Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-29 / 121. szám
J969. rftfí^is 39. 1TBLBT-MA<5YARORS5ZAe t. aMaf Ahol a világhírű rizSing terem A szarvasmarha-tenyésztés időszerű kérdései A kiválasztás, a türzskSnyvezés N ügy cserkészi tsz-tagok országjáráson A nagycserkesz! Kossuth Termelőszövetkezet tagjai a gyöngyöspatai termelőszövetkezet 450 holdas szőlőskertjében a helyi tsz-elnök ismertetőjét hallgatják a Móser-féle termesztésről. A pontos termésbecslés előnye lokzata bármilyen épület dísze lehetne. Ez a homlokzat korszerű feldolgozóüzemet takar. Az egyemeletes helyiségben, ahol naponta szüret idején több száz vagon szőlőt dolgoznak fel, minden automatikusan működik. A szőlőt csak addig érinti emberi kéz, amíg leszedik. A teherautók és speciális szállító- eszközök a gyümölcsöt egy nagy garatba ürítik, onnan szállítószalagok viszik a présgépekhez. A présgépeket hidraulikával üzemeltetik. A must üvegcsövekből készült vezetékeken át jut el a hordókba. Az abasári pince a török- világban épült. SzájhagyomáRajzik az A megye különböző helyein végzett megfigyeléseink szerint az almamoly rajzását május 13- án észleltük először, de az általános rajzáskezdet a május 16— 19 közötti időszakban jelölhető meg. A tojásrakás az első molyok megjelenésétől számított 10—14 napra tehető, ezért a permetezések időpontja a május 2«—30 közötti napokban határozható meg. Tekintettel azonban a Jelenlegi hűvös és esős időjárásra, feltétlenül számolnunk kell a rajzás elhúzódásával, így a vegyszeres védekezést 8 —10 nap múlva célszerű megismételni. Védekezésre az alábbi szerek használhatók fel: nagyüzemben és házikertben egyaránt: BI 58 WP 40 0,123 %-os; Metatiön 50 nyok szerint hosszú évtizedeken keresztül rabszolgák vésték a sziklafalakba. Érdekessége, s ezért párját ritkítja, hogy emeletes. A több mint egy kilométeres járatokban idegen könnyen eltévedhet. A járatok helyenként termekké szélesednek, ahol a hordókat helyezték el. Hordó annyi van, hogy még a pincemester sem tudja megmondani szám szerint mennyi. A hordók nagysága is egyedülálló. A falakba építve számos ötvenezer literen felüli csempehordó őrzi a leánykát, a rizlinget és más jó ízű, zamatos borokat. Ezek a bo rók rendszeresen részt vesznek az országban és külföldön megrendezett borversenyeken. Legutóbb az abasári leányka nyert aranyérmet: A nagycserkeszi látogatókat az abasári pincében megvendégelték. Többféle borból kaptak kóstolót. De nemcsak a nagycserkesziek részesülhettek vendéglátásban. így van ez naponta többször is, hiszen az abasári pincét szinte minden órában felkeresi egy látogató csoport. * Hajnaltól késő éjszakáig tartott a nagycserkeszi terme 1 őszövetkezeti tagok országjárása, tapasztalatcsere-láto gatása. Fárasztó út volt, de megérte. A kulturális alap ból tízezer forintot szántak erre a napra. Ennek az ösz- szegnek felhasználása több szempontból is hasznot haj tott. A tapasztalatcsere résztvevőinek többsége ugyanis kertész, akik az új telepítésű szőlőt művelik. Hasznos volt az út azért is, mert nem csupán termelési módszerrel, de három termelőszövetkezet tagjainak életével, munkakö rülményeivel is megismerkedhettek. Seres Ernő almamoly 0,10—0,20 *0-06; Lebaycid 50 EC 0,10 %-os; Pol-Metox 30 0,75— 1 %-os, valamint a Metilpa- rathion WP és Wofatox Sp. 3l 0.50—0.60 %-os töménységben. Ez utóbbi két. szert egyéni termelők csak külterületen és csak abban a7. esetben alkalmazhatják, ha a gyümölcsös területén köztes termesztés nem folyik, illetve. a szerek felhasználási szabályait ismerik. Kizárólag nagyüzemben felhasználható még az Ultraeyd 40 WP 0,10 %-os töménységben. Mivel a fent javasolt szerek mérgezőek, az előírt egészségügyi óvó rendszabályokat a legszigorúbban tartsuk be! MttvéayvétfA Állomás Kállósémjén Május 26-án hajnali négy órakoí négy személygépkocsi és két autóbusz több mint száz termelőszövetkezeti taggal indult országjáró tapasztalatcserére ■ a nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezet majorjából. A termelőszövetkezet vezetői úgy szervezték az utat, hogy összekötötték a kellemest a hasznossal. Láttak hazánk egyik legszebb részét, a Mátra-vidéket. Közben megismerkedtek a gyöngyöspatai Béke, a gyöngyöstar jáni Győzelem és a boráról világhíres abasári Rákóczi Termelőszövetkezet szőlő- termesztésével. Úi módszer a szőlőtermesztésben A szabolcsi látogatókat Gyön- gyöspatán a Béke Termelő- szövetkezet elnöke tájékoztatta a tsz tevékenységéről, a tagok életéről. A hatezer holdon gazdálkodó termelőszövetkezet fő üzemága a szőlő- termesztés. 450 hold a nagyüzemi termő, 250 hold az új telepítésű szőlő. A háztájiban — egy-egy tag (ha teljesíti az előírt munkanapokat.) 600 négyszögölet kap — 250 hold szőlőt művelnek. Állattenyésztéssel csak a talajerő tápanyagvisszapótlás szempontjából foglalkoznak. A háztáji gazdaságokban — ez a látogatókat különösen érdekelte — sertésen, aprójószágon kívül más állatot nem tartanak. A Béke Termelőszövetkezet 450 holdas egybefüggő termő szőlőjét a nagycserkesziek közelről is látták. így meggyőződhettek egy szá mukra még ismeretlen termelési mód előnyeiről. Az új módszer, amely a Mátra-vi- déki bortermelő helyeken általánosan elterjedt a Lenz Móser módszer. A Móser-művelés lényege, hogy a tőkék szármagassaga a föld felületétől egy, másfél méterre van. A tövek távolsága általában egy méter. A sortávolság, hogy az MTZ vontatta permetező könnyen mozoghasson — 2—2,5 méter. A magas tőkéket hagyományos szőlőkarók tartják, a vesszőket azonban a tízméterenként elhelyezett támberende- zéseken kihúzott húsz centiméter távolságban párhuzamosan futó erős huzalok tartják. Könnyebb művelés, magasabb termés Az új módszer a hegyvidéken a helyi szakemberek szerint kiválóan bevált. Előnyét sokoldalúan magyarázzák. Kincs szükség például ősszel a tőkék takarására, tavasszal a nyitásra. Nem kell a szőlővesszőket kötözni. A gépi talajművelés százszázalékosan megoldható. A gépi permetezés hatásfoka sokkal jobb. A szüretelés gyorsabban és könnyebben végezhető, mert nem kell a tőkékhez lehajolni. Előnye még a Móser-féle művelésnek, hogy az ültetvény szellős és huzatos, így a peronoszpóraveszély kisebb. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a kihúzott drótokon megkapaszkodó vesszők termése sokkal több napfényt kap, a bogyó erőteljesebben fejlődik, az érés egyenletes. Mindez a termés minőségében és mennyiségében jelentkezik. A gyöngyöspataiak holdanként 80, 100 mázsa szőlőt szüretelnek. Leginkább saszlát és olasz- rizlinget termelnek. A saszlát kizárólag piacra, eladásra szállítják. Tavaly 80 vagon kiváló minőségű szőlőt exportáltak, 30 vagonnal a saját standjukon adtak el. Gyöngyöstarjánban a nagycserkeszi termelőszövetkezet tagjai a patai tapasztalatokat egészítették ki. Abasáron viszont már a korszerű feldolgozásról, a bor tárolásáról szereztek hasznos ismereteket. Abasár nemcsak a boráról, de pincéjéről is híres. A pince bejárata, modern < homMégyénkben befejeződött a vetés. 123 ezer holdon elvetették a kukoricát, 23 ezer holdon földbe került a napraforgó és több mint tízezer holdon sarabolják a cukorrépát. Szépen fejlődnek az egyéb szántóföldi növények, sok helyütt „virágzik” a kalászos. A jó szemű gazda most már meg tudja állapítani, milyen termésre, hozamra számíthat. A gyümölcsöskertekben szintén el lehet végezni a termésbecslést. Szerkesztőségünkbe pontosan a termésbecsléssel kapcsolatosan érkezett néhány felvilágosítást kérő levél. Az iránt érdeklődtek, hogy vajon van-e mód, lehetőség az Állami Biztosítóval kötött biztosítási szerződések alapján a hozam növelésére, illetve hozamcsökkentésre. A közös gazdaságoknak, miután reálisan felmérték, hogy mennyit fizet majd betakarítás idején a búza, a kukorica és egyéb növény, lehetőségük van arra, hogy a várható hozamot az Állami Biztosítóval kötött szerződésben módosítsák. A korszerű termelőszövetkezeti vagyonbiztosításnak ez egyik erőssége. Hogy a hozamfelmérést és az aránylag pontos adatok közlését mikor kell eszközölni, arra úgy válaszolhatunk, a végleges terület, hozam és egységár adatfelvételét már most meg kell kezdeni. A valóságban várható termés mértékére vonatkozó hozamleszállítási vagy ho- zamfelemelési bejelentést a termelőszövetkezetek cukor- és szemes kukoricánál, rizshánynál, napraforgónál, siló- és szemeskukoricánál, rizsnél, szőlőnél és téli almánál július 15-ig, egyéb növényeknél június 15-ig közölhetik. A termelőszövetkezetek saját érdekükben ügyeljenek arra, hogy a várható termés mértékére vonatkozó hozamnövelési vagy hozamleszállítási adat reális legyen. Ugyanis a várható hozamoknál nagyobb, nem létező termés biztosításának nincs értelme, mert a kártérítés esetleges kár bekövetkeztével a ténylegesen talált hozam alapján történik. Nem helyes a vártnál alacsonyabb hozamra történő biztosítás sem, mert ez esetben a ténylegesen bekövetkezett kár megtérítésére sincs lehetőség. Jó, ha a termelőszövetkezetek a termésmennyiséget, ha biztosítani kívánják, táblánkénii részletezéssel mérik fel. Ugyanis a károsodás általában nem összefüggő, inkább táblánkénti területeken adódik. A biztosítónak jogában áll az indokolatlan hozam módosítási bejelentéseket tíz napon belül írásban elutasítani. Fontos még a termelők figyelmébe ajánlani, hogy a már károsult területekre hozammódosítást a biztosító nem vesz figyelembe. Történetesen a május 19—20-án jégkárt szenvedett gyümölcsösök, szántóföldi növények hozammódosítását nem szükséges, illetve felesleges elvégezni, hiszen az Állami Biztosító ezeken a területeken már térit. Mint ahogy a régi közmondás mondja, ,.Az alma nem esik messze a fájától, na távolabb is esik, alá gurul.” Ismeretes, hogy azonos környezeti feltételek között az egyik élőlény hasznos termékekből — szem, gyümölcs, hús, tej, tojás, szaporulat, gyapjú stb, — többet ad, mint a másik. Az emberiség számára a több, hasznos termékeket előállító egyedek az értékesebbek, ezeket kell minél gyorsabban elterjeszteni. E cél érdekében alakult meg megyénkben 1928 november 11-én a „Szarvasmarha-tenyésztő Egyesület”. Ez a szervezet indította el a legjo' b tehenek bika- és üszőborjainak a tenyésztésére való felnevelésnek a propagálását, és azokkal a rosszabbul termelő tehenek és utódjainak a lecserélését, a szarvasmarha-tenyésztés minőségi fejlesztését. 1942-ben 3298 tehén állt állami törzskönyvi ellenőrzés alatt, az átlagos éves termelési eredmény 1903 kg tej 3,76 %-os tejzsírral volt a megye legjobb teheneinél. Az újrakezdés Felszabadulás után 1953- ban nyílt lehetőség hiteles törzskönyvi adat értékelésére, azóta a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek létszáma 7,2-szeresére, az egy tehénre jutó átlagos tejter- més 86,6 %-kal, az ellesi eredmény 44 %-kal növekedett. Országos viszonylatban is elismerésre méltó a dombrádi Szőke Tisza Tsz szarvasmarha-tenyésztésének minőségi fejlődése, a tehénlétszám több, mint 40 %-a saját nevelésű. 1965-ben egy tehénre átlagosan 3192 kg tejtermelés 1967-ben pedig 4253 kg-os átlagos tejtermelés 3,78%-os tejzsírtartalommal jutott. Ha- sortló minőségi fejlődés volt az ópályi Kossuth Tsz magyartarka szarvasmarha törzstenyészetében, 196^-ban az egy tehénre jutó átlagos termelés 3581 kg tej 3,88 %- os tejzsírtartalommal, 1968- ban pedig 3900 kg tejtermelés 4,09 %-os tejzsírtartalommal. Napjainkban a termelőszövetkezetek közös tehénállományának 24,29 %-a van hivatalos törzskönyvi ellenőrzés alatt, ezt minél előbb 35 %-ra 5000 db körülire célszerű növelni. Ez a létszám nagyobb lehetőséget adna szarvasmarha-tenyésztésünk minőségi fejlődésére. Az állami törzskönyvezett tehenek közül a legjobbak, — amelyek több laktáción keresztül 4200—4800 kg tejen felül termelnek 3,8 % tejzsírtartalommal, a legjobb külemű- ék, jó a tőgy alakulásuk, gépi fejhetőségük — tenyészbika nevelésre vannak kiválogatva. Ezekre a tehenekre db-ként — az ellés után és létszámnövelésre járó állomány dotáción kívül — 6000 Ft-tól 10 000 Ft-ig állami dotációt kap a gazdaság. 45 (MX) forint egy bikáért Ezektől a tehenektől született és helyesen felnevelt növendék tenyészbikák felvásárlási ára 35 000 Ft-tól 45 000 Ft-ig terjed, ha kimagasló jó tulajdonságokkal is rendelkeznek az alapáron felül még 5000 Ft-ig felárat is lehet fizetni. Megyénk termelőszövetkezeteiben 1968-ban 23 ilyen értékes tehén volt, kívánatos, hogy minél előbb 1-00 legyen. Évente a mesterséges termékenyítésre használt bikák utánpótlására 8— 10, a gulyán lévő üszők és tehenek természetes fedeztetésére 6—8 növendék tenyészbikát kell felvásárolni. Ezt megyénkből csak úgy fogjuk tudni felvásárolni, ha a kisvárdai Rákóczi, a raka- mazi Győzelem, a tyukodi Kossuth és a Balkányi Állami Gazdaság törzstenyészetre jelölt magyartarka tenyészetei is minél előbb törzstenyészetek lesznek. A bikák nevelésén kívül igen nagy jelentősége van a tenyészüsző nevelésének is, egy 7 hónapos vemhes, törzskönyvezett származású üsző felvásárlási ára 15—19 000 Ft. A saját tehénállomány pótlásán, ill. fejlesztésén felül nevelt üszők értékesítéséből igen jelentős bevételhez jutottak a gazdaságok. A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló gazdaságok feladata az egyik legkomolyabb minőségi fejlődést elősegítő tenyésztői munka, az utódellenőrzés is. Az utódellenőrzésre beállított bikák leányai után, ha azok az első laktációs termelésüket befejezik, az érvényben lévő dotációkon kívül 2500 Ft utódellenőrzési dotációt kapnak a gazdaságok. Ott, ahol az alacsony termelés miatt az állami törzskönyvi ellenőrzést még bevezetni nem lehet, a tenyészeten belüli helyes szelekciót a házi törzskönyvezéssel is tökéletesen meg lehet oldani. Alapvetően fontos ismerni az áljomány egyedeinek termmöi képességét, a jól tej',ű'eLP egyedek szaporulatával a rosszabbul termelőket leváltani, így a termelési szintet folyamatosan növelni lehet. Ezzel az eljárással jutott el több termelőszövetkezet, a fábiánházi Kossuth Tsz tehenészete is arra a minőségi szintre, hogy már 1968- ban az állami törzskönyvi ellenőrzés beindulhatott. 3000 utód A minőségi fejlődés érdekében alapvetően fontos a tenyésztésre nevelt nőivarú állatok ismerete, de ennél még fontosabb a használatban lévő apaállatok származását és örökítő képességét ismerni. Egy tehéntől élete folyamán legjobb esetben 8—10 utód származik, egy tenyészbikától a mesterséges termékenyítés használatával 2000— 3000 sőt több ezer utód is származik, 5 évi használat alatt sok ezer utódra van hatással egy-egy tenyészbika. Megyénkben a tehén és te- nyészérett üszőállomány 95 %-át mesterségesen termékenyítjük, a termékenyítésre használt 37 magyartarka bikánk anyai több laktációs termelési átlaga 4671 kg tej, 3,82 %-os tejzsírral. A legmagasabb laktáció átlaga pedig 5497 kg tej 3,92 %-os tej- zsírral. A törzskönyvezés általánossá tételével — állami és házi törzskönyvezés bevezetésével — a legkiválóbb anyai és apai származással és ismert örökítő képességgel rendelkező bikák használatával, az utódok szakszerű felnevelésével a tehénlétszámot évente 10 %-kal, ezzel párhuzamosan a tehenek tejtermelését 2 %- kai növelni lehet. Ez tehénállományunk jelenlegi termelésére vonatkoztatva 56—60 liter évi emelkedés. Dr. Szkíta József Megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója
