Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-22 / 115. szám
1 dáa! KELET- M AG YAÄÖRSZ A<3 tat#, mljt» ff. A könyvhét könyveiből Marx György: JÖVŐNK AZ UNIVERZUM Az úthenger előtt korszerű gép teríti a Széchenyi utca burkolatát. Hammel József felvétele VÁSÁRI MOZAIKOK A lakberendezési pavilonban mindig sokan vannak. És gyakran hangzik el a kérdés — ugyan höl kaphatók ezek a bútorok. — Itt. Csak tessék kivárni a vásár végét. A BNV területén a mostani lakberendezési és tudományos akadémiai pavilonban nyitják meg az ország legnagyobb bútoráruházát. Már tervezik a közönség be-, illetve kicsalogatását a ligetbe. Autóbuszjegyet, feketét adnak majd a kedves vásárlóknak, érdeklődőknek. * A tavon, a tó körül állít ki stílusosan a Magyar Hajó- és Darugyár. A mólók mentén műanyag vitorláshajók ringanak. A hajók, csónakok, portáldaruk, alumíniumtartályok impozáns látványt nyújtanak. S milyen jó szórakozást a pavilon belsejében, a műtavon a makett hajók! A Tiszai Vegyi Kombinát kedvező hírrel kecsegteti a háziasszonyokat. Megszűnhet a tejesüveg cipelés, visszaváltás gondja. Még az idén megkezdi a vállalat a kétrétegű, nyomtatott tejfólia gyártását, hogy a Tejipari Tröszt Polypack tejcsomagoló automatáit ellássák alapanyaggal. A műanyagfóliába csomagolt tejjel az ÚJÉRT Találmányok pavilonjában is találkoztunk. ^Schmálik Gyula találmánya a műanyagfó- lia-hegesztö gépe révén. A közönség szeme láttára csomagolt, lezárt fóliás tej igen népszerű reklámanyag. A kisméretű zacskókkal az iskolák tejellátását kívánják megoldani. így, ha már ipar, feltaláló, forgalmazó és fogyasztó összefog — végre csak sikerül! Kvarclámpákkal, műszerekkel, szikékkel, ollókkal, csipeszekkel felszerelt kozmetikai szalont is láthatunk a vásárban. No, nem működés közben. Ez is kiállítási tárgy — a MEDICOR szovjet megrendelésre 2 munkahelyes szalon berendezését tervezte meg. De mielőtt kiszállítaná, bemutatja a BNV-n, hátha mások is gusztust kapnak hozzá. ♦ Sok a makett a Villamos Berendezés- és Készülék Művek kiállításán. A Publico- lor színes fényreklám kicsinyített változata adja a hírt. Az eredeti a Corvin Áruház homlokzatán működik. A sakkoktató és demonstráló berendezés meg Moszkvába utazott. Az ott folyó sakkvilágbajnoki mérkőzés fontos szereplője. Moszkva után Bécsbert várják. (Talán az 1970-es BNV-n az eredetit is láthatjuk). Felnőttek, gyerekek kapkodva rohanják meg a pros- pektus-osztogatókat. Gyűjtik a magyar, angol, német, orosz, francia, vagy akármilyen nyelvű ismertetőket. Mindegy milyen, csak legyen. Összegyűjtik, hazacipelik, csereberélik, aztán — eldobják. * X gyár két gépet mutat be működés közbeh. A gépek teljesen egyformák. Az egyiknél mégis hatalmas tömeg, a másiknál alig hárman-né- gyen szemlélődnek. Magyarázat: a másodiknál férfi adott szakmai tájékoztatót! * A vásári éttermek is min- dik zsúfoltak. A pincér kihoz 10 adag halászlét. Aztán elkiabálja magát: — Hová lesz halászlé? A vendégek kézfeltartással rendelnek. Azftü "felveszi az italrendelést. így: Egy sör, két sör, tíz sör, húsz sör. S újból jelentkezésre osztja ki. Az jár jól, akinek leghosszabb a keze. A campingbemutatónak nagy sikere volt a kánikula napjaiban. A sátrak előtt, a sátrakban egy-egy csinos fiatal nő ült lenge öltözékben. A vásárlátogató férfiak hamar megtalálták a sátorvárost. Az elromlott idő miatt tartok attól, hogy a bundába öltözött hölgyek unatkozni kényszerülnek majd. * Apropo camping. Hétvégi nyaralóházakkal jelentkezik a Beton- és Vasbetonipari Művek azzal a kedvezménynyel, hogy olcsóbban kínálják a lakosságnak, mint közületi vagy külföldi vásárlóknak. A Fővárosi Kézműipari Vállalat garzonháza a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat közreműködésével kerül forgalomba. Azt ígérik sorozatban gyártják a tetszetős kis — könnyen, gyorsan felállítható — házakat. (kádár) Még évezredek állnak előttünk — így felel a könyv szerzőjének korunk egyik legjobb fizikusának, Heisen- bergnek tanítványa. Vajon állnak-e? És milyenek lesznek ezek az évezredek? Marx György végigkíséri tudományának, a fizikának fejlődését az első igazán nagy tudóstól, Galileo Galileitői napjainkig. Ezt ő hét előre tett lépésnek nevezi. Hét lépés nem lehet nagy távolság, s valószínűleg nem az a fizikában sem. Ezért lehetnek előttünk évezredek, lépő, sek ezrei, felfedezések milliói. Erre — a szerző szerint — tulajdonképpen csak alapot teremtett az eddigi fizika. A könyv ismeretterjesztő, hol „népszerűén” (ha egyáltalán lehet ilyenről szó a fizikusok birodalmában), hol olyan tudományossággal, amit anyaga legalább megkíván. Azt már nem is teszi hozzá, hogy ezt a párbeszédet az olvasóval csak úgy hozhatja létre, ha az olvasótól is megkívánhatná, hogy ismerje e nyelvet, e gondolkodásmódot. De vajon mi — egyszerű olvasók — ismerjük-e? Szót tudunk-e érteni korunk tudósaival, a fizikusokkal? Merthogy ők azok, azon vitázni sem lehet. Ritkán. Leírja, milyen reak. ciót vált ki társasági partnereiből, ha meghallják: őatomfizikus. „Ott, ahol maga dolgozik, atomok is vannak?” — kérdezte tőle valaki. Ez a fájdalmasan naív kérdés jelzi, mekkora az űr a tudomány és az átlagember között. Persze Marx György az átlagembernek írta ezt a könyvét. Ha nem rest gondolkodásra az olvasó, megértheti, ha kívánja, hogy korunk kérdéseiből valamit megsejtsen — érdemesnek is tartja az elolvasásra. Sejteni valamit korunk kérdéseiről? Nem túlzottan pesz- szimista ez a nézet? Nem, ellenkezőleg: optimista. Várja azokat az évezredeket, amelyeket a Hei- senberg-tanítvány jósolt az írónak. Hiszen azok az emberiség kiterjedését, vagy pusztulását is okozhatják. Igen, ez a fizikusok másik nagy kérdése. A szobor, amely egy gonoszt ábrázol, miközben épp ki akar törni béklyóiból, az lesz-e a jövendő? Vagy ellenkezőleg, a diadalmas, a jótevő atom-e a sorsunk? Ezernyi kérdés, de még mindig kevesebb, mint amennyi a tudósok előtt áll, megválaszolásra várva. Marx György azonban nem egyszerűen fizikai „népszerű-tudományos” könyvet írt. Mint jelzi, a hét lépés előre csak egy kis része a történelmünknek, s az emberiség igazi tör. ténete csak ezután kerül sorra. A fizikának, mint alap- tudománynak eddigi története csupán előkészítése lehetett mindannak, amire az eberiség képes. Mire képes az ember? Ezt fejtegeti a szerző könyve harmadik — Utazás a jövőbe című — fejezetében, aminek alcímül ezt adta: Kaland, költészet. kötelesség. Ha az addig tárgyalt kérdések elolvasása az igénytől függhet (mármint szükségesnek érzi-e valaki, hogy megsejtsen belőlük valamit?), a jövőben tett utazás izgalmasabb, mint bármilyen krimi, bármilyen jóslat... Ezt a részt egyszerűen nem lehet letenni. Miért? Számos könyv foglalkozott már azzal, milyen lesz a XXL század embere, s számos érdekes is volt. Mind hozott újat, a Marx Györgyé is. Mint fizikus, aki szereti a szakmáját, szeret más területekre kalan. dozni. Ö is körülnézett, s véleményében. jóslataiban olt a fegyelmezetten, tudományos alapossággal gondolKo- dó ember kontrollja. Vár-e bennünket, embereket a Tau Ceti népe? Oly jó, oly izgalmas lenne, ha várna. Úgy szeretnénk a kapcsolata, kát, mondjuk ki, mint talán semmi mást. Különösen korunkban, mikor felcsillant egy ilyen utazás lehetősége. A tudós azonban óvatosságra int. Nincs annyi energia pillanatnyi tudásunk szerint a Földünkön, hogy ez az utazás a 10,5 fényévnyire lévő Tau Cetire lehetővé válna. Feltehetőleg ott sincs, hiszen ha él ott civilizáció, vagy bárhol másutt, az a valószínű, hogy fejlettebb a mienknél. Ez esetben a lehetetlenség egyben védelem is. Védelem a fizikai leigázás, vagy a biológiai kipusztítás ellen. A kapcsolatok lehetőségeinek kutatása nagyszerű dolog, de talán még nagyszerűbb a technikai-tudományos forradalom hatásának elemzése. Az eredmény csodálatos lehet, s a fizikus nem is mulasztja le. hogy számot vessen: ennyi idő alatt csak ennyit haladtunk, s most egyszerre robbant a fejlődés, megvalósított mindent, amit pár évtizede a fantasztikumok írói csak elképzeltek. S a hatás? Milyen hatást gyakorol mindez az emberre? Jót is. Életnívóját elkupzel- hetetlen magasságokba emeli, könnyíti az életét, szabadabbá teszi. De követel is tőle. Az Egyesült Államokban már most is lehetetlen elhelyezkedni képzetlen embereknek. Holnap vagy holnapután nálunk is így lesz — teszi hozzá kimondatlanul is Marx György. A tudás képességét kell növelni az emberekben. E törvény felismerésében, felismertetésében, tudatosításában nagy szerepet játszhat ez az okos könyv. Kun István Egy t-betű miatti Van ez a „Szerintünk írás a lapban, gondoltam megírom bele, hogyan jártam én egy t-betű miatt. De ha már itt van, elmondom inkább, úgyis nehezen fogok neki az írásnak. A feleségemet negyvenhat éve Máriának hívják, Ma- kánszky Mária, utánam: Takács Fercncnc. Na jó, nekem ne higyjenek, én mondhatok akármit, de a személyi igazolvány az csak elég?! Úgy történt, hogy egy vásárláshoz a telekkönyvi igazolás kellett. Bementem Nyíregyházára a Bocskai utcai Telekkönyvi Hivatalba. Mondom, hogy mi járatban vagyok, mondom a nevemet: Takács Ferenc, a feleségem Takács Fercncné, született Makánszky Mária, lakunk: Nyírtelek, Be- dőbokor. Elő is kerestek mindent, de a törzskönyvben, vagy a törzsszámnál a feleségem keresztnevével valami nem stimmelt. Mária helyet Márta volt beírva. Ki irta ros/.- szul, ki nem, azt én nem tudhattam, mondom a hivatalnoknak, aki az iratokat lapozgatta, hogy az én feleségemet negyvenhat éve Máriának hívják, én esak tudom, de az oda sem figyelt. — menjek vissza a községi tanácsba, s onnan hozzak erről igazolást. Nálam volt a személyi igazolvány, nicg a feleségemét is vittem magammal, nézze meg cs győződjön meg róla. hogy valóságot beszélek. Magyarázhattam is, meg mutathattam, belesem nézett; — a tanácsnak kell igazolni, hogy a feleségem nem Mária, hanem Mária. Itt aztán igazolták, 12 forintért. Mentem vissza Nyíregyházára. Átadom a papírt, — most már rendben van — mondták, menjek majd el egy hét múlva, akkorra kész lesz az írás, amit kértem. Na én jól jártam, mondom magamban. Elment egy fél napom, megtettem 26 kilométert, mert Nyírtelekről 13 kilométerre van Nyíregyháza, fizettem 12 forintot, aztán nem intéztem semmit! De, még egy hét múlva újból mehetek, az újabb 26 kilométer! Na, ezt tessék összeszámolni! S mindezt egy t-betű miatt. FELJEGYEZTE: A. E. AZ EXPRESS IFJÜSÄG1 ÉS DIÄK UTAZÄSI IRODA megyei kirendeltsége, Nyíregyháza 1ÜLIUS 8-AN INDULÓ 8 NAPOS KRAKKÓ—VARSÓ Útvonalra (Irányár: 1491),— Ft.) JÚLIUS lfl-ÉN 12 NAPOS ÜT VARSÓ—GDYNIA—VARSÓ útvonalra. (Irányár: 1850,— Ft.) Csoportjaihoz fiatalok jelentkezését várja, ientkezni lehet: Megyei, járási. városi KlSZ-bizottsá- gokón. 4 tárgyalóteremből Kirabolták a házalót R. József édesanyja mondta: — A fiam jó gyerek, nem volt vele semmi baj. Káros, rossz szokásairól nem tudok. Szófogadó. A másik édesanya — L Jánosné — így beszélt: — Rendesen, jól viselkedett a fiam. Soha, semmilyen panaszom nem volt ellene. Nagy lehetett a meglepetés a két családban január 31- én, amikor rablás miatt letartóztatták a két fiút. Bár a jellemzés biztosan a bíróságnak szóló, „szépített” volt, hiszen R. Józsefnek előzőleg is volt némi felelni valója a vádlottak padján. Igaz, akkor a fiatalkorúaknak szóló türelem még megmentette a börtöntől. Azon a januári napon együtt utaztak Nyíregyházára sóstóhegyi lakásukról. Rokonok, és egyébként is jó barátságban vannak egymással. A városban több italboltot is meglátó / ittak, fejenként négy-öt üveg sört, másfél deci pálinkát ittak. Délben tértek haza és a Vörös Csillag Tsz gyümölcsó sének kerítése mellett találkoztak B. Andrásné keme- csei lakossal. B-né kosarakkal és lábtörlőkkel házalt Sóstóhegyen és látásból ismerte a fiúkat. R. József indítványozta, hogy szólítsák meg az asszonyt, mondják azt neki, hogy megdöglött egy disznójuk, s menjen velük, nekiadják. így is történt. B-né előbb vonakodott, végül mégis megindult a két fiúval vlsz- szafelé. Menet közben L. János javasolta, hogy vegyék el a pénzét. Amikor az utolsó házat is elhagyták, s a pince- gazdaság raktárához értek, a fiúk ledöntötték kerékpárjaikat. L. János fújtatót vett a kezébe, fenyegetően B-ftére emelte, s fölszólította, adja át a pénzét. B-né sírt, kérte őket, ne bántsák, ne rabolják el kis pénzét... A fiúk azonban hajthatatlanok voltak, kigombolták az asszony kabátját, s elvették a zsebkendőbe kötött 360 forintot. Ezután azzal küldték el az asszonyt, hogy hátra se nézzen, mert megbánja. A pénzből a legközelebbi vegyesboltban szeszes italt, cigarettát és cukorkát vettek. B-né az első házig nagyon félt, de aztán gyorsan értesítették a rendőrséget, s a két fiút még aznap elcsípték. Ügyükkel a nyíregyházi megyei bíróság elé kerültek, s az L. Jánost tíz hónap, R. Józsefet pedig egy év szabadságvesztéssel sújtotta. Az ítélet jogerős. (kés)
