Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-23 / 91. szám
1. dláai K ELET-M AGY ARORSZÄG tm bcBs». MEGJEGYZÉS: Fotó helyett A kép nem készült el. Noha szép volt az idő, s a Bessenyei tér a kora délutáni napsütésben maga volt a tavasz. A fák alatt — szemben a diákkollégiummal — egymás közelében három pádon fiatalok ültek. Fiúk, lányok párosán. Kattanásra felhúzott géppel közeledtem. A keresőben szépen kirajzolódott a kis csoport, mégsem kattant a gép. Mi történt? Hallótávolságba érve a fiatalok hangja, modora, a beszélgetés durva témája döbbentett meg. Nem hiszek abban, hogy akárcsak ezek nyolcán romlottak volnának, inkább a szókimondás furcsa ízét kóstolgatták. Ám azt sem hiszem, hogy az ilyen társalgás nem vezet később mélyebbre, s ez már méltatlan remekül fejlődő fiatalságunkra. A Bessenyei téri hangoskodó kis csoportot nem nevezném sem huligánnak, sem bandának, inkább nagyszerűen formálható anyagnak és bennük úgy érzem pontosan azok a vonások vannak, melyekkel — mai szülők — annak idején húszévesen mi is bőven rendelkeztünk. Akkor hát mi a kifogásom? Semmi! Inkább kívánságom van. éspedig az, hogy segítsük szeretettel serdülő fiataljainkat, akkor is, ha más gyerekei. Gorombaság helyett okos szóval bizonyítsuk be saját magunknak is, de főként nekik, milyen szép a fiatalság még akkor is. ha viselkedése vidám de nem feltűnő. öltözködése bárha modern. de ízléses, társalgásának nyelve pedig mégha nem is tolvajnyelv, de egyszerűen a szép és magyar beszéd. HAMMEL JÓZSEF % Mire fordítják a község fejlesztést ? • Ki kap szociális segélyt ? % Mit határozott a végrehajtó bizottság ? A lakosság tájékoztatása Vencselfiön Sok helyen szólássá válik már: „Jobban tudjuk mi történik Vietnamban, mint a községünkben, mert arról naponta többször tájékoztat a rádió és benne van a lapokban.” Ha egy kicsit túlzás is, de van benne igazság. Erről a kérdésről beszélgettünk Futkos Andrással, a Vencsel- lői Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökével. Hogyan tájékoztatják a község lakosságát? A hagyományos módszert megtartották Vencsellőn is. A tanácstagok körzetükben beszámolnak a választóknak. Szabad pártnapokon, más rendezvényeken a jelentősebb dolgokról tájékoztatják a lakosságot, de ez nem bizonyult elégségesnek. Először is maga a tanács végrehajtó bizottsága javította meg a saját információ szerzését. Rendszeresen beszámoltatja a községben működő szerveket, intézményeket. Ezt kiegészítik a tanácsi határozatokkal, intézkedésekkel és ebből állítanak össze egy tájékoztatót. A tájékoztatót több száz példányban stencilezik. Ebből kap minden tanácstag, több példányt adnak a termelő- szövetkezetnek, ktsz-nek, földművesszövetkezetnek, iskoláknak és így tovább. Néhány vitrin is van a községben, ahová szintén kitesznek egyet-egyet. Bátran lehet mondani, ezek az írásos tájékoztatók minden lakoshoz eljutnak. Miről szól a tájékoztató? A tanácsi határozatok mellett beszámol a termelőszövetkezet, a ktsz, fmsz terveiről, elért eredményeiről. Vagy olyan dolgokról, hogy milyen új könyvek érkeztek a könyvtárba. Még olyan apróságról is, hogy ki az a néhány rászorult, akinek szociális segélyt ad a tanács. Ismertetik, hogy a községfejlesztésből hol épül járda, merre bővítik a villanyhálózatot. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy most már a tanács papíron érintkezik a lakossággal. Sőt ez a tájékoztató megszaporítja a szóbeli beszélgetéseket. Amióta ezt a tájékoztatást bevezették, sokkal többen fordulnak a tanácshoz még bővebb felvilágosításért, vagy ellenvetéssel mennek. Például amikor közölték, hogy ki kap szociális segélyt, egy személy ellen többen is kifogással él tek. Elmondták, hogy az egyáltalán nincs rászorulva. A végrehajtó bizottság újra megvizsgálta a szétosztást és rájött, hogy annak a személynek valójában megvan a megélhetése, nincs segélyre szorulva. A határozatot megváltoztatták. De hasonlóan jó szolgálatot tett a tájékoztató a törpevízmű-szervezésnél és sok más ügyben is. Hangsúlyozzák a tanácsnál: ez nem egyedüli formája a tájékoztatásnak, de hasznos kiegészítés. Ami papíron van konkrétabb, jobb vitaalap, mint a szóbeli tájékoztatás. A vencsellői tanács ezzel a módszerrel megkönnyítette munkáját és sokkal elevenebb lett a lakosság részvétele a közügyek intézésében. Cs. B. Diákok iskolarepiilése Megyénkben és környékén sok érettségizett és a repülés iránt érdeklődő fiatal pálya- választási problémáját oldották meg az illetékesek, amikor elhatározták, hogy a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gépész tagozata mellett az idei évtől kezdődően létrehoznak egy olyan szakot, amelyen a hallgatók mezőgazdasági repülő képesítést szerezhetnek. Helyesnek bizonyult az a kezdeményezés is, hogy a felvételiző növendékeknek a szokványosnál magasabb szintű, sokrétűbb felkészülésről kellett számot adniok. Indokolja ezt az a tény is, hogy ezen az új szakon a növendékeknek az általános tantárgyak mellett még számos, a repüléssel szorosan összefüggő szaktárgyat is el kell sajátítani. Az aerodinamika, légiközlekedés és navigáció, repülőmotortan, re- pülőgép-szerkezettan, repülésmeteorológia és típusismeret, mind olyan tantárgyak, amelyek tanulása erős műszaki műveltséget igényel. A napokban lezajlott felvételi vizsgák eredményei azt bizonyítják, hogy a több, mint kétszáz jelentkező közül megfelelt huszonhat hallgatójelölt rátermett erre a pályára, felvételi átlaguk az egész intézet három egész három tizedes tanulmányi átlagával szemben három egész ötvenhét század volt. Véget értek a felvételi vizsgák és a két, tizenhárom fős növendékcsoport megkezdi a nem kis igénybevételt jelentő felkészülést. A közeljövőben kezdik meg az iskolarepüléseket az intézet rendelkezésére bocsátott hat darab Z—526 jelzésű oktatógépen, amelyekkel a növendékeknek az első év folyamán hetven órát kell önállóan repülni. Az általános felkészítés után kerül majd sor a speciális mezőgazdasági kiképzésre, amelynek során a jövendő mezőgazdasági repülők elsajátítják majd az erre a célra átalakított különleges repülőgépek kezelését, a megfelelő magasságú és irányú repülést a földek felett és a vegyszerek szórásának technikáját (e. g.) Sikeres éwaárás Berekben A vásárosnaményi járás 28 termelőszövetkezetébe 784 új tag lépett be az elmúlt évben. Több mint fele 40 évesnél fiatalabb munkaerő. A termelőszövetkezeti törvényben előírt fizetett szabadságot 1324 tag kapta meg. Betegségi segélyekre összesen 1 936 000 forintot fizettek ki 1968-ban. Jelentős összeget fordítottak szülési segélyekre is: 287 593 forintot. Nyolcvanhét termelőszövetkezeti dolgozó nő élt a gyermekgondozási segély kedvezményével. A beregi 28 tsz közül egyetlenegy sem volt mérleghiányos az idei zárszámadásokon. Sőt, jelentős anyagi tartalékokkal indultak neki az idei gazdasági évnek a legtöbb helyen. A több termelőszövetkezet által létrehozott gyümölcs-zöldségszá- rító üzem sikerrel kezdte működését, már az első esztendőben 350 000 forint nyereséget „termelt”. Mindezt abból a részletes és minden hiányosságot is Eltűnő népek Az utolsó eszkimók Ismeretes, hogy bizonyos kanadai körükben megvan a — be nem vallott, de gyakorolt — törekvés arra, hogy elangolosítsák az eszkimókat és ezzel eltüntessék ezt az őshonos népcsoportot. Az eszkimó iskolákban kötelezővé tették az angol nyelvet, ezzel a gyerekeket angol gondolkodásra, saját ősi kultúrájuk elfelejtésére kényszerítik. Majd mindegyik fiatal enged a fehér emberek életmódkörülményei csábításának: úgy öltözködnek, úgy énekelnek mint ők, a legmodernebb táncokat táncolják és könnyen behódolnak a fehérek minden káros szenvedélyének, ijesztő mértékben részegeskednek. Ősi életmódjukban nem ismert betegségek könnyen megtámadják őket. Az eszkimók lassanként eltűnnek, mert felszívja őket a gépi civilizáció és nincs módjuk védekezni megsemmisítésük ellen. A közelmúltban Alaszkában hatalmas szénhidrogéntelepeket fedeztek fel, ame lyek kapacitása (10 billió ba- rillát emlegetnek) a világ legfontosabb lelőhelyévé emeli. A petroleum és az értékesebb ásványok utáni kutatások érdekében végzett geológiai munkák feszített ütemben és a legmodernebb módszerekkel folynak. A töredékes hírek, melyek időnként a nem hivatalos csatornákon át kiszivárognak, hihetetlen felfedezésekről beszélnek. Mi történik majd az eszkimókkal, amikor csodálatos tundrájukon olajkutak ezrei magasodnak? Könnyű prófétának lenni. Az eszkimók majd tisztviselőkké válnak, jó fizetést kapnak és mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy elfeledtessék származásukat. A NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁR AZONNALI BELÉPÉSSEL MŰSZERÉSZ SZAKMUNKÁSOKAT Jelentkezni lehet minden nap 10 óráig a munkaügyi csoportnál. feltáró jelentésben olvassuk, mely a járási tanács számára készült, sok szakember bevonásával. A hiányosságok között szerepelt, hogy több termelő- szövetkezet nem hozta létre a tagsági viták intézésére alakítandó vezetőségi bizottságot. A felmérés során ezt a hibát helyrehozták. Néhány más helyen azzal sértették meg a közgyűlés hatáskörét, hogy a vezetőség döntött tag kizárása ügyében, holott ez a közgyűlésre tartozik. Ez történt többek között Kis- varsányban is. Nem találták a szakemberek mindenütt kielégítőnek az ellenőrző bizottságok működését, egyáltalán a belső ellenőrzést. Tennivalót ad a kellő jogi tudás hiánya is, mely miatt nehéz gazdasági helyzetben lévő termelőszövetkezetek sem érvényesítették jogos kártérítési igényeiket. Feltűnő a tagsági viták kevés száma. Tízezernyi tag között csak 42-nek akadt volna kifogásolnivalója? Nehezen elképzelhető. Végül ugyancsak kevés volt a fegyelmi is. A hibák és eredmények alapján intézkedéseket hoznak a beregi termelőszövetkezetek további megerősítésére. 4 jogról mindenkinek (9) Védelem a bíróságon Ahhoz, hogy a védő szerepét, feladatát helyesen értelmezzük érdemes egy pillantást vetnünk a büntető tárgyalás felépítésére. Talán nem is túlzottan erőszakolt leegyszerűsítéssel a büntető tárgyalás egy mérleg működéséhez hasonlítható. Egyik „serpenyőben” a vád, az állam büntető jogi igényének érvényesítője, másik oldalon a védelem, középen a két oldal érveinek súlyát érzékelve és mérlegelve az ítélkező bíróság. A bíróság igazságos ítéletet akar hozni. A vádló, az ügyész — a közfelfogástól eltérően — ugyancsak nem arra törekszik, hogy minél súlyosabb büntetést, egyáltalán minden áron büntetést kapjon a vádlott; az ügyész a törvényesség őre, soha nem vádolja többel a terheltet, mint amit — a rendelkezésére álló bizonyítékok szerint — elkövetett. Miért szükséges akkor védő? A védő köteles a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, törvényes jogaira kioktatni, a mentő és eiíyhítő körülmények felderítésében a nyomozó hatóságot és a bíróságot segíteni. A védő és a törvényesség érvényesüléséhez járul hozzá, tevékenységével a nyomozó hatóság és a bíróság munkáját is segíti. Ez a segítség azonban egyoldalú: ő csak a mentő és enyhítő körülmények felderítésében működik közre. A védő köteles azokat a bizonyítékokat feltárni, amelyek a terhelt javára szolgálnak, amelyek ártatlanságát bizonyítják, enyhítő körülményeket jelentenek számára. De a védő csak ezeket a bizonyítékokat köteles feltárni. A terhelő bizonyítékok feltárásában nem vesz részt, sőt ha ilyenekről tudomást szerez, ezeket nem is bocsáthatja a bíróság rendelkezésére. A védő szerepét a büntetőeljárás-jogunk olyan nagyra értékeli, hogy esetenként nem is a vádlottra bízza, hogy igényt tart-e a védőre, hanem kötelezővé teszi a védő tárgyaláson való részvételét. Ezek az esetek többek között: ha a szóban forgó bűntettre a törvény öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, ha a terhelt süketnéma, fogyatékos szellemi képességű, vagy a magyar nyelvet nem ismeri. Ilyenkor a tárgyalás megtartásának előfeltétele, hogy a védő azon részt vegyen. Ha a vádlottnak nincsen meghatalmazott, választott védője ezekben az esetekben a bíróság hivatalból rendel ki számára védőt. De védőt rendel ki a bíróság akkor is, ha ezt bármilyen egyéb okból a terhelt érdekében szükségesnek látja. Ki lehet védő? Védőn általában ügyvédet ért a közfelfogás, pedig védő nemcsak ügyvéd lehet, hanem bizonyos esetekben mások is betölthetik ezt a funkciót. A járásbíróságok előtt, olyan ügyekben amit a törvény öt évnél nem büntet súlyosabban, védő lehet a vádlott törvényes képviselője, és meghatalmazás alapján a nagykorú hozzátartozója is. De esetenként lehet védő más, például vállalati jogtanácsos, szakszervezeti jogtanácsos is. Ha az ügyben több terhelt van, ezek védelmét közösen csak akkor láthatja el ugyanaz a védő, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek. A védő jogainak gyakorlásában teljesen önállóan jár el, olyannyira, hogy a terhelt érdekében, annak akarata ellenére is teljesítenie kell kötelességét. Ha tehát valami lényeges mentő körülményt akar elhallgatni valamilyen okból a terhelt, a védőnek kötelessége ezt a mentő körülményt feltárni a bíróság előtt. A védőt titoktartási kötelesség terheli. Azokat a tit kokat, amelyeket működése közben megtudott a hatóság előtt is, magánéletében is köteles titokként kezelni. Dr. Eötvös Pál 4 tárgyalóteremből 4 zsebes nő Részlet a nyíregyházi megyei bíróság Tóth Jánosné 39 éves vitkai lakos bűnügyében hozott ítéletéből: „A vádiolt analfabéta, primitív személyiség — de gyors észjárású, rafinált és a bűnözésre nagyon hajlamos. A védekezés minden fortélyát ismeri és alkalmazza. Sír. tagad, beismer, megbán, hivatkozik családjára —. de ha valami a javára szól, már mosolyog. Máskor pedig újból változik, a sértettet is szinte kinevette, s ígjr válaszolt a kérdésére, hogy mikor kapja vissza pénzét.” Az igen összetett jelleműnek ábrázolt Tóthnét jól ismerheti a bíróság: ötödször ült most a vádlottak padján. Áruházi lopás és zsebtolvajlás — ezek a specialitásai. Most is hosszabb tartamú büntetését tölti, más ügyekben. Augusztus 16-án is börtönben kellett volna lennie, de büntetésének végrehajtását — emberiességből — félbeszakították. Tóthné szabadon szülhette meg újabb gyermekét. Még tehát szülési „szabadságon” volt, így került a vésá- rosnaményi Csipke étterembe és így ismerkedett meg V. Elek, 81 éves helybeli lakossal. Tóthné észrevette, hogy V. Elek százforintossal fizet és nagyobb összeg van nála. Ezért elhatározta, hogy kicsalja olyan helyre, ahol bátran elveheti tőle a pénzt. Ez sikerült is neki, kimentek a Kraszna töltésére. A nő megölelte az idős embert és közben kiemelte zsebéből a gumispárgával átkötött pénztárcát. Ezután nyomban ott is hagyta. V. Elek azonnal észrevette, mi történt, megtapogatta zsebét és rájött, hogy hiányzik a telekértékesítésből származó 7600 forintja. Kérte vissza az asszonytól a pénzt, de Tóthné tiltakozott a gyanúsítás miatt, még meg is fenyegette az idős embert, hogv feljelenti. Később V. Elek mégis a nő után ment, ismét kérte a pénzt. Közben egy rendőr is érdeklődött V. Elektől, hogy mi baj van, ő azonban — talán a nő fenyegetésétől félve — nem árulta el. Egy ideig maga sem volt biztos, hogy Tóthné lopta el pénzét, s nem akart alaptalanul feljelentést tenni. Másnap azonban kilátogatott a Kraszna töltésére, s megtalálta a gumispárgát, amivel tárcáját kötötte át. Épp azon a helyen volt, ahol Tóthné előzőleg egy férfivel ült. A kései feljelentés miatt elhúzódott az ügy nyomozása, és nem is járt teljes eredménnyel. Bár Tóthné beismerte a lopás tényét, a pénz elrejtésének vagy félhasználásának igazi helyét nem árulta el. így V. Elek kára nem térült meg, a pénz nem került elő. A bíróság Tóthnét két és fél év szigorított börtönre büntet, te és kötelezte a kár megtérítésére is. Az ítélet jogerős. (kun)
