Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

1969. április 18. *TT PT-MAGYARORSZXÖ * 3í«al A hétvégi utazások alkalmával számos munkás­ember kevesebb fizetéssel érkezik családjához, mint amennyit kapott, mert — elnézést — elissza az úton. S főleg ha alkalom is van az ivásra. Alkalom pedig akad. Vonat vagy autóbuszindulás előtt beszerzik az útra- valót, vagy éppen az italmérésnek berendezett vasúti fülkéből vásárolják meg. Ez ellen, úgy látszik, vajmi keveset tehetünk. Nem lehet minden italozásra hajlamos utasnak fogni a ke­zét vagy a pénztárcáját. A munkahelyi vezetők sem utazhatnak kísérőként ide-oda hétvégén. Az lenne a legjobb — mondják sokan — ha a vonatokon nem len­ne italmérés. Ez sem lenne jó megoldás, s ezt a nyír­bátoriak bizonyítják. Nyírbátorból autóbusszal szállítják otthonukba munka után az építőipari dolgozókat- Menetrendsze­rűen indulnak a járatok, s ez nagyon jó, mert min­denki tudja, mihez tartsa magát. S az autóbuszon ital­mérés sincs. Egy napon azonban, s éppen az építőipari munkások nyereségrészesedésének fizetésekor csak het­ven perces késéssel indult az autóbusz. Nem, nem mo­torhiba miatt. Azt mondják az érintettek, azért indul­tak késve, mert valami baj volt Bátorban az italmérési tervteljesítéssel. S gondolták, mármint az italmérők, pénzfizetés napján könnyebben lecsúszik néhány fél­deci még azoknak is, akik egyébként nem kedvelik az italt. S ha ez így van, — érveltek — miért ne Bátorba igyák azt meg? S ha valóban ez volt a késés oka — márpedig ezt többen állítják — nem volt hiábavaló öt­letük. Most is igaznak bizonyult az a mondás, jobban telik az idő. ha valamit csinál is az ember. Az utazók egy része sem tétlenkedett a kényszervárakozás ideje alatt. Koccintgattak. Italmérőknek is hivatali kötelességük a tervteljesi- tés, de nem így. Csak azt nem tudjuk, mit szólt ehhez a buszvezető? NAGY TIBOR EGY PANASZOS LEVÉL NYOMÁBAN Igazságkeresés háztáji ügyben A méltóságos úr fehér csempés fürdőszobája nyomán Tudósítás Jókéról, Juhász Béla egykori álmáról Kovács Mihályné, a pasza- bi Petőfi Termelőszövetkezet tagja levelet írt szerkesztősé­günkhöz, melyben igazságta­lannak tartja a részére mért háztáji nagyságát. ö 101 munkanapot teljesített 1968- ban és erre 800 öl háztájit ka­pott. Többet is teljesített volna — írja a levelében — de a szövetkezet vezetősége nem biztosította részére a vállalt területet. Panaszkodik a bri­gádban végzett betakarításra is, egyénileg többet tudott volna teljesíteni. Mit mond a termelőszövet­kezet? A szövetkezet alapszabálya szerint azok a nők, akik 100—120 munkanapot telje­sítenek 800 öl háztájit kap­nak. 120 napon felül jár az egy hold. Az idősebbek és kisgyermekes anyák más el­bírálás alá esnek. A Petőfi Termelöszü v e txezotben eve­ken át rossz volt a munka- fegyelem, nem vették komo­lyan a belső határozatokat, a háztáji terület is független volt a munkavégzéstől. A tagság ehhez volt szokva és még a múlt esztendőben is sokan kimaradoztak a mun­kából. Kovács Mihályné is az első félévben 12 munka­napot teljesített. Később a termelőszövetkezet töbo más taggal együtt őt is írásba,, szólította fel kötelezettségei­nek teljesítésére. A termelő­szövetkezet szerint mindenki teljesíthette volna az előírt munkamennyiséget, hiszen a napraforgó megművelésére Ibrányból fogadtak iskolás gyermekeket. A kevés kézi munkaerő miatt ősszel a nap­raforgót és a burgonyát gép­pel takarították be. A gépe­ket csak munkacsapatban le­het kiszolgálni, egyéni mun­kát ezeknek a növényeknek a betakarításánál nem adhat­tak. Az alapszabály és a mun­kalápon lévő teljesítés sze­rint a termelőszövetkezet he­lyesen járt el, amikor 800 négyszögöl területet mért 1969-re. Kovácsné azonban azt állítja, hogy neki a bri­gádvezető kevesebb területet mért, mint amennyit vállal* és ezt ő utólag tudta meg, különben teljesülte vo'-’.n a kötelezettségét. Itt kezdődik a vitának az a része, amit egy évvel később már nehéz eldönteni, illetve igazságot tenni. Tanulság: a háztáji terület megszerzéséhez a jogot az előző évben kell biztosítani, méghozzá munka/al. Ha vita van a terület nagyságával, a munkanap jóváírással, azt is idejében kell tisztázni. Pél­dául Kovácsné is könnyeb­ben tisztázhatta volna ügyét tavaly májusban, amikor a területet mérték. Ebből a szövetkezetből nem Kovácsné az egyedüli panaszos. írták a rádióhoz és a járási tanácshoz is. Ez azt mutatja, a tagság köré­ben baj van az alapszabály ismerettel, mert anélkül for­dultak külső fórumokhoz, hogy panaszukkal felkeres­ték volna a vezetőség bizott­ságát, akinek elsősorban joga és kötelessége a tagsági vitákat eldönteni. A paszabi tsz most kezd kilábolni az előző évek ne­hézségeiből. A gyorsabb ha­ladás feltételé a jobb és több munka lehet — minden tag részéről — de igen fontos a jogok ismertetése és ismeré­se, valamint a kölcsönös bi­zalom. Egy különleges terembe ve­zetjük el az olvasót: az ajtón két betű: LL. De nem nyitunk be tüstént. A szomszéd szobá­ba kalauzolnak bennünket. Egy kis ablakból vesz- szük szemügyre a különfé­le műszerekkel, ábrákkal be népesített helyiséget. Aki bent van. a műszereken ott­honosan nyomkodja a fehér és piros gombokat. ö csak egy tükröt lát a falon. Nem is gondolja, hogy az ártatlan tükör mögül minden mozdu­latát figyeljük. Okos műszerek, „játékok“ — Ez az úgynevezett de­jktívablak — magyarázza kísérőnk, pontosabban házi­gazdánk Pap József pszicholó­gia szakos tanítóképző intézet* vezető tanár. — Mi látjuk a kísérleti személyt, ó nem Iái bennünket így sokkal termé­szetesebb körülmények kö­Juhász Béla kisgyerek le­hetett még, vagy meg sem volt talán, amikor mesterek jöt­tek a faluba, Jékére,, a kas­télyhoz. Vízvezetékszerelők voltak. És jöttek, mert Liptay László, az itteni földek ura hívta és megfizette őket. Azért, hogy különös alkotmányt szerkesz- szenek. Olyat, ami vizet visz a soktűzhelyű konyhába, ame­lyik vizet hord a három hó­fehér csempés fürdőszobába. Juhász Béla kisgyerek volt vagy... és ha már meg is született, álmodta-e, hogy lát­ja valaha azt a fehér csempés fürdőszobát? Külön történet Hogy meglátta, nem Liptay méltóságos érdeme. Nem a kastélyé, a földé. Sok-sok Juhász Béla él manapság Jé- kén. Mert mindegy, hogy Szi- kora Miklósnak, Csizmadia Jánosnak, vagy akár Rompa Mihálynak hívják az egykori cselédeket A fontos egy: fe­hér csempés fürdőszobák van­nak a házakban. A nagy kas­tély körül, amelyből régen „kiköltözött” Liptay László. Amelybe Zsenyei József en­gedélykérés nélkül lép be panaszt tenni a tanácselnök­nek: nem lehet kapni csöve­ket. És enélkül ugyan hogy legyen ismét eggyel több für­dőszoba Jékén? Hogyan volt eddig? Külön történet, külön eredmény ez. A kis falu eredménye. Azé, ahol a 191 ház közül hatvan az utóbbi tíz évben épült. És azé, ahol valamennyi 1960 óta épült házba már jó előre beépítették a falakba a csö­veket. Hogy vízvezeték le­gyen. Ha nem is rögtön, majd később. Juhász Béla, a vegyesbolt vezetője 1962-ben építkezett. S a lakás tervrajzába már akkor berajzolt egy kis helyi­séget, ahová tintával ezt ír­ta: fürdőszoba. Igaz, beren­dezését jóval későbbre ter­vezte. Hogy hamarabb meg­lett? Hát ez az! A törpe víz­mű! Elsők között Alig hétszáz lakosa van csak a községnek. A megyé­ben elsők között hozták létre a vízműtársulást, s az elsők zött dolgozik. Nem zavarja a kísérletvezető jelenléte... Ezzel el is árultuk, hogy a színhely a tanítóképző intézet lélektani laboratóriuma. Tiz éve hozták létre, azóta számos műszerrel gazdagodott. Éven­te 120—130 tanítójelölt és 30—50 óvodás és általános iskolás korú gyerek fordul meg a laborban. Mit vizsgál­nak? Mi a gyakorlati haszna a lélektani kísérleteknek? Pap József, a laboratórium vezetője a műszerek bemuta­tásával válaszol. Elsőnek egy ruhafogasra emlékeztető egy­szerű szerkezetet látunk. Elne­vezése: gondolkodás vizsgála­tát szolgáló eszköz. Hasonló­an régi eszköz a tachisztosz- kóp. mellyel a figyelem ter­jedelmét, az észlelés bizton­ságát mérik. Rokon műszer az elektronikus időmérő és egy diavetítő összekapcsolá­sából konstruált szerkezet. Felvillan egy diakép. mégha tározott másodpercig, meg kell mondani, mit jegyzett meg a kísérleti személy. Üt­között építették fel, adták át rendeltetésének. Szokatlan volt először. Már hogyne lett volna az a gémes kúthoz, a csigásvödörhöz szo­kott kezeknek, az a parányi csap. És az a rengeteg lehe­tőség, amit jelentett a „magá­tól folyó víz.” Mert öntözni a gumicsővel, megitatni az állatokat, hordani a vizet a nagymosáshoz és a nagy álom — messze valamennyi fürdőhelytől — a fürdőszo­ba!. .. gyerekjáték lett. Mégis, időnek kellett eltel­nie, hogy a jékeiek barátja lett a vízvezeték. Sokan, mint Zsenyei József, Kozma Sán­dor és Pap János, először csak az udvarra vezették be. Gyula Mihály és Balogh Jó­zsef még csak tervezi. De van­nak, akik előbbre tartanak. Szikora Miklós, Csizmadia János, Juhász Béla már bentről csapolja a vizet. A jékei vb-titkár kiszámí­totta: két év múlva minden második jékel család ottho­nában fürdőszoba lesz. És a hároméves Juhász Tibiké bi­zonyít : visítva parancsol a gő­zölgő vízben. Egy-két öreg ember még emlékezik Jékén Liptay föl- desur fehér csempés fürdőszo­bájára. Mese volt az, amit a gyerekeknek mondtak, ami­kor csutakolták őket a dé­•• Öregek A munkában elfáradt idős emberek megsegítésének új formáját vezették be az idén a mátészalkai járásban. Meg­szervezték és rendszeressé tették a házi gondozást. A szervezet irányítására pedig még az elmúlt évben járási szociális gondozónőt neveztek ki. A járás területén 228 házi gondozott él. Az új házi gon­dozási hálózat segíti ezeket az öregeket, beszerzik ré­szükre a téli tüzelőt, ha szükséges, gondoskodnak or­vosról és gyógyszerekről, mindezeken felül elintézik a gondozottak hivatalos ügyeit. A házi gondozottak hálóza­tának megszervezése mellett a járási tanács határozatot hozott az állandó szociális segélyek összegének feleme­léséről. A határozat szerint a segélyek egyenkénti és havi cai mérlegnek nézhetnénk az egyik négyzet alapú mérőmű­szert. csakhogy ez nem a testsúlyt. hanem az egyen súly érzékelést regisztrálja a számlálólapon. — Tessék ráállni — hang­zik a bíztatás. Felberreg a csengő, jelzi, hogy nincs minden rendben az egyensúly biztonságával. Meggondolan­dó magas állványra. létrára kapaszkodni, sőt a kerékpáro­zással is csínján kell bánni — figyelmeztetett tréfásan a laborvezető. Pályaalkalmas sági vizsgálatoknál azonban komoly következményei lehet, nek. ha nem veszik figyelem­be a kizáró okokat. Munkaléiektan — kicsiben Két műszer következik ez­után, mindkettővel már ta tálkozhattak a nézők a tévé képernyőjén: az egyik fő váró si munkalélektani állomásról zsában, vagy a teknőben. És álmodni sem merték, hogy egyszer talán az ő házukban is lesz egy ilyen fehér csem­pés „fürdőház”. A régi teknő Juhász Béla sem álmodta, pedig alig múlt harmincéves. De még a kis Tibiké is sírva fakadt és visszakiabálta a ré­gi teknőt, amikor először en­gedték tele a hófehér fürdő­kádat. De azóta megszokta. Annyira, hogy a régi teknőre talán már nem is emlékszik. És megszokták mások is. Juhász Sándor is, Juhász Bé­la apja, aki két hét múlva nyithatja meg először a csa pot a kád fölött. Sőt, az idős tsz-tag rálicitált a fiára, aki még fatüzelésű boylerrel me­legíti a vizet, de ő már csak a villanyboyler bekötésére vár. Ha címert követelne a fa­lu, most feltétlenül benne lenne egy magas torony: a vízmű. De ki is csodálkozik ma azon. hogy tíz, húsz vagy harminc kis jékei házban van egy fehér csempés fürdő­segftése összege 250 forintnál alacso­nyabb nem lehet. A máté­szalkai járásban közel 300 idős embernek fizetnek így állandó havi segélyt. Néhány község, mint Fá- biánháza, Kántorjónosi, Má­tészalka, Kocsord, Mérk, Nyírmeggyes és Ököritófül- pös a járási tanács által meg­állapított összegtől is többet fizet. így ez év január elsejé­től ezekben a községekben havi 300 forintot vehetnek fel az arra rászoruló idős emberek. A járás ebben az esztendő­ben rendszeres segélyezésre több mint 960 ezer forintot fordít, míg rendkívüli segély címén 71 ezer forintot fi­zetnek ki. A kettő együttvé­ve több mint egymillió fo­rint, amellyel a társadalmi összefogás mellett az idős emberek segítségére sietnek. készített riportban. Egyikük a figyelemvizsgáló, mely az emberi figyelem tartósságát, összerendezettségét méri. A képforditó-készülék egyes ala­kok, fermák tükörképének felismerésével és a kulcsok elhelyezésével a képzelet és részben a gondolkodás folya­matainak gyorsaságát, ered ményességét rögzíti. Különö­sen a formázok képességei­nek vizsgálatánál hasznos ez a műszer, de számos ipari szakmában jó segítőtárs. — Sajnos, mi nem foglal­kozhatunk munkalélektani, pályaalkalmassági vizsgáin tokkal — folytatja Pap Jó­zsef. — Elsősorban az inté­zet hallgatóinak lélektani képzését, az elméleti ismere­tük bővítését szolgálják a la­boratóriumi gyakorlatok. Megítélésem szerint — bár hangsúlyozom, nagyon elfog laltak vagyunk —, lehetősé get látok arra. hogy néhány nagyobb üzem, mint a gumi­gyár, a konzervgyár, az alma tároló és más munkahelyek expontáltabb munkaköreinek betöltéséhez mi is segítséget adjunk vizsgálatainkkal. Nyitott kérdés S ahogy tovább ismerke dünk a laborral, mindjobban adódik a kérdés: miért is ne a magyar és az avar rovásírást Alig egy hónappal ezelőtt számoltak be a napilapok ar­ról a nagy jelentőségű ese­ményről, hogy megfejtették a margitszigeti legrégibb magyar nyelvű rovásírást Dr. Csallány Dezső, a törté­nelemtudományok kandidá­tusa, a Szabolcs-Szatmár me­gyei múzeumok igazgatója azóta újabb felfedezésekre jutott a rovásírások megoldá­sában. Sikerült megfejtenie a ladánybenei, az esztergomi, a pomázi és a deszki magyar nyelvű, valamint a jánoshi- dai és a szentes-felsőcsorda- járási avarsírok rovásfel1 a- tait. A magyar nyelvűek kö­zül a deszki felirat azért ér­dekes, mert időben megelőzi a margitszigeti írást: I. László király idejéből szár­mazik. Tudományos szem­pontból viszont döntő fontos­ságú a jánoshidai és a szen­tesi avar rovásfelirat megfej­tése. A jánoshidai rovás szö­vege: „zatanás”, ami ma „sá­tán”-! je'ent, míg a szentesi felirat szövege: „temesitok olvasatit'. A ..temesitek” szó ' gór eredetű, amely igazolja, hogy az avar nem török, ha­nem ugor nép volt. Dr. Csallány Dezső a ma­gyar és az avar rovásírás ösz- szehasonlítása alapján arra a felfedezésre jutott, hogy a két nép — a magyar és avar — rovásírása egymással tel­jesen megegyezik. Mindkettő­ben azonosak az írásjelek, s balról jobbra haladó sorvo- "etésűek. A két nyelv tehát azonos. Növényevő halak a szabolcsi halastavakban Az elmúlt napokban hat­van mázsa növényevő busát helyezett ki a Nyíregyházi Alkotmány Halászati Szövet­kezet a Császárszállás kettő víztárolóba és a nagykállói halastóba. Utóbbiba rövide­sen még húsz mázsa amurt is telepítenek. Szabolcsban tavaly kísérleteztek először növényevő halak kihelyezé­sével, s igen jó tapasztalato­kat szereztek. A kétnyaras, negyven dekás busák őszre elérték, vagy meghaladták a két kilót. A vizek állományán k frissítésére a közeli n- i- ban mintegy 2,5 vagon j.i. y- ivadékot is kihelyeznek a sza­bolcsi halastavakba és hor­gászvizekbe. A szövetkezet az idei tavaszon előrelé' <> lag több, mint egymillió fo­rintot költ halasításra. lehetne jobban a termelés a mindennapi élet szolgálatába állítani a megye egyetlen lé­lektani laboratóriumát. Egy sor szakma alapvető követel­ményeit tudják itt tudomá­nyos körülmények között mérni. Számos rekonstrukció ős játék a reflexet, az emlé­kezés, a képzelet, a figyelem, a gondolkodás mérését és a személyiségre utaló jegyek meghatározását végezhetik el a pszichológiai laborban. A tremométer a mozgások össze­rendezettségét, biztonsagát jelzi. mely egy sor műszer­ipari és egyéb szakmában nélkülözhetetlen adottságok­ra. vagy hiányára utalhat. En­nek a műszernek nem lehet hazudni, kimutatja a fáradt­ság mértékét, melyről a szak­emberek több alapos vizsgá­lat után kiderítik. aktuális Ldegfáradtságról van-e szó, vagy a fáradtság alaki erede­tű. Bezárul a labor ajtaja és a detsktívablak is. De a kérdést érdemes nyitva hagy­ni: vajon nem lenne-e idősze­rű megyénkben is megvetni az alapját a munkalélektani és pályaalkalmassági vizsgá­latoknak. Helyiség, mű.- erek, szakemberek vannak. igény még nincs? Pál* Gém Cs- B. A detektív ablakból jelentjük: Á tremométernek nem lehet hazudni Aktuális vagy alkati fáradtság 7 szoba? Horváth S. János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom