Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

Tjioax reso májö* fi: Ozv. Kiss Bertalanná kis- ari olvasónk ügyében a pa- nyolai tsz tájékoztatta szer­kesztőségünket. Olvasónk nem tulajdonosa, csupán ha­szonélvezője a tsz által hasz­nált földterületnek, tehát a levelében közölt összeg sem­miképpen nem illeti meg, csupán annak egy része. A bíróságtól nem kapott a tsz fizetési meghagyást a földjá­radékról, tehát először ezt kell igazolnia illetve tisztáz­nia a tsz-szel ahhoz, hogy megkaphassa a földjáradék­ból a részét. Botos Ferencné nyírkátai lakos családi pót­lékának megállapítását meg­sürgette a társadalombiztosí­tási megyei igazgatóság. Tóth Jánosnak Mátészalkán volt munkahelye kérésünkre visz- szamenőleg kimutatta, hogy mikor és milyen címen von­tak le bizonyos összeget a EGY ÚTSZAKASZ KIMARADT Az Északi Alközpontnál igen rossz állapotban van a Vasvári Pál utca toronyhá­zak előtti szakasza. A nagy gödrök miatt veszélyes a köz­lekedés. A körjáratban köz­lekedő autóbuszok kénytele­nek a járdára is felhajtani, hogy megelőzzék a bajt A buszvezetők ismerik a tere­pet, viszont akit váratlanul ér a „meglepetés”, annak könnyen törhet a járműve — teszi szóvá Albert Antal Nyír­egyháza, Északi krt. 6. sz. alatti lakos. ZÁHONYI ELLÁTÁS... Minden évben bizakodunk, hátha jobb lesz a záhonyi zöldségbolt áruellátása. Pri­mőrökből nagyon keveset ka­punk és főleg nem frisset. A szállítókocsi rendszeresen ké­sőn érkezik, legtöbb esetben délután. Sajnos, másik bolt vagy piac nincs, ahová a há­ziasszonyok elmehetnének. Népi ellenőr vagyok, meg­győződhettem. hogy a boll ellenőrzőkönyvébe több be­jegyzés is van a kései szállí­tásról. De ennek nem látszik meg az eredménye. .. — ol vastuk Pogorisky Tibor, Zá hony, Üj Élet utca 2. sz. alat­ti lakos leveléből. Szerkesztői üzenetek EGYÉVES JAVlTAS FELSZÁNTOTT BEKÖTŐ ÜT A Nyíregyházát környező tanyavilágban az összekötő utakon bonyolódik a forga­lom. Ezeken jáéunk munkába ki a földekre, és az autóbusz­hoz a tiszavasvári vagy a ti­szai öki útra mi is, a Szabad­ság-bokori Egyesült Erő Szak­szövetkezeti Csoport tagjai. Az utóbbi években sajnos, ez egyre nehezebb lesz. Ugyanis a Gyulatanyai Kísérleti Inté­zet már a negyedik összekö­tő utat zárta el. Most egysze­rűen felszántották azt a be­kötő utat, amelyik a tiszavas­vári és a tiszalöki országutat köti össze. Ezzel közel 300 hold szántóterületünk jármű­vel való megközelítése vált lehetetlenné, s a lakosság csak óriási kerülővel juthat el az autóbuszmegállóhoz — írja Beleznai Józsefné, a Sza­badság-bokori Egyesült Erő Szakszövetkezeti Csoport párttitkára. VILLANYÜGY Még az elmúlt évben kap­tunk biztató ígéretet, hogy villanyt kap Felsősima-Ve- rescsárda és a nagylaposi is­kola. A lakóházak legtöbbjé­ben a belső szerelési munká­kat ezért megkezdték. De hiába, nem kaptunk villanyt. Szeretnénk most már bizo­nyosat tudni — írja Gerhard János, felsősima-verescsárdai lakos. A járási tanács lervcso- portjától kapott tájékozta, ids szerint Felsösima-Ve- rcscsárda villamosítását a Nyíregyházi Városi Tanács, nak kell elvégeztetni. Ha a vezeték elkészül, a nagy-( cserkészi tanács a Nagyla­poson lévő iskolához szín. lén megépítteti a hálóza­tot. Tehát közös kooperá­cióval volna lehetséges megoldani a két települést érintő villamosítást. A A városi tanács illetékesei­től viszont megtudtuk, hogy ebben az évben semmiképp sem kerül sor a település villamosítására, mert ezt több százezer forintba ke­rülne, s erre már nincs fe­dezet, 1 „Az elmúlt év elején utol­sókként leptünk be Nyíregy­házán a KISZ 3. ütemű la­kásépítkezési akcióba. Úgy tá­jékozódtunk, hogy az utolsó, 11-es számú telket kapjuk (legalábbis így tudtuk de­cemberig), melyre egy négy­lakásos épületet építenek. Csak a helyszínrajz és a te­lekkönyvi szemle egyezteté­se során jöttünk rá, hogy már nem a 11-es, hanem az egyes számú telek a mienk. Hogy a csere szándékos volt-e, vagy véletlen, azt már ne­héz kibogozni. Nem is.okozna ez problémát, ha a telek megfelelő lenne. Ha mások kapták volna, most ők is kifo­gásolnák, jogosan.” A vitatott házhely a nyír­egyházi . KISZ-lakótelepen, a Honfoglalás és a Sóstói utca közölt, a Honfoglalás utcából nyíló zsákutca mentén van. Á néey család reSzére épülő emeletes lakásnak az alapját közben már lerakta a kivite­lező. Milyen kifogás is lehet egy telek ellen? A levélben is leírt panasz — melynek igazáról e sorok írója szemé, lyesen meggyőződött szin­te példája a felelőtlen terve­zésnek. a lelketlen, bürokra­tikus ügyintézésnek. Kezdhetjük mindjárt az­zal. hogy nyugati oldalról ezt ni lelket az utca szintjétől számítva egy, mintegy hat méter magas homokdomb határolja. A kisajátítás ha­tárán túl lakások vannak, amelyek a volt tulajdonosok otthonául szolgálnak. A vá­rosrendezési terv készítői úgy látszik megfeledkeztek er. ről. A kisajátításra kijelölt területre ugyanúgy tervezték az épületeket, mintha sík te­rep lenne. így aztán az a lehetetlen helyzet állt elő, hogy az épület nyugati oldala a tereprende­zés során egy emeletnyi ma­gas meredek homokfal köz­vetlen közelébe kerül. A la­za szerkezetű domb leomlását már csak rézsű kiképzésével, erős támfal megépítésével le­het elkerülni. Szükségszerű megépítése miatt már gyalo­gosan is nehezen lehetne megoldani a közlekedést, az emeleti lakásba és az udvar­ra. A kisajátított terület — ilyen elrendezéssel — tulaj, donképpen nem három, ha­nem csak két négylakásos ház felépítésére lett volna alkal­mas. A bejáratot elveszi a ré­zsű. Egy másik tervezői baklö­vés, hogy a zsákutca vége az egyes számú telken épülő háznak a közepéig sem ér el. Pedig a nyugati oldalon la­kóknak is ugyanúgy szüksé­gük lenne a bejárathoz csat­béréből. Reméljük, ez az összesítés már rhegnyugtatja olvasónkat. Hagymási János Tiszalökről a szovjet televí­zió műsorának közlését kér­te tőlünk. Már többször kí­sérleteztünk az előzetes ’mű­sorterv megszerzésével, most ismét megpróbáljuk. Az ered- /ményről lapunkból értesül­het olvasónk. Szikszai József lónyai olvasónk panaszának orvoslásához az illetékestől kértünk segítséget. Bízunk benne, hogy nemhiába. Je­néi Istvánnénak Besenyődre, Kéki Imrének Ópályiba, Kecskés Antalnak Tiszakere- csenybe, i/j. Kemenyiczki Jánosáénak Nyírparasznyára és Jursa Dezsőnének Rétköz- berencsre levélben küldtünk választ. Búd László csengeri olvasónk ügyében eljárunk, türelmét kérjük. HOVA VIGYÉK A VASAT? Örömmel olvastam a lapok­ban, hogy a hulladékvas-gyűj- tésével milyen sok devizát takarított meg az ország. Ezért furcsállom, hogy Nagykállóban nincs a MEH- nek átvevőhelye. így a lakos­ság, főként az úttörők nem tudják hol leadni az össze­gyűjtött ócskavasat. Nagy község a miénk, azt hiszem, hogy a népgazdaság szem­pontjából sem elhanyagolha­tó az itt elfekvő hulladék — írja Nagy Imre Nagykálló, Táncsics ü. 8-ból. NEHÉZ CSENGERBE JUTNI Csenger a járási székhe lyünk. Sokan járnak oda dol­gozni, ott van a járási taná­csunk, egészségügyi intézmé­nyeink és a gimnázium. Ha valami elintézni való dolgunk akad, az egy teljes napot vesz igénybe, mert csupán egy autóbuszjárat van. Ez Her- mánszegről hat órakor indul és este fél nyolckor érkezik vissza. Fehérgyarmat irányá­ba viszont öt járat is közleke­dik. Ezekből lehetne átirányí­tani a délutáni órákban leg­alább egy járatot — kéri Tol mács Józsefné Hermánszeg ről. lakozó közútra, mint keleti szomszédaiknak. Ámbár ezt lényegében — a már emlí­tett okok miatt — még gye­rekkocsival való közlekedés­re sem lehet használni. Hozzájárul még mindeh­hez, hogy a homokdomb te­tején ott éktelenkednek a volt tulajdonosok cseppet sem látványos melléképületei, deszkából készült illemhe­lyei. Ezek — ha az épület el. készül — közvetlenül az eme­leti ablakokkal egymagasság- ban 10 méteren belül lesz­nek. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen mesterségesen kiképzett „katlanban” télen a hó, nyáron pedig a hőség re­kedne meg. A szél a homok­dombot s annak minden szennyét-piszkát a ház abla­kaiba zúdítaná. Az új épület felé lejtő dombról a lezúdu ló eső Is minduntalan problé­mát okozna, mert még egy csatorna kiképzésére sem maradt hely. Az adaptáló tervező arra hivatkozik, hogy ők a kész városrehdezési terv alapján helyezték el így az épülete­ket. Javasoltak ugyan éssze­rűbb elrendezést, de a városi főépítész ragaszkodott az ere­deti elrendezési tervhez. Ma­radt tehát a fél ház utca és bajárat nélkül, amelynek ab­lakaiból a lakók csak homok. A múlt évben, július végén vásároltunk egy lengyei gyártmányú gáztűzhelyet a nyíregyházi Centrum Áru­házban. Szeptemberben be­kapcsolták, de még egy hóna­pig sem használhattuk, mert szivárgott a gáz a kapcsoló­gomboknál. A gázszolgáltató szerelője megjavította, de ezután is jelentkezett a hiba. Többszöri bejelentésre, sür­getésre végül ez év márciusá­ban elvitték a tűzhelyet a nyíregyházi kirendeltség ja­vítóműhelyébe. Azóta sem tudták megszerezni hozzá a szükséges alkatrészt. Lassan lejár a jótállási idő is, fizet­hetjük a javítást, nem elég, hogy lassan egy éve fekszik benne a pénzünk — pana­szolja ifj. Kerekes Józsefné Oros, Gábor Árón u. 20. sz. alatti lakos. A Tiszántúli Gázszol­gáltató és Szerelő Vállalat nyíregyházi kirendeltségén érdeklődtünk olvasónk tűz­helyének sorsáról. Való. ban igaz, hogy nehéz hoz­zájutni a lengyel tűzhelyek alkatrészeihez. De most si került beszerezniük a szük­séges csapokat, így még a héten megjavítva vissza­szállítják olvasónk lakásá­ra. KELL A BETONGYŰRŰ? Sok munkával és nagy költséggel alakították ki a szép parkot és a játszóteret Nyíregyházán, a Szamuely té­ren. Köszönet érte azoknak, akik ezen fáradoztak. Nem tudunk azonban hasonlóan szólni azokról, akik beton­gyűrűket szállíttattak a ját­szótérre! Ez azt hisszük ért­hető, hiszen naponta okoz­nak vele bosszúságot ne­künk, szülőknek. Gyerekeink a betongyűrűkön csúszkálnak, belebújnak, ruhájuk, cipőjük rongyolódik, de lehorzsolják térdüket, homlokukat is. Nem lehetünk mindig a nyomuk­ban. Minek szállították ide a betongyűrűket, ha nincs még szükség rájuk? — kérdezik a Szamuely tér környékén la­kó szülők. hegyet, támfalat láthatnak és egészségtelen levegőt szív­hatnak. A KÖJÁL-nál segítséget, ígértek, hogy az árnyékszék és at disznóól megszüntetésé­ről intézkednek. A városi ta­nács vb építési osztályán azt ajánlották, hogy az építtetők egyezzenek meg a volt tulaj, donossal. Vásároljanak még meg a maradék telekből any- nyit, hogy bejáratot kiképez­hessenek a lakásba és az udvarra. Vagy kérdezzék meg az adaptáló tervezőt; miért ilyen típusú épületet terve­zett? Az építkezést irányító mű­vezető azt mondja: ezt a tel­ket az építtetők helyében ő nem fogadta volna el. Az alapokat mégis lerakta. Az adaptáló is látta, hogy nem jó az épületek elhelyezése. Mégsem apellált kellő erély- lyel. A felelőtlen tervezés miatt az építtetőknek van éppen elég plusz kiadásuk. Még nincs eldöntve: ki szállítja el például a mintegy 400 köb­méter felesleges homokot és ki építi meg a domb túlsó ol­dalát megtartó támfalat? És így tovább. Számításuk sze. rint mindez legalább 20—30 ezer forint plusz kiadást je­lent. Látja a .laikus szeme is; másként lehetett és kellett volna az épületeket elhe­lyezni. De az épületek alapjai- it már lerakták. Maradt te­hát az egyetlen megoldás, a telek bővítése. Megvásárlá­sára az új honalapítók haj­landók is lennének, de a volt telektulajdonos megmaradt, telkéből eladni már nem haj­Polgári védelmi nagygyakorlat Júniusban Hajdú-Biharban polgári védelmi nagygyakor­lat lesz. Egyik fontos mozza­nata: Debrecen város néhány ezer lakosának kitelepítése. Egy feltételezett atomcsapás elől a III. kerület egy részét vonattal, gépkocsikkal és részben gyalogmenetben biz­tonságos helyre viszik. Men­tő és mentesítő gyakorlatot végeznek, mentőállomásokat állítanak fel a dohánygyár, a járműjavító, a gördülőcsap­ágygyár és a , ruhagyár terü­letén, — mondotta el egy riporter kérdéseire dr. Ács István, a Debreceni Városi Tanács VB elnöke. (Hajdúsági Munkás) Újfajta nyereségelosztás Igazságtalannak tartották a nyereségelosztás régi rendsze­rét a Cserkúti Mezőgazdasá­gi Gépjavító Vállalat munká­sai és vezetői. Ezért új rend­szert dolgoztak ki. A szak­tudás. a munkakörben vál­lalt felelősség, a munkakö­rülmények, az igénybevétel a mennyiségi teljesítés és a munkahelyi társadalmi akti­vitás különféle pontszamai­ból tevődik össze az a széles skálájú táblázat, amely sze­rint a dolgozók részesedne!c a nyereségből. (Dunántúli Napló) Rengeteg szénsav van A répcelaki robbanás és a következőkben jelentkező szénsavhiány figyelmeztet ar­ra, hogy nemcsak a Rába mentén van szénsavunk, ha­nem Pusztaföldváron, Rá- kóczifalván és Nagykőrösön is. Az elsőt az Orosházi Üveggyár használja és a jó szódavíznek való tiszta szén­savat kiereszti a levegőbe. A rákóczU’alvi lelőhelyre mag­nezitgyár épült, de mellette épülhetne szénsavgyár is. A nagykőrösi szénsav teljesen kárba megy. (Szolnok megyei Néplap) Légitámadás a cserebogarak ellen A Magasbakonyi Erdőgaz­daságban hektárnyi területe­ken rágták le a fák lombját a nagy számban rajzó cse­rebogarak. A Csopaki Nö­landó. Ehhez tanácsi segítség­re lenne szükségük. Nem tudni, hogy a rendezé­si terv, vagy az adaptálás helyszíni szemlével, avagy csak íróasztal mellett ké­szült. Tény az, hogy téved­ni lehet, de azt helyre is kell hozni. Ha másként nem, hát hatósági szinten, és nem a nagy kiadások miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő épít. tetők rovására. Vállaljanak most közvetítő szerepet és keressenek ésszerű megoldást azok, akik annak idején felü­letes munkát végeztek! Teljes mértékben egyet le­het érteni a levél befejező soraival: .... szerintünk a szocialista társadalomban ez nem engedhető meg. Lelket­len ügyintézésre enged kő. vetkeztetni az eset. S ennek kárát egész életünkben érez­hetjük, ha sürgősen, még az épület megépítése és átadása előtt nem intézkednek szá­munkra elfogadható módon az illetékesek”. Az új honfoglalók: Harasz­ti Béla, Kiss István, Haraszti Mihály és Tatár Tamás. Há­rom tanár és egy technikus. Családos emberek, akik az épület adaptálásáért súlyos ezreseket és a telek minden négyszögöléért 115 forintot fizettek. Egyenként több. mint 200 ezer forintba kerül .majd az új otthon. S méltán elvárják, hogy pénzükért — ha annak egy részét kölcsön is kapták az államtól — a le­hetőséghez mérten, a többi honfoglalókhoz hasonló el­lenértéket kapjanak. Tóth Árpád vényvédő Állomástól kértek segítséget. Még a gyakorlott növényvédőket is megdöbben­tette az eredmény: a vegy­szer súlyának tízszerese: 12 vagon cserebogár teste borí­totta kedd reggelre vtslagon az erdei talajt. (Napló — Veszprém megye) Tárgyalják a répcelaki pert Mint ismeretes, január i An rob­banás töztént a Répcelal i Szén- savg.várban. Kilenc haló, íja volt. Az Országos Bányaműs aki Fel­ügyelőség több szemé y cli^n bűnvádi feljelentést ja\ isolt. Az ügyészség most nyújtót a be a vádiratot a szombathelyi megyei bírósághoz T'z°i>egy személyt vá­dolnak haiá’t okozó gondatlan veszélyeztetéssel. Közülük ötöt a felrobbant tartályok gondatlan mozgatása, kettőt felületes üzem­be helyezési engedélyezésük miatt, négyet a vállalat hanyag vezetése miatt. (Vas Népe) Áthelyezik a Zu lát Az utóbbi 106 évből au­gusztusban csak 13-ban volt elegendő víz a Balatonban — mondotta Dégen Imre állam- titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. — Ezért szükségesnek látszik 27 kilo­méterről a D. árából idehoz­ni vizet. Szélesíteni kell a Siótv is, mert szűk medre mi­att nem lehet a tavaszi csa­padékot a Balatonban hagy­ni, egy másodszori esős idő­ben már sok lenne, s a szűk Sió nem tudná levezetni. A keszthelyi öböl eliszaposodá­sa ellen pedig át kell helyez­ni a Zala torkolatát. (Zalai Hírlap) Sikkasztó igazgató Tdncsc László, a szekszárdi TOVÁL (isz-közi építőipari talál­kozás) igazgatója ötvenezer fo­rint előleget vett fel téglára az építtetötőktől és elköltötte. Ügy akarta eltüntetni a nyomokat, hogy kitépett egy lapot a fő­könyvből és új főkönyvet akart nyitni. Ügyét május 15~én kezdi tárgyalni a szekszárdi járásbíró­ság. (Népújság) Víz egymillió holdra A Tiszalöki Duzzasztómű 15 éve készült el 400 mil­lióért. Azóta négymilliárd köbméter öntözővizet szolgál­tatott a Keleti és Nyugati fő­csatornán át Tiszántúlra és a Körösök völgyébe. Ezzel a vízzel több mint 850 000 hol­dat öntöztek, és több mint 100 000 holdnyi halastavat töltöttek fel vízzel. Közbén a zsilip kapuin átzúduló víz­zel az erőmű 523 millió kilo­wattóra energiát termelt. Ti­zenhárom éve megépült Zsi- lipkupuján 8600 zsilipezéssel 060 000 tonna terhet vittek át az uszályok. Hamarosan megépül a második tiszai vízilépcsö Kiskörénél. Mivel a Körösök völgyét már a kiskörei vízmű fogja ellátni, a Felső-Tisza vidékén a Ti­sza I, vagyis Tiszalök 60 000 holddal több területet tud ellátni öntözővízzel. (MTI) Mikor lop? Egy nyíregyházi olvasó di­jat nyert a vicepályázaton Kállay András volt megyei fúlevéltárosról szóló anekdo­tájával. aki rokonáról, Kál­lay Miklós miniszterelnökről azt mondta: „Nem vagyunk vele megelégedve. Azért küldtük fel, hogy éjjel-nap­pal lopjon, és csak nappal lop. De azért a szentkoronát eldughatnák előle.” (Magyarország) iAzomtcíli belépésre keres szövőátképzős női betaní­tott munkás munkakörbe jelentkezőket a HPS. So­roksári Gyára, Budapest, XX. Soroksár Marx Ká­roly u. 294. Albérletet biz­tosítunk költséghozzájáru­lással. Minden második szombat szabad szombat. (Bp. 2061) Panaszos levél nyomán Honfoglalás — a bürokrácia útvesztőjében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom