Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-18 / 138. szám

Malus VL KBLH!t-MÄ«VAf»6RSS!AÖ ». otAff------SSW* Az országosnál jobb általános iskolai napközis ellátás Nyíregyházán • • L//ést tartott a városi tanács vb Az általános iskolai napkö­zi otthonok és diákotthonok helyzetéről, problémáiról tár­gyalt keddi Ülésén a Nyír­egyházi Városi Tanáes Vég­rehajtó Bizottsága- Megálla­pították, hogy az utóbbi évek erőfeszítései eredményhez vezettek. Hetvenhárom tanu­lócsoportban mintegy három­ezer gyermek, az általános iskolásoknak egyharmada ré­szesül napközi otthoni ellá­tásban. A napközis ellátott­ság lényegesen jobb a me­gyei, sőt az országos átlagnál. Ez jelenleg — eltekintve az egyenetlenségektől — kielé­gíti az igényeket. A működé­sükhöz szükséges pénzeszkö­zöket is az országos normá­kon felül biztosítja a végre­hajtó bizottság. Ez évre pél­dául tanulócsoportonként 133 000 forintot irányoztak elő az országos 125 000-rel szemben, a körzetesítéssel és az általános iskolai kollé­gium felépítésével teljes egé­szében megoldották a tanyai tanulók szakrendszerű okta­tását. Kielégítő a napközi ottho­nok és kollégium oktató-ne­velő munkája. Különösen az alsó tagozatos csoportok ta­nulmányi eredménye kiemel­kedő. A napközis és osztály- vezető nevelők szorgalmas munkáját és tervszerű együtt­működését a négyes osztály­átlagok jelzik. A kollégium­ban végzett diákoknak pedig csaknem 90 százaléka tanú} tovább az idén gimnáziu­mokban és szakmunkásképző intézetekben. A végrehajtó bizottság, az oktató-nevelő munka további színvonalának emelése céljá bői határozatot hozott a tár­gyi és személyi feltételek ja­vítására. Többek között bő­vítik a napközik szemléltető-, tárát, felszerelését, még na­gyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben - részesítik az ott dolgozó nevelőket, s meg­vizsgálják újabb tanulóter­mek, gyermekélelmezési in­tézmény, valamint a Sóstón nyári tábor építésének lehe tőségeit. (hódi) A vízzel nem lehet játszani Bűn; a csónak túlterhelése —- Szonda a vízi rendőröknél Vihar a Balatonon A szelíd arcú folyó, a tü­körsima tó gonosz is tud len­ni. Ezért a vízzel nem lehet játszani. Kiváltképp akkor nem, ha lassú ballagását, csendes áramlását tajtékzó vihar váltja fel. A legjobb úszó is tehetetlen a láthatat­lan örvénnyel és hirtelen ke­letkezett viharral szemben. A vízi rendészet a tragé­diák egész sorát tartja nyil­ván. Tavaly 54-en fulladtak a Dunába, a Tiszába, a Rá­bába és a Balatonba. A csónakázók Mint- a dunai vízrendészeti' kapitányság vezetője el­mondta: a legtöbb gondot és a legnagyobb veszélyt a csó- pakázók szabálysértései okoz­zák. Az egyik ilyen notórius rdunai bűn” a túlterhelés, amikor a csónakázók két-há- romszemélyes többlettel me­részkednek a vízre. Nem szükséges különösebben bi­zonygatni a nagyfokú és tu­datos felelőtlenséget, mely­nek aztán (elegendő egy erő­sebb széllökés, hirtelen moz­dulat), könnyen végzetes kö­vetkezményei lehetnek. Leg­alább ilyen, ha nem veszé­lyesebb, a hajók, az uszályok vakmerő megközelítése, sőt az is többször megtörtént, hogy a csónakot az uszály Után kötötték-.. Elterjedt egy téves vélemény, amely szerint csak a „kerekes” ha­jókat veszélyes követni, vagy megközelíteni. Szó sínes Fo­lgt: minden nagy vízi jármű­vet kerülni kell, mert az erős hullámzás pillanatok alatt felborítja a csónakot. Életbevágóan fontos tudni­való az is, hogy a záró- és te­relőgátak környékén — s ilyen a Dunán szép számmal van —, mindig nagy a ve­szély, mert örvényes, forgós, vagy limányos a víz. Ilyen helyeken a folyó mozgása a gátak miatt nem természe­tes. s amíg az örvényes ré­szeken a víz szívóhatása csu­pán kis területen hat, a lj- mányos szakaszokon mái „több méteres körzetben, s "olyan erővel jelentkezik, hogy még a hajót is megfor- gptja. Tavaly Vácott egy ilyen Duna-szakaszon evezett csónakkal négy, a vizet és a helyi viszonyokat alaposan ismerő ember. A csónakot felborította az örvény és hárman a vízbe fulladtak. Tfcjszá) híján hasonló tragé­dia játszódott le a Szigetköz­ben. Mindez arra figyelmez­tet. hogy vizen egyik pilla­natról a másikra minden megtörténhet. Az alkohol Az alkohollal, sajnos a vj- zen is számolni kell, ugyanis aokan tartják bocsánatos bűnnek — mielőtt vízre száll­nak, úszni indulnak — a né­hány korsó sör, vagy éppen a néhány féldeci elfogyasztá­sát. Mind több ittas embert leplez le a vizen az alkohol- szonda, amelyet a vízi rendőr­ség is magával hord. .Mit kell még tudniuk azok­nak, akik a folyókban akar­nak fürdeni? 1964 nyaráig a rendőrség csak a kijelölt területeken engedélyezte a fürdést, azóta viszont — főváros területe és néhári^'Villött lieiy kivéte­lével — mindenütt; végig a Dunán. Ez a Tiszára, a Rábá­ra és más folyókra, tavakra is érvényes. De magától érte­tődően kötelező az életvédel­mi előírások megtartása. Vagyis: tilos a fürdés ott, ahol hajók közlekednek, va­lamint a hidak, a pillérek, a zárógátak környékén, ahol a vízmozgás nem természetes. A rendőrség tapasztalatai szerint nem is a part menti fürdőzőkkel van probléma, hanem azokkal a 16—25 év közötti fiatalokkal, akik vir­tusból éppen a tiltott helye­ken keresik — és sajnos meg is találják — a veszélyt. Ezért legújabban azzal egé­szítették ki a tilalmi előírá­sokat, hogy a folyók — első­sorban a Duna — átüszása, bárhol is, tilos! A veszélyek A Balatonon lényegében hasonló, veszélyek leselked­nek -a csónakázókra, mint a folyókon. De itt a vihar kü­lön veszedelmet jelent. Emlé­kezzünk csak: éppen egy éve, egy forró júniusi csütörtökön a vihar 65—70 kilométeres széllökésekkel tört a Bala­tonra. Noha a rakéták idő­ben jelezték a közelgő vi­hart, több. száz...füí’dőző.^.... a. vízben marad.trjípiuiük .„hat-. yanan csak-a réükapitáriy'ség segítségével tudtak megme­nekülni. Az önfeláldozó men­tési munkák ellenére négy ember mégis áldozatul esett a balatoni viharnak. Ugyan­csak a tóban veszett öt gyer­mek és kilenc felnőtt, akik felhevült testtel, csónakokból ugrottak a vízbe, illetve el­aludtak a gumimatracokon, amelyet a szél a mély vízbe sodort. A rendőrség már jóval a fürdési és üdülési idény megkezdése előtt gondosko­dott ' arról, hogy az/ általános és középiskolákban a gyere­kek megismerjék a legfonto­sabb vízrendészeti előíráso­kat. De nemcsak nekik, ha­nem a felnőtteknek is meg kell tanulniuk, hogy a víz nem csupán jóbarát, hanem könyörtelen ellenség is lehet. (K.) Nem rabjai többé a lápnak Tyúkod nyeresége a rendezéssel A szatmári síkság tucatnyi faluja érezte magát hosszú időn át a láp rabjának. Tél végi olvadás,’tavaszi esőzés,- nyári szárazság, őszi csapa­dék felváltva sújtott. Komplex rendezésre kerül az ecsedi láp. Az előkészü­leti munkák már 1966-ban elkezdődtek. Az egyik lápi faluba, Tyúkodra látogattam, Mit ad számára a rendezés és még inkább mit fog adni holnap ? Az első eredményes év Ötezerkétszáz hold a Kos­suth Termelőszövetkezet kö­zös határa. Meglepően jól tej­lett, gondozott veteményekre esik a Medárd nap utáni eső. A szövetkezet vezetői nem mulasztják el említeni a „ne­héz. esztendők”-et. Mikor' „májusban is alig lehetett a; víztől dagadó talajra menni. Arra kényszerültünk, hogy késve végezzük a tavaszi ve­téseket. Az aszályos nyárban sírva furulyázott a silány ku­korica.” Képtelenek voltak búzából holdanként 11 má­zsánál jobb eredményt elér­ni. Kukoricából 8—10 mázsa jelentette a maximum álla­got. Meszezéssel javították a tőzegtalajt, Az ereumcny 1968-ban mutatkozott. „946 hold átlagában 18 mázsa bú­zát takarítottunk be. Árpá­ból holdanként 8 mázsával emelkedett a termés, kukori­cából 21 mázsa (májusi mor­zsolt) átlagot értünk el. Megszületett a tsz, de a falu történetében~is az, első nagy termés rekord!” /.Bizonyossá vált'.’hogy a kellő csatorna­hálózat kiépítése és a talaj­javítás a műtrágya hatékony­ságát is fokozza. Az egy dolgozó tagra jutó átlagkereset a közösből — egyetlen esztendő alatt — több mint háromezer forint­tal növekedett. Először ju­tott abba a kedvező helyzet­be a szövetkezet, hogy két­millió forintot tartalékolhas­son. Megnöveltedéit remények „Végre sikerült a szüksé­ges takarmánymennyiséget biztosítanunk, saját termelés­ből. Ez hozta azt, hogy az egy tehénre jutó tejhozam az előző évj 1780 literről 2653 literre emelkedett. A kétszá­zas állomány után 718 400 forinttal került több pénz a közös kasszába.” Idén pedig — a láprendezés várható to­vábbi eredményére számítva — háromszázasra fejlesztik a tehénállományt, egyébként háromezer liter tejhozam­mal: Üjabb félmilliónyi plusz bevételt jelent. Még ezután fejeződik be egy nagyobb méretű csator­na megépítése, összekötő ki­sebb csatornákkal. ..De nem­csak elvezetni, szükség ece­tére vissza is kell hozni a vizet. Azért épül víztározó Terve — mint mondjál* — most készül, s előrelátható­lag mintegy kétmillió köb­méter víz’ visszatartását biz­tosítja majd. Lehetőségei ad jókora terület , öntözésére, hal tenyésztésre.” . Idén megépül a falu és Szalmaváros, illetve Rákóczi tanyák közötti kövesút. To­vább közeledik a lápot át­szelő másik, Nagyecsedtöl ki­induló, készülő műút. Na­gyon régi vágy itt a jó út. Az emberi akarat és tudo­mány összefogása végérvé­nyesen leküzdi a . szeszélyes láp uralmát, és. a maga ja­vára teszi engedelmessé. fis a holnap? Máris bizonyos, hogy a láp megzabolázása művelési vál­toztatást tesz szükségessé. „Tervbe vettük, hogy meg­szűntetjük az eddigi spkfeie növény termelését Az adott­ságnak megfelelően mind kö­zelebb jutunk a szakosított gazdálkodáshoz. Azt marig tudjuk, hogy fő növenyüák a kalászosokat, kukoricát, nap­raforgó} és a takarmány félé­ket tartjuk meg. Megvalósít­juk az öntözést.” A búza h ú* clankénti átlagát újabb in­tenzív fajtákkal és nagy acia- gú műtrágyázással 22—28 mázsára akarják növelni. De jelentősen magasabb hoza­mokat tervezne; elérni ka* pásokból és. takarmányok* ból . is. A nagyobb ter­mésátlag mintegy négymillió forinttal növelheti bevételü­ket. Bátrabban teljesíthetünk igényes beruházásokat, gya­rapodik a közös és egy óén a személyi haszon. A mostani hétszázhoida* legelőt ezer holdra növelik. A tagság, s különösen a fiatalok rendszeresebb foglal­koztatására a jelenleg: 50 hold kertészet 80—100 hold lesz. A víztározó megépítés* után a kertészetet is öntöz­hetik, ami számításuk szerint további egymillióval fogja javítani gazdálkodásuk ered­ményét.' Asztalos Bálint Nemzetközi „flotta44 a Tiszán Gergelyiugornyáról indul a Barátság vízi tűrő . .v-n í ÍSS Idén első átkSíBfPfíiaí:iddú1’ Szabolcs-Szatmárból nemzet­közi vízi túra. A résztvevő magyar, cseh, lengyel és NDK-beli versenyzők, akik­nek létszáma meghaladja a százat, július. 19-én •_ réggé) megyénkben. Gergelyiugor- nyánál szállnak majd vízre, hogy a Tiszán lehajózva Ti- ! élnél csatlakozzanak a nem­zetközi Duna-túrán részt vevő hajósokhoz. ■ Tiszai kikötőhelyeiken. Sen­ken, Tuzséron, Dombrádon. Tiszateleken, Tisza bercelen. Tokajban, Tiszadadán rög­tönzött táborokban töltik majd az éjszakát. Tiszadadán érdekesnek ígér­kezik az az ünnepség, ame­lyet a Széchenyi emlékműnél rendeznek a nagy Tisza-gát- épités 122 éves évfordulója alkalmából. V i'.i- - ' * •"” A mintégy kétszáz kilomé­teres szakasz megtétele után a résztvevők közt kiosztják a „Szabolcs-Szatmár vízi útjain" jelvényt. A július 18-i cam- pingünnepség után 24-én To­kajban újabb hajósok csatla­koznak a túrához; az Auszt­riából, NSZK-ból és egyed nyugati országokból érkezett versenyzők ugyanis más út-, 1 vonalon. — Sárospatakról in­dulnak, s a tokaji találkozást követően a túra résztvevői együtt teszik meg az utat Szegedig. A program további részé­ben részt vevő versenyzők. — akiknek a létszáma előrelát­hatólag körülbelül százra te­hető, — Titelnél csatlakoznak majd a X- nemzetközi .Duná­mra szárnytúrájának reszt­vevőihez. (egri) Tirpák Tihamér még né­hány éve a Tücsök és Bogár Kiszerelő Vállalat (TÜBOK1) főmérnöke volt, de csapniva­lóan dolgozott. Tudatlanságá­val kilógott a TÜBOKI műsza­ki kollektívájából, amely egészében véve értette a dol­gát. Az illetékesek döntöttek: leváltják Tirpákot és olyan posztra helyezik át, ahol tu­datlansága nem fog feltűnést kelteni. így került az egyik ingatlankezelöség műszaki hi­ba felmérő csoportjának élére. Tirpák elfoglalta új őrhe­lyét. Hetekig serényen ta­nulmányozta a csoport mun­kamechanizmusát. Végül ösz- szehívta munkatársait: — A bérlők rengeteget pa­naszkodnak csoportunkra. Nem. értenek egyet mcgállapi- tósdinkkal. És miért? Mert a hibafelméréseknél önök eddig szubjektív megérzéseikre tá­maszkodtak. Ennek vége. Mo­dernizáljuk « munkát: majd a műszerek beszélnek. Még annyi hibát sem fogunk elismerni, mint eddig, elvégre amúgysem lehet több a hiba mint amennyinek a kijavítá sóra keretűnk van, de men látják: a lakók, akik önöknek vem, hittek, maid hisznek a műszereknek. lm van dr. Vir­gula bejelentése. Azt mondja: Műszeres vizsgálat a lakás helyiségeinek méreté­hez képest kicsik a fűtőtestek, továbbá az ajtók és az abla­kok megvetemedtek, s a rése­ken át besüvölt a szél, végül a szoba fala erősen nedves. Önök persze kimennének eh­hez a doktorhoz, és megpró­bálnák lebeszélni őt a hibák­ról. Persze, hogy ö nem hinne önöknek. De majd hisz a mű­szereknek! Reggel együtt szál- lünk ki dr. Virgulához. A kö­vetkező műszereket hozzák ki magukkal: egy collstokot, egy kézi számológépet, egy gyer­tyát, egy asztali ventillátort, meg egy krum.plinyomqt. Megértve? Másnap reggel a hibafelmé­rési csoport megszállta dr. Virgula otthonát. Tirpák munkához látott. — Tehát hideg a lakás, doktor úr. Nézzük csak. Ezzel .1 eollstokkal megmérjük a szoba szélességét, ez öt. méter, most a •hosszát. ez hat mé tér Es most jön n számoló­gép: csivire — csavarom. tes­sék, éppen §0 négyzetméter. Nem én mondom doktor úr, hanem a műszer! Megint a collstok: a szoba magassága 3 méter. A gép szépen kiszá­mítja a helyiség térfogatát: tes­sék. 90 köbméter. A falvas- tagság következik, igy ni. Most az ablakok mérete... Ez is megvan. Legvégül a radiá­tor bordáinak számlálása: 15 borda. Egy kis csendet kérek. Tirpák percekig tekergette a számológép fogantyúját, vé­gül örömmel közölte a doktor­ral: — Minden a legnagyobb rendben. Itt senki sem fázhat, itt állandó 21 foknak kell len­nie. Mi következik, doktor úr? Ó igen, az ajtó repedé­sei. Tehat itt befúj a szél. Na majd a műszerek. Kérem az aszfalt ventillátort. Látja, dok- torkám? Ide tartom a repe­déshez. Nos, a lapátok meg se moccannak. De ellenőriz­zük még a műszert is: gyújt­suk csak meg ezt a gyér tyát Ha itt huzat van. el­fúlja a lángot Elfújta?. Nem fújta el, A műszeres vizsgálat eredménye: negatív, hehehe. És még mi is van: ja persze, a nedves falak. Ez volna az? Jó. Kérek egy kalapácsot. Most szépen kitörök egy da­rabot ebből az úgynevezett nedves falból1. így ni. Szabad a krumplinyomót? A falda­rabkát behelyezem a nyomó­készülékbe, igy ni. Tessék doktor úr. jó erősen nyomja össze. Ha ugyanis nedves a fal, akkor most itt, alul csu­rogni kell a vi'znek. Még erő­sebben tessék! Csurog, vagy nem csurog? Nem csurog. Te­hát a műszeres vizsgálat eredménye ismét negatív. Re­mélem, doktor úr, elégedett, s nem nyanúsithat bennünket felszínességgel. A műszer csal­hatatlan, csak az ember té­vedhet. Kartársak, mehetünk. A műszeres vizsgálatot kö­vető napon Tirpák összeesett. Kartársai azonnal elszaladtak Virgula doktorért. A doktor menten ott termett, megvizs­gálta a hápogó Tirpákot és így szólt: — Nézze, szubjektív megér­zéseim szerint önnek nikotin- mérgezése van. De műszerek­kel nem tudom . kimutatni Márpedig a műszer beszél. Tudja mit? Ne törődjék ve­le. (Horváth) BéUés és Szaboles rádiós vetélkedője A felszabadulás 25. évfor­dulója tiszteletére a rádió ,.Tiszán innen, Dunán túl” címmel országos vetélkedőt rendez. Tizenhat megye kö- zsitt Szabolcs-Szatmár is. --a benevezettek között van. s októberben Békés megye versenyzőivel mérik össze tudásukat a szabolcsiak. A két megye az egyenes adás során közvetlen rádióskapcso­latban lesz a stúdióval, a versenyzőket, akik a kérdé­sekre nem tudnak esetleg vá­laszolni, bárki kisegítheti, a megyéből- A rádiósok kérdé­sei a megye 25 éves fejlődé­sével, a gazdasági, kulturális és más eredményekkel' kap­csolatosak. De a saját me­gye ismerete nem lesz *- ele­gendő a sikerhez, ugyanis né­hány kérdés a masijf megye eietére, fejlődésére vonatko­zik majd, így meg kell ismer-’ kedni a versenyzőknek aa „ellenfél” házatájával is, A jubileumi, megyék . kö­zötti vetélkedő háromícrdu- lós lesz, a műsort Szepesi György irányítja, s. a győztes megyéről a rádió ünnepi mű­sort készít,

Next

/
Oldalképek
Tartalom