Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-15 / 109. szám
1969. május íA. KELET-MAGYARORSZAO í. oldal * Hogyan termelünk kerti dohányból 14 mázsát holdanként lehet a f uh tenyésztés Elmondja Makrai István, a nyírbátori Kossuth Termelőszövetkezet elnöke Keresztezések9 új módszerek és a hasznossági sorrend Magyar fésűs merinó és pre ér 17—28 közötti születésű, átl Megyei juhtenyésztési tanácskozást és bemutatót tartottak május 9-én a Nyírma- dai Állami Gazdaság tisza- szalkai üzemegységében. Dr. Szkita József, az Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója megnyitójában statisztikai összehasonlító adatokat ismertetett, majd megállapította, hogy Szabolcs- Szatmárban közel negyed milliárd forintot képvisel a jelenlegi juhállomány. Kívánatos. hogy ez ne csökkenjen. Ebben az útkeresésben az állami gazdaságok részéről folyó kísérleteket, tapasztalatokat és elért eredményeket ismertette Magyar István, az Állami Gazdaságok Megyei Központja állattenyésztési főosztályának előadója. A legfontosabb feladat abból adódik — mondotta —, hogy megváltozott a gyapjú, hús. tej eddigi sorrendje: első helyre került a hús a gyapjú és tej előtt. Ennek megfelelő, én történnek a különböző keresztezések, új fajták kialakítása. A haszonállat előállító keresztezés húsjellegű francia preccos, angol Suffolk és southdown kosokkal történik. A magyar fésűs merinó ccos FI keresztezésű utódok az apjukkal. A falka 1969. janu. agos élősúlyuk 31,5 kiló. Kiváló minőségű gyapjútermelők. anyák zöme 8 hónaponként, azaz két év alatt háromszor hozhatnak világra utódokat. Legjobb keresztezési hónapoknak egyik évben január és szeptember, a másik évben június mutatkozik. Ez a mód. szer még nem jelenti a kétévenkénti háromszori elletés bevezetését, de biztosítja, hogy az anyák 90 százaléka évenként elljen. Megfelelő húshozam biztosítása érdeké, ben — a legkiválóbbaktól el. tekintve — 6 éves korban minden anyát selejtezni kell. Természetes felnevelés esetén a bárányok legkedvezőbb választási ideje 12—14 hetes kor. A választási időszak végére a bárányok lucernaszénából 40—60, abrakból 30—40 dekagrammot képesek naponta elfogyasztani. Jó köze. pes fejlődés esetén is egyhónapos korban 9, kéthónapos idejükben 15, háromhónapos korukban 22 kiló élősúlyt kell elémiök. Mesterséges nevelés lakti- nos tejpótló itatásával történik. (Ezer köbcentiliter 150 gramm tejpor és 60 gramm laktin.) A mesterséges báránynevelés a nagyüzemek számára járható út. Előrelépést jelent a két évenként há romszori elletés felé; az állomány zömétől eltérő időben ellő anyáknál a választást úgy lehet irányítani, hogy újbóli berregtetésük egybeessék az ivarzók zömével. Az expressz pecsenyebárány előállítás és értékesítés a gazdaságok legkedvezőbben járható útja. Lényege abban van, hogy öt. legkésőbb hathónapos korban a bárányok elérjék a 30—-34 kiló élősúlyt és jó testformákat mutassanak. Fontos jelentő, sége van a báránytáp adagolásának és etetési idejének. A hizlalást már 10—12 napos korban kell megalapozni. Célszerű féléves kor után a hízóállományt súlyra való tekintet nélkül értékesíteni. A hizlalás gyorsítása érdekében — a borjúnevelésnél már alkalmazott — tápszerek felhasználása is jó eredményt mutat. Kísérletben a 6 száza, lékos laktinkészítménnyel történő hizlalás mutatta a legjobb eredményt. A napi súly- gyarapodás 50 százalékkal volt nagyobb a kontrolinál. Éves pecsenyebárány-hízla- lásra az olyan jerke és kosbárányok jöhetnek gazdaságo san számításba, melyek tenyésztésre nem alkalmasak. Csak pecsenyebárány-hízlalás- ra való berendezkedés nem gazdaságos. A keresztezésből nyert bá. rányok a húsformákat kiválóan öröklik, fejlődésük gyorsabb. 1968-ban importból származó kosokkal kétezer anyán végeztek a megye állami gaz. daságaiban ilyen keresztezéseket. Mind az előadók, mind a vitában felszólalók hangsúlyozták, hogy a húsformák javítása mellett a gyapjúién melésben már elért eredmé nyeinket sem kell feladni. Er. re pedig a francia preccos fésűs merinóval történő cseppvér keresztezése mu tatkozik legjobbnak. Az utó dók testformái tovább javul nak. gyapjúminőségben pedig a kívánatos fürthosszúságot és minőségét rontják. — A. B. Hárman a palántagondozók közül: Fodor Istvánná. Bégdá- nyi Miklósné, Vasvári Ferencné, akiknek szorgalmát dicséri a gyönyörű palánta. Elek Emu felvétele Suffolk angol hűsfajta kosok. A húsformák javítására kiválóan alkalmasak, de a gyapj minőségét rontják. Dr. Szkíta József felvételei. — Nem kezdhettem azzal, amit esetleg várnak tőlem, hogy a dohányföldön születtem, nagyapám is kukás volt. Tizenegy holdon gazdálkodtam, de soha dohányt nem termeltem. A gyümölcsös, az állattenyésztés volt a mindenem. De ha megbíztak a tsz vezetésével, meg kellett tanulnom és szeretnem a dohánytermesztést is, hiszen Bátorban nagy múltja van a dohánynak és sok hozzáértő ember is van nálunk. Első dolgom volt, amikor megválasztottak a gazdatársaim vezetőjüknek, hogy a talajt rendbehozzuk. Nálunk nincs olyan darab föld, ami három, de legkésőbb négy évenként ne kapna istállótrágyát. Van szépen jószágállományunk. A háztájiba adunk bőven szalmát, de a trágyára is igényt tartunk. Ezenfelül még minden esztendőben 150—200 ezer forintot kiadunk szerves trágyára. Műtrágyát pedig a termesztett növény szükséglete szerint adagolunk. A földünk átlagos aranykorona értéke 4,2. Sok a futóhomok, de sikerült úgy rendbehozni a területünket, hogy bárhová merem ültetni a legkényesebb dohányt is. Az egyik esztendőben egy jókora homokdombra palán- táztunk. Jött a dohánybeváltó szakembere: „Nem lesz ez jó” — mondta. Amikor elérkezett a törés ideje, újra meglátogatta az ültetvényünket. Nem győzött csodálkozni. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy nálunk nem Egy elfelejtett pillangós Ho< és hogyan termesszünk nyúlszapukát A pillangós virágú takarmánynövények termesztése a magyar népgazdaság gyors ütemű továbbfejlesztése érdekében szinte állandó jelleggel központi téma. Az állattenyésztés megkívánja, a fehér- jedús szálas takarmányok termesztésének nagyarányú növelését. Célkitűzés, hogy az ország pillangós virágú takarmánynövény-termő területe az össz-szántóterülethez viszonyítva elérje a tizenöt százalékot. Ennek érdekében elsősorban a lucerna és vöröshere vetésterületét növelik közös gazdaságaink. Szabolcs-Szatmár megyének sajátos éghajlati viszonyai, talaj adottságai azonban nem teszik mindenütt lehetővé a lucerna és vöröshere termesztését. A takarmányválaszték szempontjából éppen ezért figyelemre méltó egy korábban elfelejtett növény „újraéledése”. A nyúlszapukát az 1930-as évek elején nemesítették. Az Országos Agrobotanikai Intézetben ez évben újra megkezdték az alapkutatásokat. A nyúlsza- jtuka Szabolcs-Szatmár megyéhez szorosan kapcsolódik. Elsősorban azért, mert a harmincas években legnagyobb mértékben itt termesztették. A kutatók is az alapkutatások folytatásához itt a megyében találtak vetőmagot, Rakamazon. Miért érdemes a termelő üzemek figyelmét a nyúlszapukára felhívni? Elsősorban mert tápláló anyagokban gazdag takarmányt ad. Nyersfehérje tartalma a nyúlszapuka szénájának meghaladja a 9 százalékot. Előnye még ennek a növénynek, hogy sovány talajokon nagy tömegű, jó minőségű termést ad. Arra feltétlenül ügyelni kell azonban, hogy zöldetetésre ne használják, mert íze kesernyés. A legjobb etetési mód lucernával vagy vörösherével keverve. A takarmánynövényeknél fontos, hogy a termesztés gazdaságos legyen. A nyúlszapukát már az is gazdaságossá teszi, hogy csapadékszegény területen, homokon, sovány homokon megél, de ettől többet jelent, hogy általában holdanként 16—18 mása szénatermést ad. Ha éghajlati szempontból vizsgáljuk a termesztését, igénye hasonlít a vörösheréjéhez. A hűvösebb fekvésű talajokat szereti. A nyúlszapuka vetésénél a takarónövény legtöbb esetben a rozs. A vetést akkor célszerű végezni, amikor a takarónövényre kora tavasszal már rá lehet menni. A vetésmélység két és fél, három centiméter. A nyúlszapuka termesztése a gazdaságosság mellett még más szempontokból is előnyös. Történetesen ha a nyúlszapukaszénát szarvas- marhával etetik, a tejnek és vajnak a növény kellemes ízt ad. Más vonatkozásban a nyúlszapuka magja főleg az északibb államokban keresett exportcikk. A mag az őszi gabonákkal egyidőben érik. A magtermesztésre, elő nyei mellett hátránya, hogy pereg, így a betakarításnál erre ügyelni kell. Kombájnbe takarítást célszerű egyme netben végezni, s a kombájn óránkénti menetsebessége az 1,6' kilométert ne haladja meg. Permetezési tanácsadó Az almafák sziromhullás utáni permetezését feltétlenül végezzük el, annál is inkább, mivel ebben az időpontban a gombabetegségek (lisztharmat, varasodás) és állati kártevők (poloskaszagú almadarázs, takácsatka, levéltetű) ellen együttesen tudunk védekezni. Gombabetegségek ellen — nagyüzemben és házikertben egyaránt — az alábbi szerek használhatók fel: Thiovit 0,50 százalék+Orthocid 0,20 százalék, vagy Thiovit 0,50 szá- zalék+Zineb 0,20 százalékban. E szerek valamelyikéhez — állati kártevők ellen — a következő rovarölőszereket adagolhatjuk: N agyüzemekben: Di asinon —Phenkapton 0,25 százalék, Ultracid 40 WP 0,10 százalék, Tinox 0,10 százalék, Phosdrin 0,10—0,20 százalék, illetve Metasystox 0,10 százalékban. Házikertben: Bi—58 0,10— 0,12 százalék, Lebaycid 40 WP 0,10—0,20 százalék és No-, gos 50 EC 0,10 százalékos töménységben. Cseresznyelégy ellen nagyüzemben és házikerti, illetve szórvány gyümölcsösökben egyaránt — az alábbi szerek használhatók fel: Tritox 30 és Tritox 50 WP 0,30 százalékos, Lebaycid 50 EC, 0,10 százalékos, Fiiból E 0,30—0,50 százalékos, Ditrifon 50 WP 0,20 százalékos, Metox 0,50 százalékos és Dipterex emulzió 0,20 százalékos, továbbá Metilpa- rathion WP, valamint Wofa- tox Sp. 30 0,40 százalékos töménységben. Ez utóbbi két növényvédőszert egyéni termelők csak abban az esetben használhatják fel, ha a gyümölcsös területén köztes. tér mesztés nem folyik, illetve a szerek felhasználási szabályait ismerik. Mivel a javasolt rovarölő szerek igen erős mérgek, az előírt óvó rendszabályokat maradéktalanul tartsuk be! Megyei Növényvédő Állomás Kállósemjén kell válogatni, hová is tegyük a dohányt, mindenhol megterem. Eredményeinket nem kiválasztott területen, hanem bárhol elérjük. Állandóan jó erőben tartott talaj nélkül nem lehet biztos eredményt elérni. Dohányt mindig kalászos után termesztünk. Nyáron istállótrágyázunk, az őszi mélyszántással műtrágyát adunk és tavasszal csak tárcsázunk. A dohányföldjeink olyanok, mint a kiskert. Szövetkezetünkben a dohánytermesztés nem néhány ember gondja, hanem mondhatnám az egész tagságé, természetesen elsősorban az egész vezetőségé. Az állattenyésztők kötelessége, hogy március elejére elegendő és megfelelő minőségű trágya legyen a melegágyak rakásához. Kerítés, magházföld, oldaldeszka, molinó, védekezőszer, locsolóedények egyszóval minden rendelkezésre áll a dohányosoknak. Március 10—15 között kezdjük fokozatosan rakni az ágyakat. A fokozatosságot, ha győznénk is néhány nap alatt az ágyrakást, akkor is megtartanánk, mert ez az ültetésnél is jó. Az ágyak kezelését két brigád végzi. A jó talaj után a korai, egészséges palánta a minőségi, világosdohány-ter- mesztésének a fő feltétele. A peronoszpóra ellen már a melegágyban védekezünk. A palántálás hónapja a május, Mi már több, mint 20 holdat elültettünk. Magától értetődő, hogy nálunk a dohányföldön a gyom ismeretlen. Törés idejére a pajták, a szállítóeszközök, szárítózsineg készen áll. A dohányosok jól ismerik a dohánynak azt az érési fokát, amikor az legszebbre szárad. Az elmondottakból talán semmi különös nem tűnik ki. Mi csak jól csináljuk, mást nem tudok mondani. Annyit még, hogy az emberek nagyon jól keresnek a dohányban és majdnem minden növénytermesztő vállal dohányt. Amíg egy 10 órás munkanapra átlag 104 forint kereset jutott szövetkezetünkben, addig a dohányosok 115—140 forint között kerestek egy ledolgozott munkanapon. A dohány után járó összbevétel 45 százalékát kapják a dohányosok. A kerti dohányunkkal országos elsők voltunk 1967- ben. Hatvan holdon 14 mázsás átlagtermést értünk el. A holdankénti bruttó bevételünk 32—34 ezer forint volt. A hevesi dohányunkkal pedig 1968-ban országos másodikok lettünk, holdanként 76 mázsa zöld dohányt törtünk. Ennek a holdankénti árbevétele 28—30 ezer forint volt. Az idén is 100 holdon termesztünk dohányt, 60 hold kertit és 40 hevesit. A kilátások biztatóak. A talaj jó, a palánta gyönyörű és az emberek jó kedvvel végzik munkájukat
