret hódítanak a klubszerű foglalkozások, egyetlen év alatt több mint 10 ezren láto­gatták ezeket a foglalkozáso­kat. Elhatározták többek között: fel kell mérni a népművelé­si intézmények berendezését és felszerelését, a legszüksé­gesebbeket a községi taná­csok anyagi támogatásával biztosítani kell. Utasította a községi végrehajtó bizottsá­gokat, hogy ennek érdekében keressék fél a termelőszövet­kezetek és vállalatok veze­tőit is, s kulturális alapjuk­ból kérjék a feladatok vég­rehajtásának támogatását. Szorgalmazni kell a még be nem körzetesített három ta­nyai iskola mielőbbi átszer­vezését. Doszlop Miklós vezi, a tiszalöki vegyes a szolgáltatóház fejlesztésével a rádió, televízió és háztartási gépek javítását oldja meg, a mándokiak a kerékpár és motorkerékpár javítási igény kielégítését szeretnék elérni. „Rámenne a nyereségünk" Az idei hitelkeret nagyob­bik része igénylőkre vár, s közben a megye területén változatlanul nagy gondot okoz a szolgáltatás. Különö­sen a személyi jellegű szol­gáltatások terén állunk rosz- szul, amin az sem segített számottevően, hogy az utóbbi időben hatvan másodállásos iparengedélyt adtak ki. Érez­hetően lehetne javítani az ellátatlan területeken a hosz- szú lejáratú hitelből létesí­tendő új részlegekkel. Erre válaszolhatják az igazgatók, a ktsz-elnökök: az ilyen fej­lesztéshez terület, tervdoku­mentáció és kivitelezői kapa­citás kell, amit megszerezni időbe telik. Csak részben jo­gos ez az érvelés, hiszen a megépítendő helyiségekbe ál­talában gépek is kellenek, amit már az idén meg lehet­ne vásárolni. Jó, jó — mond­hatják erre — ám a filléres javítási tevékenység rentabili­tási nehézségeket is okoz: ezek a munkák jobbára sze­zonális jellegűek, a költsé­gek pedig állandóan terhelik a vállalatot, szövetkezetét, ők pedig nem kockáztathatják az évi nyereségüket. Igaz, a javítás-szolgáltatás rendje további felülvizsgálást igényel az országos szervek­től, de addig is lehet Valami­lyen megoldást találni. Pél­dául azt, hogy holt szezonban kedvezményesen vállalják el a szolgáltatást: így nem ma­radnak munka nélkül a rész­leg dolgozói. (Ezt a Patyolat már eredményesen alkalmaz­za is.) A lakosság segítésére Helyes, hogy a vállalatok inkább azt szorgalmazzák ami pénzt hoz nekik. Mégis: nagyobb körültekintéssel, az igények alapos felmérésével és jó ötletekkel ráfizetés nél­kül is eleget tehetnek annak a kötelességüknek, ami a la­kosság közvetlen ellátásában rájuk hárul. A városias tele­püléseken például azzal is. hogy a már meglévő szolgál­tatóhelyeiket — némelyikük elszomorító képet nyújt — korszerűsítik; másutt a ho- zom-viszem szolgálat tökéle­tesítésével, vagy ahol kifize­tődő, új részleg megnyitásá­val. Elfogadható az, hogy az idei fejlesztésre — mely je­lentős építéssel is járna — nem tudtak felkészülni a vál­lalatok. mert a kedvező hi­telnyújtásról viszonylag ké­sőn szereztek tudomást. Van még bőven idő az 1969-es esz­tendőből, érdemes újból utá­na nézni, hol tudnák a ma­guk és a lakosság javára ka­matoztatni a kormány által kínált lehetőséget A. S. Gyáróriás a város ipari övezetében Előkészületek már az idén — Félezer új munkahely Évi 60 ezer tonnányi termék Mint ismeretes, a Gazda­sági Bizottság egy hónappal ezelőtt — május közepén — végleg eldöntötte, hogy a népgazdaságnak égetően szükséges hullámpapír-, do­boz- és zsákgyár Szabolcs- Szatmár megye székhelyén, Nyíregyházán épül meg. Azó­ta megyénkben járt a köny- nyűipari miniszter, s a me­gye vezetőivel részletesen megtárgyalta azokat a sürgős tennivalókat, amelyek a nagyarányú építkezés mi­előbbi elkezdéséhez szüksé­gesek. Tervek szerint korszerű be­rendezéseivel együtt a gyár­óriás 541 millióba kerül. A vegyes forrásokból megvaló­suló ipari létesítményt Nyír­egyháza déli ipari övezeté­ben építi a Papíripari Válla­lat — mint beruházó — meg­bízása alapján az ÉVM Sza- bolcs-Szatmár megye Építő­ipari Vállalata. Tekintettel arra, hogy a különböző ter­mékek szakszerűbb és igé­nyesebb csomagolása sietteti a nyíregyházi gyár mielőbbi termelését, a kivitelezés elő­készületeihez már ebben az evben szükséges hozzákez­deni. Ahhoz, hogy 1970-ben tel­jes ütemmel dolgozhassanak az építők, az idén minde­nekelőtt a gyár helyéül szol­gáló terület tereprendezését, s a közművesítési feladatokat el kell végezni. Ezekkel együtt —• ha a körülmények engedik — 1969-ben már mintegy 10 milliós beépítési program valósulhat meg, amit jövőre 50 milliós ütem követhet. 1972 a még inten­zívebb építés, a szükséges szerelési munkák ideje lesz s terv szerint ennek az évnek a végén már termelnie kell a Nyírség új iparágát jelentő hullámpapírgyárnak. Jóllehet, a leendő gyár a legkorszerűbb gyártási eljá­rás repzentánsa lesz, ahol a fő szerep a gépeké, az auto­matáké lesz, ennek ellenére érezhetően enyhít majd a város, a környék foglalkozta­tási gondjain, miután több, mint félezer ember talál itt állandó keresetet. Egyelőre a gyár évi 50 ezer tonna hullámlemez és 10 ezer tonna papirzsák készí­tését oldja meg, de tekintet­tel arra, hogy a jövőben az alapanyagul szolgáló cellulóz jó részt a Szovjetunióból ér­kezik hozzánk, e kapacitás növelésével lehet számolni. Friss kenyér — ne csak 3 naponként Sütőüzemek a falvakban Javul az ellátás az év végén Fő táplálékunk a kenyér. Ennek biztosítása elsőrendű feladat. Szabolcs-Szatmár helyzete ebben is sajátos, hi­szen a megyék között nálunk él a legtöbb sokgyermekes család. Többségük falvak­ban, sokan a tanyavilágban, s így bizony nem könnyű, különösen az őszi-téli idő­szakban a kenyérellátás, a szállítás. Jelenleg több mint félszéz községben két-három- naponként jutnak kenyérhez az emberek. A községek többségében péksütemény nincs. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnak 1956-ban 60 mil­lió volt a termelési értéke, míg 1968-ban megduplázó­dott, elérte a 120 milliót. Évente mintegy 7 százalék­kal több terméket állítanak elő, de ez a növekedés nem fedezi a szükségletet. Üzemei csaknem 300 ezer ember ke­nyérellátásét biztosítják, de Szabolcsban csak minden harmadik emberre jut egy péksütemény. Amióta a szö­vetkezetek is foglalkoznak sütéssel, némileg javult a helyzet. Míg 1961-ben alig 1800 vagon kenyeret hozott forgalomba a szövetkezeti kereskedelem, a tSZ-ek. meg­erősödése, a falusi lakosság életviszonyainak a javulása következtében mind többen tértek át a kenyérsütésről a vásárlásra, s ezért 1968-ban már 3246 vagon kenyeret fo­gyasztottak megyénk falvai­ban. Ennek ellenére kenyérellá­tási gondok vannak az or­szág egyik legnagyobb me­gyéjében. Ennek megoldása halaszthatatlan feladat. Ille­tékesek kérték a Szabolcs- Szatmár megyei Építőipari Vállalat vezetőit, munkásait: ha csak egy mód van rá, úgy a nyíregyházi és a kis- várdai modern sütőüzemeket ne 1971-ben, hanem már jö­vőre adják át rendeltetésé­nek. Az elkészülő nyíregy­házi és kisvárdai sütőüzem 20—20 tonnás kapacitásával sokat lendít majd a kenyér- gbnd megoldásán, de még ezek sem biztosítják teljesen a megye jó és zavartalan el­látását. Örvendetes, hogy a MÉ­SZÖV, az általános fogyasz­tási és értékesítő szövetke­zetek elkészítették a sütőipar fejlesztési programot. Nagy­halászon a napokban adták át az új, modern sütőüze­met, ahol két műszakban naponta 30 mázsa kenyeret, s emellett péksüteményt is sütnek. Ez 700 ezer forintba Interjú egy alkoholistával — Elképesztő uram! Ma már a tizedik fröccsnél tart! — Hát igen, az átlaghoz ké­pest kicsit le vagyok marad­va. Sört is még csak nyolc korsóval ittam. — Nyolc korsóvali? — Csupáncsak. Na persze, ehhez jön még hat üveg Kini­zsi. — Még hat üveg is lement? — Miért hat? Tizenkettő — volt még hat kőbányai is. — Tizenkét üveg! — Úgy van, tizenkét kis Üveg, plusz még bedobtam hat kiscsaládit is. — Az — akárhogy nézem, összesen tizennyolc üveg sör. — Nem nehéz kiszámolni. Sajnos, ma nem vagyok for­mában. — Hatszor berúgnék attól, a mit ön összeivott. — Csak ne hízelegjen, hi­szen még a reggeli négy-öt féldeci pálinkát nem is emlí­tettem. — Persze, reggeli előtt a pálinka megy. — A csudát, a pálinka a reggeli. Vagy rum! Vagy rum és pálinka. De szükség esetén a konyakot is lenyomom. — Pokoli gyomra lehet. — Sajnos, kevés van belőle. Időnként kilukad, s akkor mindig kisebbre varrják. — Dehát, hogy bírja ezt pénzzel? — Nehezen. Most a párna­huzat árát iszom. De mi lesz holnap? — Úgy tudom, jó szakmája van. — Mit érek vele, ha nem gyakorlom. És mikor dolgoz­zam, ha folyton iszom? —- Alkalmi munkát nem vállal? — Az veszélyes. A múltkor is lebuktam az Önkiszolgáló boltban két üveg rummal». — Antialkoholista barátja nincs ? — Odáig nem züllök. De a hapsikkal szoros a kapcso­lat. Mindig az fizet, akinek van pénze, önnek nincs? — De hiszen ma már eleget ivott! — Az elég szót én nem is­merem. Csak hozasson ki egy litert, s ha maga is akar inni, kettőt. — Nekem egy kisfröces is megárt. — Annál jobb, több jut ne­kem. — És ne haragudjon, éjjel nem lát néha patkányokat, denevéreket? — Ne gúnyolódjék1 —* hol van még tőlem a delirium tremens. Igaz, a lámpán min­került. Jelentős anyagi se­gítséget nyújtott hozzá a ta­nács, a MÉSZÖV és említés­re méltó, hogy a sényői tsz ipari részlege készítette há­zilag a fűtőberendezést. Ez az üzem a Nagy hálás* és Ibrány fmsz-einek a mű­ködési területén biztosítja a lakosság kenyérellátását. Egy éve üzemel a tomyospálcai sütőüzem, mely szintén a helyi összefogás eredménye. A szövetkezetek sütőipari programja szferint még ebben az évben sütőüzemek épül­nek: Nyírbogdányban, Fé­nyeslitkén, Gacsályban, Nagy- ecseden, Rakamazon, Ti szá­szaikén, Mándokon, Tarpán. Ezek közül Nyírbogdányban, Fényeslitkén, Tiszaszalkán és Gacsályban az fmsz-ek és a termelőszövetkezetek összefo- fogásának eredményeként va­lósulnak meg a sütőüzemek, s így gondoskodnak a kör­nyék kenyérellátásáról. Ezek az üzemek évente mintegy ezer vagon kenye­ret termelnek, s építésükre, mintegy 8 milliót fordítanak^* Néhány községben már meg-$ lévő épületeket alakítanak áta s ezt a tsz-ek házi építőbri-J gádjai végzik el. Várható te«£ hát, hogy ez év végén, deá főleg a jövő évben javulnia fog a megye, a falvak ls&4 nyérellátása. ^ dig ott ül egy piros sas, meg három hatfejű kígyó, de en~ ' gém ne m zavarnak. Csak ha a sárga teknősbéke a ménem­re mászik. — Arra nem gondolt, hogy jó volna elvonókúrára men­ni? — Én nem, sajnos gondol­nak rá a hatóságok! Két hete szabadultam a Markából. Tel­jesen ártatlanul ültem hat hó­napot. — Ártatlanul? — Ahogy mondja. Pedig kisujjal sem nyúltam ahhoz a csaposhoz, aki nem akart ki- . szolgálni. Tehetek róla. hogyä éppen egy korsó sör akadt <a| kezem ügyébe. — És nem sajnálta? ,, — Utólag már igen. Előbbi. ki kellett volna inni, és csak. üresen a fejéhez vágni. — Részegen is kiszolgálják7; — A jobb helyeken mindigí Mit gondol, hogyan teljesíte­nék tervüket az italboltok, ha pont a legjobb kuncsaftokat üldöznék el maguktól... Nagy S. József J (Tudósítónktól) A járás általános iskolai helyzetének és a népművelé­si feladatok ellátásának vizs­gálatát tűzte június 18-i ülé­sének napirendjére a Tiszalö­ki Járási Tanács. Az előző évhez mérten mindkét területen fejlődés mutatkozik. Az általános is­kolai tanulók 71,5 százaléka végezte el a nyolcadik osz­tályt, s feladatul tűzték ki, hogy ezt az arányt 1975-ig 80 százalékra javítják. Nagy gondot jelent a tanterem- hiány, mivel 147 tanulócso­port részére csak 104 tante­rem áll rendelkezésre, s ezek közül is 20 szükségtanterem. Helyhiánnyal küzdenek az óvodák is. Az elkövetkezen­dő évekre elkészítették az óvodák és általános iskolák fejlesztési tervét, amely csak széles körű társadalmi össze­fogással valósulhat meg. Bár a művelődésügyi kiadások meghaladják a 15 millió fo­rintot, emellett mégis szük­ség van a termelőszövetke­zetek és üzemek hatékony anyagi támogatására is. A népművelés terén dol­gozók Is messzemenően ki­vették részüket a szocialista

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom