Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-15 / 136. szám
I. oHa! ff FT. FT MA<"TYAT?ORS7A(f 1589. Jtfnf*» IS. CSALÁD — OTTHON RECEPTEK Nádor Vera rovata: Nyárra mosóanyagból, pamut- vagy lenvászonból, azonkívül a poliészteres szin- tétikus, vászonkarakterű kelmékből több ruhával is rendelkezhetünk, mint más szezonokban. Az alapanyag olcsó, és csak egy szabásmintát kell készítenünk hozzá. Ennek alapján kis változtatással a rajzainkon látható ösz- szes ruhát kiszabhatjuk. Egy szabásminta és mégis mindegyik egészen másnak hat, különösen akkor, ha az anyagokat is változatosan választjuk ki hozzájuk. A sima, diagonálszövésű, szintétikus, élénk vászonka- rakterű anyagból készült ruha V-alakú kivágásába elütő színű betétet ajánlunk. A hosszanti irányú mellvarrás végére, hamis, vagy valódi bevágott zsebet helyezhetünk. A ruha deréktól lefelé bővül, trapéz formájú. Kockázott mintás anyagból a nyak köré szabott pánt és az erősen kivágott karöltő csinos, fiatalos, de csak azoknak való, akik nem hordanak melltartót. Karikás mintázatú ruhánkhoz középtónusú anyagot ajánlunk, amely műbőr lakkövvel és fehér piké gallérral, s zsebekkel frappáns, fiatalos megoldás. Különösen érdekes a fehér gallér alatt lévő kerek kivágás. A nagyvirágmintás ruha lekerekített, szögletes kivágása az egyik vállon masnival kötődik. Ebben a ruhában a hosszanti szabásvonalba egy gúla alakú anyagdarabot állítunk be, miáltal a ruha bővebb sziluettet kap. Szabásminta leírása: (80 cm széles anyagból kb. 2,30 m kell hozzá). 1.) eleje, 2.) eleje oldalrész, 3.) háta. (1 kocka=10 cm.) A házi kávéfőzőgépek (eszpresszógépek) elterjedése új veszélyforrást jelent. A kávéfőzőkből kiáramló gőz égési sebeket okozhat, ezért ne nyissuk ki gőznyomás alatt A szűrőt, kifolyócsövet, biztonsági szelepet használat előtt tisztítsuk ki, mert eldugulás esetén főzéskor az egész készülék felrobbanhat A fejlődő gőz ugyanis egyre nagyobb nyomást fejleszt, s mivel a kifolyócsövön és a leragadt biztosítószelepen át nem talál utat, szétvetheti a készüléket Ha tehát főzés közben rendellenességet tapasztalunk, azonnal szüntessük meg a fűtést és csak lehűlés után nyissuk ki a készüléket Talán felesleges megemlíteni, hogy a víz nélkül fűtött kávéfőző tönkremegy, tehát a kávé kicsorgása után ne fűtsük tovább. A kávéfőző eldugulásának egyik gyakori oka a vízkő felhalmozódása. Az elpárologtatott víz teljes sótartalma az elgőzölögtető edényben rakódik le, de jut ebből a gőzcső alsó részébe is. Egy mindennap használt kávéfőzőgépben két-három hónap alatt kb. egy milliméter vastag vízkőréteg rakódik le, s ez elegendő a vékony gözcső eldugulásához. A vízkőtől nem nehéz megszabadulni: a gépet higítat- lan ételecettel teljesen feltöltjük, egy-két napig állni hagyjuk, majd alaposan kiöblítjük, s végül egy normális vízadaggal — de kávé nélkül —, kigőzöljük, hogy az ecetszagot elűzzük. Ezt a kezelést kb. kéthavonként célszerű elvégezni. CSERESZNYÉS ZSEMLEFELFÜJT Hozzávalók: 6 zsemle 3 dl tej, 5 dkg vaj, 6 dkg porcukor, 1 tojás, egy csomag vaníliás cukor és cseresznye. A zsemlét szeletekre vágjuk. A tejben elkeverjük az olvasztott vajat, cukrot, tojást meg vaníliás cukrot, és ráöntjük a zsemlére. Közben kimagozzuk a cseresznyét. Kerek formát kikenünk, meglisztezzük, beleöntjük az elázott zsemle felét, jól megrakjuk érett cseresznyével, és betakarjuk a maradék zsemlével. Erősen bemelegített sütőben sütjük, és porcukorral meghintve tálaljuk. CSERESZNYÉS GOMBÓC Hozzávalók: 40 dkg főtt krumpli, 15 dkg daraliszt, kevés só, 1 tojás, 3 dkg vaj, 15 dkg zsemlemorzsa, 5 dkg vaj a morzsa pirításához, 8 deka vaj a tésztára, 12 dkg porcukor és 60—100 dkg cseresznye. (A vaj helyett használhatunk margarint is.) A héjában főtt, meghámozott és áttört krumplit kihűlés után összegyúrjuk a liszttel, sóval, vajjal és tojással. Sima tésztává dolgozol nyak bőre ugyanúgy rászorul a táplálásra, mint az arcé, sőt a nyak lesz leggyorsabban libabőrös. Ezért bőségesen kenjük be minden arcápolásnál zsíros krémmel, vagy növényolajjal, melyet ugyancsak ujjainkkal „kopogtatva” masszírozzuk be köny- nyedén a bőrbe, mindig alulról felfelé. Aki szeplősödésre hajlamos, mielőtt kora tavaszi napra megy, használjon fényvédő krémet, vagy — ha erre mód van — kissé kvar- colja előbb arcát (napi 1 perccel kezdve, s percenként fokozva az adagot naponta, — 10 percig, természetesen fényvédő szemüvegben!) A kezek ápolása ugyancsak puhító krémekkel, vagy növényi olajjal történik. Készen is nagyon jó kézfinozuk ki, és lisztezett gyúró- táblán • kinyújtjuk. Négyszögű lapokra vágjuk, és minden lapocskára két-három kimagozott cseresznyét teszünk. Aztán fölhajtjuk a sarkokat, és gombócot formálunk belőlük. Forró, sós vízben kifőzzük. Kb. 5 percig forraljuk, majd szűrőkanállal kiszedjük, lecsurgatjuk, meglocsoljuk olvasztott vajjal. Aztán meghintjük pirított zsemlemorzsával és porcukorral. CSERESZNYÉS SZELET Hozzávalók: 15 dkg vaj, 3 tojás, 20 dkg porcukor, citromhéj, 28 dkg daraliszt és fél csomag sütőpor. A vajat, a cukrot, a 3 tojássárgáját és a megreszelt citromhéjat kb. fél óra hosz- szat keverjük. A tojás fehérjéből kemény habot verünk. A lisztbe bekeverjük a sütőport és a felvert habbal együtt hozzátesszük a kikevert tésztához. A tepsit vajjal kikenjük, meglisztezzük és a tésztát beleöntjük. Megszórjuk mosott, konyharuhában szikkasztott cseresznyével, sütőbe tesszük és mérsékelt tűzön világosra sütjük. Hűlni hagyjuk ék fölszeleteljük. mítók kaphatók, például a tubusos Kaloderma gelée, melyből minden kézmosás után a félig megtörölt* kissé még nedves kézre tegyünk egy-egy csipetnyit, s dörzsöljük el rajta, míg beivódik. A lábápolás első teendője, hogy megszüntessük a láb bőrének esetleges vörösségét, a bőrkéményedéseket, puhító krémekkel, pedikürözéssel, váltott, hideg-meleg lábfürdőkkel. Fürdéskor masszírozzuk lábszárunkat erős szálú kefével, mindig a lábfejnél kezdve, alulról felfelé, — ez fokozza á vérkeringést. Cipőnk, harisnyánk ne legyen szűk, túl feszes, mert ez is gátolja testünk jó vérellátását, a vér szabad áramlását Egy ruhából — több variáció Hogyan tisztítjuk 1 r f prr rr r * r i rr * rr\ a kavetozogepet a vizkotol Kozmetikai jó tanácsok Szóltunk a vallások és a babonák közös eredetéről. Az ember meg akarta ismerni a természetet, fiogy leigázhassa, és ebben a törekvésében szükségszerűen téves utakra került. Ma már birtokában vagyunk azoknak az eszi* zöknek, amelyekkel igaz tudást szerezhetünk a természetről, a babonák mégis tovább élnek. rT'!vr rejtett és nyílt form 3 ban — erről beszélünk a következőkben. II.mindenki babonás? Ha péntek 13-ra esik, ha tizenhármán ülünk az asztalnál, egymásra mosolygunk. Nem hiszünk benne, nevetségesnek tartjuk, hogy ez veszedelmes lehet, de azért mégis... A négylevelű lóhe rét eltesszük, nem szeretjük, lia fekete macska fut át előttünk az úton, viszont kéményseprővel találkozni, különösen pénteken, legalábbis nem árthat. .. Ha ennyiben maradunk, nincs is semmi baj. A baj ott kezdődik, ha mindezt — őseinkhez hason ióan — félelmek, szorongások vagy sorsdöntő elhatározások forrásának tekintjük. Ha hiszünk abban, hogy például bal lábbal felkelni, a tükröt összetörni, vagy a küszöbön megbotlani: baljós jel. Mert megtörténhetik, hogy a vakhit idéz fel szerencsétlenséget. Erre tanít a modern lélektan a jóslatokkal kapcsolatban is; ha valakinek például azt jövendölik, hogy erőszakos halál vár rá, és valóban így történik, akkor ez nem „a sors könyvében állt”, hanem maga az illető kereste a veszélyt. Régen ugyanis olyan erős volt a jóslatokba vetett hit, hogy sokan — tudatukon kívül — a beteljesülés irányába terelték az eseményeket. Az amulett, a fétis, a talizmán hajdan szerencsét hozó vagy bajt elhárító tárgyak voltak. Furcsa alakú kövek, gyökerek, kagylók, később faragott figurák töltötték be ezt a szerepet. Leszármazottaik a különféle kabala-mü- tyürkék, amelyeket sokan maguknál hordanak, vagy a gépkocsi ablakára függesztenek. Ezekre is azt mondhatjuk: nem ártalmasak, de végzetes jelentőséget modern ember nem tulajdoníthat nekik. A 7-es és a 9-es számot és szorzataikat ősidők óta szerencsésnek tartják, a 13-ast szerencsétlennek. A hiedelem tarthatatlanságát azok a lottózók bizonyíthatják, akik hétről-hétre ezeket játsszák meg és kombinálják — és esetleg éveken át két találatuk sincs. A számbabonák onnan erednek, hogy a dolgok mennyiségi viszonyai kezdettől fogva lenyűgözték az embert, természetfölötti erők működését látta bennük. Ha a misztikus, téves magyarázattól eltekintünk, a számviszonyok megfigyelése olyan hasznos tudományok kiindulópontja volt, mint amilyen a csillagászat vagy a geometria. Ismeretes, hogy a sportolók között sok a babonás versenyző. A győzni akarás felfokozott idegállapotával magyarázható, hogy a döntő összecsapásra kabala-tárgyakat1 visznek magukkal, és hisznek is bennük, noha a versenyre a legmodernebb tudományos módszerekkel, a testi és lélektani működések korszerű ismeretében készültek fel. Ez a kettősség többnyire nem vezet jóra. Kitér jedt vizsgálatok igazolják, hogy a sportolók babonás hiedelme nem ártalmatlan. Mert ha egyszer véletlenül beválik a kabala, ettől kezdve görcsösen ragaszkodnak hozzá, s ez csökkenti a teljesítményt Többé nem a maguk erejében, felkészültségében bíznak, hanem rajtuk kívül álló, mágikus hatásokban. Egyáltalán nem ártalmatlan a „halottlátók”, a „szellemidézők” és „boszorkányhívők” babonája. A Borsod megyei Putnok nagyközségben 1961- ben lepleztek el egy „halottlátó” asszonyt, akit néhány év alatt több ezer ember keresett fel. A fiatal nő már gyerekkorában sokat foglalkozott a szentek életével, különösen azokkal, akik látomásaikról voltak híresek. A környék babonás öregasszonyai, olvassuk az egykori tudósításban, segítették Jolán asszony „látnoki” képességének kifejlődését. Ez abban állt, hogy a gyászoló családtagoknak hírt adott az elhunytak túl- világi életéről, sorsáról. Zavaros, semmitmondó szavaiért pénzt fogadott el, emiatt meggyűlt a baja a hatóságokkal. Ilyenkor mindig rohamai támadtak. Végül kezelésre szorult és megállapították a diagnózist: hisztériás pszichopata (idegbeteg!). A Heves megyei Markazon 1967-ben keltett feltűnést-egy „szellemidéző” asszony. Szintén a „túlvilággal” keresett kapcsolatot, de mivel „közbenjárásáért” nem kért pénzt, nem indítottak ellene eljárást. A legfrissebb ilyen ügy, az ásotthalmi „boszorkány- per”, még mindannyiuk emlékezetében él. Csak néhány esetet említettünk, és hozzátehetjük: a babona különféle formái másutt is megtalálhatók napjainkban. „A középkori boszorkányság feléledt, rohamosan elterjedt és megszokottá vált Angliában” — írta 1965-ben a Daily Mirror című lap. A Vorwártsből pedig nemrégen arról értesültünk, hogy Nyu- gat-Németországban mintegy százezer nőt tart környezete „boszorkánynak”, tízezernél több „varázsló” működik az NSZK-ban, minden negyedik ember hisz a csillagjóslásban, és „minden tizedik életében komoly szerepet játszik a jövendőmondás valamelyik formája”. A látnokság és boszorkányhit a vallásos képzeletvilág része. De „virágkorukat” élik a tudományosság látszatával fellépő babonák. A legrégibb és talán legelterjedtebb az asztrológia, a csillagjóslás. Az asztrológia képtelenségét két tudományos tény bizonyítja. 1. A horoszkóp ma is hét égitest állására alapozza a jóslást, mint az asszírok és a babilóniaiak idejében, holott azóta még két bolygót fedeztek fel. (Mellékesen: ez az áltudomány csillagnak nevezi a bolygókat és a Holdat is, pedig naprendszerünk egyetlen csillaga a Nap és ennek a saját fényű égitestnek a hatása mellett még csupán a Holdé befolyásolja a földi folyamatokat, mint az időjárást, az ár-apály jelenségét, vagy az élőlények idegműködését. (2). Az ember „sorsára” semmi jelentőséggel sem bír a születés órája; a fogamzást követő percekben dől el a testmagasság, a haj és a szem színe, vagy a hajlam bizonyos betegségek iránt, s ezek a tulajdonságok sem „sorsdön- tőek” az ember értelméhez és a későbbi környezeti hatásokhoz viszonyítva. Az asztrológia: üzlet a hiszékenységgel. Éppen úgy, ahogy nyugaton üzlet a félelemmel a „sugárzást elhárító” készülékek tömege. Az emberek félnek a radioaktív sugárzástól, félnek az atomháborútól. Lelkiismeretlen szélhámosok pedig mutatós dobozokat árusítanak, belül drótok, elektromos alkatrészek zűrzavara látható, és azt állítják, hogy a szerkezet megvéd minden ártalomtól. Akik ezeket készítik és forgalomba hozzák, nem hisznek a „gépesített csodákban”, viszont sok pénzt keresnek vele. Gyen es István CA Jövő vasárnapi lapszámunkban folytatjuk)
