Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-28 / 120. szám

!*•». május if. tt!T .trr-MAGYARORSZXO #. offal NAPSÜTÉSBEN (MTI fotó—Benkö Imre fclv.j A könyvhét könyveiből Jorge Semprun: A háborúnak vége A FALU Változik a falu. Napról napra emelkednek középüle­tek, kulturális, egészségügyi intézmények a kis falvakban is. Falu vagy város? Mi a fej­lődés iránya? A növekvő igények, az emelkedő élet- színvonal, a bővülő lehetősé­gek elindították a fejlődést, hogy kialakuljon a szocialis­ta falu. A falu szocialista ur­banizációja nem azt jelenti, hogy miniatűr kis város lesz belőle, hanem azt, hogy olyan településsé fejlődik, melyben a városi és a falusi elemek célszerűen, a telepü­lés mezőgazdasági jellegéből adódóan, arányosan kevered­nek. Tartalmazzák már az urbanizáció technikai elő­nyeit, egyesítve a falu ter­mészetes környezetét utánzó előnyeivel. Urbanizáció, de hogy? A szocialista falu közép­por tjában is lesz — a mező- vá I shoz hasonló — városias, központi rész. Lesznek itt is többszintes épületek. A ta­nácsháza. a kultúrház, a tsz- irodák, a tisztasági fürdő stb. a falu főterén helyezkedik majd el. Ettől távolabb a fő forgalomtól, a zajtól, a por­tól már jól elszigetelve, par­kosított környezetben a gon­dozóintézet, a bölcsőde, a sportpályák. Az üzemi épü­letek csakúgy, mint a mező­városban, a falun kívül az egyes üzemegységekkel cso­portosulnak. A helyesen te­lepített egészséges szerkezetű falu harmonikusan illeszke­dik be a tájba, szép, termé­szetes környezetével is szol­gálja lakóinak egészségét. Más jellegű, más szerkeze­tű falut alakított ki az egyé­ni gazdaságon alapuló ter­melés és egészen más rend­szerű falut követel a szövet­kezeti, nagyüzemi termelés. Növekedett a parasztság igé­nye — szervezettebb ellátást, közművesítést, utakat, közin­tézményeket kívánnak. Ha a magyar falut meg Nyíregyháza nem dicseked­het azzal, hogy bővében van a mai kor igényeinek megfe­lelő üzlethelyiségeknek. A kereskedelem nem fejlődhe­tett az új építkezésekkel és a város forgalmának emelkedé­sével. A belterületen igen korlátolt lehetőségek állnak üzlethelyiségek és kereske­delmi egységek kialakítására. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat az adott szűk lehető­ségekhez képért igyekszik ki­alakítani a kereskedelem új profilját. A meglévő helységeket for­málja át és teszi korszerűvé, egységeket von össze, hogy a vásárlók igényeit jobban ki­elégíthesse. E célokat szolgálja az az építkezés is, amely az elmúlt hetekben kezdődött a Beth­len utca és a Bercsényi utca sarkán. Október hónapban el­készül az a modern üzletegy- ség, amely magában foglalja majd a híradástechnikai és műszaki cikkek valamennyi csoportját. A Tanácsköztársa­ság téren lévő rádió és híra­dástechnikai bolt átköltözik ide és csatlakozik hozzá a Kákóczi úton, a takaréképü­letben lévő villamossági szak­üzlet is. A kettőt egyesítik ebben az új helyiségben, amelynek érdekessége, hogy lehetővé válik a műszaki cik­kek bemutatása és a forga­lom gyors és korszerű lebo­nyolítása is. Bemutatóhelyi­ségében a tv-vásárióknak gyakorlatban is tanácsot ad­hatnak az új késaülékek mű­ködéséről. Az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalatnak máris régi problémája, hogy létrehozzon egy gyermekáruházat, ahol a vásárlók egy helyűi mindent megkaphatnak. — ma és akarjuk indítani a szocialista urbanizáció útján, elsősorban közművesíteni kell. Ehhez vi­szont a falu lakóterületét, az eddigiekhez képest, lényege­sen tömöríteni és a kis fal­vak lakásszámát alaposan növelni kell. Mert a szórvány- településeket nagyon nehe­zen, drágán lehetne csak el­látni. Kevés a közmű — Vannak a minimális na­pi szükségletet kielégítő in­tézmények — általános isko­la, üzlet, orvos — amelyre mindenütt szükség volna. Gazdaságosan 2500—3000 la­kosú községben lehet az alapfokú intézményeket meg­valósítani. Az alföldi, tiszán­túli nagy faluvárosok 10—20 ezres lélekszámmal már több falut tesznek ki. Milyenek most a magyar falvak? Általános képet adni na­gyon nehéz. Hiszen az or­szág más-más vidéke szer­kezetileg, gazdaságilag és népességben nagyon külön­böző településeket foglal ma­gúban. Lakás- és közműellá­tottság szempontjából a mai falu nagyon rosszul áll. Még ahol vízmű, és csatornarend­szer van is — általában nem a falu lakosságát látja «1 — egyes közintézmények szá­mára építették. Dr. Bakács Tibor profesz- szor, a falu kommunális és egészségügyi kérdéseiről írt tanulmányában olvasható, hogy 600 községben van már törpe, körzeti és közép víz­mű, amelyek 800 ezer lakost látnak el jó ivóvízzel. Ez azonban az ország 6 millió­nyi falusi lakosságához ké­pest elenyészően kevés. Az elmúlt években ugyan a ve- zetett-vizes ellátás kiépítése éppen a termelőszövetkezetek kezdeményezésére meggyor­sult. Évente átlag 50—60 fa­lusi törpe vízmüvet építenek, mégis, mint a fenti adatok mutatják, a magyarországi 3200 község zöme vízellátásá­nak megoldása, rendezése még hátra van. A kiköltöztetett műszaki bolt helyén, a Tanácsköztár­saság téren valósítják meg e tervüket. A jelenlegi műszaki boltot bővítik a szomszédos leértékelt bolt helyiségével. Ide költöztetik a Zrínyi Ilona utca gyermekruha-koníekci- ót, az anyák boltját és a Rá­kóczi úton lévő gyermekcipő­üzletet is. A három boltegy- ségből alakítják ki az új gyermekáruházat, amelyre már igen nagy szüksége volt Nyíregyházának. Az összeköltöztetés során megüresedett üzlethelyiségek­kel további tervei vannak az Iparcikk Kiskernek. 1970-ben ezeken a helyeken folytatják az üzlethálózat bővítését, kor­szerűsítését és a berendezés modern keretek között való újjáépítését. Farkas Pál A Balkányi Községi Taná­cson dolgozott 1965 február­jától Vitár György 27 éves kislétai lakos, mint jpénzügyi csoportvezető. 1968. áprilisá­ban fegyelmi eljárást indítot­tak ellene, mert feletteseit hamis adatokkal tájékoztatta 4a az adózókkal szemben megengedhetetlen magatar­tást tanúsított Ugyanekkor egy két adózó felvetésére megvizsgálták a nyugtatömbjét is, mert felte­hető volt hogy Vitár visszaé­léseket is követett el. A gya nú alaposnak bizonyult. Vitár munkáját végezve gyakran vett fel különbőzé holnap E települések elmaradott­ságára jellemző, hogy a Ti­szántúl 27 mezővárosában a lakóházak 99 százaléka föld­szintes, tégla- és betonfala­zattal 7 százalék rendelkezik, alápincézve csak 2—7 száza- zalék van. A falusi lakosság elván­dorlása, városba' költözése, ipari munkavállalása össze­függésben van a mezőgazda- sági technika fejlődésével, a mezőgazdaság csökkenő mun - kaerőigényével. Legjobban a szórvány, és kis települése­ken csökken a lakosság, de ugyanígy a nagy falvak lakói is elvándorolnak, ahol még nincs ipar, s a meglévő né­hány kis üzem és a mező-. gazdaság kevés munkaalkal­mat biztosít. Jelenleg a lakosság 44 százaléka él városban. Két- három évtized múlva már 65 százalék lesz városlakó. Az elvándorlással viszont javul a falu lakáshelyzete, (igaz csak számszerűen). Az utóbbi 10 évben az ország­ban éppen a falusi lakás- helyzet javult a legjobban — sok helyen 50 százalékban. A közös gazdaságok fejlő­dése, az egyéni gazdálkodás­ról a szövetkezeti termelésre való áttérés életszínvonal­emelkedéssel jár. Éppen ezért a falvak korszerűtlen lakás- állománya kicserélődik, új házak épülnek. Ott is töme­gesen építkeznek, ahonnan a lakosság elvándorolt (Igaz, hogy nincs tervező- intézet mely a falusi házak tervezésével foglalkozna. A Típustervező Intézet több­nyire teljesen közművesített területekre alkalmas házakat tervez.) A körzeti központ 800 falunak van általános rendezési terve és 1962-ben a tanácsok helyileg, szakmai irányelvek alapján készítet­tek fejlesztési terveket, ame­lyek még moot is érvényben vannak. Ezek alapján épül, fejlődik a mai falu. A Városépítési- és Tudo­mányos Tervező Intézetben elkészítették az országos te­lepüléshálózat fejlesztési ter­vet — amely még az idén a kormány elé keriiL A 3200 falusi és vagy 300 külterületi település közül kijelöltek 1050 alapfokú köz­pontot, amelyet fejleszteni kívánnak — úgynevezett alapfokú intézményekkel, közművel, utakkal. Az ellátó­intézményeket a környező tanyák, szórványtelepülések lakosaira és később beköltö­zőkre számítva építjük meg. Ahol sok a kistelepülés 2—3, esetleg 6 falué lesz a köz­pont — lehetőleg a jelenleg is legnagyobb, közlekedésileg jól megközelíthető települé­sen. A nagy falvak nagyobb körzet ellátására alkalmas egységet kapnak. Az 1050 fejlesztésre kijelölt község kö­zül is kiválasztottak 140-et, ahol a legsürgősebb, legfonto­sabb a fejlesztés. Ezek a ki­emelt alapfokú központok bővebb ellátást kapnak, — több üzletet, esetleg gimná­ziumot vagy más középfokú intézményt — mint az alap­fokú fejlesztésre kijelölt köz­ségek. (kádár) pénzösszegeket, amiket az emberek adóra fizettek be neki. Előfordult, hogy egy­szerre két embertől vett át hasonló összeget. Ilyenkor az egyiknek nyugtát adott, a másik nevére pedig befizet­te az átadott pénzt. (Egyszer­re mindkettőt adni kellett volna az adózónak.) Ha va­lamelyik kételkedett, akkor ő vagy a nyugtával, vagy a csekkel igazolta, hogy átvet­te a pénzt. A vizsgálat sorén alapo­san ellenőrizték á nyugta- könyvét, és az adatok bűn- csetekmény» rrtaüalr Bú» Jorge Semprun tollából szo­katlannak tűnő müvet kap kézhez az olvasó. Hiszen — valljuk meg — az átlagolvasó számára a legkedveltebb és megszokottabb műfaj a re­gény. Jorge Semprun, a vi­lághírű, spanyol származású Goncourt-díjas francia író pedig e könyvében, A hábo­rúnak vége címmel filmfor­gatókönyvet nyújtott át a könyvbarátoknak. A mindvégig lüktető han­gulatú forgatókönyv egyetlen pillanatra sem engedi el az olvasót. S közben Spanyolor­szágról szól: az elaggot, s egyben nagyon fiatal ország­ról. Arról, hogy véget ért egy rettenetes világégés, a máso­dik világháború. De az em­berekben, a spanyol szívek­ben nem, ránehezedik még 1965-ben is az egyének sorsá­ra. Gúzsba köti a modemül, szabadon gondolkodó, a spa­nyol földet igazán szerető egyszerű embereket De egy­ben folyamatos harcra, küz­delemre ia készteti őket. A mű fő alakja Deigo Móra, egy spanyol férfi, akinek há­rom napjáról kapunk számot. Hamis útlevéllel érkezett meg Franciaországba, ahol forra­dalmártársét Jüant keresi, hogy figyelmeztesse: Madrid­ban letartóztatások kezdődtek, vigyázzon, veszély fenyegeti. Diego sorsa maga a forra­dalom, még ha néha az álom, ben Vitárt veszélyeztetés és csalás miatt szabadságvejz tésre büntette a bíróság. A nyomozás során tiszta zódott, hogy Vitár 21 776 fo­rintot tett a saját zsebébe az adózók pénzéből. Bár á tár­gyaláson ezeket részben ta­gadta, a tanúk kétséget kizá­róan bizonyították, hogyan mesterkedett beosztásában. Vitárt a megyei bíróság jogerősen egy év szabadság- vesztésre büntette és két év­re eltiltotta a közügyektől. Ezenkívül kötelezte, hogy az akozott kárt teljes egészében vagy a fájdalom alakjában jelentkezik is. A Párizsban töltött három nap minden percében telve van a főhős aggódással, szorongással. S a rábízott feladatok érdekében mindenkor kész feláldozni a magánéletet, a mély szerel­met, s vállal veszélyeket, me­lyek minden lépését kísérik. Az olvasó számára szokat­lan forma, a forgatókönyv műfaja talán csak az első so­rok olvasásakor zavarhat. Később rá kell jöjjünk, hogy a felejthetetlen történet vér­be, húsba ívódását csakis ez a műfaj szolgálhatja legjob­ban. Hiszen olvasunk ugyan, de mégis film pereg előttünk. A forgatókönyvek sajátos írásmódjával, eszközeivel drámai tömörítésben, művé­szi fokon élünk együtt a mű hősével, hőseivel. Izgulni tu­dunk a sikerért. Aggódunk, hogy sikerüljön az április utolsó napjaira tervezett ál­talános sztrájk, a május 1-re tervezett ünnep. S mindvégig megkap a szereplők szép em­bersége. Így emlékezetes a Diegót féltő Marianne alakja is, aki elsősorban szerelmes asszony, s vissza akarja kap­ni a mozgalomtól a párját. De habozás nélkül vállalja Diegó helyett — miután azt is veszély • fenyegeti — a fe­ladat végrehajtását. A műből Alain Resnais ugyancsak A háborúnak vége címmel alkotott nagy sikerű filmet. A filmnek Franciaországot kellett volna képviselnie a cannes-i filmfesztiválon. A nyugati pénzvilág, az ér­dekek összefonódása, a kisemberek igazságától való félelem azonban összefogott a spanyol forradalmárok har­cát, életét bemutató film el­Felszabadulásunk SS. évfor­dulója tiszteletére megyénk minden községi tanácsához felhívással fordul a Szabolcs- Szatmár Megyei Idegenforgal­mi Hivatal, hogy csatlakozza­nak ahhoz a mozgalomhoz, melynek keretében minden MSoeég l<£aebb —lé­ién. S mindezek nyomán ki­zárták Alain Resnais filmjét á fesztválról. Ennek ellenére is megkapd ta az alkotás az elismerést. A filmet ugyanis levetítették Cannes egyik mozijában és a fesztiválon részt vevő spanj ol újságíróktól a Luis Buhuel- díjat kapta meg, melyet kü­lön erre az alkalomra alapí­tottak. A film még nem jutott el hozzánk, de annak forgató- könyve, Jorge Semprun nagy­szerű munkája igen. Elolvasása igazi élményt nyújt, minden könyvet szere­tő, de minden jó érzésű em­ber számára is. Hiszen a munka egyben drámai sodrású mementó! Emlékeztet arra, hogy hosszú évekkel a háború után, éven­ként mintegy 14 millió turis­ta érkezett ugyan Spanyolor­szágba. S ott meg is találja a nyugati világ minden fé­nyét, csillogását. Élvezheti Andalúzia szép tájait, a ten­gerpartot, műemlékeket, a tü­zes spanyol bokrokat... De mindez csak külszín, ügyes máz. Hiszen a mindennapi spanyol élet mélyén élesek az ellentétek. Munkások, hiva­talnokok, diákok —■ csupa egyszerű ember —■ állnak szemben a vezető körökkel, a politikai és rendórterrorral, mely napról napra veszélye­sebb kalandba sodorja a spa­nyol népet. Jorge Semprun könyve egy nép példáján keresztül szól mindenkihez. Képletes fel­kiáltójel ez a mű, mely min­denkit figyelmeztet: vége ugyan a háborúnak, de a sza­badságért, az ig.- ,i békéért most is, mindennap meg kell vívnunk. Bézi László tesitményén elhelyezik a fel- szabadulási emléktáblát. A fehér márványtábla a község felszabadulásának időpontját tartalmazza. A csatlakozást am Idegen- forgalmi Hivatal címére lehat bejelenteni június 15-ig. Nytis sotéan. Kosui th tér i Híradástechnikai és gyermekáruház Korszerűsítik a nyíregyházi iparcikk üzlethálózatot A tárgyalóteremből Elítélték a csaló adócsoportvezetét Felhívás a megye községeihez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom