Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-23 / 116. szám

!986 május 23,

KELET-MAGYARORSZA5

f. «Mal

A falvak bankjai

A |iénzc§inálás titka

Nyírbogát, ahol mindenki tudja, mit csinál

Népszerűek a falusi bankok: a takarékszövetkezetek. Szabolcs-Szatmárban 117 községben működnek, s felölelik a megye lakosságának csaknem felét, 300 ezer embert. Sokat fejlődtek az utóbbi egy esztendőben.

Jelentősen növekedett önállóságuk. Beruházást, létszám és bérgazdálkodást, kirendeltségek és betétgyűjtő pénztárak alakítását, s ezek mellett még számos olyan hatáskört a takarékszövetkezetek vá, lasztott testületéire ruháztak, amelyeket korábban szövetségek, vagy az állam látott el. így közvetlenebb lett a kapcsolatuk a falvak lakóival és gyorsabbá vált ügyeik intézése is.

Megnőtt a bizalom a falu bankjai iránt. Ezzel és a mechanizmus nyújtotta lehetőségekkel megfelelően élnek is. Ezt mutatja, hogy erősödött a szövetkezeti demokrácia. A korlátozások megszün- tetéséval újabb kirendeltségek alakulhattak Tiszaeszlá- ron, Vasmegyeren, Csaro- dán, Záhonyban és Tiszaber- celen, s 'négy betétgyűjtő és kifizető pénztárt nyitottak Tyúkodon, Nvírcsaholyban, Tiszabezdéden és Kék községben. Ezzel megyénkben 22 takarékszövetkezet, 13 kirendeltség. 4 betétgyűjtő és lufi. zető pénztár működik. Élet- képességüket tanúsítja a falun élő lakosságnak a takarékszövetkezet iránt tanúsított bizalma. A múlt évben a taglétszámuk több mint 5 és fél ezerrel növekedett. Az 1968-ban részjegyekre befizetett 560 ezer forinttal pedig jelenleg csaknem 4 millió forint szerepel ezen az alapon. Tagjainak létszáma megközelíti a 38 ezret.

És ez nem véletlen. Amilyen mértékben erősödtek termelőszövetkezeteink. növekszik a tsz parasztság élet- színvonala, olyan mértékben fejlődnek falusi bankjaink.

Még egyetlen évben sem volt olyan jelentős a betétállomány növekedése, mint éppen a múlt esztendőben. Csaknem ötven százalékkal, azaz több mint 41 millió forinttal növekedett, s ugyanakkor több volt a betétes száma is. Megközelítette a 14 és fél ezret. Mindez mutatja: van falun pénz, s egyre több embernek jut tartalékolásra is. A Szabolcs megyei takarékszövetkezetek az elmúlt egy esztendőben az előirányzott 68 millió forint helyett 80 millió 600 ezer forint kölcsönt folyósítottak tagjaik részére. És ebben figyelemre méltó, hogy legtöbb a fogyasztási. illetve áruvásárlási kölcsön volt, melyek összege meghaladta a 70 milliót. Építkezésekre és termelésre közel 10 milliót vettek igénybe.

Örvendetes, hogy a taka. rékszövetkezetek egyre kulturáltabb körülmények között szolgálják a ..banktulajdonosok” érdekeit, állnak rendelkezésére a falu lakosságának. Üzletházaik fejlesztésére a közelmúltban több mint másfél milliót költöttek. Kilenc új üzletház építését kezdték el és fejezik be. Ilyenek épültek Nyírbélte- ken, Hodászon, Gáván, Nagyhalászban és Pátrohán. Hasonlókra kerül sor Tuzséron, Nagyecseden és Tiszaeszlá- ron. Többségükben központi fűtés van. Irodai berendezésük és felszerelésük megfelelnek az országosan kialakult banki követelményeknek.

Falusi bankjaink jól gazdálkodnak. A múlt évi nyereségük 2 millió 280 ezer forint volt. Valamennyi szabolcsi takarékszövetkezet eredményesen zárta az esz. tendőt és országos értékelésben a második helyen vannak. Ez is bizonyítja: jól

szolgálják a falu. a tagság és a lakosság érdekeit- és igényeit.

Az elmúlt gazdasági év sok szempontból alapos, mélyreható, elemző munkát kíván. Most csak két, de szorosan összetartozó dologgal foglalkozunk, a termelési értékkel és a termelési költséggel.

Egy a 19-ból

Az eredményes gazdálkodás titkát a nyírbogán Rákóczi Termelőszövetkezetben kerestük. Hogy miért? Azzal indokolhatjuk, hogy bár a járás 19 termelőszövetkezetében egy tsz kivételével nőtt a termelési érték, plusz nyereséget azonban a termelési költség nagyobb arányú növekedése miatt csak 13 tsz-ben értek el. Olyan termelőszö- vetkezet viszont, ahol a termelési költség nem nőtt, hanem csökkent, csak egy akadt, ez pedig a nyírbogáti Rákóczi Tsz.

A Rákóczi Tsz-ben 1967- ben 24 millió 800 ezer forint volt a termelési érték. 1968- ban már 26 millió 900 ezer forint. A 2 millió 100 ezer forintos növekedés ellenére a költségszint 300 ezer forinttal csökkent. Ez tiszta pénz, nyereség.

A „pénzcsinálás” nyírbogáti példája nagyon egyszerű. Egyes emberek — elnök, fő- agronómus, főkönyvelő,

üzemgazdász érdeme abban van, hogy elemző és számító munkával kidolgoztak egy jó módszert és alkalmazták. A siker viszont már kollektív munka, hiszen a végrehajtásban a termelőszövetkezet valamennyi tagja részt vett. a módszer: a hagyományos termelési versenyt kiegészítették egy alaposan kidolgozott termelési költségcsökkentő célfeladattal.

Mindenki a helyén

A termelőszövetkezetben hat növénytermesztő, két gyümölcskertész és egy állat- tenyésztő brigád dolgozik. Minden brigád részletes kimutatást kapott a területére tervezett költségfelhasználásról. Az anyagfelhasználásra tíz, a munkabérfelhasználásra három, a szolgáltatások igénybevételére két tényezőt határoztak meg a növénytermesztő brigádok. A brigádok versenyét a tervezetthez viszonyított felhasznált költségek, s az elért termelési eredmények alapján értékelték.

Az elmúlt évi versenyt Prokov János 86 fős növény- termeszlő brigádja nyerte. Az értékelés szerint a tervezett anyagköltségnél 33 ezer, a munkabéreknél 18 ezer forint volt a túllépés. A szolgáltatás igénybevétele (traktor, fogathasználat) a tervezettel megegyezett. A brigád tehát 51 ezer forinttal, százalékban 7 százalékkal túllépte a tervezett költségeket. Ez az 51 ezer forint, illetve 7 százalék azonban eltörpül amellett a szám mellett, amelyhez viszonyították. A termelési tervet a brigád 159 százalékra teljesítette, a plusz milliókat ér.

Vigyázni a forintra

A versenynek ezt a módját a brigádok szeretik és kedvelik. Részben mert minden ember előtt tiszta és világos a cél, az értékelés viszont kézzel fogható és érthető. Természetesen az sem mellékes, hogy az eredmények után az erkölcsi elismerésen túl ez a verseny a tsz tagjainak több

jó példa hogy a Rákóczi Tsz-ben hogyan gazdálkodnak az erőgépekkel. A nyolcezer holdas tsz-nek 30 erőgépe van. Nem sok. Különösen, ha tudjuk, hogy ebből tíz már erősen elhasznált. Any- nyira kiöregedett, hogy amortizációja sincs. Ezzel a gépparkkal a tsz mégis nemcsak időben végzi el a soron következő munkákat, de „kölcsön” is ad gépeket más gazdaságoknak. Tavaly Szat- márcsekén, ez év tavaszán Encsencsen, Aporligeten, Má- riapócson vállaltak gépi bérmunkát. A gépek állandóan munkakész állapotban vannak. ezt lehetővé leszi a ta valy épített szerelőműhely. Az alkatrészfelhasználásnál, az üzemanyagfelhasználás- nál szigorúan ügyelnek a normák betartására.

Volt másképp is

A nyírbogáti példa termelési érték és termelési költség fckinlétében túlzás nélkül mondhatjuk, ma már minden kritikái kibír. Nem szabad elhallgatni azonban, hogy nem mindig volt ez így. A korábbi években amikor nem volt összhang a vezetők között, amikor elkülönült egymástól az agronómia, a termelés és könyvelés, amikor a számoknak csak kevés jelentőséget tulajdonítottak, akHor a drága pénzért vetett mag Nyírbogáton is csak veszteséget termett.

Erősítik a községi tanácsokat

A Nyíregyházi Járási Tanács Végrehajtó, bizottsága löbb intézkedést hozott az államigazgatás korszerűsítésére. Mindenekelőtt átalakították a járási tanács vb szerkezetét, egyidőben felmérték, hol, milyen megterhelésnek vannak kitéve az ügyintézők.

A vizsgálat eredményeként kiderült, hogy vannak munkaterületek, ahol nagyobb a létszám a szükségesnél. Ilyen volt többek között a pénzügyi osztály. Máshol igen túlterheltek a tanácsi dolgozók. Ez elsősorban a községi tanácsoknál volt így.

A következtetést levon a, első intézkedésként a különösen megterhelt ibrányi és újfehértói községi tanácsuk létszámát erősítették meg. Ezzel párhuzamosan az ügyintézés decentralizálása is folyik, vagyis az ügyeit intéző tokosokhoz egyre több ügynek az intézése kerül közelebb. Az elsőfokú építési hatósági jogkört elsőnek Üj fehértó kapta meg. Idén követte a sorban Rakamaz, Vcn- csellő-Gáva, Nyírtelek és 1b- rány. Több község kapta m^g a járásban az elsőfokú kér s. kedelmi és ipari jogkört is.

Az intézkedések népszerűek a járás lakossága előtt, A dolgozók hamarosan tapasztalták, hogy ügyeiket, melyekért eddig utazniok kel- lett, a helyszínen gyorsan és szakszerűen elintézik. Ez a továbbiakban arra adott bátorságot a járási tanácsnak, hogy még fokozottabban éljen a decentralizálás lehetőségeivel.

A**

A N Y A K szabadságon

Seres Ernő

MEGJEGYZÉS:

Kinek jó ?

Hatvan év körüli bácsi érdeklődi vidékies kiejtéssel Nyíregyházán a Széchenyi ulca kettő számot. Vagyis az SZTK megyéi központját.

Ideges türelmetlenséggel, tele fáradtsággal van a bácsi. Déli egy óra múlt, s jókora út van mögötte.

Pátroháról érkezett. Tsz-tag. A körzeti orvos berendelte a megyei szakrendelőbe (Nyíregyháza, Bocskai út végén.) Tüdővizsgálat (szűrés) céljából. A szakrendelőben azt mondták neki, menjen a Kossuth utcai rendelőbe.

A Kossuth utcai rendelőből visszaküldték a megyei szakrendelőbe. De a küldözés még mindig nem ért véget.

A szakrendelőben most azt magyarázták a -bácsinak, hogy Kisvárclára kell mennie. A járási rendelőbe. Merthogy Fátroha járási székhelye KisvárdaNode itt még hátra van a felesleges nap és a küldözgetést tortúra után a vasúti költség felvétele. Ebből a célból érdeklődi a Széchenyi utca kettőt.

Aztán egy másik nap eltöltése Kisvárdán.

Egy napot eltölt a bácsi Nyíregyházán, holtfáradtra járta magát, miközben türelmetlenség emésztette: menjen ide, menjen oda. Mégsem érte el célját. Ugyan kinek jó mind ez? A bácsinak semmi esetre nem.

(Az eset ideje: 1969. május 20.)

(A. B.)

PRÓBAIDŐ

I

Van egy műszak, csupa nő. Negyvennégyen vannak. Öpá- lyiból járnak be Vásárosna- menyba. Elég körülményesen. Most autóbuszt vásárolnak „részükre”, hogy könnyítsenek a nők gondján.

Tavaly tizenhatmilliós beruházást valósítottak meg a Vásárospaményi Ládaipari Vállalatnál. Korszerűsítették a csarnokot, a munkafeltételeket javították. Gőzfűtést vezettek be. Modern öltözőt es fürdőt építettek.

S mindezt főleg a nők érdekében. Török Györgyről — a gyáregység vezetőről az a hír járja, hogy „nőiesíteni” akarja a vezetést az üzemben. Nők közül állított be csoportvezetőket, s a jövőben még magasabb beosztásba is kerülnek.

— Zömében nőket foglalkoztatunk. Több mint kétszáz nő dolgozik nálunk. Vannak üzemrészek, mint a szegező, ahol kizárólag nők végzik a munkát — mondja a gyáregységvezető. — Nagyon elégedett vagyok velük.

— És bár sok anya van szabadságon, az első negyedéves tervünket túlteljesítettük. Értékben másfél millió nyereséget értünk el — újságolja.

1

__£:

Szabadságon lévő anyákat látogattunk meg. A negyvenegyből hármat.

Török Lászlóné a Táncsics út 25 szám alatt lakik. Évike. a kicsi, ebéd utáni álmát alussza.

— Igénybe vettem mind a három évet. Jövő év július elsején állok újra munkába. Nagy könnyítés a segély, havi hatszáz forintot kapok. Két kicsit nevelek. Elég messze van a bölcsőde is. De így nem kell télen, hidegben, esőben kora reggel kelteni, vinni őket, álmukból felverni. El tudom látni a családot is. Jut idő kézimunká- eásra, tévénézésre.

A tizenharmadik havi hatszázat az üzemi szb fizeti.

—- Én tudom, mit jelent ez a segítség, hiszen Anna, a nagyobbik kislányom eléggé beteges volt. Szinte állandóan táppénzen voltam vele. Kivontam magam a munkából is, s a bölcsődében is csak gond volt.

I 3.

Dobos Enikő is aiszik. Tizenegy hónapos. Édesanyja:

— Nem is tudom, mi lepne, ha nincs ez a kedvezmény a szülőanyáknak. Szegezőként dolgoztam az üzemben. Havi 1200-at kerestem. Ennek az átlagát kaptam a szülési szabadság idejére, húsz hétig.

Válófélben van. Négy hónapja nem kapott gyerektartást a férjétől.

— Igénybe veszem a gyerekgondozási segélyt is, Enikő hároméves koráig. Ha ez nem lenne, szüléimre szorulnék teljesen.

1971 közepén megy újra dolgozni. Akkor óvodába mehet Enikő. Ez idő alatt édesanyja tovább tanul. Befejezi a gimnáziumot, s utána visszamegy az üzembe.

— Lehet keresni, meg voltam elégedve. Amikor szabadságra jöttem, kezdetben nagyon szokatlan volt. Bebejártam az üzembe. Furcsa volt az itthoniétet megszokni. De jobb így, hiszen ebben a korban van a legnagyobb szüksége a kicsinek az anyjára.

1 4.

Móré Jánosné másfél hete szült. A kis Csaba is édes álmát alussza, amikor betoppanunk a vasút melletti lakásba. Édesanyja .most erősödik.

— Csaba mellett még kettő van. így most az ő gondozásuk is megoldódott — mondja. — Férjemmel úgy beszéltük meg, hogy Csaba egyéves koráig leszek itthon. De ez még nem biztos.

Mórené szegező segédmum

kásként dolgozott az üzemben. Havonta 1500 forintot keresett. Húsz hétig a havi kereset átlagát kapja. Utána a gyerekgondozási segélyt.

Van egy terve: ő is tanulni akar. Húga abbahagyta a gimnáziumot. Most együtt folytatják és felváltva ügyelnek a kicsikre.

— Miért akar tanulni?

— Csak nyolc általánosom van. A gyerekek is nőnek, segíteni kell őket is.

I 5Üj rendünk új törvénye: dolgozó anyák szabadságra mehetnek.

És élnek ezzel a lehetőséggel.

S amit ebben az üzemben tesznek, az a dolgozó édesanyák érdekeit szolgálja.

Farkas Kálmán

Beeskereki Kázmérnak, a Lózungun pex munkaügyisé, nek határozottan rossz napja volt a mai és ezt rögtön megérezte a szobájába belépő Kerekes is.

— Hivattam, igen, mégpedig fontos ügyben hivattam — mondta Bccskereki. — Ma 31-e van, május 31-e és ez jelentős dátum kettőnk kapcsolatában, ugyanis a mai napon jár le egyhónapos pró. baideje. Egy hónapig próbálkoztunk magával, 25 munkanapon kíséreltük meg a lehetetlent, ügyintézőt nevelni magából. Sajnos, ez nem sikerült. mert maga rendszeresen későn járt be a munkahelyére, ahonnan korán, és napközben többször is eltávozott, főleg nem ügyintésett, és azt is a szakértelem teljes hiányával cselekedte. Ennek következtében a mai nappal munkaviszonyát megszüntetjük. Munkakönyvét és egyhavi fizetését a szomszéd szobában Várkonvinétól kapja meg. A viszontlátásra!

Alig lépett ki Kerekes a szobából, amikor csengeni kezdett a telefon.

vonatkozásban is anyagi hasznot jelent. A nagyobb nyereségből -r még ha többet is tartalékolnak — többet lehet munkaegységre osztani. Ezenkívül a helyezést elért brigádok pénzjutalomban részesülnek. A tavalyi eredmények után az első helyen ál ló brigádnak 35, a másodiknak 25, a harmadiknak 18 ezer forintot fizettek ki. Idén a verseny győztese már 55, a második helyezett 35, a harmadik helyezett 18 ezer forint jutalmat kap.

Ezek után még arról kell szólni, hogy a versenyen kívül kisebb-nagyobb mértékben még számos dolog hatással lehet a költségek alakulására. Mindenekelőtt az észszerű gazdálkodásra, a jó szervezésre kell utalni. Erre

— Te vagy az, Pinlyő? Itt Cicus beszél — búgta a vonal túlsó végén bizonyos Cicus.

— Igen, én vagyok — válaszolt Becskereki —, de nem Pintyö, hanem mint Becskereki Kázmér, akinek Ön a mai naptól kezdve nem Cicus, hanem csupán Slezák Elvira hajadon. Nem- kérem, nem bolondozom, csak közlöm, hogy hathónapos próbaideje a mai nappal lejárt. Fél évig próbálkoztam magával, az első időben naponként, az utóbbi időben már csak hetenként, de sajnos, nem váltotta be reményeimet. Az első napon, az első napokban, sőt az első héten még bizakodtam, mert teljesítménye maximumát nyújtotta. de később... Mivel hathónapos próbaideje lejárt, viszonyunkat tekintse a mai naptól megszűntnek, többé ne telefonáljon és ne írjon levelet, a viszontlátásra*»

Letette a telefont, és mert időközben a munkaideje is lejárt, összepakolt és hazament. Otthon a vacsoráját szó nélkül ette meg, majd a feleségéhez fordult.

— Kedves Lujza — kezdte fennhangon —, fontos közölnivalóm van számodra. Ma van 10 éve, hogy tízévi próbaidőre feleségül vettelek, azért, hogy lehetőséget adjak számodra, hogy bebizonyítsd: helyesen választoltam. Ma már tudom, talán te is sejted: nem választottam helyesen. Gyakran emlegetted, hogy nekem adtad az ifjúságodat és legszebb éveidet, de ezek az évek sajnos nekem nem voltak a legszebbek. ■ Próbaidőd elején többször fenyegettél azzal, hogy visszamégy a mamádhoz. Nos, a mai naptól ennek nincs semmi akadod ya, keresd fel özvegy édes-.

anyádat a Puma utca S bében, a részleteket pedig beszéld meg az ügyvédemmel és a házmestemével. Pi kedvesem!

Amikor egyedül maradt, konyakot töltött magának cs a harmadik pohár után a tükör elé állt:

— Becskerekikém, kedves Becskerelzikém — mondta szomorúan —, sajnos negyvenéves próbaidőd lejárt, el kell búcsúznunk egymástól. Nehéz negyven esztendő volt, de most, hogy a próbaidőnek vége. be kell vallani, nem feleltél meg a követelményeknek. Pedig biztató volt a kezdet, de mindig közbejött valami. Az is kiderült, hogy költőnek nem vagy eléggé realista, közgazdásznak eléggé álmodozó. Hogy mit tegyél? Akaszd fel magad!

Szólt, és felakasztotta magát az ajtófélfára, s ezzel 40 eves próbaideje végérvényesen megszűnt.

Határozottan rossz napin volt a mai.

Mtklóei C**íó