Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-01 / 124. szám
MAß proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP SZABOLCS-SZA TMÁR MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Rím Évfolyam, 124, szám ÄRA: I FORINT 1969. JUNIUS 1, VASÁRNAP Lapunk tartalmából* Akik sorsokat intéznek — érezzék magukénak a nép ügyét! (3. oldali Minőségi őrjáratunk: a tejről <5, oldali Városi vízgondok (5. oldal) Mai sportműsor (11. oldal) Fock Jenő hazaérkezett Ausztriából Bécs (MTI): Focli Jenő és a kíséretében lévő személyiségek szombaton reggel ellátogattak a bécsi magyar nagykövetségre, ahol találkoztak az osztrák főváros magyar kolóniájának tagjaival. A vendégeket Simó Jenő nagykövet üdvözölte. Fock Jenő, felesége és kísérete szombaton délelőtt utazott haza ötnapos ausztriai hivatalos látogatásáról Budapestre. A vendégek búcsúztatására a bécsi Nyugati pályaudvaron megjelent Josef Klaus kancellár és felesége, Platzer, a külügyminisztérium főtitkára, ott volt több szocialista ország bécsi diplomáciai képviseletének vezetője. Fock Jenő Josef Klaus kíséretében eltépett a felsorakozott díszőrség előtt, elhangzott, a magvar és az osztrák himnusz, a különvonat pontosan 11 óra- k'"' indult el Budapestre. A magyar kormányfő szómba ion délutpn visszaérkezett Budapest re. A miniszterelnök kíséretének tagjai voltak: di ■ Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Btfczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, d r. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, Kurtán Sándor, a Külügyminisztérium csoport- főnöke. dr Simó Jenő, a Magyar Népköztársaság béísi nagykövete. Rácz Pák a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője, dr. Ralidé Jenő, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője. Kovács Sándor, a Mi nisztertanács elnöke titkárságának vezetője és dr. Szatmári István, a Külügyminisztérium osztrák referense. Fock Jenő és kíséretének fogadására a Nyugati pályaudvaron megjelentek: Fehér Lajos és dr. Ájtai Miklós a Minisztertanács elnökhelyettesei. dr. Biró József külkeMegérkezésfe után Fock Jenő a pályaudvaron adott jö- vid nyilatkozatában egyebek között a következőket «mondotta : — Nagy várakozással indultunk el Ausztriába, hogy Klaus kancellár két évvel ezelőtti magyarországi látogatását viszonozzuk. Most a látogatás befejeztével azt mondhatom — és szívesen mondom —, hogy az ötnapos látogatás kellemes is volt, s úgy érzem, hasznos is. Természetesen a konkrét eredmények majd később mutatkoznak meg. Ez a látogatás — várakozásom szerint — mindenki előtt világossá teszi azt. hogy Ausztriával minden szempontból erősíteni, bővíteni kívánjuk kapcsolatainkat. — A nemzetközi kérdések között egyik legfontosabb téma — a tárgyalás időtartareskedelmi, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi, dr. Dimóny Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, továbbá a Minisztertanács titkársága és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Jelen volt az érkezésnél az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövetségének több képviselője. mát tekintve is — az európai biztonsági értekezlet kérdése volt. Emellett természetesen egyéb égető problémákat is megtárgyaltunk, így a vietnami helyzetet, a közel-keleti helyzetet. Az európai biztonság kérdésében a ,két kormánynak — úgy érzem — lényegében azonos az ^állás- pontja. Mindkét kormány szeretné, ha minél előbb létre jönne a kormányszintű taláikozó. Az is világos: mindkét kormány véleménve szerint szükséges, hogy ezért minden érdekelt ország cselekedjék is. Sokoldalúan készítsük elő, hogy eredményes kormányfői értekezlet jöhessen létre. A látogatás befejeztével Fock Jenő és Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese táviratban üdvözölte Klaus kancellárt és Waldheim külügyminisztert. 4 magyar kormányfő nyilatkozata Jelentés a földekről Virágzik a burgonya, munkában az öntözőgépek A határban sok munka torlódott egybe. Még tart a dohány, a télikáposzta, a karalábé palántázása, de már gyűjtik az első termést, az anyaszénát, megkezdték a silózást. kapálják a burgonyát, kukoricát és egyéb növényeket. Határjárásunk során — és néhány járási tanácson — a mezőgazddsági termelés hétvégi állapotáról kedvező tapasztalatokat gyűjtöttünk. Szűk négy hét és aratunk. Az őszi kalászosok a május közepén hullott csapadéktól szépen fejlődtek, s a virágzás után kövér szemeket érlel a búza, rozs és árpa. A nagy- kállói járás termésbecslői a tsz-ek várható búzatermés átlagát 15—16 mázsára mérték A kisvárdai járásban elsősorban a burgonya iránt érdeklődtünk. A korai ültetésű csi- ráshurnonya sok helyütt már virágzik. A nagy burgonyatermelő helyeken Mándckon. Kisvárdán. Pátrohán, június első napjaiban általános lesz á virágzás. Szép képet mutatnak almáskertjeink Is. A nyírbátori járásban — de így van ez megyeszerte — a negyedik—ötödik permetezésnél tartanak. Az alma már zöld dió nagyságú, de a várható termésekről eltérőek a Vélemények A.hol a május eleji légköri aszály erős volt, ott jelentős a károsodás, másutt gazdag termés következik. Aporligeten például a tavaly szedett két vagon helyett 16— 18 vagon alma szüretelésére készülnek. A-meleg újra nagy, szamóca-érlelő. A szamóca mindenütt gazdag terméssel hálálja a ráfordított munkát. Erre vall, hogy a nyírségi termelő- szövetkezetek értékesítő irodája hétfőtől nápi 20 mázsa zamatos gyümölcsöt szál lit Debrecenbe és az ország más területeire. A meleg azonban amennyire kedvez a gyümölcséréshez, annyi gondot okoz az egyéb növényeknek. Újra üzembe kell helyezni az öntöző gépeket. A nagyhalász! Petőfi Tsz hatáJúnius 11-én rendezik meg Nyíregyházán, a megyei tanács nagytermében a fiatal műszakiak és közgazdászok megyei tanácskozását. A tanácskozáson részt vesznek a Kiváló ifjú mérnök-, technikus- és közgazdász mozgalomba benevezett fiatalok, gazdasági és társadalmi vezetők. a legnagyobb üzemek KISZ-titkárai. A tanácskozáson Sándor József, a megyei tanács vb ipari rában öt öntözőgépet láttunk munka közben. Tiszakanyáron 50 hold növényzetét frissíti és táplálja a mesterséges eső. Öntözésre alkalmas -víz azonban nem mindenütt van. Ezért, a nagy dohánytermelő területeken — mint Bököny- ben is — a palántázás befejezéséhez lajtokban kénytelenek vizei szú—«Unj. Néhány közös gazdaságban az aratás előkészületei iránt is érdeklődtünk. A felkészülés' jó. A kombájnokat, rendaratókat. bálázógépeket mindenütt kijavították. Probléma jelenleg az alkatrészellátással sincs. (se) osztályának vezetője tart beszámolót a fiatal műszakiaknak megyénk üzemeinek tevékenységében játszott szerepéről. A két korreferátumot Balogh Irrtre záhonyi technikus és Tisza István nyírbátori mérnök tartja. Az előadásokat vita követi, majd a tanácskozás résztvevői interpellációs kérdéseket, in tézhetnek a megye vezetőihez. Fiatal műszakiak és közgazdászok megyei tanácskozása Egy évtizede talán, hogy olvastuk valahol: megérkezik egy óriási teherautó reggel, daruja letesz egy köteg elemet, három ember kiszáll a kocsiból, s négy óra alatt összeszerel egy házat. Hittük is, kételkedtünk is benne. Es ma? Érkeznek a házgyárakból az elemek: a kész szobák, konyhák, fürdőszobák. Az előre elkészített vasbetonvázba beillesztik őket a csavarokkal, azután jönnek a szerelők, a szakipariak — ahogy mostanában elnevezték őket — és kész a lakás. Hová tűnt a kőművesszakma? Pedig még élnek, s még jó néhányan alkotnak is azok, akik ezt a szakmát ismerték csupán. A vert falakat, a vályogot, a követ és a téglát. Vették a malteroskanalat, a va- kolót, a simítőt, rakták egyenként az anyagot. Milyen nagy ünnep volt, amikor hosszú hónapok munkája nyomán felkerült a tető helyére a virág, a feldíszített ág! S hová lett a Kossuth téren ácsorgó sok munkanélküli? Építünk — mindent és mindenütt. Nincs az országnak, a megyének, a városnak, a falunak olyan kis sarka, ahol ne állana a sok építőanyag, ne éreznénk a friss festékszagot, a fenyő illatát. Ahol ne látnánk az ezüstösen kígyózó darut, a dömpert, a betonkeverőt. S közben új fogalmakkal ismerkedünk és ú) elnevezésekkel. A földgyaluval, az exkavátorral, a dózerekkel. Az ember segítőtársaival. Ma ötezer szabolcsi embert ünnepelünk, munkáját dicsérjük. Megállnak a gépeik, s mi is megállunk egy pillanatra, hogy elmondhassuk: az ÉPÍTŐ nálunk már nem, régen nem kőműves.
