Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-29 / 96. szám
19«9. április 29. KELET-MAGYARORSZAG 4 aid»? Jó vetőmag — jó termés A kukoricakérdés hazánkban néhány év óta az érdeklődés központjába került. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink, a kukoricát termelő üzemek soha olyan figyelemmel nem foglalkoztak a kukorica-fajtakérdéssel, a legjobb agrotechnikai módszerek megismerésével és alkalmazásával, soha olyan érdeklődéssel nem fogadták a kutatóintézmények munkájának gyakorlatban felhasználható eredményeit, mint napjainkban. örvendetes ez, mert e fokozott gondosság és erőfeszítés a kukoricatermesztés eredményeiben bőségesen kamatozik. Az 1968. évi rendkívül száraz, a kukoricatermesztésre nézve szélsőségesen kedvezőtlen esztendőben elért 17 q-n felüli kát. holdanként! országos terméseredmény vitathatatlanul tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az utóbbi néhány évben tettünk kukoricatermesztésünk fejlesztése érdekében. A tudományos kutatásban dolgozók, és a gyakorlati szakemberek előtt egyaránt ismeretes, hogy a bel tény észté- ses hibrid kukoricáknál a beltenyésztést követő keresztezés utáni első nemzedékre — az FI generációra — jellemző a legnagyobb heterózis- hatás, ez adja a legnagyobb termést. Az is közismert, hogy ha az FI nemzedék termését használjuk fel vetőmagként — tehát F2 vetőmagot vetünk — akkor az ebből származó utódokon különböző irányú visszaesést tapasztalunk. Kiegyénlifetlen állomány alakul ki,- tehát egymás mellett nagy- és kis növésű, • különböző érési idejű növények jelennek meg, különböző betegségekre fogékony, csenevész növények fejlődnek stb. Ezek eredményeképpen az F2 vetőmagból származó termés elmarad az FI nemzedék termésétől. Nem lehet tehát a beltenyésztéses hibrid kukoricáknál a termés kiválogatása révén vetőmaghoz jutni, hanem minten évben újra és újra kell a gazdaságoknak beszerezni az FI hibrid vetőmagot. Mindez ma már oly széles körben ismert, hogy joggal hihetnénk: az F2 vetőmag használatának helytelensége nem is szorul magyarázatra. Sajnos a valóságos helyzet mégsem ez, mert az elmondotak ellenére még mindig több üzem próbálkozik — és nem is kis területen — az F2 vetőmag használatával. Az elmúlt két évben több gazdaság sajnos ismét megpróbálta — nem kis területen — hogy a kétvonalas hibrid kukorica F2 vetőmagját vetette el. E próbálkozások igazolták azokat a széles körű kísérleti eredményeket, amelyek szerint: F2 vetőmag használata esetén az egyszeres keresztezésig hibrideknél is bekövetkezik az ismert terméscsökkenés, sőt még nagyobb mértékű az, mint amilyen nagyságút régebben a kétszeres keresztezésé hibrideknél tapasztaltunk. Az egyszeres keresztezésű hibrideknél a csökkenés 2Ö—40 százalék közötti. Szép és hasznos feladat áll az ország kukoricatermelő üzemei előtt. A legközelebbi cél, hogy az egyes gazdaságok termésátlagainak emelkedésével országos viszonylatban túlhaladjuk a 20 q/kh-s termésátlagot. E célkitűzés megoldható, a megoldás ösz- szes lényeges feltétele már a kezünkben van. Szükséges azonban, hogy minden olyan téves nézetet, gyakorlatot, amely az előrehaladás útjában áll, sürgősen, véglegesen félretegyük. Ilyen az F2 vetőmag használata is. Tudjuk, hogy' azok az üzemek, amelyek már megpróbálták az F2 vetőmag fel- használását —, saját kárukon öktilva — Véglegesen lemondtak erről. Tanuljanak ebből a többi üzemek szakemberei is, ügyeljenek, hogy ne okozzanak gazdaságuknak, saját maguknak kárt, ezért csak FI hibrid vetőmagot használjanak fel. Bár küszöbön a kukoricavetés ideje, de még mindig nem késő, hogy ahol F2 vetőmag vetését tervezték, még egyszer fontolóra vegyék azt és helyette jó minőségű FI vetőmagot szerezzenek be és azt használják fel a közelgő vetéshez. Megéri ez az újabb megfontolást. Biacsi Imre Martonvásár Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézete Megnyitották az I. Nyíregyházi művészeti heteket Vasárnap délelőtt a Megyei Művelődési Központ nagytermében rendezett kiállítással ünnepélyesen megnyitották az I. Nyíregyházi művészeti heteket. A „Benczúrtól nap- jainkig” című reprezentatív képzőművészeti tárlat minden eddiginél gazdagabb, változatosabb alkotásokkal ismerteti meg a város közönségét. Száz év szabolcsi vonatkozású képzőművészete tárul a látogatók elé. ötvenhárom szabolcsi születésű, itt élő, vagy innen elszármazott művész legszebb alkotásait — festményeit, szobrait — mutatják be. A kiállítás megnyitását nagy érdeklődés kísérte. Megjelentek a párt, tanács, társadalmi szervek, intézmények képviselői, köztük Murczkó Károly, a városi pártbizottság első titkára is. A megjelenteket Petraskó Zoltán, a Megyei Művelődési Központ igazgatója köszöntötte, majd dr. ördögh János, a városi tanács vb. elnökhelyettese nyitotta meg a kiállítást, egyben a művészeti hetek eseménysorozatát. Bevezetőben utalt arra, hogy a most kezdődő rendezvénysorozat célja megmutatni a város és a megye kulturális eredményeit, magas színvonalú művészi élményhez juttatni a lakosságot. Ezzel is elő kívánják segíteni a város társadalmának nevelését, ízlésének formálását, kulturális igényeinek kielégítését. A társadalomban egyre sokasodik azoknak száma, akiknek lehetőségük van arra, hogy éljenek a művészet örömeivel. A művészi alkotás korának terméke, a kor által fcl- ■ vetett nagy társadalmi, emberi lélektani ^problémákra, konfliktusokra keres megoldást. Mindig szellemi, ideológiai tevékenység, amely hatást gyakorol más emberek tudatára, s ezt a hatást elsősorban közvetített szellemi tartalmával éri el, de a hatás kifejtésében természetesen szerepet játszik a tarta lom művé formálásának. formai, anyagi alakító tevékenysége. A művészet azáltal hat az emberek tudatára, hogy a valóságra vonatkozó gondolatokat, érzelmeket és ítéleteket közöl. A művész politikai állás- foglalása már témaválasztásában is a leghatározottabban tükröződik, de mégin- kább hangot kap a téma feldolgozásában. A feldolgozás szolgálhatja a társadalmi haladást, de fegyvereket kovácsolhat a visszahúzó erők számára is. — Büszkék vagyunk mindazokra, akik ebben a megyéFutótűzként szaladt szét a városban, hogy hiánycikk lett a... a... azaz jobb, ha nem is nevezem meg, mi, így is ezrek és ezrek' estek már pánikba emiatt. Mint saját feleségem is, akinek amikor egyik este újságoltam a baljós tényt, erős szívdobogást kapva állapította meg — egy szem nem sok. annyi sincs belőle, azonnal beszerzési forrásokat kell keresni. S még szemrehányóan hozzátette: — És ezt csak most tudod nekem mondani! Dehát te mindig okosabb vagy. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ő az okosabb, amit az is bizonyít, hogy azonnal lettre ösztönzött. — Na fiam, ha így van, ma mindenesetre nem fekszel le, sorbaállsz a kisbolt előtt, aztán hajnal felé majd fölváltalak, hogy mégis be tudj menni az üzembe. Ö délutános volt, s miután a tervtől nem voltam elraHiánycikk gadiatva, fölvetettem, milyen beszerzési lehetőségek volnának még. Lujza határozotl voll, mint cgy begyakorolt diktátor. — Mindenkit mozgósítunk, akit lehet. Mintha mb nálad volna, hagy az egyik minisztert ismered! Elvetettem az ötletet. — Még az elemiből, de az régen volt, amellett egyszer lecsaptam kezéről a babáját, az első sor második pádból, mit tudom én, elfelejtette-e! Az asszony haragosan sziszegett. — Ürült! Már akkor is milyen meggondolatlan voltál! De amellett van neked egy boltvezető barátod is! Borúsan legyintettem. — Már nincs! A múltkor lehordtám, mert még mindig a Fradinak szurkol, azóta még csak nem is köszönünk egymásnak. — Mondom, őrült vagy! Nem tudsz praktikusan szurkolni. Na, mindegy, este mész ki a bolt elé, én meg megpróbálok valamit csinálni. Es csakugyan, telefonon azonnal riasztotta ismeretségi körünket. Halálos ellenségének, a 79 éves özvegy Makos Tibornénak kívánt hosz- szú életet, lottó főnyereményt, 18 éves férjet, csak azért, mert az adott egy tippet — Soroksáron lehet zárás után rá hivatkozni egy tejcsarnokban. Az illető cikk ugyan nem a lejcsarnok profilja volt, még csak élelmiszer sem, de bonyolult összetevők révén állítólag ott is lehetett kapni. ben, Városban születtek, éltek, élnek, alkottak, s alkotnak — mondotta Az I. Nyíregyházi művészeti hetek lehetőséget adnak arra, hogy az emberek igényüknek megfelelőén találkozhassanak a művészetek különböző ágaival. Dr. ördögh János befejezésül köszönetét mondott mindazon szerveknek, intézményeknek, amelyek kiV-re- működlek és segítenek a művészeti hetek eseménysorozatának megrendezésében. Ezt követően dr. Tclepy Katalin művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmunkatársa tartott tárlatvezetést. Kiemelte a kezdeményezés jelentőségét. Csak ritkán adódik olyan alkalom, amikor egyszerre ennyi művész alkotásából rendeznek kiállítást. Részletesen szólt a Dr. Ördögh János megnyitó beszédét mondja Elek Emil (elveid* Szabolcsi képzőművészeti élét hagyományairól, az itt szüle tett és innen elszármazott, vagy itt élő művészek munkásságáról, nagyszerű alkotásairól. A nagyszabású, reprezentatív kiállítás május 10-ig tekinthető meg naponta 9—12 és 13—17 óra között. Az eseménysorozat másik rendezvényére este a Móricz Zsigmond Színházban került sor. Ott tartották meg a művészeti hetek nyitóhangversenyét, amelyen a Megyei Művelődési ■ Központ közelmúltban alakult szimfonikus zenekara tartotta bemutatkozó előadását Vezényelt Mosóczky Vilmos, a Debreceni Csokonai Színház karnagya. Fellépett Fekete Ferenc csellón és Irmai Kálmán zongorán. (hódi) Akiket kitiltottak egy KÖZÖSSÉGBŐL Nevüket szándékosan nem fedem fel. Ök tudják, hogy róluk van szó. Tettüket mélységesen megbánták. A szabálysértési bizottság elnöke, Babái,y Sándor, a nyírlugosi tanács vb. elnöke, kérte a tárgyaláson jelenlévőket, álljanak fel. Kihirdette a bizottság határozatát. Meglepődött a három fiatalember. Nem a pénzbírság miatt, dehogy. Inkább az „erkölcsi'’ büntetésen. Ezt fáj talták a legjobban. Néztem az arcukat. Elpirultak, érezték, hogy itt most valami olyan következett be, amire nem is gondoltak. Különösen egyiküket, a fiatal gépkocsivezetőt bántotta a döntés. Kitiltás egy emberi közösségből. Szégyellték magukat. A táncesten kezdődött... De nézzük, mi is történt azon az emlékezetes táncesten a Nyírlugos Szabadság telepi termelőszövetkezeti fiatalok klubjában? Vasárnap volt, munkaszünet. Táncos klubestet rendeztek az országosan is jó hírnévnek örvendő tanyai klubban. Társadalmi munkáEs még ki mindenkit hivott föl, semmi csoda, hogy csakhamar meg is volt a tevékenység látszatja. Hát hogyne, mikor még a plébánia papjának is elmondta gyónás közben, miféle bajban van, s Venezuelában lévő ha- todunokatcstvérének levelet irt, nem tudna-e néhány tucatot küldeni. Én meg szorgalmasan álltam a sorban, s ha éppen előttem fogyott el, szorgalmasan káromkodva kerestem egy újabb boltot. Csakhamar összejött olyan jó 40—50 évre való készlet, amikor az asszony hirtelen rájött valamire. S mellesleg én is. — Dehát minek nekünk ez az izé? Hiszen életünkben nem használtuk! Es diadalittasan rám is fór- medt az asszony: — Hát nem mondtam, hogy le mindig okosabb vagy? Képes voltál ebbe a törneg- hiszlériába beugratni... Nagy S. József val építették, a tsz hozzájárulásával. Tiszta helyiségek, kulturált környezet, presszókávé. Impozáns berendezés. Büfé. Sokan mentek a táncestre, Lányok, fiúk, mamák. Hazajött a három fiatalember is. Egyikük nős, a másik kettő nőtlen. Egyikük gépkocsivezető, kettő valamelyik városban dolgozik. Mielőtt idejöttek volna — saját1 bevallásuk szerbitT — már -fejenként hét-nyolc korsó sört hörpintetlek fel. Egy közülük csak erre emlékezett. Hogy' utána mi történt, nem tudja. Őszintén bevallotta. A másik két fiatalember homályosan tudta csak idézni, mi is történhetett. Két tanú, a tsz két fiatal agronómusa emlékeztette a bizottságot. Elmondták, mit is lettek. Hármójuk közül valamelyik a tsz presszójában még kért egy liter bort. Nem akarták őket kiszolgálni. Erősködlek. Hiába mondták, hogy záróra, nem ért semmit. Kiszolgálták, nem akartak botrányt. Ezt meg- itták. Utána még egy fél liter dugaszolt konyakot kértek. Ezt már kinn itták meg a teraszon. Adtak belőle bol- dognak-boldogtalannak. S megkezdődött a duhajkodás, tántorgás, kiabálás. Benn szólt a zene, de érezni lehetett a levegőben; hogy valami feszültség készül. Visszaéltek a vendégjosmul Egyszer csak nagy csőröm pölés és betört két ablak- szárny. Seprünyél kötött ki a teremben, a fiatalok között. A lányok sikítottak, megbomlott a rend. Sokan elmentek haza. A rendezők hiába kérlelték a fiatalokat, már elromlott a hangulat. Arra, hogyan távoztak, pontosan egyikük sem emlékszik. Néhány nap múlva jutott tudomására a fiatal gépkocsivezetőnek a botrányokozás. Megijedt. Sejtette, hogy ebből baj lesz. Azt tanácsol ták neki, hogy azonnal csinál tassa be az ablakot, s talán megússzák ennyivel. Feljelentést tettek ellenük. Botrányokozásért. Ez volt az első eset a szép tsz-klubban, amely botrányba fulladt. És az bántotta a tsz-fiatalokat, hogy ezt kívülállók, olyanok okozták, akikhez semmi közük. Csak ott laknak a tanyán, s megengedték, hogy látogassák a klubot. Visszaéltek a vendégjoggal. A szabálysértési bizottság elnöke próbálta magyarázni tettük súlyosságát. Értették, nem, nem tudom. Amikor kihirdette a határozatot, mely szerint egyiküket kétszáz, a másik kettőt három-háromszáz forinttal sújtották, még nem volt nagy a meglepődés. De amit ezután mondott, az elevenükbe mart. — Ezenkívül a szabálysértési bizottság javasolja a Szabadság Tsz vezetőségének, hogy a botrányokozásért mindhármójukat egy-cgy évre tiltsa el a tsz-klub látogatásától — mondta Babály Sándor, a bizottság elnöke. Ezt fajt a legjobban. — De Sanyi bácsi, akkor mi hol szórakozzunk, hiszen a tanyán csak ez az egy helyiség van. — robbant ki az indulat a fiatal gépkocsivezetőből. — Ilyen szégyent! — így a másik. — Nem mehetünk a fiatalok közé? — így a következő. Sokba került nekik... Csend lett. Kérdezte az elnök, akarnak-e fellebbezni. Ketten azonnal kijelentették: nem. A harmadik —• aki semmire nem emlékezett — egy ideig gondolkozott, aztán ő is meggondolta magát. Elállt a fellebbezéstől. Sokba került ez a botrányokozás a három fiatalnak. Legtöbb, mégis a kitiltásra tett javaslat. Ez .lem végleges. Ha a tsz vezetősége elfogadja, határozatta váJik. De csökkentheti is az egyéves eltiltásra tett javaslatot. Tőlük függ. És ettől a három fiatalembertől. További magatartásuktól, viselkedésüktől. * Dr. Korom Mihály igazságügy miniszterünk a legutóbbi országgyűlési expozéjában egyebek között arról is szólt, hogy mi sokszor indokolatlanul sok mindent csak rendeletid, szabályzatokkal akarunk megoldani. Élni kellene az erkölcsi tényezőkkel is. íme egy példa erre. Farkas Kalmá»
