Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-24 / 92. szám
!969. április 24. KELET MAOYARORSZAC» t oiJaí A megyei pártbizottság kultúrpolitikai tanfolyamán hangzott el Orosz Ferenc elvtárs előadása megyénk politikai és gazdasági kérdéseiről A megye gazdasági és politikai helyzetéről tartott előadást április 22-én, délután Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára az oktatási igazgatóság kultúrpolitikai tanfolyamán. Bevezetőjében Orosz Ferenc a megye dolgozóinak politikai hangulatát jellemezte. Megállapította, hogy megyénkben a politikai hangulat, az emberek közérzete alapvetően jó. A gazdasági életünket jelentősen meghatározó mechanizmus, a dolgozók szorgalmas munkája hozzájárult az életkörülmények, az életszínvonal javulásához. Az árak másfél—két százalékos emelkedésével szemben a bérek átlagosan 3—4 százalékkal, sőt egyes üzemekben, mint a konzervgyárban, 5,8 százalékkal voltak magasabbak. Szövetkezeti parasztságunk jövedelme — az egy tagra jutó évi kereset — megközelítette a 14 ezer forintot. Leraktuk a későbbi fejlődés alapjait a megye mezőgazdaságában, a gyenge tsz-ek többsége megerősödött, de még hosszú út áll előttünk, hogy tovább növeljük a parasztság termelési biztonságát, életszínvonalát. Ezután a megyei pártbizottság első titkára a hármas évforduló alkalmából rendezett ünnepségek tartalmi, eszmei hatását elemezte. A megye széles rétegeihez kerültek közelebb a Tanácsköztársaság forradalmi eseményei, sokminden tisztázódott a fejekben. Egyik legnagyobb eredményünk ez az utóbbi időszakban, amelynek gyümölcseit később is érezni fogjuk. A megye gazdasági és politikai helyzetéről elöljáróban elmondta: — Megyénkben is a szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk. A szocializmus tulajdonviszonyai azonosak Szabolcs-Szatmárban is, mint az ország más megyéiben. De a mi megyénkben a szocializmus teljes felépítése új gondokat jelent. Egy sor vonatkozásban a mi viszonyaink, adottságaink elütnek az országos átlagtól. Gondoljunk csak sajátos demográfiai helyzetünkre, felépülési viszonyainkra, gazdasági életünkre, az életszínvonal viszonylag alacsonyabb voltára, és más problémákra. Megyénkben a párt politikájának alkalmazása sajátos módon kell, hogy megvalósuljon. Nálunk, ahol 80 ezer holdra tehető a futóhomokos terület, parasztságunknak nehezebb körülmények között kell biztosítani azt az élet- színvonalat, amit más megyék jobb adottságok mellett élvezhetnek. Beszélt Orosz Ferenc a megye viszonylagos elmaradottságának értelmezéséről, arról, hogy minden megyében vannak gazdagabb, erőteljesebben fejlődő községek és vannak szegényebb, nehezebb körülmények között élő és dolgozó települések. Nem tarthatók ezek a nagy szint- különbségek. A mostohább körülmények között lévő községekben sem élhetnek tartósan így a dolgozók, de ez szívós, és nem egyik napról a másikra megvalósítható feladatot jelent a megye társadalmának. <— Nincs recept a szocializmus teljes felépítésihez minden problémára megyénkben sem — folytatta. Meg kell tanulnunk minden szinten önállóan gondolkozni, alkotó módon végezni munkánkat. Jócskán vannak megyénkben alkotó típusú emberek a falvakban, a tsz-ekben és a vámosban. S még valami szükséges az előrelépéshez, azok kezében legyen a hatáskör, az anyagi források felhasználásának joga, akik azt felelősséggel is viselik. Nekünk ebben a megyében olyan nagy jelentőségű problémákat kell megoldani, mint a foglalkoztatottság. Meg kell ol- .dani, hogy a faluban a tsz- ekben munkalehetőséget kapjon minden munkáskéz. Nyugodt és anyagilag is megalapozott legyen a fiatalok berendezkedése az életre... Kitért az előadó a megye lakáshelyzetének alakulására, mint egyik égető problémára. Vázolta azokat a reális elképzeléseket, melyek közelebb vihetnének a lakáshelyzet lényeges javításához. Mint megfontolandó javaslatot említette, az elötakarékos- ságot a fiatalok lakásépítésének érdekében. Szólt arról is, hogy a negyedik ötéves tervben csaknem 20 ezer lakás felépítése válik szükségessé a megyében. Mindezt a vállalatok, községek megtoldhatják saját alapjukból, építhetnek a legjobb dolgozóknak lakásokat. A lakáshelyzet megoldása nemcsak szociális, társadalmi kérdés, hanem fontos politikai feladat is. Az emberek saját körülményeik, így lakásviszonyaik alakulásán is lemérik a társadalom gondoskodását. Ezért a megye vezetői kérik majd a felettes szerveket, hogy Szabolcs-Szatmárban a tervezettnél több állami lakás építéséhez adjanak segítséget. A megye várható fejlődéséről az előadó elmondotta: — A megye ipara jelentősen fejlődött az utóbbi években. De mi tovább akarjuk gyorsítani az ütemet Különösen kulcskérdés az építőipar kapacitásának növelése. A megyében a beruházásokra jellemző, hogy 1965-ben 1,5 milliárd, 1968- ban már 2,6 milliárdra rúgott a beruházások összege. A negyedik ötéves terv megvalósítása során tovább fejlődik megyénk, nő a munkásság száma, változik összetétele. Mindezeket a kultúra munkásainak is figyelembe kell venni a jövő tervezés — nél, munkájuk alakításánál. A munkások kulturális gondozása rendkívül fontos fel-' adatot ró a népművelési dolgozókra. A mezőgazdaság fejlődéséről megállapította, hogy megyénkben mind több azok száma, akik szívvel-lélekkel ragaszkodnak a szövetkezetekhez. Egyre inkább kezd hasonlítani a mezőgazdasági termelés az ipari munkához, kialakulóban vannak a nagyüzemi, gyárszerű létesítmények, mint a tervezett „sertésgyárak”. A tsz-tagok évi jövedelme növekedett, s ezek együttesen eredményezik, hogy az utóbbi években 20 ezer munkaerő kérte felvételét a megye tsz-eibe, akik korábban az iparban keresték meg kenyerüket. Többségük harmincéven aluli. Szólt az előadó arról is, hogy a termelőszövetkezetekben nagyobb gondot kell fordítani az otthonosabb és hi- gicnikusabb munkakörülményekre, melyek természetes igényei különösen a fiataloknak. Átfogó gazdaságpolitikai és kultúrpolitikai előadásában Orosz Ferenc részletesen beszámolt a megye fejlődéséről, problémáiról, melyek alapos ismerete elengedhetetlen a kultúra munkásainak. Ismertette azokat az erőfeszítéseket, melyeket a megye vezető szervei tesznek a szabolcsi ipartelepítések gyorsítására, az ipar fogadására, az urbanizáció követelményeinek kidolgozására, a kereskedelem, a közlekedés kulturáltságának javítása érdekébeit. Hangsúlyozta, hogy csupán felső — központi — támogatással nem oldódnak meg a megye’ sürgető problémái. Az itt élőknek kell megvalósítani a nehéz feladatokat, megbirkózni olyan társadalmi gondokkal, mint az ipartelepítéssel és városiasodáásal járó egészségügyi, kulturális és egyéb járulékos problémák. Külön kiemelte, hogy a megye politikai hangulatát nemcsak a gazdasági élet fejlődése, a beruházások befolyásolják. A párt politikáját az emberek váltják valóra, a párt az emberekkel találkozik nap mint nap, s elsőrendű, hogy mindenütt megkülönböztetett gonddal foglalkozzanak az emberi gondokkal, problémákkal. A szocialista humanizmus mindig konkrét követelményként jelentkezik. Mindenki mindennap vizsgázik ebből és nem közömbös hogyan, mert az emberek sokszor a velük való bánásmódból mérik le a rendszer értékeit. A közoktatással és a népműveléssel kapcsolatban megjegyezte : — Még nagy gondokat okoz az általános iskolákban a szakrendszerű oktatás. Gyerekeink 69 százalékát tanítják szaktanárok, s ez jelentős hátrány a további előrehaladásban. Különösen nehezíti a munkás- és parasztgyerekek tanulását. Az alapozásnál, az általános iskolákban kell megteremteni az egyenlő feltételeket. Igen fontos, hogy gondoskodjunk a pedagógusok letelepítéséről. Kedvezményes lakásjuttatással, anyagi áldozatokkal számos községben enyhíteni tudnak ezen a problémán. A megye irodalmi és képzőművészeti helyzetéről Is szólt a megyei pártbizottság első titkára. Az alkotók körülményeinek javításával elősegítik a szabolcsi művészek munkáját. A megye idegen- forgalmának fejlődéséről elégedetten nyilatkozott. Még kulturáltabb körülményeket kell teremteni megyeszerte, hogy ilyen vonatkozásban is közelebb kerüljünk az ország más vidékeihez, s el tudjuk helyezni a megyébe érkező vendégeket. Közéletünk demokratizálódási folyamatával, a fiatalok nevelésében a felnőttekre háruló nagyobb szereppel, a megye dolgozói előtt álló perspektívákkal foglalkozott előadása befejező részében Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. Növekvő Idegenforgalom a megyeszékhelyen 200 ezer strandoló Sóst* n Kevés a szállodai hely — Javul a közlekedés? Fokozatosan meg kell teremteni a kulturált vendég- fogadás és ellátás feltételeit Nyíregyházán és a Sóstón — hangzott el a vitazáró összefoglalóban a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén, amelyen a nyári üdülés és idegenforgalom előkészületeiről tárgyaltak. Mindezt az teszi indokolttá, hogy Szabolcs-Szatmár megye, ezenbelül Nyíregyháza is egyre jobban bekapcsolódik az idegenforgalom vérkeringésébe. Ma már egyre több külföldi vendég keresi fel a várost és fürdőhelyét. Csupán a Szovjetunió Kárpá- tontúli területéről évenként több, mint ezer, a szomszédos Csehszlovákiából ennél is több turista látogat el hozzánk. A nyári hónapokban külön szerelvények hozzák a megye határain túlról az üdülésre, pihenésre vágyó dolgozókat. Az elmúlt években több millió forintot költöttek a népszerű fürdőhely fejlesztésére. A megnövekedett igényeket azonban már így sem tudják kielégíteni. Részben ezen úgy segítenek, hogy a meleg strandon újabb medencéket, kabinokat építenek, ötholdnyi területen megkezdték a campingtábor kialakítását. A vendéglátóipari vállalat — a lehetőség határain belül — igyekszik bővíteni az étkeztetési lehetőséget. Az autóbuszjárat beindításával várhatóan az utazás gyorsabb és kényelmesebb lesz. Gondoskodnak arról, hogy a városba érkező vendégek — háromszor-három méteres nagyságú térképről — már az állomás előtti téren és a város központjában tájékozódjanak. Felvetődött a Nyíregyháza- Sóstó útikönyv készítésének gondolata. Az egyik leglényegesebb gondot, a vendégek megfelelő elhelyezését azonban ezek az intézkedések sem oldják meg. A Nyíregyházán megkezdett szállodai építkezés befejezése után, 1971-ben a helyzet némileg javul majd. Az igényeket azonban még azt követően sem elégíthetik ki. További bővítésre lenne szükség, mert — ami ugyancsak örvendetes jelenség — a sóstói szállodákat most már SZOT üdültetés céljára is igénybe veszik. Sőt, olyan elgondolások vannak, hogy 1970-től megszervezik a íolvamalos — teli és nyári — üdültetést így még kevesebb hely maiad más vendégnek. A szállodai férőhelyek bővítéséhez tehát további segítségre lenne szükség a felsőbb szervek részéről, mert a város ezt saját erejéből hosszú ideig nem ké^es megoldani. A gondok enyhítésére javasolta az előterjesztés, hogy átmenetileg meg kell vizsgálni a turista- szálló, motelek, faház építésének lehetőségeit. Egy negyven vendég elhelyezésére szolgáló faház építését máris tervbe vették, s a közeljövőben dől el, sikerül-e felépíteni. Készültek tervek a városon belüli vendég Látó ipari egységek korszerűsítésére. Megkezdik a Jereván és Tölgyes csárda átépítését is. IPAR KÁLLÖSEMJÉNBEN. A Nyíregyházi ELEKTER- FÉM Ktsz kihelyezett részlege jelenleg 30 fővel működik Kállósemjénben. Nagy István, Papp Miklós és Iván Páll Győző lakatosok az almatároló építkezés,- hűtőházi szereléséhez vasipari tartozékokat gyártanak. Elek Emi) felvétele Itt állok, tanú vagyok. Nem tudom, mi volt erre régen. Helyenként apró törpe dombok, eső mélyítette gödrök, érdektelen, szófián természet. Nyáron elbúrjánzott vadfű, ősszel ragacsos sár, télen elterpeszkedő hó, amellyel senki sem törődik. Most tanúja voltam, amikor a képzelet s nyomában az elképzelés: piros-fehér csikós zebrás botokat szúrtak le a közönyös tájon. út készül, ennek vagyok, folyamatosan tanúja. Ut? Annyi változás van a világban. De errefelé, ebben a mikrovilágban, ez a nagy változás! A kövér poszméhek ijedten rebbennek fel, s vadul elszáguldanak, cikcakkos repülésüket dühödt zümmögés kíséri: behatolnak eddig zavartalan életükbe, a mézízű porzók, bibék, a csábos virágkelyhek birodalmába, apró életüknek vége ezen a tájon. Vajon természeti katasztrófának tartják-e a lapátok, csákányok megjelenését ezen a helyen a hangyák, a bogarak — a rovarnép mit gondol erről« felfordulásról? Napokon át néztem hogyan készüi az út — de hogyan is kerekedett ki a világ legelső útja? Persze állati, de emberi láb is taposta az első ösvényeket, talán a barlangtól a forrásig — az óriás autósztrádáknak is vannak ősei. A messzeségek aztán az utakkal zsugorodnak össze, s ahogy gyűlt a történelem, születtek, Bodó Béla: * S Átadva az utódoknak... nőttek, hosszabbodtak az utak. Ki tudná kiszámítani hány rabszolga, mennyi robotban csinálta, hány mezítláb taposta őket, hány kerék gurult végig rajtuk, mennnyi- en jártak a hadak útján, vagy később más utak széles hátán, szélben csattanó májusi szép piros zászlók alatt... Kinek vették meg az első selymet az útra indult első kereskedőtől, hol. melyik ősi településen, vagy városban? Lánynak-e, asszonynak-e — hol vannak már a megajándékozottak szép mosolyai? S hogy eltűntek a poros időben az elsők, a százezre, dikek. akik elvezették a V í- gyózó utat az óceánig! Itt megállók tűnődésemben. A Via Appia még ma is elnyúlik messzire Rómától; s élő kéznyoma évezredes cselekedeteknek. Hogyan hívhatták azt. aki megtörölte verejté- kes homlokát, amikor letette a szerszámot, s azt mondta az imént befejezett út végén: kész! Hogyan hívhatták? A nagy tettek, a nagy művek mögött névtelenek tömött so. ra áll. Itt most a dolog szántással kezdődik — a civilizáció ősi képe. De a nehéz ekét. ahogy elhalad a sudár Jelzőutak közt. gép húzza, fújtatva, ám fürgén, medrét szántja a jövendőnek. Mert itt mindenütt a jövendő készül. Ezen az új úton jársz majd bizonyosan talán félévszázad múlva, ha éltet még az élet, s erre van dolgod. Ezen az új úton. ahol most pöszméték sürög- nek, a már gyökerestől kifordított vadvirágok közt. Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok... De nem kell ide népdalbeli csillag. Az új út mentén higanygőz kandeláberek sorakoznak majd, már a helyüket is kijelölik, ahol majd szétszórják kékes fényüket a békés éjszakában. A szántás után emberek sorakoznak. Széles, meztelen hátuk már csokoládé színű a hideg tavasz ellenére. Sora koznak, mert lapét, csákány jár a szántás nyomában — utat egyengetni s most ez nem átvitt értelmű szólás, hanem kemény munka a maradandó cselekvéshez. A készülő út pe. dig formálódik, egyenesedik, szélesedik, nyújtózik, fehére dik — a föld hátát egy csíkon bár. de kozmetikázzák, talpnak, keréknek jól elkészítik. És jöttek másnap, harmadnap más, új okos gépek is; valahonnan elhordták a mogorva hegyek köveit, de a kövek is megváltoztak, bazaltsziklák, ból határozott élű kockák lettek, s más hegyrészekből szabályos alakú zúzott kövek kéken, vidáman fénylenek. A meder napok alatt kész, most az út széleit is csinálják, egy lépcsőfok, hogy kényelmesen leléphess majd a szélen húzódó járdáról, a szege lyéző Jaazaltkockák cementtel illeszkednek egymáshoz. Látom a kanálisok mélyedéseit, csapadéknak, esővíznek, hólének. ha majd a jövőbeli tava. szón olvad a táj. Aztán az emberek más gé pékét indítanak, a szétszórt., elterített apró köveket hen gerlik egymáshoz. Nyers még az út, de már járható — amerre elhúzódik, eltűnt a vadvídék. Lehet: nem írom le szakszerűen, miképpen szüle, tik az út készülő fejezeteiben. Tudománya van ennek is. tud. ják a tudományt az útépítők. A mieink apáiktól tanulták. Érik a munka. Ez az útcsi. nálók dolga, én a bádogkannában csillogó vizet nézem; most emelte szájához egy csá- kányos. A víz kétoldalt lecsu. rog az arcán, le. a hideg napsütésben fénylő meztelen mellkasára, rövidre vágott nadrágjára is jut bőven mez. télén lábszáraira, még a csizmájára is. Micsoda jó szomjúság, s milyen jó meg- elégülés. szétcsapja a vizet átnedvesedett bajuszán —, S már a csákány után nyúl. Aztán csúf testű, lomha lokomotív érkezik, a bitumen erős szaga árad. szurkosán fcnvlík a bogárhátú út... Vajon ki megy végig elő. szőr az új tavaszi úton? Szerelmes lány-e kedves randevúra, vagy aktatáskás férfi dolga után, vagy gyermekek visonganak-e rajta, szalad. i ukban ? Ki lesi ezt meg? Valami ismét kész, a cél közelebb került. Az új úton pedig lépése, ink láthatatlan nyomai gyíilé. kéznek, ahogy az utakon mindenütt. Ahogy messzibbre, á főútvonalon -is, ott. ahol az új út találkozik véle, s ahol máiusi vonulásunk halad előre, láthatatlan lábnyomainkat és kezünk látható nyomait átadva az utódoknak.
