Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-19 / 88. szám

LAPUNK TARTALMAKÉI JÖSTárda ellátási gondjai <3. eiéaS A rádió és a televízió heti műsora <4. oldal) A tárgyalóteremből <7, oldal) A hétvége sportműsora Cl. oldat) Befejeződött az országgyűlés [örvényt fogadtak el a szerzői jogról Újra dr. Szénási Gézát választották legfőbb ügyésszé Kádár János üdvözlő távirata Gustav Húsaihoz DB» GUSTAV HUSAR elvtársnak, Csehszlovákia Kot» munista Pártja Központi Bizottsága első titkárának Prága Tisztelt Hiisak elvtárs! A 'Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében jókívánságaimat Eejazem ki Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárá­vá történt megválasztása alkalmából. »Tó egészséget, sok silóért kívánok Önnek Csehszlová­kia népei, a magyar—csehszlovák barátság és együttműkö­dés, a szocializmus nemzetközi érdekei javára végzendő fe­lelősségteljes munkásságához. Budapest, 1909. április 18. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. * * * Pénteken folytatta tanács­kozását az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bi­zottság i I tagjai és a Köz­ponti Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban a Budapes­ten akkreditált külképvisele­tek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy na­pirend szerint a szerzői jog­ról szóló törvényjavaslat tár­gyalása következik. Ezután Ilku Pál, művelő­désügyi miniszter szolalt fel. Előadói beszédében a mű­velődésügyi miniszter a ter­vezett törvénynek legfőkép­pen azt a tulajdonságát emel­te ki, hogy a szocialista jog­felfogásnak és társadalmi kö­vetelményeknek megfelelően egyezteti össze a magánérde­ket a közérdekkel. Hozzá­tette azonban; senki se higy- gye, hogy a törvény ezáltal va­lamiféle „maszek” tevékeny­séget honorál. A művészeti alkotás megfelelő ösztönzése a szocialista társadalomnak, a szocialista kultúra továbbfej­lesztésének elsőrendű felada­ta. Döntő a minőség Noha úgynevezett kerettör­vény került a képviselők elé, amely csak a legfőbb elveket szabályozza s a részletek megoldását még elkészítésre váró végrehajtási utasításra bízza. A miniszter is, a hozzászólók is tüzetesebben értékelték a törvényjavaslat egyik érdekes sajátosságát, egyben újdonságát a regi, csaknem félévszázados tör­vénnyel szemben. Az úgyne­vezett személyhez fűződő jo­gok hangsúlyozásáról van szó, amelyek intézkednek a szer­zők, illetőleg az alkotók ne­vének f eltüntet*s*rA’. •-> —u felhasználásával vagy részle­ges megváltoztatásává, kap­csolatos szerzői engedélyről, a visszavonás jogáról és így tovább. A törvény új szellemiségét hangsúlyozta Kaszás Imre, a javaslat előadója is, amikor emlékeztetett rá, hogy a ko­rábbi rendelkezések nem vol­tak mentesek az ellenforra­dalmi rendszer kultúrpoliti­kájának egyes jegyeitől, nem­hiába született a régi tör­vény 1921-ben. Az általános méltatás mel­lett, az ülésen az új javas­lat egyes ren ielkezései is szóba kerültek, többen utal­tak a megelőző bizottsági vi­tára, ahol egyebek között szóba került annak szüksé­gessége, hogy az alkotók anyagi díjazásában nagyobb mérté! ben jusson kifejezésre a mű társadalmi sikere. Dar­vas Józsefnek, az írószövet­ség elnökének pénteki fel­szólalásában ismételten szó esett az írók anyagi helyze­téről, amelyről — véleménye szerint — a közvéleményben meglehetősen téves elképze­lések élnek. Elismerte, hogy egy vékony réteg jól, esetleg igen jól keres, az írók nagy része azonban máig is igen nehezen él, hiszen lényegé­ben az ötvenes években meg­állapított honoráriumokra van utalva, amelyet erősen túlhaladott az idő. Ám hoz­zátette Darvas, hogy a művé­szeti alkotások egész honorá­riumrendszerét úgymond szocialistábbá kell tenni, azaz éppen ne egyszerűen a siker döntsön, és ne is a terjede­lem csupán — amely a betű­gyártóknak kedvez — hanem a legmagasabb értelemben vett művészi minőség. A törvényjavaslat tárgyalá­sa érthető módon alkalmat adott a miniszternek is, a hozzászóló képviselőknek is, hogy kulturális életünk álta­lános helyzetéről, soron levő feladatairól véleményt mond­janak. Ilku Pál a jelentős mértékű kulturális alap fel- használásáról beszélt, amely módot ad a kiemelkedő alko­tások megkülönböztetett díja­zására. Tényeket, számokat sorolt fel a kulturális munka fejlődéséről, többek között a magyar kultúra nemzetközi sikereiről Megemlítette, hogy a kulturális export devizabe­vétele 1960 óta megháromszo­rozódott, a kivitel és behoza­tal devizamérlege pedig leg­újabban nemcsak a szo­cialista, hanem a tőkés orszá­gok viszonylatában is aktívvá vált. Ez pedig nem kis ered­mény, hiszen szinte. egyedül­álló a kivétel nélkül kultu­rális importra szoruló kis or­szágok között. Egyébként a hozzászóló Darvas József és Inokai János, az utóbbi mű­szaki létesítmények, gépek, berendezésekben testet öltő személyes alkotó munka- tár­gyában — néhány módosító javaslatot tett, amelyeket a miniszter egyetértésével az országgyűlés el is fogadott. Bizalom és anyagi megbecsülés A tárgyalás hangulatát alighanem Darvas József fel­szólalásának befejező része érzékeltette a legjobban, ami­kor az új törvényjavaslattal is összefüggésben szóit a párt és a kormány kultúrpo­litikájáról, s ennek erednie nyeként szellemi életünk jó atmoszférájáról. Kijelentette: az az alkotó bizalom, amely a szellemi munka embereit, a művészeket ma eltölti, leg­alább annyira fontos, mint az őket illető anyagi megbe­csülés. Biztonságérzéssel dol­gozhatnak, ami messzeme­nően növeli felelősségüket, és bátorságukat is, s végül is az eredményes alkotás legfőbb biztosítéka. Az országgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a szer­zői jogról szóló törvényjavas­latot, majd meghallgatta dr. Korom Mihály igazságügymi- niszter széles, áttekintő beszá­molóját jogéletünkről, köze­lebbről a jogszabály alkotó és a jogalkalmazó tevékeny­ségről. Megjegyzendő, hogy a szocialista törvényhozás tör­ténetében nálunk először tar­tott az igazságügyminiszter ilyen témájú beszámolót, ami ugyancsak felkeltette a kép­viselők érdeklődését. Részletesen beszélt, a mi­niszter a törvényhozás közel­múlt jogalkotó munkájáról, de arról is, hogy az élet napi­rendre tűzte jogrendszerünk egészének megújítását. A gaz­dasági reform számos ujj jo­gi problémát vetett fel, így például a gazdasági társulás­nak. a védjegyek oltalmá­nak, a tisztességtelen ver­senynek a kérdését, de to- vábbmenően a tanácsok mű­ködésével kapcsolatos jogi rendezés egész komplexumát, valamint olyan, már régeb­ben szabályozott területek jogviszonyainak újbóli rende­zését. amelyek — mint pél­dául a társadalombiztosítás — már eléggé áttekinthetet­lenek. Sok a jogszabály A meglehetősen széles té­makörben hullámzó vita —- hiszen a problémákhoz szá­mos, részben szakmailag is érdekelt képviselő szólt hoz­zá — sok, már bontakozó, ér­tékes gondolatról tanúskodott, egyszersmind új gondolato­kat is ébresztett. Maga a mi­niszter tette fel a kérdést: vajon sok jogszabályunk van? És a probléma néhány éves történetét felidéző vá­lasz végül is arról tanúsko­dott, hogy a jogszabályok is­mét növekvő irányzata el kell hogy gondolkoztassa a képviselőket, bizonyítván, hogy ezzel a kérdéssel min­dig' újra meg újra meg kell birkózni. Végül is nem sza­bad elfogadni azt az elvet, hogy minden felmerülő problémát új jogszabállyal lehet csak megoldani. A túl­szabályozás ugyanis éppen olyan veszélyes, mint a ren­dezetlenség. Ügy tűnik — hangsúlyozta a miniszter — nem tekintjük még elég fel­nőttnek az állampolgárokat s ezért, túl sok megkötést,. tilal­mat iktatunk be az eljárások­ba, amibt>l azután sok bosz- szúság és ügyintézési üresjá­rat származik. Az SZKP Központi Bizott­sága Leonyid Brezsnyev fő­titkár aláírásával szívélyes hangú üdvözlő táviratot kül­dött a Csehszlovák Kommu­nista Párt újonnan megvá­lasztott első titkáránál:, dr. Gustav Húsaiénak. „A szovjet kommunisták, országunk dolgozói, úgy is­merik önt, mint aki tántorít­hatatlan elvi alapokon har­col a dolgozók ügyéért, a CSKP vezető szerepének erő­sítéséért a társadalom életé­ben, a szocializmus csehszlo­vákiai pozícióinak megszilár­dításáért; olyan személyiség­ként ismerik önt, aki szilár­dan áll a marxizmus-—leni- nizmus, a proletár int« nacio­nalizmus, a szocialista Cseh­szlovákia és a Szovjetunió, valamint a többi testvéri szocialista ország megbontha­tatlan barátságának talaján. „Megragadva az alkalmat, azt kívánjuk Csehszlovákia A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga pénteken ülést tartott Az ülésen megtárgyalták és jó­váhagyták a tbc elleni küz­delem helyzetéről és felada­tairól szóló előterjesztést. Foglalkozott a végrehajtó bi­zottság a revíziói munkával, majd egyéb előterjesztések és tájékoztatók szerepeltek na­pirenden. A tbc elleni küldelem helyzetével foglalkozó jelen­tés megállapítja, hogy az egészségügyi szervek az utób­bi években igen eredményes munkát végeztek. A lakosság­nak 94 százaléka vesz részt az évenkénti ernyőfénykép szűrésen. Az intézeti és gon­dozói hálózat erőfeszítéseinek és a megelőzés érdekében ki­fejtett tevékenységnek eredményeként az utóbbi há­rom évben a nyilvántartott tbc-s betegek száma harminc százalékkal csökkent. E tekin tetben a megye országosai' kiemelkedő eredményt ért el A legfrissebb statisztikák sze rint a nyilvántartott tbc-s be­tegek száma a lakosság szá mához viszonyítva alacso nyabb az országos átlagná’ Közismert, hogy a felszaba dulás előtt a tbc-s betege1 száma Szabolcsban volt a ’egmaga^abb E kiváló eredmények alap ián a végrehaitó bizottsá úgy határozott, hogy a tbr intézetek egy részét fokoza tosan, ahogyan a lehetőséget ezt megengedik, más, ugyan­csak egészségügyi vagy szo­ciális célokra hasznosítiák. Ez tulajdonképpen máris kommunistáinak, az égés* csehszlovák népnek, sikerrel oldja meg a szocialista építés jelenlegi szakaszának fontos és bonyolult feladatait, aras­son nagy győzelmet a terme­lő, alkotó munkában, bizto­sítsa az ország számára a nép jólét további emelkedését, — hangzik a többi között a* SZKP Központi Bizottságá­nak távirata. Az ADN jelentése szerint Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára táviratban üdvözölte dr. Gustav Husakot abból a* alkalomból, hogy megválasz­tották a CSKP Központi Bi­zottságának első titkárává. Mint a PAJP jelenti, Wla~ dyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait Hu- saknak megválasz.tása alkal­mából. megkezdődött, hiszen az in­tézeti ágyaknak több. mint egynegyed részét nem tbc-s betegek, hanem elsősorban a tüdővel összefüggő más be­tegségben szenvedők veszik igénybe. Természetesen ezen intézmények elsődleges fela­data a továbbiakban is a tbc-s betegek gyógyítása lesz. Emellett azonban a be­tegek számának várható to­vábbi csökkenésével lehető­ség nyílik arra. hogy más célra is hasznosítsák. A ha­tározat alapján körültekin­tő felmérés és az összes kö­rülmény figyelembevételével tervet készítenek arra. hogy néhány kisebb intézményt milyen célra érdemes legin­kább felhasználni. A terv megvalósítása több évet. hosz- szabb időt vesz igénybe. A végrehajtó bizottság — az eddigiekhez hasonlóan — a továbbiakban is messzeme­nően támogatja az intézetek működését, segítséget nyújt a szükséges gépek, felszerelé­sek beszerzésével. Ugyanak­kor felhívta a figyelmet a pro­pagandamunka fokozására, az egészségügyi kultúra színvo­nalának további emelésére, az egészségügyi és tömegszer­vek jobb együttműködésére, mert ez egyik, s igen fontos iszköze a megelőzésnek, e be­tegség népbetegség jellege megszüntetésének. Bár na­gyon szépek az eredmények, sajnos népbetegség jellege még nem szűnt meg. Ehhez további erőfeszítések szük­ségesek. (h. I.) Ülést tartott a megyei tanács vb mle PMOiETAnjAt, eemBL/imu

Next

/
Oldalképek
Tartalom