Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-15 / 109. szám
HESV NAPIRENDEN: A forgalmi adó Tízmillió a homokon Egy üzem — a mechanizmus szülötte A forgalmi adó a legtöbb államban a költségvetés egyik jelentős bevétele. Nálunk is ez volt a szerepe a régi mechanizmusban. amikor elsősorban a termelő vállalatok fizettek forgalmi adót, s ebből származott a költségvetés bevételeinek megközelítően egy. harmada. A forgalmi adó 1968 óta a termelői és a fogyasztói árakat kapcsolja össze. Az új mechanizmus bevezetésével egyidejűleg új — általában a hazai ráfordításokat elismerő — termelői árak léptek életbe. Ennek következtében a szocialista ipar egészében a termelői árak színvonala mintegy 8 százalékkal emelkedett. Mivel a folvasztói árszínvonal a korlátozott körben és mértékben végrehajtott módosítások ellenére is lényegében változatlan ma. radt, a forgalmiadó-rendszer- nek kellett alkalmazkodnia az új termelői és a régi fogyasztói árakhoz. Amikor az áruk és szolgáltatások kiskereskedelmi ára fedezi az előállítás költségeit, tehát magasabb a termelői árnál. a költségvetés forgalmi- adó-bevételhez jut. Ellenkező esetben, amikor a termelői ár magasabb a fogyasztói árnál, a differenciát a költség- vetés fedezi, árkiegészítést fi. zet a fogyasztónak. A forgalmi adó és a fogyasztói árkiegészítés az új mechanizmusban tehát olyan pénzügyi eszköz, amelynek segítségével az állam a fogyasztói árakat különféle szempontok — az élet- színvonal és az árpolitika, a termelési lehetőségek és fogyasztói igények, stb — figye. lembe vételével eltéríti a termelői áraktól. A fogyasztói árak és árarányok akkor reálisak, ha a fogyasztó meghatározott pénzösszegért a társadalmi munka azonos mennyiségét kapja, függetlenül attól, milyen árut, vagy szolgáltatást vásárol. A lakosság teljes fogyasztásában a termelői és fogyasztói ár. színvonalat mindössze néhány milliárd forint választja eL A nagyszámú adókulcs és a külön-külön is tekintélyes összegű forgalmiadó-be- vétel és az árkiegészítés ugyanakkor arra utal, hogy a termelői és a fogyasztói árarányok ma még széles körben eltérnek. (Az árualap kb. 10 százalékában értékarányosak a fogyasztói árak, egyébként felfelé vagy lefelé eltér, nek a ráfordításarányos éráktól.) Ez abban jut kifejezésre, hogy a különféle árucsoportoknál a forgalmi adó. illetve az árkiegészítés átlaga különböző. Az élelmiszerek átlagos forgalmi adója pl. 5,1 százalék, a ruházati cikkeké 26,7 százalék, a műszaki cikkeké 4, a vegyi terméke, ké 24,8. a kultúrcikkeké 5— 9. ugyanakkor a tüzelőanyagok árkiegészítési átlaga csaknem 53 százalék, a szolgáltatások árkiegészítése pedig 40—160 százalék. A forgalmi adó és az árkiegészítés emellett egyazon árucsoporton, A MÁSIK KETTŐ Az üdülőben vívott óriási ulticsatáknak Kovács volt az áldozata, aki nemcsak minden idejét a kártyaasztalnál töltötte, de ráadásul még állandóan vesztett is. Éppen ezért a feleség Kovácsot az üdülés közepén eltiltotta a kártyától. így tehát már csak a legnagyobb titokban folytat, háttá az ulticsatát. A feleség azonban a sétáról jövet rajtaütésszerűen meglepte az ultizó társaságot, épp. amikor osztás volt és a kártyacsomag az asztalon feküdt. — Már megint kártyázol? Na megállj — rivallt rá Ko- ▼ácsné. — Mi kártyázunk? — szólt Ártatlan arccal Kovács. —sőt cikkcsoporton belül is változó. Az élelmiszerek 5,1 százalékos forgalmiadó-átla- ga pl. abból tevődik össze, hogy az alapvető élelmiszerek 16—44 százalékos árkiegészítésben részesülnek, míg az egyéb élelmiszereket és élvezeti cikkeket 10—47 százalékos forgalmi adó terheli. A forgalmiadó-rendszer differenciáltságából adódik az egyszerűsítés, az adókulcsok összevonásának nivellá- lásának feladata. Az egyszerűsítésre azonban nemcsak adminisztratív okokból van szükség. A vásárlóerőt a la. kosság pénzbeni jövedelme alkotja, s a bérezésnél a munka szerinti elosztás elvét kívánjuk érvényesíteni. A társadalmi ráfordításoktól je_ lentősen eltérő fogyasztói árak nincsenek összhangban a munka szerinti elosztás elvével, ezért az eltérés mértékének csökkentése, majd későbbi megszüntetése mindenképpen indokolt. Nyilvánvaló, hogy a forgalmiadó-rendszer gyökeres reformja s az értékarányos fogyasztói árrendszer kialakító, sa — hosszabb távon — 10— 15 esztendő alatt — valósítható meg. Az árkiegészítési kulcsok cikkcsoporton belüli indokolatlan differenciáltsága azonban megszüntethető anélkül is, hogy az adott cikkcsoport árszínvonala megváltoznék, hogy módosulna a cikkcsoport átlagos adója. árkiegészítése. Az ilyen egyszerűsítésnek az a lé. nyege. hogy az adott cikkcsoport átlagos adó-, illetve árkiegészítési kulcsát alkalmazzák valamennyi — vagy csaknem valamennyi — választékra, méretre, áruféleségre, ami az egész cikkcsoport változatlan árszínvonala mellett az egyes választékok, méretek és áruk fogyasztói árát növeli, vagy csökkenti. Az egyes cikkcsoportok egyszerűsített forgalmi adózásának lényeges feltétele, hogy a fogyasztói kereslet várható módosulása összhangban legyen az ipar kapacitásaival. Nem véletlen, hogy a forgal. miadó- és árkiegészítési kulcsok összevonására, a forgalmi adóztatás egyszerűsítésére 1969-ben elsőként olyan termékcsoportoknál — a textilméteráruknál, a textilruházati termékeknél, a kötöttáruknál, majd pedig a bőr- és cipőáruknál, valamint a szeszes italoknál — kerül sor, amelyeknél az ipari kapacitások viszonylag gyorsan átál- líthatók a különböző model, lek. méretek minták és áru. fajták gyártására. Az elmondottakból következik, hogy az egyes cikkcsoportok forgalmi adóztatásának egyszerűsítése évről évre napirenden szerepel majd. Már- csak azért is, mert az adókulcsok differenciáltságának csökkentése és a fogyasztói árak nivellálása előrelépés az értékarányos fogyasztói ár. rendszer megteremtése felé. (g) Hiszen látod, hogy nem is nyúlunk a paklihoz. — Ügy van! — szólt a másik két partner. — Mi nem kártyáztunk. — Esküdjenek meg! — szólt Kovácsné. A két partner kénytelenkelletlen megesküdött, hogy nem is volt ma még kártya a kezükben. — Na és most esküdj meg t,e is! — fordult Kovácshoz az asszony. — De minek, édes szívem? — szólt Kovács. — A másik kettő már megesküdött. Egyedül pedig nem ultizhatok. Hodász felé, Nyírbátor perifériáján homokdombon, nedves, szürke víztorony tö vében villanegyed épült. Az út jobboldalán a gépjavító állomás látható, de ahogy elhagyjuk a síneket, egy új üzem kapuja tárul. A járás 14 ipari termelőhelye közül ez a legújabb, legfiatalabb. A járási pártbizottságon néhány szavas tájékoztatót mondtak. Az erdészet rakodótelepe ez év első negyedévében 3 millió 215 ezer forintos tervet teljesített. Már 107 munkással dolgoznak. Az üzem a mechanizmus szülötte és tavaly még bőven akadtak gondok. Kirívóan nagy volt a fluktuáció. Talán már egyenesbe jönnek. Rönkök für észfoga kon Húszholdas terület. Aki korábban is járt arra, látta, hogy satnya szőlőtőkék, vá- nyadt gyümölcsfák tengődtek azon a homokon. Most rönk, rönk hátán. Szilágyi László telepvezető szavai szerint: — A rakodótér 1965-ben létesült. Akkor kezdődött a munka. A fa feldolgozását 1968 elejétől végezzük. A feldolgozás lényege és haszna, hogy a tiborszállási, nyírbél- teki, fehérgyarmati és bakta- lórántházi erdészetek által kitermelt kisebb értékű faanyagból nagyobb értékű árut készítünk. A kisebb értékű anyagok, akác és tölgyfatörzsek vagonszám sorakoznak a csillevágányok mellett. Napbarnított, kemény kötésű emberek rendezik és továbbítják a fát a gatterüzembe. A tágas csarnokban tíz fűrész; közép járatú Herkules, kör- és szalag- fűrészek sivítva szabdalják a rönköket. A munkások fűrészporosak. A gatterüzemen tői újra tiszta a levegő. Ott már a kész és félkészárukat rakják gúlába, hogy szárítsa a nap és a levegő. Az áru exportra megy Hogy mennyit ér egy akác- rönkből szabott palettacsúszó, akkor tudtam meg, amikor a telepvezető rászólt az egyik emberre: — János bácsi, ne a palet- tacsúszóval emeljen, mert ha az eltörik, öt forint vész kárba. Vegyen karót, az is megteszi. Palettacsúszó, hordódonga, parkettafriz és egyebek. Szilágyi László elmagyarázza: — A palettacsúszóból rakodólap lesz konténeres szállításhoz. Nyugat-Németor- szágba 600 köbmétert exportálunk. A parkettafriz félkész parketta, ebből 100 VALLOMÁS — A csinos Ica férjhez ment a nemrég ide került mérnökhöz, — újságolták a büfében a kartársak. — És bevallotta az előbbi udvarlóit? — faggattuk Icu- ka legjobb barátnőjét. — Egyet bevallott, de a nevét nem mondta meg. — Na és? — Tehát bármelyikre gyanakszik a férj, azt fogja mondani, hogy az volt az az egy .. A GYUFA A barátom áldott jó fiú, csak egy kicsit könnyelműk köbmétert készítünk Ausztriának és Svédországnak. A hordódongából Budapesten készül majd hordó. De jut parketta a hazai TÜZÉP-te- lepekre is. 30 ezer négyzet- métert gyártunk ebben az évben. Az áru nagy része exportra megy. Korábban, míg az üzem nem' létezett, addig a fák nagy részét tüzelőként értékesítették. Szabolcs-Szat- már erdeinek fái így most már ha nem is aranyat, de valutát érnek. Egy brigád „gazdát” cserélt Az üzem, főleg épületeiben a kezdetlegesség jegyeit még magán viseli. Van öltöző, mosdó, ebédlő. A vízcsapokból azonban nem mindig folyik a víz. Az ebédlőben csak otthonról hozott ételt fogyaszthatnak a munkások Az irodahelyiség szűk és zsúfolt Ennek ellenére a munkások, munkásasszonyok hangulat;: jó. Leginkább mert jól keresnek. Az átlagkereset 1500 —3000 forint között van, és egy hónapja bevezették a szabad szombatot. Megszűnt hogy kilépők-belépők egymásnak adják a kilincset Alakul a törzsgárda. Hogy miként, jó példa erre a Balogh Bertalan brigád. — öten jöttünk át a Máté szálkái ÉRDÉRT Vállalattól. Jó munkakönyvvel bocsátottak el bennünket. Megértet ték, hogy ott az utazással nem nyolc, hanem 12 órát vett igénybe a napi munka. Nyírcsászáriak vagyunk, ide. jövet-menet, harminc perc az utunk. A keresetünk ugyanannyi, mint az előző helyen. Az ERDÉRT-nél szocialista brigádban dolgoztunk, itt is megalakítjuk. Somlyai Józsefné más vonatkozásban értékeli nagyra munkahelyét. — Azelőtt csak a férjemnek volt állandó munkája és nem is helyben dolgozott. Én a MÉK-nél, vagy a Hodászi Állami Gazdaságban végeztem néha idénymunkát. Most mind a ketten itt dolgozunk. A férjem betanított munkás, 2800 forintot, én 1300 forintot keresek. Jobban boldogul a család. Kívül az üzem kapuján, az élmény és a látottak alapján nem lehet másra gondolni. Évente több mint tízmillió terem a sivó homokon. 107 munkás üzemet és munkát talált. Ezt egy rendelet tette, amely a mezőgazdasági üzemek ipari jellegű termelését is lehetővé teszi. A dicséret azonban méginkább azokat illeti, akik mertek és tudtak élni a lehetőséggel. Seres Ernő A nyereségrészesedés kifizetésének napján a vállalatnál klubestet tartottak. Erre az estére a feleségétől kimenőt kapott. A kellemes társaságban gyorsan telt az idő. Néhány üveg bor, rossz lapjárás, és a barátom reggelfelé 300 forinttal könnyebben tért haza. Az iskolásgyerek a fürdőszobában mosakodott, a feleség pedig a gázon a teát forralta. A barátom letelepedett a konyhaszékre, előkaparta, zsebéből a cigarettát és a gyufát, rágyújtott. — Látod, fiam — szólt szemrehányóan az asszonyka — ezért nem megyünk mi semmire. Ég a gáz és te mégis gyufát pazarolsz. E. R. Hamarosan megkezdi próbaüzemelését az LTNIVERSIL Szilikátipari Vállalat új mull it üzeme, amely Európában egyedülálló lesz. Az üzemben a nemes tűzálló, valamint finom kohászati formázó anyagokat készítik majd. Eddig ezt az anyagot Indiából import útján szerezte be hazánk. Az új üzemet magyar szabadalom alapján létesíti az UNIVERSIL. Elek Emil felvétele Levél a Katonától Gzőke volt. kék szemű, barna hajú, fekete szek-7 mű, gondterhelt, vagy mosolygós arcú ez a szovjet katona, aki társaival részt vett városunk felszabadításában? Ki emlékezne Mihail Nyikolajevics Dogajevura a nyíregyháziak közül csaknem negyedszázad után? Ö emlékezik Nyíregyházára, a harcokra, a város kedves lakóira, akik segítették harcukat. Erről ír levelében, melyet nemrégiben küldött a Nyíregyházi Városi Pártbizottságnak. A távoli roszto- vi terület egyik kis településéről. Tábunscsikovóból küldte a kedves sorokat. A szovjet Vörös Hadsereg és a hadiflotta ötvenegyedik születésnapját ünnepelték. Mihail Nyikolajevics ott ült a tévékészülék előtt. „Ünnepeltünk, s én visszaemlékeztem a sok harcban megtett útra, harcostársaimra. Én és harcostársaim nemcsak az önök városának felszabadításában vettünk részt. Jól emlékszem a harci események képeire, de leginkább Nyíregyháza megvédésére. Mi lovasok, lovas katonák mindössze négyszázan voltunk, az ellenség, a hitleristák ezerhatszáz fős túlerejével szemben, de mégsem sikerült négyszer huszonnégy órán keresztül széttörni a mi kis létszámú erőnket.” Leírja, hogy sokan vesztek el a bombázásokban, de a „városi civil emberek sokat segítettek nekünk, sokan együttéreztek velünk.” Mihail Nyikolajevics, a vöröslovas nemcsak harcolt hazánk és Nyíregyháza felszabadításáért. Itt a városban, a nyíregyháziakkal ünnepelte az első szabad május elsejét is. „Én mint népünk képviselője vettem ezen részt, s emlékművet állítottunk meghalt elvtársainknak, akik vérüket ontották a szebb jövőért. A város minket frontosokat jól fogadott, május 2- án azonban a frontra mentünk tovább.” „Most üdvözölni szeretném az önök városát, városuk munkásosztályát, értelmiségi dolgozóit, Nyíregyháza város lakóit.” Egyszerű volt vöröskatona, Nyíregyháza egyik felszabadítója sok sikert kíván a város lakóinak, jó egészséget, boldogságot és békés építést. Mihail Nyi- kolajevicsnek egyetlen kérése van. „Nevemben is helyezzenek virágot a meghalt elvtársaim emlékére állított kozák lovasszoborra, hadd őrizze és erősítse ez is a mi barátságunkat.” Kedves Mihail Nyikolajevics! Városunk lakói — amelynek felszabadításáért ön és hős társai küzdöttek — megkoszorúzzák ezt az emlékművet. Lgérhetjük, hogy az ön nevében is elhelyezzük a hála virágait. Bár levelére a városi pártbizottság megbízásából egy szocialista brigád válaszol, engedje meg, hogy mi is jó erőt, egészséget kívánjunk önnek, s megköszönjük a kedves sorokat Nyíregyháza lakossága nevében. farkas Kálmán j. ........ ...............................................................
