Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

S rsftfe» (CFLPT-MAftYÄRORSZÄO 1999 május 3T Fock Jenő sajtókonferenciája Bécsben (Folytatás az 1. oldalról) azt tartom, hogy közelebb ke­rültünk egymáshoz, szemé­lyesen, jobban megismertük egymást. Több embert ismer* tünk itt meg Ausztriában, és nagyon sokról, alíikkel meg­ismerkedtem, az a vélemé­nyem, hogy őszintén tovább akarják ápolni és fejleszteni a két ország közötti kapcso­latokat. Nagy és komoly eredménynek tartom ezt, hi­szen az ilyen közvetlen em­beri kapcsolatok feltétlenül hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a két ország együttmű­ködése még eredményesebb legyen. A kormányelnök ezután osztrák, magyar, nyugatné­met, amerikai .és francia tu­dósítók kérdéseire válaszolt. Föck Jenő válaszaiban a kö­vetkezőket fejtette ki. — Igen sok lehetőséget lá­tok arra, hogy Ausztria és Magyarország között a gaz­dasági kapcsolatok megélén­küljenek. Az alumíniumipar vonatkozásában például a legutóbb számottevő üzletkö­tésekre került sor: egy tíz év­re szóló egyezmény alapján Magyarország évi 75 000 ton­na timföldet szállít Auszt­riának, összesen 50 millió dollár értékben. Néhány hét­tel ezelőtt írtak alá szerző­dést a Mohácsi Farostlemez- gyár, e közép-európai mére­tekben igen jelentős üzem, és az osztrák Funder-cég kö­zött, amelynek alapján a magyar üzem kapacitása osztrák berendezésekkel hoz­závetőleg megkétszereződik. Egy másik területen igen na­gyok a lehetőségek, de még sok tárgyalásra van szükség a tervek valóraváltásához. Ismeretes, hogy Magyaror­szág és Ausztria villamos- energia-rendszerét a közel­múltban összekötöttük egy­mással. Most a hivatalos kormánytárgyaláson meg­említettem: e közös vezeték kapacitását rövid időn belül hozzávetőleg duplájára lehet­ne növelni. Ez mindkét or­szág számára rjagyop elő-., nyös lenne; E kooperáció eredményéből kiindulva, ja-r vasöltuk, hogy ’ kössük össze más energiarendszerünket is, például a gáz- és az olajve­zetéket. Nemcsak egymástól vételezhetnénk, hanem időn­ként szállíthatnánk is egy­másnak gázt és olajai. Teg­napi vendéglátóink joggal neheztelnének, ha, nem em­lítenék még, hogy a Steyr- művekkel nagyon régóta van » magyar üzemeknek együtt­működésük és , jelenleg is folynak tárgyalások a koope­rációról a Setyer és több .magyar gyár között. A miniszterelnök emlékez­tetett rá, hogy az új magyar gazdasági mechanizmus alap­ján az üzemek közvetlen kapcsolatba kerülnek külföl­di partnereikkel is. A kor-, mánynak feladata inkább annak elősegítése, hogy a tárgyalások eredményesek le­gyenek.. Az új rendszerben a versennyel kell számolni, mint eddig. Régebben a kor­mányzatnak minálunk volt lehetősége, eszköze rá, hogy egy. üzemnek azt mondja, vásároljon Ausztriából. Ma ez a lehetőség alig van, az üzem onnan vásárol, ahol ol­csóbban, jobb minőségben, hosszabb hitéire kapja az árut. Ebben a vonatkozás­ban nem szabad türelmet lenkedni, ha a magyar üze­mek is hozzászoknak az új rendszerhez és az osztrák üzemek is észreveszik, hogy a kőrikurrencia, — főleg Nyugat-Németország részé­ről — erős, amikor egy ma­gyar üzlet megkötéséről van szó, változhat a helyzet. A két ország tudományos és kulturális kapcsolataival kapcsolatban kijelentette: ,.Én mindig örülök, ha egy régi keletű problémát meg tudunk oldani. Ezek közé tartozik a budapesti osztrák kulturális intézet kérdése. Soha nem szerettem az egy­oldalúságot a kölcsönös kap­csolatokban. Ez abból is adódik, hogy Bécsben van a Collegium Hungaricum, ame­lyet az imént látogattam még, míg az osztrák kor­mánynak még nincs hasonló intézménye Magyarorszá­gon. Most már a sok hely­színi javaslat után — höl épül­het fel ez az intézmény — úgy tűnik, az osztrák kor­mány elfogadta a neki leg­megfelelőbbét. A két ország közötti turistaforgalommal kapcsolatos kérdésről kije­lentette:'„Az utóbbi- időben nagyon sok könnyítést lép­tettünk életbe, a turistafor­galom megnövelése érdeké­ben, egyidejűleg osztrák részről is tettek a forgal­mat könnyítő lépéseket. Jól tudom, hogy további intéz­kedni valónk is van.” Az európai biztonsági kon­ferenciával kapcsolatos kér­désekre Fock Jenő kijelentet­te: „ittlétünk alatt adta át egyébként az osztrák kor­mány hivatalos válaszát a finn kormánynak, amely ugyanolyan pozitív, mint a magyar állásfoglalás. Mind­két kormánynak az a véle­ménye, hogy maguknak az európai országoknak kell eleget tenrüök, kik “vegyenek részt a tanácskozáson. Mind­két fél természetesnek tartja, hogy valamennyi európai or­szág kormánya vegyen részt. Mi a magunk részéről nem támasztunk semmiféle felté­telt, nincs kifogásunk az el­len sem; hogy Kanada és az Egyesült Államok azon az alapon (mert más alapon nem lehetne), hogy csapata­ik vannak Európában, ugyan­csak részt vegyenek a konfe­rencián. Ehhez kapcsolódva megjegyzem: az Egyesült Államok a szuverénitás fő bajnokának tartja magát, ugyanakkor ezzel összeegyez- téthetőnek tartja, hogy évek óta gyilkolja a vietnami né­pet. Ha ilyen előfeltételből kiindulva nem ülünk le ad­dig, amíg nem értünk egyet a szuverénitás fogalmával, akkor nagyon sokáig nem ülünk le a tárgyalóasztalhoz. — Mi egyébként a nyugati. észrevételek előtt (hogy tud­niillik a konferencia előké­szítése hosszabb időt igényel) tudtuk, hogy egy biztonsági konferenciát jól elő kell ké­szíteni. Ehhez az előkészület­hez szerintem legalább más­fél .éy, jjziiksé&ei-,-* (Ä2 osztrák kormánnyal folytatott., tárgyalásokon szó­ba kerüli az úgynevezett ki- lencek bizottsága az ENSZ- ben, amelynek Magyarország és Ausztria is tagja. Felme­rült a gondolat, hogy ezt . a klubot, amely, most már tíz tagból áll, talán, aktivizálni kellene a biztonsági kónfe- rencia érdekében. Nekem az volt a véleményem, hogy a kilencek bizottságát .az- ese­mények azóta kissé túlhalad tálc. A konferenciát kezdettől valámentiyi európai Ország­nak kellene előkészítenie, A magyar kormány hivatalosan még nem válaszolt a finn kezdeményezésre, de majd­nem hivatalos formának te­kinthető, hogy a Budapestről most távozó finn nagykövet­tel éppen Bécsbe utazásom előtt egy nappal találkoztam. Neki részletesen kifejtettem a magyar kormány egyetértő álláspontját. Fock Jenő hangoztatta: ha az NSZK teljes mértékben elismerné a Német Demokra­tikus Köztársaságnak, mini- önálló államnak a létét, s az­zal teljes értékű kapcsolatba lépne, akkor véleményem sze­rint a biztonsági konferencia munkájának mintegy egyhar- madát tulajdonképpen már elvégezték volna. „Én reál- politiküsnak tartom magam — mondotta — és nem hi­szem, hogy az NSZK kormá­nya ezt megértené a konfe­rencia előtt, egy-két éven be­lül. Ugyanakkor arról is meg vagyok győződve, hogy a kö­vetkező egy-két év magával hozza majd, hogy Irak és Kambodzsa után jó néhány más ország is elismeri az NDK-t s ez legalább is gon­dolkodásra készteti az NSZK vezetőit”-. A szocialista országok és az NSZK kapcsolataira vo­natkozó kérdésekre válaszol­va hangoztatta: „az, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya mikor lép diplomáciai kapcsolatra az NSZK-val, az nagymértékben az NSZK-tól, nem pedig a biztonsági kon­ferencia időpontjától függ, És ha másokat is meg akar­nak nevezni, akiktől függ, hogy az egyébként általunk kívánatosnak tartott diplomá­ciai kapcsolat létrejöjjön, akkor talán megnevezhetném az európai tőkés országokat. Amennyiben ezek e vonatko­zásban előbbre lépnek és tu­domásul vennék a Német De­mokratikus Köztársaság, a világ hetedik ipari hatalma létezését, vele diplomáciai kapcsolatra lépnének, ez megkönnyítené azt is, hogy Magyarország vagy más szo­cialista ország felvegye a dip­lomáciai kapcsolatot az NSZK-val”. Egy óíz\MI\: Mjságfró meg­kérdezte: meg tudná-e nevez­ni Fock Jenő azokat a csehszlovák kommunista ve­zetőket, akik tavaly augusz­tusban kérték a Varsói Szer­ződés csapatainak bevonulá­sát. A válasz így hangzott: „Ezt én inkább a csehszlo­vák vezetőkre bízóm, hogy ezt valamikor megmondják. Inkább azt' tenném hozzá, hogy meggyőződésem szerint igen sok csehszlovák vezető van, aki ugyan nem hívta a Varsói Szerződés országait, de ma már sajnálja, hogy nem hívta", A kormányfő egyébként megemlítette, hogy a ' jövő héten csehszlovákiai látogatásra utazik. Külpolitikai összefoglalónk # Európai biztonsági értekezlet i Terror Spanyol- és Görögországban # Itáliai feszültség # Nyugtalan La tin-Amerika Csütörtökén Härtling dán külügyminiszter a koppenhá­gai parlamentben kijelentet­te, a dán kormány pozitívan értékeli Finnország javasla­tát £s Dánia is aktívan részt kíván venni az értekezlet elő­készítésében. örvendetesen pozitív volt Härtling másik bejelentése is, miszerint az NDK állampolgárok dániai beutazásának jelenlegi korlá­tozásai már elavultak és azo­kat módosítani kell. Európa déli részéből nem számolhatunk be olyan pozi­tív eseményekről, mint ami­lyenekről imént az öreg föld­rész északi felével kapcsolat­ban szóltunk. A fasiszta Spa­nyolországban — jóllehet nemrég feloldották a szük­ségállapotot — ismét fokozó­dott a terror, erősödött a fa- langista rendszer nyomása és elnyomása, amit egy újabb ítélet bizonyít. Nyolc évi bör­tönre ítélték Julian Aristát, a spanyolországi szakszerve­zetek egyik vezetőjét. Állandó a nyugtalanság Dél-Európa centrumában, Olaszországban is. Jelentős parasztmegmozdulások szín­helye volt ismét Dél-Olaszor­szág szegénységtől sújtott vi­déke, s a tüntetéseket csak kemény rendőri intézkedések­kel tudta .leszerelni a kor­mány. Olaszországban hóna­pok óta feszült a politikai helyzet, nem utolsósorban az egyre ijesztőbb különbség miatt, amely a prosperáló északi és a nyomorgó déli ré­szek között fennáll. Emellett erősödik a neofasiszták — egyre inkább puccskísérlet- szagú — aktivitása. A görög kormány hivatalo­san is beismerte a katona­tisztek csoportjának a napok­ban történt letartóztatását, egy részük deportálását. Pe­dig ezek igazán nem balolda­li elemek voltak, csupán a királyt akarták volna vissza­hozni. Dehát a mindinkább szélsőjobbra csúszó fasiszta rezsim már a mérsékelt jobb­oldalt is ellenségének tekin­ti. A terror fokozódása elle­nére sem lanyhul az ellenál­lás. Papadopulosz miniszter- elnök szaloniki látogatásának előestéjén például négy po­kolgép robbant a kikötővá­rosban. Végül beszámolunk néhány szóban a nyugtalan latin* les­or­amerikai helyzettől, A több latin-amerikai szégban Nixon külün- megbízottjának, Rockefel­lernek latin-amerikai kör­utazása kavarta fel a kedé-* lyeket: a New York-i kor­mányzót eddig mindenütt komoly Amerika-ellenes tün­tetésekkel fogadta a lakosság egy jelentős része. Argentíná­ban pedig belpolitikai válság körvonalai rajzolódnak ki. A szakszervezetek általános sztrájkot hirdettek, Ongania fasisztaízű diktatórikus rend­szere elleni tiltakozásul és ennek kapcsán Buenos Aires­ben, Cordobában, és más vá­rosokban rendkívül heves összecsapásokra került sor á rendőrség és a tömeg között A Pakisztánban tartózkodó Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök pénteken Jah- jan Khan pakisztáni elnök tár­saságában megtekintette Is- lamabadot, Pakisztán új fővá­rosát, amelynek építését mindössze 8 évvel ezelőtt kezdték el. Este a pakisztáni államfő Rawalpindiben va­csorát adott Koszigin niszterelnök tiszteletére. mi­Az Elnöki Tanács ülése / A népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács módo­sította a felsőoktatási intéz­ményekről szóló töfvényere- jű rendeletét. Dr, Molnár Imrét, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökhelyet,teséV’ér, megvá­lasztotta. Az Elnöki Tanácsa KNEB hét tagját — érdemeik elismerése mellett — felmen­tette tisztségükből; a KNEB tagjává megválasztotta: dr. Páies Gyulát, Révész Gézát, Barabás Miklóst, Horváth Lajost, dr. Jókai Lorándöt. Padányi Mihályt, és Tamás Lászlót. Az Elnöki Tanács dr. Gu- lácsi Józsefet a Legfelsőbb Bírósághoz bíróvá kinevezte. Az Elnöki Tanács a Mi­nisztertanács javaslata alap­ján az érdekelt tanácsok vé­leményének figyelembe véte­lével, 22 község egyesítését, valamint 454 községből 150 községi közös tanács alakítá­sát rendelte el. Az Elnöki Tanács egyéni kegyelmi ügyeket és egyéb folyamatban lévő ügyeket tár­gyait. u ,, ioí ★ “ A szocialista társadalom építésé során végbemenő vál­tozások, a felsőoktatási intéz­mények munkájának fejlődé­se lehetővé teszi, hogy az egyetemek és főiskolák veze­tésében szélesítsük, tovább­fejlesszük a szocialista de­mokratikus módszereket. Az új tvr. az utóbbi évek ked­vező tapasztalataié építve nagyobb önállósággal és fe­lelősséggel ruházza fel az oktatás tartalmi kérdéseinek kidolgozásában, a gazdálko­dásban és a szervező mun­kában az egyetemek és főis­kolák vezetőit. Arkagyij Veiner — Georgij Velner: sAtyotnczás itwqániiqybeH Fordította: Kassai Ferenc 12, Az inspektor elnevette ma­gát: —Jól van, jól van. Ponto­san ilyesfajta történetet me­sélt nekem Alekszandr Vis- nyevszkij, a nagy színész, ha jól emlékszem 1920-ban ... Lásson munkához. Tyihonov leemelt néhány dossziét. Bukova Jelena Nyikolajev- na. Született 1932-ben. Főis­kolát végzett. Másolat a dip­lomáról. Kilencsoros jellem­zés. önéletrajz, ugyancsak néhány sorban. „Istenemre mondom, egy varrógéphez részletesebb leírást mellékel­nek, Abban legalább benne van, mire jó a gép, s mire nem jó!” — zsörtölődött ma­gában Tyihonov, majd visz- szatért az önéletrajzhoz. Sza­bályos, kidolgozott kézírással íródott, nyilván minden siet­ség nélkül. De Íme, egy má­sik papírlap Bukova szabad­ságkérelmével. A kapkodás látható jelei: kusza betűk, befejezetlen szavak. A sörök azonban itt is iskolásán egyenletesek. Pankova Z.F. Zinaida Fjo- dörovna, született 1931-ben. önéletrajz: iskoláit befejez­te ekkor és ekkor, a színhá­zi stúdióba felvételt nyert ekkor és ekkor. Fegyelmi ügye nem volt. A nemzetkö­zi nőnap alkalmából dicséret­ben részesült. Szabadságké­relmek, munkakönyv, semmi egyéb. .. Bukova legjobb ba­rátnője. Sztavickij beszámo­lója szerint igen közelről érintette barátnője válópere. Az önéletrajzban persze nem esik szó minderről. Nem is eshet. Hegyes, szálkás betűk. Szépírásból biztos nem állt kitűnőre az iskolában. „M” vagy „N”? Nem lehet meg­különböztetni, teljesen egy­formák. Álljunk csak meg egy pillanatra. Valahonnan ismerősek ezek a nagy kezdő­betűk, ezek az „M”-hez ha­sonló, „N”-ek, ezek az „N”- hez hasonló „M”-ek. Tyihonov félretette a dosz- sziét, a látszat kedvéért még néhány kartotékot átlapozott, aztán megkérdezte: — Meg tudná mondani, mikor jön be Pankova? — Pankova pillanatnyilag nincs Moszkvában. Idős édes­anyja él Leningrádban, nem­rég súlyos beteg lett, és Pan­kova fizetés nélküli szabadsá­got vett ki, hogy megláto­gathassa. Holnap már itthon lesz. — És mikor utazott el? — Hétfőn este, vagy kedd reggel. Nem tudom pontosan. Váratlan értesítést kapott édesanyja betegségéről, tele­fonon beszélte meg a sza­badságát Koloszkov rendező­vel. — Köszönöm. Pankova ön­életrajzát, és ezt a feljegyzé­sét, ha megengedi, magam­mal vinném. ... Itt valami félreértés van — idegeskedett Kolosz­kov. A fiatal rendező rövid­re nyírt frizurát viselt. Zina hétfő óta nincs Moszk­vában, az édesanyja beteg... — Öntől kért szabadságot? — Igen. Este tíz felé hí­vott fél, nagyon izgatottan. Az édesanyja rosszul volt, Zina azonnal el akart utazni. Péntekig kért szabadságot. — Tehát... — Holnap délre feltétlenül itt kell lennie, életbe vágóan fontos próbánk lesz. A színházból Tyihonov Pankova lakására sietett. Az ajtót tekintélyes, csizmás fér­fi nyitottá ki: — Zinaida Fjo- dörovna nincs itthon. — El­utazott, mondta merengően, miközben a mellényét gom bolgatta. — Ismerőse? — Távoli ismerőse vagyok. Régen elutazott már? — Elég régén. Három-négy napja. — Három-négy? — Megmondhatom egész pontosan. Vasárnap szóltam neki, hogy töltse ki a gázmű­vek kérdőívét. Azt mondja: „Rendben van, Pável Kuz- mics, estére odaadom”. Né­zem, este nincs sehol. Színé­szek! Hétfőn a televíziónál ülök, egyszercsak hallom, be­csapódik az ajtaja. Belépek hozzá, a díványon ül, csoma­gol. Mondom neki: „Elutazol, Zinocska? Ml van a kérdőív­vel?” A fejéhez kap: „Jaj, elfelejtettem a nagy zűrza varban, majd otthagyom az asztalon”. Vidéki turnéra, vagy mire utazott, szombat­ra ígérte, hogy megjön. — Hogy-hogy? Fogta ma­gát és éjfélkor elrobogott? — ámuldozott udvariasan Tyihonov. — Nem volt még éjfél, ti­zenegy lehetett, akkor feje­ződött be a tévéműsor. (Folytatjuk) Az új tvr. továbbfejleszti a minisztériumok és az egye­temek közötti kapcsolatot. A minisztériumok elvi irányító munkájának erősítése mellett a vezetés korábbi módszerei­vel szemben fokozottan elő­térbe kerül tervező, koordi­náló és ellenőrző tevékenysé­gük. A1-” r- felsőoktatási intézmé­nyek önállóságának növelésé­vel az egyszemélyi vezetés rendszerét új típusú, osztott jellegű vezetés váltja fel; a kollektív munkát icéövlő, alapvető kérdésekben az egye­tem testületi szervei döntési jogot kapnak. Különböző be­osztású oktatók, nem oktatói beosztású dolgozók és az ifjú­ság képviselői demokratikus választás útján kerülnek a vezető testületekbe. A rektor munkájának tá­mogatására az egyetem veze­tésével összefüggő, főként igazgatási tevékenység meg­javítása érdekében a tvr. fő­titkári munkakör létesítését teszi lehetővé. A hallgatók szerepe is nö­vekszik az egyetemi életben: javaslattevő, véleményező és néhány kérdésben döntési jogot és ezzel együttjáró fe­lelősséget kapnak. Képviselő­ik útján, akik helyet foglal­nak az egyetem vezető testü­leti szerveiben, hatékonyan közreműködhetnek a hallga­tói közösségek irányításában, az Ifjúság érdekvédelmében, általában minden, az egye­tem életével, tevékenységével összefüggő kérdés megoldá­sában. Az új tvr. megerősíti a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség egyetemi szer­vezeteinek súlyát, növeli sze­repét. Az új jogszabály — össz­hangban a társadalmunkban végbemenő demokratizálódási folyamattal — az egyetemek önállóságának és felelősségé­nek növelésével a demokratiz­mus elmélyítésével, jelentős szervezeti és strukturális vál­tozásokkal megteremti az egyetemi munka korszerűsíté­sének lehetőségeit. * A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottságnak az Elnöki Ta­nács ülésén megválasztott el­nökhelyettese és új tagjai pénteken délután az Ország-, házban Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke előtt es­küt tettek. Az eskütételnél jelen volt Cseterkí Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Dabrónakí Gyula államtit­kár, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom