Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-25 / 93. szám

VILÁG PROLETÁRJA/, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVL ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ARA: 70 FILLER 1969. ÁPRILIS 25, PÉNTEK Tanácskozik a KGST-csúcs Ülést tartott Moszkva (TASZSZ): Moszkvában a KGST ta- , n ácsának csütörtöki üléséről az alábbi hivatalos közle­ményt adták ki: Április 24-én Moszkvában folytatta munkáját a KGST tanácsának ülésszaka a Bol­gár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársa­ság, a Mongol Népköztársa­ság. a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság, és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai, va­lamint kormányai ve­zetőinek részvételével. Foly­tatták a tagországok közötti együttműködés formáinak és módszereinek további tökéle­tesítésével kapcsolatos kérdé­sek megvitatását. Az ülésen Kádár János elvtárs. az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára elnökölt. Felszólalt az ülésen Todor Zsivkov, a Bolgár KP Köz­ponti Bizottságának elriöke. miniszterelnök. Ceausescu, a Román KP Központi Bizott­ságának főtitkára, a román államtanács elnöke, Oldrich Cernik, a CSKP Központi Bizottságának elnökségi tag­ja, a csehszlovák szövetségi kormány elnöke és Cedcnbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a miniszterta­nács elnöke. Az eszmecsere elvtársi lég­körben folyt. Az ülésszak április 25-én folytatja munkáját. Elutazott a kazah küldöttség Sz. A I musty nyilatkozata magyarországi látogatásáról Csütörtökön elutazott Bu­dapestről a kazah küldöttség, amely Sz. N. hnasev vezeté­sével a kazah kultúra napja alkalmából látogatott hazánk­ba. A küldöttséggel együtt utazott el a kulturális napo­kon nagy sikerrel szerepelt kazah állami népi egy ütés és a kurmangazi kazah népi hangszer együttes. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Mihály fi Ernő, az MSZBT elnöke, Jakab Sán­dor. az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője, Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, továbbá az MSZBT, a Külügyminisztéri­um és a Művelődésügyi Mi­nisztérium több vezető mun­katársa búcsúztatta. Ott volt Sz. Sz. Szatucsin, a szovjet nagykövetség tanácsosa és í. I, Bágyul első titkár. Indulás előtt Sz. N. Imasev nyilatkozott a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának. — Küldöttségünk három megyében, Szabolcsban, Haj­dúban és Szolnokon járt, no­ha ezek szomszédos megyék, mégis külön íze volt mind­egyik találkozásunknak. Nyír­egyházán a fejlődő ipart, a híres szabolcsi gyümölcs fel­dolgozására irányuló erőfeszí­téseket látva arra gondol­tunk, hogy ennek a megyé­nek szülötte Zalka Máté, a legendás Lukács tábornok, a 30-as években eppen ' kazah­sztáni mezőgazdaság kollek­tivizálásáért végzett nagy munkát Szolnokhoz személyes él­mény fűz — folytatta, hiszen itt már jártam a felszabadító harcok idején sőt éppen innen­től vehettem részt ezekben a harcokban. Öröm "volt az egy­kori pusztulás nyomán most a teremtő élet nagyszerű meg­nyilvánulásaival találkozni. Annak is nagyon örültem, hogy kezet szoríthattam egy régi magyar veteránnal, aki annakidején a szocialista Ka­zahsztánért harcolt a polgár- háborúban. Az egész delegációnknak nagyon tetszett Debrecen. Ez a szép város egyszerre mező­gazdasági. ipari és főleg na­gyon fontos kulturális cent­rum. Vendéglátóink jóvoltá­ból a Hortobágyra is elláto­gattunk. A pásztormúzeutn- ban őrzött emlékeket latva mintha a kazahsztáni sztyep­pe egykori nomád pásztorai­nak tárgyai között lettünk volna. — Mégegyszer nagyon kö­szönjük az egész magyar nép­nek a szívélyes fogadtatást, és szeretettel várjuk ősszel népük és kultúrájuk képvise­lőit a mi hazánkban. Szolidaritási gyűlés a gyarmati ifjúság napja alkalmából Szolidaritási ifjúsági gyű. lést tartottak a gyarmati if­júság napja alkalmából csü­törtökön délután a KISZ rendezésében a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. Az if­júsági gyűlésen Bogdányi Ferenc a KISZ városi bi- zoLságának .titkára mondott beszédet. A gyarmati ifjúság napjának rendezvényére két jordániai fiatal érkezett Nyíregyházára: Mohamed Sáver és Khalaf Zubi, akik az elmúlt évben jöttek Ma­gyarországra, hogy itt agrár- mérnöki, illetve orvosi egye. temen tanuljanak. A gyűlé­sen részt vevő fiatalok előtt Mohamed Sáver beszélt a gyarmati sorban lévő orszá Magyar—len°vel barátsági estet rendeztek csütörtökön a Nyíregyházi Konzervgyár­ban. A gyár dolgozói mellett részt vettek a KlSZ-bizott- ság meghívására a megye „kiváló” címmel kitüntetett ifjúsági klubjai, valamint a katonafiatalok. A megjelentek előtt Ed­ward Debicki, a budapesti Lengyel Kultúra igazgatója mondott beszédet, melyben u-eUatta a magyar és len­gok ifjúságának helyzetéről. A város fiataljai már a hét elején megkezdték a szolidaritási aláírások gyűj­tését. Több mint 9 ezer nyír, egyházi fiatal írta alá az íve­ket, amelyeken az angolai szabadságharcosoknak kül­dik szolidaritásukat. Az alá. írásokkal teli íveket eljuttat­ják a legközelebbi portugál diplomáciai képviseletre. Az ifjúsági gyűlésen a Zrínyi Gimnázium együttese és Kiss Lajos pol-beat műsort muta­tott be. A megye és a város több KISZ-alapszervezeténél meg­emlékezéseket. röpgyűléseket tartottak április 24-én, a gyarmati ifjúság napján. gyei nép fejlődő politikai, gazdasági, kulturális és sportkapcsolatai t. Az ünnepség Után vetélke. dot rendeztek „Ki mit tud Lengyelországi ól” címmel. A vetélkedőt — amelyen a KISZ-fiatalok vettek részt _ dr. XJng..ári Jenő vezette. A vetélkedőn Szabó Anna és Fehér Mária a Nyíregyhá. zi Konzervgyár dolgozói nyerték. Jutalmuk egyhetes lengyelországi társasutazás. Szabolcsi dohánytermelő tsz-ek sikere A mennyiségi és minőségi szint javítására a Magyar Dohányipar országos ver­senyt szervezett az elmúlt évben a dohánytermelő gaz­dasagok részére. A verseny­hez 460 tsz és 21 állami gaz­daság csatlakozott. A népes részvétel verseny, eredményének értékelése be­fejeződött, ami szép szabol­csi sikert hozott. A három első díj egyikét a buji Uj Élet Tsz kapta. A tsz 87 hol­don termelt tavaly szabolcsi fajtájú dohányt, s holdan­ként 10,75 mázsa átlagter­mést ért el, kiváló minőség­ben. A második dijak közül (ugyancsak három) kettő ju­tott Szabolcsba: egyiket a kálmánházi Rákóczi Tsz. a másikat a nyírbátori* Kossuth Tsz szerezte meg. Előbbi 122 holdon termelt szabolcsi do­hányt 11,04 mázsa holdan- kénti átlaggal, utóbbi 46 holdról 63,38 mázsa hevesi zöldátlagot takarított be. A harmadik helyezésnek is van szabolcsi nyertese: az ópályi Kossuth Tsz 63 holdon 9,30 mázsa átlagot ért el szabol­csi dohányfajtából. Magyar—lengyel barátsági est a .Nyíregyházi Konzervgyárban a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütürtö kön ülést tartott. Meghallgat ta es jóváhagyólag tudomásul vette a KGST VB 39. ülés­szakáról szóló tájékoztatót. A kormány titkárságának vezetője bejelentette az or­szággyűlés legutóbbi üléssza­kán a képviselők felszólalá­saiban elhangzott fontosabb észrevételeket és javaslatokat. A Minisztertanács felhívta az illetékes minisztereket és or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s erről az or­szággyűlés elnökét és a ja­vaslattevő képviselőket tájé­koztassák. A kormány a SZOT elnök­ségével egyetértésben határo­zatot hozott a Miniszterta­nács és a SZOT vörös ván­dorzászlóinak odaítélésére; az OKÍSZ elnökének előterjesz­tése alapján „a Miniszterta­nács vándorzászlójával kitün­tetett kisipari szövetkezet” címeket és vándorzászlókat adományozott; a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa elnökének javaslatára kitün­tette az 1908. évi országos gazdálkodási versenyében leg­jobb eredményt elért terme­lőszövetkezeteket. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi, a belkereskedelmi es a külkereskedelmi minisz­ter, valamint a SZÖVOSZ el­nöke beszámoltak azokról az intézkedésekről, amelyeket az 1909. évi burgonya-, zöldség­es gyümölcsfelvasárlás, to­vábbá az értékesítés, az ex­port és az import megfelelő lebonyolítása érdekében tet­tek. A Minisztertanács. az együttes jelentést elfogadta. A kormány jóváhagyta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését az építés­ügyi ágazati irányítás ered­ményeiről es problémáiról és az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumnak a gaz­dasági minisztériumokkal és egyeb szervekkel fennálló kapcsolatairól. A Minisztertanács tanács- szervek osztályának vezetője előterjesztésére a kormány határozatot hozott nagyközsé­gek létrehozására; továbbá annak a lehetőségnek megte­remtésére, hogy egyes közsé­gi tanácsok tekintetében a velük földrajzi és gazdasági egyseget képező városi tanács lássa el a járási jogkörökéi; végül a tanácsok végrehajtó bizottságaihoz tartozó szak­igazgatási szervek létesítésé­nek, összevonásának és meg­szüntetésének eljárásaira. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter tájékoz­tatta a kormányt a marokkói földművelésügyi miniszterrel folytatott tárgyalásairól. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Odaítélték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját A Minisztertanács és a SZOT elnöksége a KMP meg­alakulása 50 éves jubileumá­nak tiszteletére folytatott 1968. évi szocialista munka­versenyben elért kiváló erecl- ményeikért az alábbi üzé- meknek és vállalatoknak adományozott vörös vándor­zászlót : Közlekedés és Fostügyi Mi­nisztérium: nyíregyházi vasú­ti csomópont. A kormány a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak előtérj esztese alapján az 1968. évre meghirdetett or­szágos gazdálkodási verseny­ben elért kimagasló eredmé­nyeikért „Kiváló termelőszö­vetkezeti gazdaság” címmel és vándorzászlóval tüntette ki: A 3000 kh-nál kisebb terü­leten gazdálkodó termelőszö­vetkezetek közül a kállósem- jéni Uj Élet Termelőszövet­kezetet. Az 1968 évi országos gaz­dálkodási versenyben elért kiváló eredményeikért a kor­mány „elismerő oklevelet” adományozott a 3000 kh-nál nagyobb területen gazdálkodó termelőszövetkezetek közül a rakamazi Győzelem Mező» gazdasági Termelőszövetke­zetnek. A 3000 kh-nál kisebb terü­leten gazdálkodó termelőszö­vetkezetek közül a kisvárdai Rákóczi, a nyírmadai Uj Élet, a csegöldi Bajcsy-Zsi- linszky, a nyíregyházi Ság- vári Mezógazdasági Termelő­szövetkezetnek. Határozat a nagyközségek létrehozására Az 1954 évi tanácstörvény a községek részére egyetlen szervezeti formát biztosított. Községeink azonban — külö, nősen az elmúlt évtizedben — rohamosan fejlődtek: ezt mutatja, hogy 10 községet várossá minősítettek át. To­vábbi községek szintén ma­gasabb fejlettségi szintet ér­tek el, de várossá történő átminősítésük még nem in­dokolt. Az ilyen községek különle­ges jogállását fejezi ki a Minisztertanács határozata, amely megalkotja az új, nagyközségi kategóriát, A nagyközségek jog, és hatásköre nagyobb lesz, mint amilyen az eddigi egységes községi hatáskör volt Ez több szempontból je­lentős változást, javulást eredményezhet: az első fokú ügyintézés döntő többsége magában a nagyközségben történik majd: a tanácsi munka korszerűsítése és egy­szerűsítése hozzájárulhat a tanácsok és a lakosság kap­csolatának további javításá­hoz; s mivel a nagyközségek gazdasági téren is nagyobb önállóságot kapnak az eddi­ginél. ez elősegítheti a la­kosság igényeinek jobb kielé. gítését A kormány határozata ki­mondja: a tanács kérelmére célszerű nagyközséggé átala­kítani a járási, székhelyeket; valamint az ötezer lakosú, vagy ennél népesebb közsé­geket, ha társadalmi, gazda­sági és * települési helyzetü­ket tekintve városiasodó jel­legűek ; vagy túlnyomórészt helybeli munkaerőt foglal, koztató jelentős ipari, illet­ve bányaüzemmel rendelke­ző települések; vagy ha or­szágos jelentőségű gyógy, és üdülőhelyek. A nagyközséggé nyilvání­tásra október elseje után ab­ban az esetben kerül sor. ha a község az említett feltéte­leknek megfelel, nagyköz­ségé nyilvánítását a megyei tanácstól kéri és ez az elő­terjesztést elfogadja. A Minisztertanács most el­fogadott határozata lehetővé teszi, hogy egyes meghatáro­zott községek tanácsai — amennyiben a körülmények azt indokolttá teszik — a velük területileg egységet alkotó város tanácsának irá­nyítása alá kerüljenek. A határozat kimondja, hogy egyes községek (nagy­községek, közös tanácsú köz. ségek) akkor kerülhetnek a városi tanács irányítása alá, ha közöttük különösen szo­ros munkaerő-foglalkoztatá­si, ellátási, kulturális, egész­ségügyi, kereskedelmi, kom­munális, szolgáltató ipari, földrajzi és közlekedési kap­csolatok vannak, s így a köz­ség és a város koordinált fejlesztése indokolt. A városi tanács irányítása alá kerülő község tanácsá­nak és szerveinek feladata, hatásköre és hatósági jogkö­re változatlan marad; lakos­ságát az irányító tanácsok­ban és azok bizottságaiban népessége arányának megfe­lelő számú tanácstag képvi­seli. A városi tanácsnak és ' szerveinek feladata, hatáskö. re és hatósági jogköre e köz- i ségek irányításában a járá­si tanácséval és szerveivel azonos. A községek abban az eset­ben kerülhetnek városi irá­nyítás alá. ha ezt az érde­kelt városi és községi, vala­mint a felettes tanácsok — az érintett területek lakos* ságának véleményét is figye* lembe véve — kérik és ehhea a népköztársaság Elnöki Ta« nácsa hozzájárul. E rendelet szintén 1969, október 1-én lép hatályba. r • LAPUNK TARTALMIBÓL! Diplomások — talonba« (3. oldal) Olvasóink panaszára válaszol az illetékes (3. oldal) Járási labdarúgó­bajnokságok (5. oldal) Sportlevelezőink írják (5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom