Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-09 / 104. szám

'4 oldal KELET-MAGYARORSZAC 1969. május #. Ballag már a vén diák... A Vasvári Pál Gimnáziumban a zenekar is emelte a ballagás színvonalát. A Kölcsey Gimnázium végzőseit űtravalóul látja el az intézet igazgatója. Közgazdasági technikum pénzügyi tagozat növendékei és a tanári kar. A leendő kertészek búcsúja a technikumtót Benczúrtól napjainkig Kiállítás a Megyei Művelődési Központ nagytermében Amikor a városi tanács vezetősége, a művelődési osztály az Idegenforgalmi Hivatal és a Megyei Műve­lődési Központ közös gondo­zásában olyan kiállítás be mutatását vette tervbe, mely hivatott a megye képzőmű­vészeti múltját és jelenét fel tárni, tiszteletreméltó fela datot vállalt. A tervet meg­valósulás követte. A művelődési ház nagyter­mében komoly, tartalmában nemes, impozáns seregszem­le fogadja az érdeklődőket. A megye képzőművészeti múltja Benczúr Gyulával kezdődik, aki bár Nyíregy­házán született, de mivel gyermekkorban elkerült a városból, s oda többé nem tért vissza, ott a festészet irá_ nyitója nem lehetett. Azzal azonban, hogy életművével nemcsak a magyar, de az eu­rópai festészet terén is a leg­jobbak közé emelkedett. a megye képzőművészeti je­lentőségét is emeli. A kiállí­tás az ő műveinek válogatott sorozatával kezdődik. Ehhez a 100 esztendő előtti művé­szeti tevékenységhez tarto­zik az arcképfestő Berky Ferenc és Ábrányi Lajos munkássága is. Ámos Imre. a tragikus sorsú festő miszti­kus életművének megértésé­hez tartozik gyermekkorának, az otthon emlékeit idéző at­moszférája. A képzőművészet területén nagyobb arányú mozgás a har­mincas években indult meg. 1931—34-ig a Rudnay-növen- dékek nyaranta a sóstói mű- yésztelepen fejlesztették tu­dásukat. Rudnay szellemi ve­zetője volt a telepnek, mert tanítványai távollétében is az ő festői felfogásának kö­vetői voltak. Koffán Károly, Czene Béla, Csáki Maro- nyák József, Boross Géza, Hikádi Erzsébet, Konecsni György fordultak meg több alkalommal itt. A telep lé­tezését az egykori múzeum­igazgatónak, a neves nép rajztudós Kiss Lajosnak kö­szönhette. aki Rudnay barát, ja lévén segített a szerve zésben. Megalakult a Benczúr-kör is. A Kossuth gimnázium rajztanára Tóth István és Berky Nándor szob rász Z. Szalay Pál festő a* alapító tagokhoz tartoznak. A fiatalok számára eszmél- tető indítást adó, lelkes te­vékenységüknek köszönhető a képzőművészet iránti ér­deklődés megindulása. Ta­nítványaik közé tartozik többek között Vincze Lajos is, aki sikerekben gazdag ki­állításaival úgyszólván a vi­lágot beutazta, s aki szívvel. lélekkel a megyéhez tartozó­nak vallja magát A második világháború után azonnal megindul a képzőművészeti tevékenység a megyében. 1946-ban meg­alakul a jelentőségében ki­magasló Bessenyei György Népművelési Főiskola, ahol a festészet és szobrászat je­les mesterei oktatják a fiata. lókat. Elsősorban Z. Szalay Pál, Berky Nándor, Boross Géza, Diószegi Balázs és az azóta külföldre távozott Ősz Dénes. Itt készült fel a ké­sőbbi feladatokra sok jeles megyei művész, olyanok, akik azóta másutt működnek és olyanok, akik visszatér­tek a megyébe, s ma is hűsé­ges kitartással munkálkod­nak a képzőművészet terüle­tén: Óvári László. Váci And­rás, Cs. Nagy András. Csiz­madia Zoltán, Soltész Albert. Berecz András, Huszár Ist­ván, Dániel Reinhold, Nagy Sándor, Tóth László és Pál Gyula. A nemrég tragikusan elhunyt Sipkay Barna szin­tén a Bessenyei-kör tagjai közé tartozott. A mai. me­gyei művészek közül meg kell emlékeznünk az újfehér­tói Koncz Zoltánról és a fia­talabb, fejlődőképes nemze­dékről, mely most átveszi a tanulságokat — Kerülő Fe­renc, Krutilla József, Margit, tai Jenő, Király Zoltán, Tő- key Péter —, szinte minden megyei tárlat szorgalmas ki. állítóiról. Megyei kapcsola­tai révén szerepel a kiállítá­son Batári László a külföld­re szakadt Tar L dó, Fied­ler Ferenc. A szobrászat kiemelkedő mestere, a fiatalok irányító­ja, az azóta Debrecenbe köl. tözött Berky Nándor. Az ő tanítványa volt Nagy Mihály, a sommás formák mestere. Az idősebb nemzedékhez ‘ar- tozik a karakterfejek ba- bazaltból. kőből alakított formázója Tar István, -Szat­mári Gyöngyi. Ligeti Erika, Bolgár Judit. Nagy Sándor és a szatmári születésű Kirchmajer Károly, az el­származottak — szeretettel küldték el műveiket, s öröm­mel szerepelnek a nagy közösségben. Múlt és jelen eredményei­vel együtt és egyszerre lát­hatók a kiállításon. Tanárok és tanítványok, magános egyéniségek és a közösség­ben fejlődők egymásnak nyújtják kezüket baráti kéz­fogásra. A hagyományok, le­szűrt tanulságok építő erővé válnak, s ez a láncolat fel­felé kell íveljen, hogy a be­ért munka kamatait a mai fiatalok okosan használják fel. A tárlat összegezése mindannak, amivel a me­gye az országos képzőművé­szeti eredményekhez hozzá­járult, s ez nem kevés. Örömmel üdvözöljük ezt a jelentős kezdeményezést, mely egyúttal a megye kul­turális életének számbavéte­lénél egy újabb „fehér folt” sok tanulságot, eredményt felmutató felszámolását is jelentette. Dr. Telepy Katalin, a Nemzeti Galéria tud. főmunkatársa" A közgazdasági technikum kereskedelmi tagozatán huszonkilencen ballagtak. A Kossuth szakközépis kola ünnepélyét még a futózá por sem rontotta el. (Hammel József felvéteted

Next

/
Oldalképek
Tartalom