Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

t őlda1 KT5T,TTT-MÄ«yARORS5!AO Í969. áprülí ff­Külpolitikai összefoglaló 0 A „repülő Pueblo“ ügye Gustav Hasak at CSKP KB áj első titkára 0 Mire céloz Mansfield szenátor? ® Nyilatkozatok a közel-keleti helyzetről E sorok nyomdába adása­kor még nem ismerjük Nixon elnök beszédét, amelyet csü­törtök estére hirdettek meg. Azt tudjuk csupán, hogy az elnök, miután hosszasan ta­nácskozott a vezető washing­toni miniszterekkel és politi­kusokkal, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság fel­ségvizei felett lelőtt amerikai kémrepülőgép ügyében óhajt­ja meghatározni az USA hi­vatalos álláspontját. Ám még Nixon beszéde előtt érkeztek jelentések az újabb amerikai—koreai inci­dens egyéb visszhangjáról. A KNDK kérte a katonai fegy­verszüneti bizottság összehí­vását az ország légiterébe be­hatolt amerikai katonai gép ügyével kapcsolatban. A hi­vatalos koreai közlemény sú­lyos provokációnak minősíti ezt a behatolást megjegyez­ve, hogy a „repülő Pueblo” komoly felderítő berendezé­sekkel rendelkezett. Magában az Egyesült Álla­mokban máris akadnak olyan számottevő vélemények, ame­lyek elítélik a berepülés té­nyét. Mansfield szenátor pél­dául, a demokrata párt egyik veteránja követelte, hogy szi­gorúbban ellenőrizzék az USA felderítő tevékenységét kifejezte azt a meggyőződé­sét. hogy a mostani incidens éppúgy Nixon elnök tudta nélkül történt, miként annak idején a Pueblo-provokáció- ról sem szerzett előzetesen tudomást Johnson akkori el­nök. Nem tudhatjuk, igaza van-e Mansfield szenátornak, vagy csak az elnök személyét ki­várna felmenteni, áthárítva a felelősséget a Pentagonban ülő „héjákra”. Amennyiben azonban igaza lenne, ez ma­gyarázatul szolgálna arra is, miért nem történt előrehala­dás a csütörtöki. 13. ülésen sem Párizsban. Nixon ugyan hangoztatja békés szándékait, a béke perspektíváját Viet­namban, ám úgy látszik, az amerikai hadügyminisztérium háborús párti csoportja még mindig elég erős ahhoz, hogy kikényszerítse a kemény kéz politikáját, folytatólagosan a vietnami stratégiát illetően és újólag, a KNDK fölé való kémrepülés ügyében. Más nyugati visszhangról is érte­sültünk. A Les Echos című befolyásos francia lap például az amerikaiak súlyos felelős­ségét hangsúlyozza a KNDK légiterében lelőtt kémrepülő­gép ügyében. Az újság szerint ez a provokáció bizonyítja: a legfelsőbb amerikai parancs­nokság nyugtalanítóan lelki- ismeretlen a felderítő misz- sziókból származó veszélyek­kel szemben. „Jó lenne, ha az amerikai vezérkar felül­vizsgálná módszereit” — ír­ja a párizsi lap. A közel-keleti helyzetet csütörtökön nyilatkozat­őzön jellemezte. Husszein Jordániái király újabb nyi­latkozatot tett New York­ban, hangsúlyozva, bízik ab­ban, hogy 6 és Nasszer elfo­gadható megoldást tud kidol- gazni a konfliktus megoldá­sára. Ezzel szemben Atasszi szíriai elnök ismét kifejezte Szíria elutasító álláspontját a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatával, s minden olyan tervvel kapcso­latban, amely engedményeket tartalmaz. Interjút adott Karami el­nök is, Libanon vezetője. Azt javasolva, hogy újabb „arab csúcsot” kellene tarta­ni, legalábbis az Izraellel szomszédos arab országok között. Dajan legfrissebb nyi­latkozatát, amely ismét szem­befordul a négy nagy New York-i tanácskozásaival, az izraeli néphadsereg csütörtö­ki száma közölte. Mindamel­lett Izrael hadügyminisztere úgy látja, hogy újabb arab— izraeli háborúra a közeljövő­ben nem kerül sor. Végül nyilatkozott a helyzetről a Palesztinái felszabadítási szervezetek egyesített pa­rancsnoksága is, elutasítva a politikai megoldás útját, Husszein király javaslatait (Folytatás az 1. oldalról) gyümölcsöző baráti kapcso­latokat. Beszámolt a kazah­sztáni népnek az elmúlt év­tizedekben a Szovjetunió nagy családjának testvéri kö­zösségében elért nagyszerű eredményeiről, sikereiről. A nagy érdeklődéssel foga­Prága (MTI): Ludvik Svoboda csehszlo­vák köztársasági elnök csü­törtökön este a prágai rá­dióban és a televízióban be­szédet mondott. Többek kö­zött bejelentette, hogy a CSKP KB Központi Bizott­sága csütörtöki ülésén elfo­gadta Alexander Dubcek el­ső titkár lemondását és a személyi változásokra tett Előzetes megállapodás sze­rint április 23-án Moszkvá­ban a KGST tagországok kommunista és munkáspárt­jainak vezetői és a tagorszá­Ujabb nagy jelentőségű kezdeményezésről tájékoztat­ta az Országos Béketanácsot a stockholmi nemzetközi Vi- etnam-konferencia állandó bizottsága. Bejelentette, hogy május 16-ra rendkívüli Vi- etnam-konferenciát hívtak össze a svéd fővárosba. A rendkívüli konferencia (Folytatás az L oldalról) A felszólaló miniszterelnök­helyettes a törvényjavaslat­nak különösen azt a vonását emelte ki, amely, miközben az eddiginél lényegesen na­gyobb érdekeltséget teremt a szellemi alkotások terén, egy­szersmind elismeri, hogy a szellemi alkotás mai, megvál­tozott világunkban új értéket hoz létre. Ez pedig messze­menően megindokolja a mű­szaki fejlesztésért hozott ál­dott beszéd után, a díszün­nepség második részében a Kazah Állami Népi Együttes mutatta be műsorát. Az elő­adást a közönség nagy taps­sal jutalmazta. Az együttest hatalmas virágkosárral kö­szöntötték, s jutalmul min­den művésznek egy-egy dísz­gyertyát nyújtottak át javaslatait. Dubcek javasla­tára a CSKP KB új első tit­kárává Gustav Husakot, az SZLKP KB eddigi első tit­kárát választották meg. A Központi Bizottság meg­választotta az új 11 tagú el­nökséget is. A CSKP KB csütörtöki üléséről az éjszakai órákban — lapzárta utón — közle­ményt adtak ki. gok kormányfői részvételével megnyílik a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának szerves része annak a kezde­ményezésnek és akciónak, amelynek célját a múlt év decemberében fogalmazták meg a legkülönbözőbb orszá­gok népeinek képviselői: 1969. legyen a vietnami nép iránti szolidaritás, az Egyesült Ál­lamok agressziója elleni til­takozás éve. dozatokat, hiszen elismeri, hogy az erre fordított kiadá­sok nem „fogyasztják” a nem­zeti jövedelmet, hanem ép­pen ellenkezőleg, bővítik azt. A javaslat kapcsán válto­zatosan, hosszan folyt még a vita a műszaki fejlődés fon­tos kérdéseiről, a külföldi li- cencek, és eljárások nagyobb mértékű alkalmazásának fon­tosságáról, a tudomány és a kutatás szervezésének a re­formmal kapcsolatos új ta­pasztalatairól, az egyetemek ilyen irányú tevékenységé­ről, az iparban és a mező- gazdaságban kifejtett szelle­mi alkotómunka megannyi fontos kérdéséről. A képvise­lők az elhangzott megjegyzé­sekkel, véleményekkel egye­temben is hasznosnak és idő­szerűnek találták a törvény- javaslatot és azt elfogadták. A tanácskozás, némileg hasonló témakörben, ugyan­csak a szellemi alkotás vé­delmét körvonalazó, szerzői jogról szóló törvényjavaslat tárgyalásával pénteken dél­előtt folytatódik. Kazah barátaink Nyíregyházán ß KOST tagországok kormányfőinek tanácskozása ülésszaka. Májusban rendkívüli Vietnam-koníerencia Stockholmban összeült az országgyűlés Pintér István. Tea 5 da 13. — Köszönöm szépen az Ilyen összetartást — mérge­lődtem. — Móst már te is láthatod, szivem, hogy az idekinti magyar milyen ösz- szetartó fajta. Ha az egyik meghallja, hogy a másik bajba került, azonnal oda­siet. — Ez szép tulajdonság — jegyezte meg Lewis. — Vala­mi olyasmi, mint amikor a parton álló mentőövet dob a vízben fuldoklónak, pedig nem is ismeri, csak azt tud­ja róla, hogy éppúgy ember, mint ő. — Hogyne A jelenet pom­pás, a hasonlat telitalálat. Csak kicsit módosítani kell. Olyan ez, jó uram. mint amikor mentőövként követ dobnak a vízbeíúlónak: ka­paszkodjék bele, biztosabban elmerül. — A tárgyra, a tárgyra! — kopogtatott a jogász az asz­talon. — Az idő pénz, uram, az idő pénz... — Azt csak megengedi hogy tisztázzam, mit mondot; rólam ez a Terner’ — ripa- kodtam rá az ügyvédre. — Szóval, Ruth, mit mondott? — Azt, hogy te és Csánkó összejátszotok, s az egész meggyilkolási történet nem egyéb ügyes mesénél. — És miért találtuk volna ki ezt a hülyeséget? — Azért, mert mindketten a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének tagjai vagy­tok. — Inkább az elmebetegek központi klubjának vagyok én a tagja, de nem ennek — mérgelődtem ismét. — És ha mindketten ilyen nemzet­mentők lennénk is, akkor is, mi értelme lenne ilyesmivel próbálkozni? — Én sem értem, drágám — mondta. — Mr. Temer csak annyit mondott, az a célotok, hogy a Magyar Nem­zetmentők Bajtársi Köre ne­vű jelentéktelen és senkit sem érdeklő asztaltársaságot fontossá tegyétek. Nem értet­tem, hogy miért, de hát én olyan buta vagyok. Meghatott Ruth szerény­sége. Igyekeztem neki bebizonyí­tani, hogy méltó vagyok hoz­zá. — Ehhez én sem érek fel ésszel. — Jaj. de cuki vagy — si­mogatta meg a kezemet a lány. — Már azt hittem, hogy bennem van a hiba. Tudod, én egyszerű lány vagyok. — Egyszerű, de nagyszerű — bókoltam. Lewis, úgy látszik, Irigy ember volt, nem szerette, ha mások enyelegnek a jelenlé­tében. — Talán én szolgálhatok némi felvilágosítással — vet­te át a szót — Már utána­néztem egy-két dolognak. Annyit sikerült kiderítenem, hogy Temer is, Csánkó is a magyar emigráns kormány vezetőjének nevezi magát. Namármost, nyilvánvaló, hogy ha létezik magyar emigráns kormány, annak csak egy vezetője lehet — Sorsolják ki, engem nem érdekel — szóltam. — Vagy vívjanak bokszmeccset a televízióban. Aki nagyob­bat üt, az legyen a szebb fiú... — Naiv maga, fiatalember — oktatott ki Forster. — Az államjog komoly dolog. Az Egyesült Államok nem kis összeget áldoz. Nem mindegy, hogy ki élvezi a támoga­tást .. — Éppen e körül folyik a vita — fejtegette tovább Le­wis. — Szerkesztőségem azt a megbízást adta, hogy be­hatóan elemezzem a helyze­tet. — Akkor elemezze. — Ki kell derítenem még a tényeket. Egyelőre csak a ki­indulópontokkal vagyok tisz. tóban. Temer azt állítja, hogy magától Horthy kor- máhyzótól kapta még 1944- beu a megbízást, hogy halála után legyen az utóda. — Hát akkor rendben van. Akkor Temer a nagyobb fiú — vélekedtem. — Igen, csak hiányoznak a szükséges bizonyítékok. Ter- ner ugyanis nem tudja alátá­masztani állítását Azt mondja, hogy Horthytől négy- szemközt kapta a megbízást, amikor kihallgatáson fogadta őt 1944 őszén. — És ha hazudik? — kér­deztem. — Előfordulhat Temer az­zal érvel, hogy a rendkívüli helyzet miatt nem foglalták írásba a kormányzó végaka­ratát. És Csánkó is elismeri, hogy a kérdéses időpontban a magyar kormányzó kihallga­táson fogadta Ternert — Hát akkor? — Viszont Csánkó azt mondja, hogy ott egyáltalán nem arról volt szó, hanem azért hivatták Temert. mert a kormányzónak tudomására jutott még egy Temer-pana- ma, amelyet mindenki szélté. ben-hosszában tárgyalt, úgy­hogy Temer búcsút mondhat a tábornoki rangjának.. — És Csánkó? Ö mire hi­vatkozik? — Arra, hogy őt támogat­ja a többsége. — És mit mond erre Ter- ner? ■— Azt. hogy Csánkó közön séges Szélhámos, aki senki­nek nem kell. Csak azért ho­zott létre cinkostársaival egy Külpolitikai széljegyzet: Franciaország újabb népszavazás élőit Különös választási kam­pány folyik jelenleg Francia- országban az április 27-én sor­ra kerülő népszavazás előtt. A népszavazáson hivatalosan két kérdésről kell dönteni, egyetlen igen vagy nem vá­lasszal. Az eg.yik kérdés lé­nyege a következő: akarja-e, hogy a jelenlegi 9-5 közigazga­tási körzet helyett 21 gazda­sági és közigazgatási egységre osszák az országot? A másik kérdés: akarja-e a jelenlegi szenátus formáját? E két kérdést és a reformja­vaslatot 9500 szavas, 30 ol­dalt kitöltő szövegben ter­jesztették a szavazók elé ta­nulmányozásra. Erősen kétsé­ges, hogy a szakembereken túl akár egyetlen átl'agszava- zó is alaposan áttanulmá­nyozza ezt a betütengert ah­hoz, hogy eldöntse: igent, vagy nemet mondjon. A döntést egyébként na­gyon megkönnyíti, hogy a népszavazás igazi értelme az elnök eddigi és további poli­tikájának „népi jóváhagyása” akar lenni. Ezt ma már nem­csak az ellenzék állítja, de maga De Gaulle elnök is megerősítette annak a beje­lentésével, hogy ha az igen szavazatok nem kapják meg a többséget, azonnal lemond. Ezzel a bejelentéssel a francia választópolgárt lé­nyegében nem az elé a prob­léma elé állították: akarja-e vagy sem a reformokat, ha­nem: akarja-e De Gaulle-1, vagy nélküle a káoszt, a bi­zonytalanságot. Ez a módszer persze alapjában nem egyéb, mint közvetlenebb nyomás gyakorlása a szavazókra. A népszavazáson nemet mondani készülők tábora rendkívül népes. Nemcsak az ellenzéki pártokat foglalja magában, de a gaulleistákkal kormánykoalíciót alkotó gis- cardisták egy részét is. A reform ellenzésének termé­szetesen más és más oka van a kommunisták, a szocialis­ták, a radikálisok, a centra* listák és giscardisták tábora* ban. Az FKP például híve mind a területi közigazgatás, mind a szenátus demokrati­kus reformjának. A népsza­vazás elé bocsátott reformter­veket azonban nem tartják demokratikusnak, mert azok erősen megnyirbálják a vá­lasztott szervek hatáskörét es növelik a kormány által ki­nevezett személyek hatalmát, így lényegében a decentrali­zálás jelszava alatt a hatalom centralizálására készülnek. Az FKP ezen túl ellenzi az elnök politikáját; így híveit a nem szavazatra hívja fel a népszavazáson. Mivel az elnök saját politi­kai súlyát és jövőjét is latba vetette, a népszavazásra ké­szülődés a csata középpont­jába állította De Gaulle eset­leges távozása utáni helyzet alakulását, azaz az örökösö­dés kérdését A francia baloldal az egy­ség hiánya miatt egyelőre fel­készületlenül áll e probléma előtt. A kormánytöbbségen belül viszont három jelölt is van: Pompidou volt minisz­terelnök. Couve de Murville, a kormány jelenlegi elnöke és Giscari d’ Estaing volt pénz­ügyminiszter. Három dudás egy csárdában viszont sok. Csak egynek lehet komoly esélye. Ebből a meggondolásból született Giscard d’ Estaing elhatározása, hogy — mint azt bejelentette — nem támo­gatja a népszavazást. Ez nyílt szakítás a gaulleistákkal. de csak ez teszi számára lehető­vé, hogy önállóan és szabadon cselekedjék a hivatalos gaul- leista jelölttel szemben —, sa­ját esélyének növelésére. A reformokért folyó politi­kai kampány leple alatt te­hát a különböző tőkés cso­portok között már folyik a késhegyig menő hatalmi harc az elnöki székért Roger Range I jíibh tűzharc a Szuczi-csatománál Kairó (MTI); Kairóban katonai közle­ményben jelentették be, hogy helyi idő szerint 17,30 órakor izraeli egységek aSzuezi-csa- torna térségében tüzet nyitot­tak az egyiptomiakra. A tűz­harc a frontvonal telles hos­szában folyt Tel-Avivban egy katonai szóvivő bejelentette, hogy az ENSZ-megfigyelök javaslatát a szemben álló felek elfogad­ták és helyi idő szerint 19 órakor a fegyverek elhallgat­tak a Szuezi-csatorna mentén. szervezetet, hogy a hangzatos név fedezete alatt felszedhes­se a dollárokat — A dollárokat? — kérdez­tem csodálkozva. Lewis ismét politikai fejte­getésekbe bocsátkozott — Mondtam már, hogy mi, amerikaiak, kötelességünk, nek tartjuk anyagilag is tá­mogatni a vasfüggöny mögött élő elnyomott népeknek a szabad világban élő képvise­lőit, — Sok pénzük van, azt lá­tom — mondtam. — Meg­jegyzem, amikor én ideérkez­tem, ebből a sokból mindössze tíz dollár jutott nekem. — A pszichológiai közvé. leménykutatók szerint a túl­zott segélyezés rossz irányban befolyásolja a menekültek elszántságát — mondta Le­wis. — Amerika a szabadság hazája és bástyája, amely készséggel nyújt menedéket az arra érdemeseknek Ál­lamunknak azonban köteles­sége vigyázni rá. hogy a befo­gadottak el ne puhuljanak... — Most már értem. miért vannak poloskák az Emigra­tion Service fogdákban — epéskedtem. — Megjegyzem, most csakugyan edzettebb va­gyok, mint tegnap ilyenko- voltam... — Kormányhivatalaink nr mes és tiszteletre méltó el vek alapján tevékenykedne’ — folytatta a riporter, ner törődve megjegyzésemmel. - Nagyon sajnálatos, hogv p- zel visszaélnek. Sok Csánkő- hóz hasonló szélhámosnak si„ került bizonyos előnyökhöz jutnia. Persze, mindez csak azért lehetséges, mert az ille­tő kormányhivatalokban nem játszanak vezető szerepet azok a körök, amelyeket mi támogatunk. Ha ők ülnének a legfontosabb íróasztalok mögött, sok minden másképp lenne. Az amerikai jólét é» szabadság fellendülése... Nem bírtam tovább cérná­val. — Akkor meg foglalkozza­nak a saját gondjaikkal! — vágtam közbe. — Ne adjanak egy vasat se Csánkónak meg Ternernek. Nem ez lenne a legegyszerűbb megoldás? Öt perccel később már bán­tam ezt a megjegyzést. Az Evening News munkatársa ugyanis hosszú, unalmas és számomra ebben a helyzetben különösen érdektelen fejtege­tésbe fogott az amerikai poli. tika magasztos céljairól.« Majd Ruth vette át a szót. — Mr. Terner megmagya­rázta, hogy Csánkó azért jött ide Nyugat-Németországból, hogy itteni sikereivel bizto­sítsa pozícióját. Ámde ná­lunk kutyába sem vették és ezért eszelte ki ezt az egész mesét az ellene készülő me­rényletről. Úgy okoskodott, hogy ha a budapesti vörösök rippen Csánkót akarják elten, ni láb alól, ez azt jelenti, hogy legjobban ő van az út­jukban. Ha ő a legfontosabb személy, akkor mindazoknak a nyugati kormányoknak, melyek szívükön viselik a magyar nép sorsát, őt kell tá­mogatniuk. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom