Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-30 / 122. szám
"IÁG NtöUTÁRjAJ, EGYESÜU^TiKI AZ MSZMP SZaBOLCS-SZA TMAR MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM ÄRA 80 FILLÉR 1969. MÁJUS 30, PÉNTEK LAPUN* TAWTAT.lfAsóLI Ötvenöt falu kenyeréért (5. oldali Közömbösek a fiatalok? (3. oldal) A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal» Bajnoki labdarúgómérkőzésekről jelentjük (7. oldal) Biszku Béla Nyíregyházán A Központi Bizottság titkára nagyaktíva értekezleten beszélt az időszerű politikai kérdésekről Feck Jeni Csehszlovákiába utazik Fock Jenő. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Oldrich Cernik- nek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására június 3-án néhány napos baráti látogatásra Csehszlovákiába átázik. Fock Jenő látogatása Steyerben Nyíregyházára látogatott Biszku Béla elv társ, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Május 29-én, délelőtt a megyei pártbizottság székházában a megye és a város vezetői tájékoztatták Szabolcs-Szatmár gazdasági, politikai és kulturális fejlődéséről, eredményeiről, a problémákról. Ezután a megye és a város vezetőinek társaságában Biszku elvtárs Sóstóra látogatott, megtekintette a strandot, a KISZ- tábort. Délután megyei pártaktíva- ülést rendeztek Nyíregyházán, a Krúdy tiimszinházban. Az ülés elnökségében helyet foglalt Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyíregyháza országgyűlési képviselője. Orosz Ferenc, a rne- gvei pártbizottság első titkára. dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke. Gombás Sándor, a megyei párt- bizottság titkára. Murczkó Károly, a városi pártbizottság első titkára és Bíró László, a városi tanács vb elnöke. Ott volt Tóth József, a Központi Bizottság munkatársa. Orosz Ferenc elvtárs köszöntötte az aktívaülés hét- száz résztvevőjét, majd Biszku Béla elvtárs adott tájékoztatót időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Előtérben a belpolitikai kérdések Biszku elvtárs bevezetőben hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben hazánk közvéleményének érdeklődése elsősorban a belpolitikai, gazdasági kérdésekre terelődött. A Központi Bizottság sok kérdést kapott a gazdaságirányítás új rendszere, a közélet, az ideológia területéről. A belpolitikai helyzet lényeges momentumai, összefüggései közé tartozik, hogy országunkban a politikai hatalom szilárd. A munkáshatalom politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség állandóan fejlődik, erősödik. Politikánk a munkásosztály érdekeinek megfelelő n pfrontpolitika. Mind a gazdaság, mind az ideológia terén sikeresen halad a IX. kongresszus határozatainak végrehajtása. A párt és a kormány sikerrel tevékenykedik a béke fennmaradá- s irt. a szocialista országok együttműködésének erősítéséért, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének szilárdításáért. Ami belpolitikai helyzetünket illeti: nagyok az eredmények, de egy fejlődő szocialista ország erősítésén dolgozó népnek mindig akadnak gondjai. Ezek azonban meg- . oldható és megoldódó gondok. Miért kerültek előtérbe a gazdaság, az életszínvonal, az ideológia kérdései? Erre a válasz: az igények gyorsabban nőnek, mint ahogy azok kielégítését biztosítani tudjuk. Másrészt találkozunk olyan jelenséggel, hogy nem intéződnek el gyorsan, viszonylag könnyen elintézhető dolgok. Ka a tanácsi, üzemi, vállalati vezetők bizonyos része a problémákra nehezen, vagy csak immel-ámmal reagál, ez természetesen nem találkozik a munkások egyetértésével. — Mi jellemzi a gazdasági helyzetet? Hadd soroljak fel néhány adatot, amely e téma jobb megismeréséhez elkerülhetetlen. Gazdaságunk az ötéves terv első három esztendejében — 1906 és 1968 között — jól fejlődött. A nemzeti jövedelem 23—24 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben. E tekintetben elértük az 1970- re előirányzott szintet. Ipari termelésünk 23—24, építőipari termelésünk 34 százalékkal növekedett, s ezzel jelentősen meghaladta az időarányos tervezetet. A mezőgazdasági termelés 13 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző öt év átlagában, s jelentősen megközelítettük az 1970-re tervezett termelési előirányzatot. A reálbér és a termelékenység A termelés növekedésében a tervezettnél lényegesen nagyobb szerepet játszott a foglalkoztatottak számának növekedése, s kevésbé a munka termelékenységének emelkedése A lakosság pénzbevételeinek reálértékét befolyásolták a változó fogyasztói árak. Ennek ellenére lakosságunk fogyasztása 1966 és 68 között évi 5, összesen 17 százalékkal növekedett, ami ugyancsak számottevően magasabb a tervezettnél. Ezekben az években nagyon fontos szociálpolitikai intézkedéseket tettünk. Figyelemre méltó ezek között, hogy bevezettük a gyermek- gondozási segélyt. Amikor e segély lehetőségét az illetékes szervek kidolgozták, arra számítottak, hogy mintegy 70 ezren fogják igénybe venni a jogosultak közül. Jelenleg a segélyre jogosultak több mint 80 százaléka él ezzel a lehetőséggel, ami 103 ezer igénybe vevőt jelent. 1968-ban a nyugdíjasok száma 1 millió 300 ezer volt. Kilenc százalékkal fordítottunk többet nyugdíjra, mint 1967-ben. Ezek is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy- az össztársadalmi bizto- sitási juttatások két év alatt 2 milliárd forinttal növekedtek. Az egy főre jutó reáljövedelem 14—15 százalékos, az egy keresőre jutó reálbér 9—10 százalékos emelését terveztük öt év alatt. Ezzel szemben a reáljövedelmet 19, az egy keresőre jutó reálbért 8 százalékra teljesitettük eddig. Milyen hatása van ennek a ténynek? Bizonyos munkásrétegeknél jelentősen, másoknál alig, s egyes rétegeknél nem emelkedett a reálbér. De ösz- szességében az életszínvonal stabil, s a jövedelmek mindig együtt tartottak az árakkal. Az életszínvonal tehát jó úton halad. De vannak egészségtelen jelenségek, amelyek ellen fel kell lépnünk, mert a munkásosztály érdekeivel ellentétesek. Hadd említsek ezek közül egv igen lényegeset. Jelenleg Magyarországon 1 millió a csökkent munkaidőben dolgozók száma. Év végére elérjük. 1-°gy már 1,9 millióan fovrak 44 órás munkahétben dolgozni. Ezt az in tézkedit arra alapoztuk, hogy közben nem csökken, hanem jelentősen nő a termelékenység, a kevesebb munkaóra idején szilárdul a fegyelem. Ennek ellenére nem kevés olyan esettel találkozunk a munkahelyeken, hogy a termelési előírásokat teljesítik ugyan, de a termelékenységgel már baj van. Itt természetesen szigorítani kell a feltételeket. Határozottabb üzemi vezetést Jól tudjuk, hogy az ország csak abból képes adni dolgozóinak, amit megtermel. Ha tehát életszínvonalunkat emelni akarjuk, ehhez be kell tartani az állami fegyelmet, javítani kell a munkafegyelmet. Ezek is a magasabb életszínvonal velejárói. Sebaj nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy különféle megpótolt szabadnapokat adjunk és havonta 8—10 napig pihentessük a drága termelő berendezéseket. Ez félreértése a gazdaságirányítás új rendszerének, ennek következményeit nem lehet az új mechanizmus nyakába varrni. Biszku Béla elvtárs rámutatott, hogy régebben két érdeket ismertünk; az össztársadalmi és az egyéni érdeket. Most jelentkezett a csoport, a vállalati érdek is. De ez nem mehet a népgazdaság rovására, mert a termelékenység emelkedése, a munkaidő jó kihasználása nélkül az életszínvonalról szóló vita nem más, mint üres fecsegés. Tehát éppen a munkásosztály érdeke követel határozottabb politikai és szakmai vezetést. Harmadik ötéves tervünk teljesítésével várható, hogy a nemzeti jövedelem a tervezett 24 százé'% helyett 38 százalékkal lesz magasabb, mint 1965-ben. Ehhez viszont (Folytatás a Z. oldalon) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságártak első titkára csütörtökön ellátogatott az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemre, ahol a rektori tanács, az egyetemi párt-végrehajtóbizottság tagjaival, a KISZ és a szakszei'vezeti szervek vezetőivel, a professzori kar képviselőivel találkozott. Nagy Károly rektor, az egyetem munkájáról, feladatairól, egyes problémáiról, Kirschner Béla, az egyetem pártbizottságának titkára, a pártszervezetek tevékenységéről tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát. A tanácskozáson elhangzottakra válaszolva Kádár János a Bécs (MTI): Fock Jenő kormányelnok és a kíséretében levő személyiségek csütörtökön a felső- ausztriai Steyer-be látogattak, a Steyer Daimler—-Puch Müvekbe. A vendégeket elkísérte Mitterer kereskedelmi és pénzügyi miniszter, valamint Gleissner felső-ausztriai tartományi főnök. Roesche, az összesen 16 ezer dolgozót foglalkoztató és közvetetten az osztrák állam tulajdonában levő konszern vezérigazgatója üdvözölte a vendégeket. Emlékeztetett rá, hogy a gyárat már az első világháború előtti idők óta szoros szálak fűzik Magyarországhoz. A második világháború után egy 1948-ban kötött szerződés alapján a Steyer-szabadalom alapján készült a legtöbb magyar tehergépkocsi-motor, majd az utóbbi két évben minden korábbinál szélesebb együttműködés alapjait vetették meg. A kooperációs szerződés értelmében elkészültek az első közös termékek, amelyeket be is mutattak a magyar kormányfőnek; a Steyerben gyártott alvázra a budapesti Ikarus kaA Magyar Vöröskereszt harmadik kongresszusa csütörtökön a MÉMOSZ székházában megkezdte tanácskozását. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett Ácséi György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Óvári Miklós, a Központi Bizottság osztályvezetője, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, valamint a társadalmi és tömeg- szervezetek több képviselője. A kongresszus mintegy 400 nemzetközi élet, a gazdaság, a tudománypolitika, a szakemberképzés, az ifjúsági mozgalom egyes kérdéseiről szólt, délután részt vett és beszédet mondott az egyetem ifjúságának a gólyavárban tartott nagygyűlésen. A megelőző napon, szerdán délután Kádár János ellátogatott. az egyetem Eötvös József Kollégiumába. Dr. Tóth Gábor igazgató az intézmény történetéről, munkájáról, s az ezzel kapcsolatos további elképzelésekről tájékoztatta a vendégeket. Ezt kiegészítették kollégiumi diákveze- tök, diákbizottsági tagok felszólalásai. Kádár János ezt követően megtekintette az intézmény könyvtárát, több larosszériájával készült autóbusz. Megtekintették a Vörös Csillag Traktorgyár Steyer-mo- torral felszerelt négykerék- meghajtású, 1100 lóerős traktorát és az ugyancsak kooperációban gyártott önműködő mezőgazdasági rakodót. A gyárlátogatásnál osztrák részről az együttműködés, a munkamegosztás újabb konkrét terveit vetették fel a járműgyártásban. A javaslatokat magyar részről tanulmányozni fogják. A Steyer-művek vezérigazgatósága rövid városnézés után ebédet adott Fock Jenő és kísérete tiszteletére, amelyen az üzemben gyártott vadász- fegyverrel ajándékozták meg Fock Jenőt. A magyar vendégek a délutáni órákban megtekintették a felső-ausztriai vadászmúzeumot. Este Maurer alsó- auszriai tartományi főnök a Duna-parti Dürnstein városban vacsorát adott Fock Jenő tiszteletére, amelyen részt vett Withalm alkancellár is. A magyar kormányfő pénteken reggel a bécsi Collegium Hun- garicumba látogat, majd sajtókonferencián vesz részt a magyar nagykövetségen. küldöttén kívül nagy szói libán hívtak meg a kétnapos tanácskozásra kiváló vöróske- resztes társadalmi munkásokat. Ott volt Nedin Abul, a Vöröskereszt Társaságok Ligájának főtitkárhelyettese, valamint 10 ország Vöröskereszt szervezetének küldöttségei. illetve képviselői. Dr. Gegesi Kiss Pál elnök megnyitójában emlékeztetett (Folytatás a 2. oldalon) kószobáját, majd kollégiumi gyűlésen vett részt, ahol éj-, szakai órákba nyúló közvetlen hangú eszmecsere keretében válaszolt a fiatalok kérdéseire. A párt első titkárát a látogatásokra elkísérte II ku Pál, az MSZMP PB póttagja, művelődésügyi miniszter, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Óvári Miklós, a KB osztályvezetője, Gosztonyi Jámos, a Népszabadság főszerkesztője, Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság titkára, a Központi Bizottság tagjai, Fekete Károly., az V. kerületi pártbizottság első titkára és Vajó Péter, a KISZ KB titkára. Kádár János látogatása az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Megkezdte tanácskozását a Vöröskereszt harmadik kongresszusa
