Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-28 / 120. szám
'irnnm ä V été a KMammmtÉ&nsstítm „Szeretjük a szabolcsi katonát44 Hogyan él a tsz-elnök ? Beszélgetés Kiss Lajos vezérőrnaggyal Egy szociográfiai felmérés tanulságai lehetne és nem is lenne jó megoldani. Szükség van katonáink értelmére, hazaszeretetére. — A hadsereg fejlődését említette vezérőrnagy elvtárs. Ennek része az új kiképzési rendszer is. Kérjük, említsen néhányat legfrissebb tapasztalataikból. — Az új kiképzési rendszer előtt kell elmondanom, hogy a Magyar Néphadsereg — hasonlóan a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregeihez — a technikai eszközöket tekintve jelentősen fejlődött Ez sürgetően igényelte a kiképzés korszerűsítését Korábban a személyi állomány ötven százaléka évenként cserélődött. Az első időszak kiképzése után kevés volt a továbbfejlődés lehetősége. Az új — háromszor nyolc hónapos — kiképzési rendszert amelyet már két éve alkalmazunk, hasznosnak tartjuk. Elsősorban azért, mert a szolgálati idő növelése nélkül emelhettük a kiképzésre fordítható órák számát. Általános tapasztalatunk, hogy a csapatok harckészültsége ez idő alatt jelentős mértékben javult. — Megítélésük szerint jobb-e az új kiképzési rendszer a katonák szempontjából is-? — Mi jobbnak tartjuk, és politikailag is fontos, jó eredményként értékeljük. A behívásra egy élet-, illetve tanulmányi szakasz lezárása után kerül sor, így a fiatalok életútja nem szenved törést. Közvetlenül nagy kollektívákból kerülnek a hadseregbe, ezért könnyebb a beilleszkedés. A fiatalok többsége még nőtlen, kevesebb a családi és szociális probléma. Ebben a korban még jobban alakíthatók, könnyebben tanulnak, általában nagyobb a technikai érdeklődés és nem utolsósorban a lelkesedés is. A honvédségnél eltöltött két évet a nevelési folyamat egyik fontos szakaszaként, és a férfivá érés miatt éppen befejező szakaszaként értékelhetjük. A leszerelés után új ismeretekkel, jól felkészülten kezdhetik az életet, a munkát, nyugodtan alapíthatnak családot. Mindez találkozik a hadsereg érdekeivel, így összeségében is eredményesnek tartjuk a korhatár leszállítását és az új kiképzési rendszer bevezetését. — A laktanyákban a külső szemlélő is láthatja: jelentős szerepe van a KISZ-nek. Mun kája azonban nagyban különbözik a polgári ifjúsági mozgalmi élettől. — Alapvető céljában véleményem szerint nem különbözik. Formájában, sajátosságaiban — éppen a hadsereg sajátosságai miatt — különböznie is kell. Itt is megvannak az ifjúsági versenymozgalmak, kiváló ifjúsági klubjaink, művészeti együtteseink működnek. Segítjük a bevonult fiatalok művészeti hajlamának kibontakozását, — erről laktanyáink, helyőrségi klubjaink látogatói a kiállításokon maguk is meggyőződhetnek. Együttműködünk a polgári KlSZ-szerve- zetekkel. Elmondom, hogyan látjuk mi az ő munkájukat. Az ifjúsági szövetség alapszervezeteinek jobban emberközelbe kellene hozni a honvédséget. Azt szeretnénk, ha még színesebb, mozgékonyabb és hatékonyabb lenne ez a munka. Az a véleményünk, hogy még inkább az egyénre ható, agitatívabb ifjúsági munka segítené a mi céljaink elérését is. — Szab öles-szatmári fiatalokkal is találkoztunk a laktanyákban. Mi a véleménye a mi megyénkből Önökhöz kerülő katonákról? — Nem volt jó ajánlólevél korábban a szabolcsi lakóhely. Mi, pártmunkások is nagyon sokat kutattunk, hogyan segíthetnénk elsősorban a kisebb szabolcsi falvakból, a nyírségi tanyákról hozzánk kerülő katonafiataloknak. Éreztük, egyikük-másikuk indokolatlan tartózkodással, fél- szegséggel jött. Az utóbbi néhány évben mind kevesebb ilyen problémával találkozunk. Ebben része lehet az önök megyéjében néhány esztendő óta végbemenő politikai és gazdasági fellendülésnek. A szabolcs-szatmári katonákat parancsnokaik általában jóindulatú, munka szerető fiatalokként ismerik. Mi is ezeket a vonásokat szeretnénk erősíteni. Elismerjük a szabolcs-szatmári pedagógusok, szülők, ifjúsági vezetők munkáját, köszönetét mondunk ezért. Mi ezután is, csakúgy mint eddig — mondta befejezésül Kiss Lajos vezérőrnagy — szülőket szerető és tisztelő, a munkásembert és a munkát úgyszintén tisztelő, hazájához hű és a fegyverforgatáshoz jól értő embereket adunk vissza a polgári életnek. Marik Sándor Véletlen Á közelmúltban a Magyar Néphadsereg több alakulatánál tett látogatást lapunk honvédelmi tudósítója. A tájékoztatókon és beszélgetéseken a hadseregben folyó politikai nevelő munka időszerű kérdéseiről és az iskolában bevezetett honvédelmi ismeretek tanításáról volt szó. Mindezek összegezéseként, valamint a Szabolcs- Szatmárból bevonuló fiatalok hadseregben mutatott teljesítményeiről kértünk interjút Kiss Lajos vezérőrnagytól. — Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés az iskolákban a katonaélet, a katonapolitika iránt — mondta a bevezetőben a tábornok. — Változatlanul szükség van azonban arra, hogy a honvédelmi nevelés feladatai tisztázódjanak. Az igaz, hogy a honvédelmi ismeretek egy új, kötelező tantárgy az iskolában. De káros lenne csupán egy tárgynak tekinteni. A honvédelmi nevelés az általános nevelési feladatok része, éppen ezért nem csak a szaktanár, az osztályfőnök tennivalója. Az a véleményünk, hogy a hazafias, honvédelmi nevelést nem lehet a néhány órás tantárgyra leszűkíteni. —- A honvédelmi ismeretek oktatása csak közvetve segítheti a hadsereg munkáját. Milyen eredményeket tartanának elsősorban megfelelőnek? — Valóban közvetett segítségre számítunk. Mi elsősorban nem azt akarjuk, hogy az iskolákban a tanulókat megtanítsák lőni, harci feladatokat teljesíteni. Ez járulékos ismeretanyag és megvannak a megfelelő, az arra hivatott intézmények, ahol ezeket megtanítják. Közös feladatunknak tartjuk az igazi hazafivá nevelést. Ehhez kérjük elsősorban a segítséget. Azt szeretnénk, ha iskoláinkban elérnék: tudják és érezzék fiataljaink, mi a szocialista hazafiság. Hogy ne hagyja őket hidegen, ha ha- tórsértésről hallanak, hogy érezzék és sajátjuknak érezzék hazánk, a Magyar Nép- köztársaság minden eredményét, értékét. — A hadseregnek hí elő kell segíteni mindezeket. Saját tevékenységüket megfelelőnek tartják? — Az elmúlt néhány évben sokat közeledett a polgári lakossághoz a hadsereg. Sok bemutatót tartottunk, jobbak a kapcsolatok. Szeretnénk, hogy a hadsereg életét még jobban megismerve, még kedvezőbb vélemény alakulhatna ki. Ügy gondoljuk és azt kívánjuk elérni, tudják a fiatalok: jó nevelőiskola várja őket, s a két év elteltével érett emberekként, politikailag felkészültebben és fizikailag is megerősödve térnek vissza a polgári életbe. A hadsereg is fejlődik, lépést tart az egyre magasabb követelményekkel. Ezt csupán vasfegyelemmel nem L Megvettem a mozijegyet, s kimentem az utcára. Volt még félóra a kezdésig. A sarkon megvettem az esti újságot, feltettem a napszemüveget, mert a nap barátságosan sütött és leálltam olvasni. 2. Pár perc telt el, amikor harminc körüli hölgy lépett hozzám és szemérmesen mosolyogva szólt: — ön ,az? Elképedve válaszoltam: — Persze, hogy én! Erre még barátságosabb mosollyal kezet nyújtott. — Ágnes vagyok. Zavartan fogtam kezet, ö még mindig mosolygott. — Régen vár? — Nem, néhány perce. — Furcsa ez így, ugye? — De mennyire. Most elkomolyodott. — Kis híja, hogy nem jdttem. Megmondom őszintén, kis híja, mert féltem, hogy hátha csak kalandot keres. Pedig arról nálam szó sem lehet. Zavartan motyogtam: — Erről szó sincs. Ugyanis... Szavamba vágott: — Köszönöm. Ennyi elég. Hiszen valamennyire ismerem már magát... Most én vágtam közbe: — Én viszont nem ismerem magát, kedves Ágnes. Tulajdonképpen kicsoda maga? Szemét lesütötte. — Hiszen én mindent megírtam magamról... 3. Ebben a pillanatban észrevettem, hogy pár lépéssel odább megáll egy térti, nemén napszemüveg, kezében újság, de nem olvas, hanem keresgélve nézeget körül. Hirtelen az agyamba villant: „Apróhirdetés”. Ágnes még mindig szemérmesen a földet nézte. Mentő ötletem támadt. — Ágnes, egy pillanatra maradjon itt, rögtön jövök — Ezzel otthagytam és odaléptem az újságszorongató másikhoz. — Uram, á hölgy azt hitte, hogy én vagyok ön. Kérem, menjen oda hozzá és tisztázzák a dolgot. Én rohanok, mert mozijegyem van. 4. Fejemet csóválva mentem a mozi felé, de afcg tetten Falvaink központi alakja lett: a tsz-elnök. Felkészültsége, személyes példamutatása, anyagi-erkölcsi megbecsülése fontos tényezője nemcsak a termelőszövetkezet, hanem az egész falu társadalmi-gazdasági fejlődésének. Hogyan élnek, miképpen ítélik meg tevékenységüket? — vizsgálták a közelmúltban a vásárosnaményi járásban tudományos igénnyel. Sokatmondó adatok A járásban 28 tsz van. Mindegyiknek választott elnöke. Átlag életkoruk: 46 év. Közülük tíz öt évnél régebben elrjök. hét már kilenc éve tölti be ezt a funkciót. 1964 januárja óta 18 tsz-ben 32 elnökcsere történt. Közülük 13 saját elhatározása miatt (kihelyezés lejárt, egyesülés, nyugdíjazás) mondott le, míg 6 a felsőbb szervek javaslatára vált meg e tisztségtől, 13 pedig nem kapott bizalmat a tagságtól. Ezek a cserék szoros összefüggésben vannak a tsz-ek gazdasági eredményeivel, illetve eredménytelenségével. A legtöbb elnökcsere az utóbbi helyeken: Hetén, Ilken, Gyürében. Mátyuson. Marokpapiban és Tiszakerecsenyben következett be. Jelenleg 3 tsz-elnök részesül állami támogatásban. Bár a tsz-elnökök háromnegyedrésze párttag, csupán ötnek van pártiskolai végzettsége, s négyen tanulnak a marxista—leninista esti egyetemen. Kedvezőtlenebb a helyzet az állami iskolai végzettség területén. Csupán háromnak van egyetemi végzettsége, tizenháromnak csak a nyolc általánosa, s négynek ez a végzettsége is hiányzik. Ezen a helyzeten csak az enyhít, hogy 9 tsz-elnök rendelkezik egyéves elnökképzővel, de 12-nek még az alapfokú szakmunkásbizonyítványa sincs meg. ( 24 órás munkanap Nagy a társadalmi elfoglaltságuk. Ez erőt, időt vesz el tőlük. Sok helyen kell helytállniuk. Az elnöki tisztség mellett 124 egyéb társa dalmi funkciót látnak el. Ez különbözőképpen oszlik meg. Vannak elnökök, akiknek csak egy két társadalmi megbízatásuk van, de soknak nyolc-kilenc. A párt és a gazdasági vezetők között a kapcsolat a tsz-ek többségében elvszerű. Ilken és Gulá- cson azonban nem megfelelő, javításra szorul. Hiba az is, hogy a tsz-elnökök egy része nem tekinti magát politikai vezetőnek is, s a politikai munkát csupán a párt- szervezetek és a tömegszervezetek feladatának tekintik. Jellemző a túlterheltségük. Naponta általában 12—14 órát dolgoznak. Különösen kilenc tsz-elnök van túlterhelve munkával, melyet csak nagy erőfeszítéssel és akaraterővel tudnak ellátni. Sokat fordít a társadalmi funkciók ellátására a kisvarsányi, nagyvarsányi, csaroda—tákónéhány lépést, amikor Ágnev hangját hallottam felcsattanni: — Kérem, ne molesztáljon! Megmondtam, hogy velem nem lehet utcán ismerkedni! Visszanéztem. A „másik” éppen nagyban magyarázkodott, de hiába, mert Ágnes dühösen körülnézett, s miután engem nem látott, elvágtatott. Sajnáltam Ágnest és szidtam a véletlent, mert biztos, hogy ezek után Ágnes nem fog többé apróhirdetés útján férjet keresni. S. A moziban kezdték a nagy filmet. A címe ez volt: „Nincsenek véletlenek”. Na, n a ! H. ft si, a tarpai, a beregdaróci— beregsurányi tsz-elnök. Szívesen vállalják, de a megnövekedett tsz-feladatok és a tagság, az egész falu érdeke azt kívánja, hogy célszerű néhány funkciótól mentesíteni őket A szociológiai felmérések bizonyították: az elnökök személyes példamutatásában, az erkölcsi normák betartásában is sokat fejlődtek. Magatartásuk, magánéletük példás, köztiszteletnek örvendenek. Ez kifejezésre jut társadalmi megbecsülésükben is. A járásban nyolc tsz-elnök kapott kormánykitüntetést, 12 miniszteri kitüntetést és dicséretet, míg hatan egyéb kitüntetésben részesültek. A jó és a gyenge tsz Díjazásuk a járásban igen változatos. A 28 közül 16 elnök részesül készpénzfizetéses, 8 munkaegységes, míg 4 elnök díjazása vegyes. Ha sonlóan sokrétű a premizálásuk is. Lényeges, hogy a korábbi „titkolózó” gyakorlattal szemben nyílt, a tagság előtt ismert a vezetők alapjavadalmazása. De az elnökök összes jövedelme még nem, mivel csak a premizálás feltételeit ismertetik a tervtárgyaló közgyűlésen. Ez a probléma váltotta ki a gelé- nesi Búzakalász Tsz-ben is a tagság elégedetlenségét a tsz 3 függetlenített vezetőjével szemben. A vásárosnaményi járásban a tsz-elnökök havi átlagos alapjavadalmazása 3892 forint, az összes havi jövedelmük átlagosan 4730 forint. Ezen belül jelentős eltérések vannak, a jó és gyenge adottságokkal rendelkező tsz ek között. Pedig a kedvezőtlenebb adottságú tsz-ekben sokkal többet kell dolgozni az alacsonyabb jövedelemért is. A tsz-elnökök évente mintegy 3900 órát dolgoznak, s az átlagjövedelmet alapul véve egy órára a keresetük 14,50 forint. A járás termelő- szövetkezeteiben a 28 legtöbbet kereső fizikai munkás havi átlagjövedelme 3060 forint. Az egy órára eső átlag- jövedelmük is meghaladja a 10 forintot. Járási átlagban egy dolgozó tsz-tag egy órára eső átlagkeresete 7.07 forint A tsz-elnököknek nincsenek anyagi gondjaik, fizetésüknek a megélhetésén felüli részét többsége lakásépítésre, berendezésre, vásárlásra, gépkocsikra fordítja. \,múlt esztendőben közülük n 5 vette igénybe a fizetett szabadságot. vagy annak egy részét s gyűjtött erőt az újabb munkára. Túlnyomó többségük kepe« — tanulás és kiképzés mellett — megnövekedett feladatok ellátására. Stabilitásuk, megbecsülésük, a tagsággal való összeforrottságuk újabb eredmények forrása. Farkas Kálmán Észrevétlen esztendők Változás Ilken Ilken jártunkkor egy italos tekintetű ember panaszát kellett először meghallgatni. Hogy neki még lenne háztáji szántanívalója. de a vezetőséget „meg kellene egrecíroz- ni”, mert bár ő tag és rendesen dolgozik, nem küldik a traktort. Megnézzük a Dózsa tsz irodájában a panaszos munkalapját. Készpénzes díjazásért alig pár napot dolgozott a közösben áprilisban. Pedig volt munka bőven. „Ez az ember valahogy még úgy nézi a tsz-t, azért van, hogy háztájit hagyjon, azt szolgálja ki” — mondja Muszka Gyula párttitkár. Szerencsére a tagság nagy része ezen már túl van. MIBŐL FIZESSEN A PÉNZTÁROS? Hol is tartott a nagy többség? Esetek, példák sora. Története van annak, hogyan ültették a bolondériás csúfságból levélzettel lefelé, gyökérrel felfelé az ártatlan dohánypalántákat. A közös nagy tábla félholdnyi részén. A területről hazajárva, naponta többször is hozzányúltak a közöshöz. „Az akkori ellenőrző, a fegyelmi bizottság, mintha nem is lett volna.” S nem akadt ember, hogy a téli tárolásra összehordott drága burgonyát leszámlázza, időben leföldelje. Tönkrement, a kár nagy volt. Néhány nagyszájú ember csak a jólfizető lehetőségeket leste. Amikor pár óra vagy nap alatt többet kereshettek, mint mások egy teljes hónapban. Közben nem szűntek kritizálni a vezetést. Egy asszony be is törte az iroda ablakát. A közösben általában aszerint ment a munka, hogy mielőbb teljen a nap. De azért fizessen ám a tsz, nyissa ki a kasszát a pénztáros. A pénztár persze nem feneketlen kút, egymást követték a mérleghiányos évek. „MENJÜNK, CSiNAKfUKr — De azért szüntelen formálódtak az emberek. Ha nem is feltűnően, azonnal, — mondja Baráth Sándor elnök. — A tsz nemcsak nagyüzem, emberformáló hatása legalább ugyanolyan írteke*. Kérdeztem, mi van a már« ges asszonnyal ? A szó szerinti válasz: „Kifogástalan munkaerő. Megvan a nyelve, de a* “ éri helyett mi ket, az enyem helyett mienk-et mond inkább.” — Hát akik csak dolgozgattak ? — Veress Sándor, Baké Istvánné, Kalmár Menyhért azóta nemigen maradnak ki a közös munkából, hogy bevezethettük a teljesítménye« készpénzdíjazást. Mondják, hogy a brigád, amelyik csúfot űzött a dohányültetésből, tavaly hét mázsán felüli átlagot takarított be. ősszel egymást hívták, „menjünk, csináljuk, emberek, prízmázzuk el télire a krumplit”. Külön is felíratták idős Jóni Ferenc, Nagy Menyhért. Bíró István, Seres Sándor nevét, akik éjjel is dolgoztak a burgonya rendbetevésén. SOKFELE HATAS Megszűnt a mérleghiány. Erősödik annak megértése, hogy minden fillér veszteség, elhullajtott szénaszál, földbe taposott kukoricacső a tagság, a falu zsebére megy. De nem csak anyagi oldala van a közösség haúttkinak. Kulturális, és ami ehlS? tartozik, magatartásbeli ». Rendre megtelik a moziterem, zsúfolt nézőteret talál egy-egy színházi előadás. Nő a könyvtár olvasóinak száma; jobban megduzzad a postás táskája újságokkal, képeslapokkal ... A párttitkár politikusabban szól: „Akiben becsületes érzés és akarat van, megtalálhatja számítását a közösben. Ez pedig feltétlenül hat a gondolkodásra. Merőben más a falu légköre, mint akár öt esztendővel ezelőtt”. Nem könnyű, erre többször is utaltak. Egy példálózás: . A terményt elvisszük a darálóba. Betesszük a garatba és kész. Elintézi a gép. Bgyi se élő, érző. Az ember az mái..” Nem egyszer túl rícsajos Még a közgyűlés EMereWdik a legfontosabb feladatról a tagte« figyelem. No meg. olyan ember is akad még. mint akinek a munkalapját megnéztük. De mrod kevesebb. >n II Műmt
