Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
S «Mal CTLET-MACYARORSZÁe TS69. május í. T Régi szabolcsi májusok Ölvén év, korabeli tudósítások tükrében KARRIER — becsületes munkálat Az 1932 május elsején megjelent Nyírvidék című megyei lap így emlékezett meg az ünnepről: ,.A májust Maya istennőnek szentelték az antik világban. Maya a löld termékenységét oltalmazza. Ezen a napon májusfát állított a népszokás a lányosház elé.. Azt elfelejtették, hogy a május egy akkor már több, mint négy évtizede a nemzetközi munkásság harci seregszemléje is. Lapozzuk a légi újságokat, mi történt ezeken a május elsejéken Szabolcsban? Kísért a múlt 1919. Az országban a Vörös Hadsereg egységei védik a proletárhatalmat. Budapesten feledhetetlen felvonulást rendeznek. Nyíregyházán már az ellenforradalom dühöng, a fehér román hadsereg es a város, a megye urai tisztelegnek a megszállók tábornoka előtt, De még kísért a múlt, a harminchárom nap emléke, s ilyen mondatokat is olvashatunk: „Szembeszál- lunk a hamis prófétákkal és szembe, ha kell a polgársággal is. Rá fogunk mutatni a hibáira, önzésére, gyávaságára, tunya meghunyászkodásá- ra.. Mikecz István alispánhelyettes úr — aki nemrégiben még hűségnyilatkozatot tett a munkásfiatalomra — ezt írja: „Nem akarjuk, hogy a régi hibák, bűnök rendszere, a kizsákmányolás uralma, a politikai jognélküliség visszatérjen. .. életképes szociális reformokat akarunk..S hogy kétség se férjen működéséhez, még hozzáteszi: „A legteljesebb szigorral fogok üldözni minden bolsevik! mozgalmat. . 'S már bosszúért lihegnek. Azt írják, félnek, nem lesz erejük visszatartani a bosz- szúnak „reájuk” (a munkásokra) emelt öklét... Mily hamar visszacsinálnak mindent! A színházról — amely napokkal előbb a munkáslányoknak is helyet adott — ezt mondja egy cikk: „.. .az intelligens elem ismét elfoglalja jogos helyét a földszinti sorokban, ahonnan a vörös fergeteg érdemtelenül száműzte..És egy önvallomás, egy életfilozófia, a polgár szájából. Imigyen lelkendezik: „Olyan szép a tavasz és olyan jó sütkérezni a napon könnyű kabátban, puha szalmakalapban, gyöngyvirággal a gomblukban, séta- pálcával a kézben, ifjú nővel a karon. Oly jó a kávéházban ülni levett kalappal és kibá múlni az ablakon és újság helyett a szomszéd asztalnál ülő színésznő szemeiből olvasni. Oly jó ebéd után édes nyugalomra térni a színházba és a diszkrét félhomályban a zongora hangjait élvezni. Oly jó végigjárni a kinyitott boltokat és bevásárolni a kétszáz és huszonöt koronásokkal. Oly jó nyugodt és biztos helyen tudni az ékszereinket a banki saféban, ruháinkat a szekrényben és lakóinknak házbérét a zsebünkben... Jó a Kaszinóban, a polgári olvasóban. vagy a Turáni Körben a mindennapi kaláberpartit lejátszani és utána a Koronában. .. a magunk félliter borát elfogyasztani.. A hozsannád május Csak éppen dolgozni nem jó, s a proletárdiktatúra ezt akarta. Megsérteni ezt a hagyományosan magyar életritmust. 1920. Rendőrségi jelentés Nyíregyházáról. Három hónap 4206 ügy, több, mint a fele súlyos. Egy év, hogy leverték a proletárokat... Ez! Olvassuk május elsején: „A május az idén visszanyerte ősi, igaz értelmét. Hozsannás, visszanyert gyönyörű májust köszönt a magyar!” A rendőr- kapitány ugyanabban a számban közli, hogy három napig minden nyilvános hely zárva, minden ácsorgás, csoportosulás, baráti összejövetel tilos. Még a templomból jövők sem állhatnak meg, azonnal oszolHárom „huszonéves” vezetői beosztásban janak szét, s egyesével menjenek haza. Ez volt a hozsannás május. Eltelt tizenkét esztendő. 1932 május 1-én vezércikket írt Baltazár Dezső. így magyarázza a válságot, a nyomort, s hogy a sok ígéret üres szólam maradt: „A társadalomgazdaságnak ezt a veszedelmét a gépipar, a nagy gyári üzemek hozták a \ ilág- ra...” A gyógyír szerinte, hogy a nagyiparral fokozatosan végezni kell. Nem az okkal. Pedig Baltazár doktor tudta, hogy a gyógymód másutt keresendő. Virányi Sándor alispán jelentése 1931-ről ugyanebben a lapban: „Kötelességet vélek teljesíteni akkor, amikor e helyről is rámutatok azokra a káros törekvésekre, amelyek szerint egyesek a valóban súlyos helyzetet, az abból természetszerűleg folyó néphangulatot a maguk önző és nemzetellenes céljainak megvalósítására akarják felhasználni és megkísérlik megingatni a becsületes, hazafias magyar nép hitét, tévtanok- kal és világmegváltó ábrándokkal akarják megmételyezni a falusi nép alapjában romlatlan lelkét.. Vörös zászló a villany fán A cirádás, díszmagyaros mondatok elismerik, hogy „aggodalomra okot adó és hatásukban, jelentőségükben kiszámíthatatlan esetek és tünetek ellensúlyozására” kell törekednie minden hatóságnak és társadalmi téhyező- nek. Alább pedig megnyugtatja a megyei törvényhatósági bizottságot, hogy a csendőrség és rendőrség fokozod odaadással, hazafias lélekkel igyekszik letörni a nép mozgolódását. A végén felteszi a régi lemezt, s józanságra, kitartásra, önzetlenségre és a jobb jövőbe vetett hitre bűz dít. Mintha a társadalmi bajokra ajánlanák, egy hirdetést is közöl a szám: „Idegesség ellen a legjobb orvosság a Fe- rencz József keserűvíz. Ele gendő étvágyérzetet biztosít.” Csak éppen az éttárgy hiányzik. Egy példa helyből: Hiring Ernő, a NYÖTSE kiváló kapusa könyöradomá- nyokból tengeti életét...” A hírek között: „Kommunista röpílatokat szórtak szét, az egyik villanyiéra pedig vö-- rös zászlót kötöttek — a nyomozás megindult. .. Hetvenkét órán át táncoltak a maratoni táncverseny győztesei. .. Bevezették a házpót- adót. ..” Ez a szám hozza 1931 halálozási Statisztikáját. Meghalt 931 gyerek veleszületett gyengeségben, 516 tüdőgümőkór- ban, s 788 ember lett öngyilkos. Kállay Miklós, a későbbi miniszterelnök hasábon hirdeti szőlővesszőit eladásra. Az Apolló mozi Őszirózsa, fehér őszi rózsa című bús katonai történetét ígéri szenzációs premiernek. A vármegye sem tétlenkedik. Negyvenhatezer szabolcsi családnak oszt fejenként 45 kiló gabonát az ínsegakció keretében. S szétoszlottak még 160 gyerekruhát, 230 pár gyerekcipőt, s 480 méter szövetet. Háromszázezer rongyos között. Nyíregyháza 50 bakancsot, két csizmát, 10 fiúöltönyt, 20 gyerekcipőt és 25 férfiruhát kapott. A Szociális Misszió százötven ebédet osztott ki naponta. Lehúzzáli a rollót Az ínségakcióért ínségmunkát kellett végezni. Nyíregyházán a sóstói tavat mélyítették az emberek. Énekes János pápai prelátus ezt mondta: „Népünk késő ősz löl tavaszig nem foglalkozik semmivel... Bár a közös fürdőzésnek nem barátja, de el lensége vagyok, megszavazom a sóstói ínségmunkát.. ,** Még egy ajándék ebben az időben: szabad a lombszedés a köztereken található eperfákról. S még egy érdekesség: „Tegnap megjetent a városházán Barth Antal, a nyíregyházi nagy hírű hentesmester, akinek termékei kiállításon nyertek, s beadta az iparát, lehúzta a roliót.. 1033 május 1: Az Ügyvédi Kamara jelentése szerint a perek száma nagyon leapadt, ezenkívül az ügyeknek nagy része szegény jogon folyik. Es sok az ügyvéd, képtelenség megélni. Kisvárdán nagy tavaszi derbyre készülnek az úrlovasok. A versenyzők között 1500 pengő pénzdíj és számos tiszteletdij kerül kiosztásra. 1934 május 1- Hatalmas rendőrségi apparátussal tartanak razziát megyénkben. 1936 május 1. Nyírvidék. Tárca Május elseje címmel. Idézünk: ......örvendj az örök igazságoknak, amelyeket nem változtatott az idő. Ne gondolj a földi gonddal, mikor itt égi titkokba láthatsz. Ne gondolj megrontó gyűlöletre, amikor itt minden szeretni tanít, Hagyd otthon a könyveket, a gőgös emberi elme kitalálásait, a harcokat, a gyilkos politikai szófegyvereket, hisz itten világos tények beszélnek az igazságról, amely nem lehet más, mint a szeretet, a béke, a boldog nyuga lom.. így szólnak az urak a mun káshoz, aki a sóstói erdőbe készül tüntetni, ünnepelni. Szeretet, béke, boldog nyugalom. .. A Tiszántúlon nincs munka, nem építkezik senki — írja egy másik helyen ugyanez a lap. Újabb kilenc esztendő telt el. Az alispánok hűek maradtak korábbi önmagukhoz, a csendőr nem félt szuronyát, a rendőr kardlapját használni május elsejéken; s az évek mindc/t napján. blöször szabadon Majd ezt olvashatjuk a Magyar Népben 1945 május elsejéről: . .Nyíregyháza elő szőr ünnepel szabadon május elsejét. . . Már a kora reggeli órákban megmozdult Nyíregyháza népe. Zenés ébresztő, cigányzenekar köszöntötte az utcák lakóit. Vörös drapériák, virágok és piros zászlócskák díszítették a várost. A Kossuth téren katonazene kar indulói mellett hömpölygőit a tömeg. Először a szovjet hősi emlékmű avatásához vonultak. Vörös virágkoszorúkkal adóztak a szabadságunkért elesett hősöknek. Ce lujko alezredes, a Nyíregyhá zát felszabadító csapatok parancsnoka szólt a tömeghez. Díszsortűz hangjai mellett lehettünk tanúi a feledhetetlen pillanatoknak...” Később a Lenin térre menetelt a soha nem látott tömeg. Ezer és ezer torokból szállt a dal, a szabad szó. Az emelvényen Ősz Dénes nyíregyházi festőművész hétméteres képe: munkás kalapácscsal és vörös zászlóval. Az MKP szónoka ezeket mondja: „Május elseje az örök munkásünnep, a miénk volt és az is marad... A munkásságban nagy az elfojtott alkotásvágy és tenniakarás. Ez az erő hivatott újjáépíteni az országot és naggyá tenni', s ú,i rendet építeni. ..” Negyedszázadig fel sem emelhette a fejét a munkás 1919 forradalmának bukása után. S most a huszonötödik május elsejét ünnepeljük szabadon. K. 3. A színpadon parasztelvbe rek ünnepi feketében. A te rém elnémul, s egyszerre mélyről, messziről s mégis nagyon ismerősen felcsendül egy népdal... Mikor hallottuk először, kitől tanultuk meg? Talán egykor édesanyánk dúdolta a pólyánk fölé hajolva, vagy ezzel ünnepeli keresztelőt, lakodalmat a család. Valamikor ezt húzta a cigány május éjszakáján? Est énekelték a poros bakák, mikor haza gondoltak? Ki tudja ezt. Csak azt tudjuk, hogy ősidőktől fogva bennünk, velünk élnek ezek a dallamok, hozzánk tartoznak és nélkülük sokkal szegényebbek lennénk. A kórusfesztiválnak kedves szép címet adtak a mátészalkaiak: „Dalos tavasz." A szüHárom különböző ember. A közös: mindhárman fiatalok és mindhárman vezetők. VEZSE JÓZSEF Nyirmadáról indult. A megyei építőipari vállalat ösztöndíjasa volt a műszaki egyetemen. Amikor végzett, technikusi beosztást kapott. Aztán megbízott építésvezetőként folytatta a munkát. Es hogy jól rajtolt, bizonyítja: ez év február 1-töl kinevezett építésvezető. A gumigyári építkezéseket irányítja, 25 éves. — Szervezés, és emberekkel való bánás. Szerintem ez a kettő legfontosabb. Az egyiket szépen tanítják az egyetemen. De most, a munkában látom, milyen jó lenne a pedagógiai ismeret. Az eddigi tapasztalatom: ha jó a kapcsolat az emberekkel, a munka 65 százalékban sikert ígér. A gondjaimnak viszonylag kisebb részét jelentik műszaki problémák. — Eleinte nagyon is bizonyítani kellett az építésvezetői munkakörben. Fiatal vagyok, s még ennél fiatalabb- nak is látszom. Könnyű volt a következtetés, tudom, sokan azt gondolják, most mindent lehet. Aztán lassanként szívós napi munkával rendeződött a helyzet. Rengeteg mindep van, amit nem tanítanak az egyetemen! Látom, hogy a vállalatnál bíznak a fiatalokban. Lehetőséget adnak, de aztán bizonyítani, produkálni kell, hogy újabb előrelépés következzen. Remélem, nekem is sikerül majd bizonyítanom. — Diploma után megnősültem. Most fizettem be a vállalati lakásépítési akcióra. A vállalatnál úgy érzem, megbecsülnek. Sokáig szeretnék a mostani energiával dolgozni. 2^ füredi Sándor. W65- ben végzett a Debreceni Vegyipari Technikumban. A Nyíregyházi Konzervgyár hirdetésére jelentkezett. Gyártásközi ellenőr. Egy év múlva technológiai csoport- vezető. Tavaly augusztus 1 óta az anyag- és áruforgalmi osztály vezetője, 23 éves. — Az igaz, hogy technológusként megszereztem az áruismeretet. Talán van is egy kis üzleti érzékem. Amikor kineveztek, mégis az volt az első gondolatom, megfele- lek-e a várakozásnak. Először is felmértem a lehetőségeimet. Korábbról tudtam, a világot megváltani nem lehet. De szívós igyekezettel lehet befolyásolni, egyéni elképzelések megvalósításával lehet alakítani. Tanulni kezdtem, azóta túl vagyok az első nagy vizsgákon a felsőfokú élelmi- szeripari technikumban. Levelező tagozat, havonta két- három napot töltök Pesten. Saját költségemen. Tudom, bizonyítani kell. Ez a gazdasági év lesz nekem az igazi erőpróbám. Mert tavaly lehetett azt mondani, örökséget vettem át. És tavaly még fogták a kezemet. Mindenki segített. Tudom, ez nem mehet örökké. leiéinél aligha van nagyobb öröm, s most egy tavaszi vasárnapon annak leheltünk tanúi, hogy munkás, paraszt, pedagóguskórusaink ajkán újjá születnek a magyar népi kultúra legszebb dalai. A dallamokat tudós lelkes kutatóink már régen összegyűjtötték, s nem felejtette el azokat a nép sem. Csakhogy a dalokhoz nótás kedv is kell, s itt a Tisza, Kraszna mellett nem volt mindig kedve nótázni az embereknek... Együtt nótázni, különösen nem. — Több mint 370 millió forint a vállalat terve. Az anyag és áruforgalmi osztály ennek nagy részéért felelős. Es egy hiba. egy rossz döntés könnyen zsebbevágó lehet. A vállalatnak is. Igaz, a főbb mutatók megvannak, ellenőrizni tudom magam. De elég, ha azt mondom, konzervipar. Egy hét rossz időjárása, és indul a lavina. A problémák elől pedig nem lehet megszökni... GAAL FERENC. 1953-ban felszolgáló tanulóként lépte át a Szabolcs-étterem küszöbét. 1968. július I óta a Szabolcs-étterem üzletvezetője. Közben tanult a budapesti Mátyás-pincében, felszolgáló volt Nyíregyházán. 1963-ban üzletvezető- helyettes, később egy kisebb helyen vezető. Tavaly visszakerült az első lépések színhelyére. Most 26 éves. — Receptet adni arra, hogyan lehet egy fiatalból vezető, nem tudok. Én úgy gondolom, a becsületes, az igyekvő munka az egyik legfontosabb. És tanulni, mindig magasabb szinten. Én elvégeztem a közgazdasági techniS most itt áll a színpadon a falu színe-java. a termelőszövetkezet legjobb munkásai. Közöttük a tanácsi vezető, a párttitkár, a taniló. Nemcsak tudnak együtt énekelni, hanem örülnek is annak, hogy együtt dalolhatnak. Az együttesek muzikalitásánál is jobban figyeli ezt az európai hírű karmester a zsűriben, s az egykori falusi tanító, akinek a vállára most egy egész járás gondja nehezedik. Hatszáz ember, egy kis falura való nép gyűlt össze Mátészalkán. Hallgatták, dicsérkum kereskedelmi tagozatát, majd a kétéves vendéglátói üzletvezetői tanfolyamot. Most tanítok is. Nagyon fontos, hogy a vezetők megbízzanak a fiatalokban. S ha egyszer „bedobják őket a mélyvízbe”, ott van-e a mentőöv is. Az első időszakban. Két-három év után már kamatozni k*d a befektetés. Ha módom van, én is segítem a fiatalokat. — Sokan azt mondják, könnyű azután, ha az ember vezető lett. Különösen egy étteremben. Idejön, elsétál a „placcon”, esetleg egy keveset adminisztrál és kész. Az emberekkel való foglalkozás ez anyagi felelősség, a folyamatos üzemelés, az éjszakai műszakok, az évi nyolc és fé! milliós forgalom, a látványos dolgok mögött van... ★ Vallomások munka közben a munkáról, a szakmáról. Azt is mondhatnánk róluk, hogy elindultak a karrier útján. Fiatalok, tele vannak tenni- vágyással, akarással. Bizonyítani szeretnének. A lehetőséget fiatalon megkapták. És az indulás jól sikerült. Marik Sándor ték, bírálták egymást. A barabási énekes s3rt ivott a sátornál a nyírmeggyest dalár- distával, s mint ahogy ez most újabban megint szokás, dicsekedtek egymásnak. Akadt valaki — a hajdani igricek kései utóda -r aki a maga költötte versekből, dalokból is elmondott néhányat a műsor szünetében, csakhogy a többieket szórakoztassa, meg hát otthon érezte magát. Es van-e ennél nagyobb dolog? Beteljesedni látszik a népmesék igazsága. A magyar paraszt megvívta harcait a körötte s a benne ilő sárkányokkal, melyeket ©7y sokszor megsiratoH és megátkozott. Most énekel örömében, Vigyázzuk a dalát! Gyarmati Bél# Ének Szatmárban Épül a TITÁSZ új székhaza Nyíregyházán, a Bethlen Gábor utcában. Elek Emil felvétele
