Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
W6§. rnSfus 1. KELÉT-MACYARORSZAö 9. eWa TUDOMÁNY — TECHNIKA kísérletek hallhatatlan hangokkal Gyógyulás fájdalom nélkül dalomérzést hoz létre. Különböző tablettákkal, injekciókkal műtét előtt emelik a féjdalominger küszöbét. Ha fél a beteg, a legkisebb külső ingereket is fájdalomnak érzi. amit különben észre sem venne, összerezzen az ín- jekcióstű látására, vagy fájdalomnak érzi, ha éteres vattával letörlik a kezét. A műtét nyugodt elvégzéséhez szükséges ellazultságot ezek. kel a gyógyszerekkel előkészítik. Vénába adják a rövid időre szóló gyors altatószérumot. azután egy hatásosabb altatógőzt lélegeztetnek be gépi berendezés segítségé, vei, amely az alvást a kívánt szintre mélyíti. Szinte minden reflexet kiküszöböl. Mű. tét közben fenntartják ezt az állapotot, bőségesen kielégítik a beteg oxigénigényét és elvonják a felesleges szén- savképződést. Magyar talál, mányú gyógyszer segítségével bármilyen hosszú és mély mesterséges altatásból néhány perc alatt fel lehet kelteni a beteget. Ébredés után semmiféle kellemetlen utóhatás sem marad. Az egyik legnagyobb gondot az érzéstelenítés tudományának a Szülés fájdalmainak csillapítása okozza. Ma már közismertek a lélektant felkészítések, hogy a szülő asszony tudatosan mint Képes enyhíteni a fájdalmát Amerikában gyak. ran altatás közben folytatják le a szülést. Magyarországon már gyártanak olyan gépi berendezést, amelynek segítségével saját maga enyhíthet fájdalmán a szülő asz. szony. Úgynevezett „kéjgáz” maszkot emel az arcához a görcsök idején, s a pillanatnyi agykéregtompítás segít. ségéVel elviselhetőbbé válnak a fájdalmak. Túlaltatás- ról szó sem lehet, mert az aléltság pillanatában reflex- szerűen elengedi a rugós gombot. Érzéstelenítés Az érzéstelenítés másik ismert módja az úgynevezett helyi érzéstelenítés. A Novo. kain és a Lidokain, úgy hat, hogy a fájdalomérző idegek végződéseit a felvevő pontoknál a kívánt időre megbénítják. Régen nagyobb megterhelést jelenteti sok esetben az altatás, mint maga a műtét. Sok öregembert éppen azért nem operállak meg. mert nem bírta volna az altatást. Mai ismereteink szerint minden életkorban, minden se- bészetileg gyógyítható beteg operálható, s ez nagyrészben az érzéstelenítés fejlődésének köszönhető. Az érzéstelenítés eszközei még korántsem érték el a maximális fokot. Állandóan új és új gépi berendezést konstruálnak, új és egyre tökéletesebb gyógyszereket kísérleteznek ki, hogy minél messzebbre űzzék az emberi, ségtől a fizikai fájdalmat. « Hátbőrükkel „Iáinak“ a vakok „Doktor úr, ugye nem fog fájni?” Naponta hangzik el, ki tudja hányszor ez a kérdés az orvosi rendelőkben. A válasz ma már egyre inkább az. hogy: „Nem”. Az orvos- tudomány ezernyi eszközzel, s különböző gyógyszerekkel rendelkezik, amelyek vagy teljesen kiküszöbölik. vagy minimálisra csökkentik a fájdalmat. Az orvostudományon belül önálló, független szakmává fejlődött az érzéstelenítés. Az érzéstelenítés lényege, hogy a beteg olyan állapotba kerüljön, hogy a rajta végzett orvosi beavatkozást ne érezze fájdalmasnak. 122 évvel ezelőtt, ami. kor felfedezték az étert, gőzének belélegeztetésével altatták el a műtétes betegeket. Ez a lehetőség hozta meg a fellendülést, helyesebben a sebészet forradalmát. Hiszen addig komolyabb műtétet egyáltalán nem tudtak végezni, a sebészet majdnem kizárólag végtagamputációk- ra szorítkozott. Testi, lelki altatás A betegségek általában fájdalommal járnak, a műté. ti beavatkozások mind. A fájdalomérzetet az agykéreg teszi tudatossá, ezért az érzéstelenítés ezt a szervet gátolja „munkájában”. Igazán modern fájdalomcsillapítás ma mór csak az altatás lehet. Téves felfogások élnek a köztudatban az altatásról. Sokan azt hiszik, hogy -még mindig Evipárinal altatnak, pedig ez a gyógyszer már régen a múlté. Az érzéstelenítés akkor korszerű, ha kombinálják a rendelkezésre álló eszközöket. A beteget szükség szerint már a műtét előtt előkészítik. Előtérbe került a pszichológiai ráhatás. Az érzéstelenítő szakorvos elma- gvarázza a betegnek a várható fájdalmat, de azt is elmondja, hogy milyen eljárással csillapítják, illetve szüntetik meg. A műtő mindenkiből különböző erősségű izgalmakat vált ki, s izgalmi állapotban fokozódik a fájdalomérzetre való reagálás. Alászóll az úgynevezett fáj- dalominger-küszöb. Ez a legkisebb erősségű fájdalomingert jelenti, ami tudatos fáj. A San Francisco-i Medical Center kísérleti termében meztelen felsőtestű vak páciens ül egy fogorvosi székben és diktálja, hogy mit észlel a tévé előtt fel s alá járó vonalzó mozgásából: „lefelé megy, megint le, most fel, le, fel, fel...” A kísérleti módszer, amely technikai részleteiben még kidolgozásra vár, lehetővé teszi a vakoknak, hogy a hátbőrükkel lássanak. Nem köznapi értelemben vett látásról van szó, de a látást pótló eljárások kö2ül ez mutatkozik a legjobbnak. A páciens hátára parányi tévékamerát szerelnek, amely a képeket elektromos impulzusokká változtatja. A szék támlájára erősített elektronikus készülék egy berendezés re vezeti az impulzusokat, r ezek adnak világosan megkülönböztethető doboló jele két a hátbőrön. Az inger pontosan követi a tárgy vagy a készülék mozgását. A vak kísérleti személyek aránylag rövid idő alatt meg tudták különböztetni a nyomtatott betűket úgy, hogy rövid szöveget el is olvashattak. KROKODILTOJÄSOK — KELTETŐBEN. Érdekes kísérletet végeztek Japánba,-, Az egyik állatkertben a Csendes-óceán Palau-szigetéről 20 krokodil tojást g.> iijtöttek be és keltetőgépbe helyezték. 33 nap múlva 7 kis krokodil bújt ki a tojásokból. A krokodilu sok feltehetően a Délkelet Ázsiában és az ottani szigeteken honos bordáskrokodil fajhoz tartóznak. (MTI Külföldi Képszolgálat) Természetes mii in iák A természetes módon mi- mifikálódott élőlények leg. ősibb képviselői borostyánkőbe zárva maradtak az utókorra. Ezek között csak kisebb rovarokat találhatunk, amelyeket rabul ejtett, beburkolt a kezdetben ragadós, majd később megkövesedett fenyőgyanta. Természetes úton konzerválódott emberi tetemre 1573-ban bukkantak először, az ausztriai Hallein sóbányában. Ugyanott 1616- ban még egy tetemet találtak, majd 1734-ben Hallstatt- ban egy harmadik is napvi. lágra került. Két és fél évez. reddel ezelőtt bányászat közben lepte meg őket a nagy sótartalmú vízbetörés, mely mumifikálódásukat is biztosította. Csaknem azonos korú természetes múmiákat Egyiptomban is felfedeztek, amelyek konzerválódását klimatikus tényezők, a kivételesen száraz, meleg és egyenletesen cirkuláló levegő tették lehe tővé. Több példa van rá. hogy mocsárba süllyedt holttestek is viszonylag ép ségben megmaradtak 1—2 év. ezreden keresztül. Só helyet cukor is biztosítja a konzerválódást. Jó példa erre Nagy Sándor make- dóniai király mézben konzer. vált teteme. Az ultrahangok segítségével végzett kutatások világszerte az érdeklődés középpontjában állnak. A fizikai és kémiai reakciók az ultrahang'érben a szokásostól eltérően zajlanak le, a szilárd testei; érdekes változásokat szenvednek, a halmazállapotváltozások meglepő eltéréseket mutatnak. E kísérletekhez az ultrahang-energia nagyfokú összpontosítására, koncentrálására van szükség. Szovjet tudósok fejlesztették ki a képen látható kisméretű ultrahang-koncentrátort, melynek fókuszában négyzetcentiméterenként 20—80 kilowattos teljesítményt lehet létrehozni. A kutatások tapasztalatai gyorsan közkinccsé válnak, részben ennek köszönhető, hogy pl. a távközlés, a finom- mechanika, a metallurgia, a vegyipar területén egyre újabb technológiai tökéletesítéseket hajtanak végre fi szakemberek az ultrahangok alkalmazásával. Felhőlakó élőlények a Vénuszon? Száguld célja felé a Vénusz 5 és 6, szovjet bolygóközi állomás; sima leszállásuk május közepére várható. Bizonyos, hogy sok új információ birtokába jut segítségükkel az ember, sok eddig ismeretlen jelenségre adnak választ. Az eddig, különféle mérésekkel. csillagászati megfi. gyelésekkel szerzett adatok alapján a kutatókat egyre jobban foglalkoztatja a kérdés: lehetnek-e élőlények a Vénuszon? A bolygók légköre fejlődésük egy szakaszában ciánhidrogént, metánt, hidrogént, ammóniát és széndioxidot tartalmaz. A földi légkörben ezek a vegyületek már nincsenek jelen. Kísérletek sokasága bizonyítja, hogy ezek, élőlények közreműködése nélkül, sugárzások, elektromos kisülések, hőmérséklet vagy pusztán állás hatására olyan vegyületekké — aminó- savakká, fehérjékké, cukrokká, nukleinsav-származékok- ká — alakulnak, amelyekből az élővilág épül fel, s ame. Ivekről korábban feltételezték, hogy csak életműködés eredményeképpen jöhetnek létre. Éppen az élet kialakulása következtében légkörünk két fő alkotórésze a nitrogén és az oxigén lett, az utóbbi fotoszintézis útján keletkezett. A Jupiteren még uralkodik az ammónia és a metán. A Vénuszon — a szovjet Vé. nusz—1 és az amerikai Mariner—5 mesterséges bolygók mérései szerint — a légkört túlnyomórészt széndioxid alkotja de — bár kis mennyiségben — már megjelent az oxigén is. Lehet, hogy v/. már élettevékenység eredménye? Az elméleti számítások azt mutatták, hogy a'Vénusz felszínén a hőmérséklet mintegy 300—400 Celsius-fok; s szovjet mesterséges bolygó talaiközelben 280 Celsius-fokot mért Ez eleve kizárja, hogy felszínén földi típusú élet legyen. A Vénuszt állandó fel hőtakaró borítja. Ebben a felhőtakaróban azonban már korántsincs olyan meleg: felső része jégkristályokból alsó része vízcseppekfcől áll. Az optikai vizsgálatok arra utalnak, hogy a jégkristályok számottevő szennyeződést zárnak magukba. A légkörnek ez a zónája, ahol a stabil íelhőréteg van, kb. 0,5—1 atmoszféra nyomású és —70 -----1-10 Celsius-fok hőmérsékletű, tehát földi típusú élet kialakulására már alkalmas lenne, ha az élőlények le nem esnének onnan a Vénusz felszínére. Éppen erre állított fel nagyon érdekes hipotézist két amerikai kutató. Szerintük a Vénusz felhőrétegében elképzelhető az ottani légkör fajsúlyával azonos fajsúlyú lények lebegése. Hiszen a vizi szervezetek legnagyobb része éppen az azonos fajsúly alapján lebeg a különböző vízmélységekben. A szerves anyagok fajsúlya természetesen lénye, gesen nagyobb, mint a Vénusz légköréé. Ez azonban kiegyenlíthető egy kisebb fajsúlyú anyaggal töltött hólyag segítségével,? mint azt a halak esetében, az úszóhólyag teszi. A kutatók kiszámi, tották, hogy ha a Vénusz felhőlakó élőlényeit olyan gömbnek képzeljük, amelyet egyetlen vékony hártya borít, és belsejében hidrogén van, akkor 4 cm átmérőjű szükséges ahhoz, hogy az ilyen lény a Vénusz-felhő „kellemes” szféráiban lebegjen. A hidrogént a lény fotoszintézissel termelheti vízből, erre a földi élőlények esetében is van példa (bíbor-baktériumok ) A feltételezés elkíozellv ő- nek látszik. A közvetlen mérések minden bizonnyal rövid edőn belül választ adnak arra is. hogy valóban léteznek-e ilyen felhőlakó lények? <H.) SIKERES TÜDŐ ÁTÜLTETÉS KUTYÁN, a sikeres opé- úeiót a „Gigán" nevű kutyán Moszkvában, a Központi Tu- jerkulózis Intézet egyik laboratóriumában végezték, amelynek munkatársai a belső szervek átültetésével foglalkoznak. a tudóskollektívának néhány év alatt sikerült megoldania egy sor bonyolult problémát. Az átültetett tüdővel a ■Cigan” kutya már több mint tíz hónapja él és egészségei. A tüdő átültetésével a kísérlet még nem ért véget. A laboratórium munkatársai most gondosan tanulmányozzák az üj szerv részvételét a szervezet életműködésében. Képünkön: a tüdőátültetés bonyolult műtétjét végző sebész sétára vezeti „Cigan”-t. (Fotó: N. Miftysv, aj?n>
