Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-18 / 87. szám
t őlda1 KT5T,TTT-MÄ«yARORS5!AO Í969. áprülí ffKülpolitikai összefoglaló 0 A „repülő Pueblo“ ügye Gustav Hasak at CSKP KB áj első titkára 0 Mire céloz Mansfield szenátor? ® Nyilatkozatok a közel-keleti helyzetről E sorok nyomdába adásakor még nem ismerjük Nixon elnök beszédét, amelyet csütörtök estére hirdettek meg. Azt tudjuk csupán, hogy az elnök, miután hosszasan tanácskozott a vezető washingtoni miniszterekkel és politikusokkal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság felségvizei felett lelőtt amerikai kémrepülőgép ügyében óhajtja meghatározni az USA hivatalos álláspontját. Ám még Nixon beszéde előtt érkeztek jelentések az újabb amerikai—koreai incidens egyéb visszhangjáról. A KNDK kérte a katonai fegyverszüneti bizottság összehívását az ország légiterébe behatolt amerikai katonai gép ügyével kapcsolatban. A hivatalos koreai közlemény súlyos provokációnak minősíti ezt a behatolást megjegyezve, hogy a „repülő Pueblo” komoly felderítő berendezésekkel rendelkezett. Magában az Egyesült Államokban máris akadnak olyan számottevő vélemények, amelyek elítélik a berepülés tényét. Mansfield szenátor például, a demokrata párt egyik veteránja követelte, hogy szigorúbban ellenőrizzék az USA felderítő tevékenységét kifejezte azt a meggyőződését. hogy a mostani incidens éppúgy Nixon elnök tudta nélkül történt, miként annak idején a Pueblo-provokáció- ról sem szerzett előzetesen tudomást Johnson akkori elnök. Nem tudhatjuk, igaza van-e Mansfield szenátornak, vagy csak az elnök személyét kivárna felmenteni, áthárítva a felelősséget a Pentagonban ülő „héjákra”. Amennyiben azonban igaza lenne, ez magyarázatul szolgálna arra is, miért nem történt előrehaladás a csütörtöki. 13. ülésen sem Párizsban. Nixon ugyan hangoztatja békés szándékait, a béke perspektíváját Vietnamban, ám úgy látszik, az amerikai hadügyminisztérium háborús párti csoportja még mindig elég erős ahhoz, hogy kikényszerítse a kemény kéz politikáját, folytatólagosan a vietnami stratégiát illetően és újólag, a KNDK fölé való kémrepülés ügyében. Más nyugati visszhangról is értesültünk. A Les Echos című befolyásos francia lap például az amerikaiak súlyos felelősségét hangsúlyozza a KNDK légiterében lelőtt kémrepülőgép ügyében. Az újság szerint ez a provokáció bizonyítja: a legfelsőbb amerikai parancsnokság nyugtalanítóan lelki- ismeretlen a felderítő misz- sziókból származó veszélyekkel szemben. „Jó lenne, ha az amerikai vezérkar felülvizsgálná módszereit” — írja a párizsi lap. A közel-keleti helyzetet csütörtökön nyilatkozatőzön jellemezte. Husszein Jordániái király újabb nyilatkozatot tett New Yorkban, hangsúlyozva, bízik abban, hogy 6 és Nasszer elfogadható megoldást tud kidol- gazni a konfliktus megoldására. Ezzel szemben Atasszi szíriai elnök ismét kifejezte Szíria elutasító álláspontját a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatával, s minden olyan tervvel kapcsolatban, amely engedményeket tartalmaz. Interjút adott Karami elnök is, Libanon vezetője. Azt javasolva, hogy újabb „arab csúcsot” kellene tartani, legalábbis az Izraellel szomszédos arab országok között. Dajan legfrissebb nyilatkozatát, amely ismét szembefordul a négy nagy New York-i tanácskozásaival, az izraeli néphadsereg csütörtöki száma közölte. Mindamellett Izrael hadügyminisztere úgy látja, hogy újabb arab— izraeli háborúra a közeljövőben nem kerül sor. Végül nyilatkozott a helyzetről a Palesztinái felszabadítási szervezetek egyesített parancsnoksága is, elutasítva a politikai megoldás útját, Husszein király javaslatait (Folytatás az 1. oldalról) gyümölcsöző baráti kapcsolatokat. Beszámolt a kazahsztáni népnek az elmúlt évtizedekben a Szovjetunió nagy családjának testvéri közösségében elért nagyszerű eredményeiről, sikereiről. A nagy érdeklődéssel fogaPrága (MTI): Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnök csütörtökön este a prágai rádióban és a televízióban beszédet mondott. Többek között bejelentette, hogy a CSKP KB Központi Bizottsága csütörtöki ülésén elfogadta Alexander Dubcek első titkár lemondását és a személyi változásokra tett Előzetes megállapodás szerint április 23-án Moszkvában a KGST tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői és a tagorszáUjabb nagy jelentőségű kezdeményezésről tájékoztatta az Országos Béketanácsot a stockholmi nemzetközi Vi- etnam-konferencia állandó bizottsága. Bejelentette, hogy május 16-ra rendkívüli Vi- etnam-konferenciát hívtak össze a svéd fővárosba. A rendkívüli konferencia (Folytatás az L oldalról) A felszólaló miniszterelnökhelyettes a törvényjavaslatnak különösen azt a vonását emelte ki, amely, miközben az eddiginél lényegesen nagyobb érdekeltséget teremt a szellemi alkotások terén, egyszersmind elismeri, hogy a szellemi alkotás mai, megváltozott világunkban új értéket hoz létre. Ez pedig messzemenően megindokolja a műszaki fejlesztésért hozott áldott beszéd után, a díszünnepség második részében a Kazah Állami Népi Együttes mutatta be műsorát. Az előadást a közönség nagy tapssal jutalmazta. Az együttest hatalmas virágkosárral köszöntötték, s jutalmul minden művésznek egy-egy díszgyertyát nyújtottak át javaslatait. Dubcek javaslatára a CSKP KB új első titkárává Gustav Husakot, az SZLKP KB eddigi első titkárát választották meg. A Központi Bizottság megválasztotta az új 11 tagú elnökséget is. A CSKP KB csütörtöki üléséről az éjszakai órákban — lapzárta utón — közleményt adtak ki. gok kormányfői részvételével megnyílik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szerves része annak a kezdeményezésnek és akciónak, amelynek célját a múlt év decemberében fogalmazták meg a legkülönbözőbb országok népeinek képviselői: 1969. legyen a vietnami nép iránti szolidaritás, az Egyesült Államok agressziója elleni tiltakozás éve. dozatokat, hiszen elismeri, hogy az erre fordított kiadások nem „fogyasztják” a nemzeti jövedelmet, hanem éppen ellenkezőleg, bővítik azt. A javaslat kapcsán változatosan, hosszan folyt még a vita a műszaki fejlődés fontos kérdéseiről, a külföldi li- cencek, és eljárások nagyobb mértékű alkalmazásának fontosságáról, a tudomány és a kutatás szervezésének a reformmal kapcsolatos új tapasztalatairól, az egyetemek ilyen irányú tevékenységéről, az iparban és a mező- gazdaságban kifejtett szellemi alkotómunka megannyi fontos kérdéséről. A képviselők az elhangzott megjegyzésekkel, véleményekkel egyetemben is hasznosnak és időszerűnek találták a törvény- javaslatot és azt elfogadták. A tanácskozás, némileg hasonló témakörben, ugyancsak a szellemi alkotás védelmét körvonalazó, szerzői jogról szóló törvényjavaslat tárgyalásával pénteken délelőtt folytatódik. Kazah barátaink Nyíregyházán ß KOST tagországok kormányfőinek tanácskozása ülésszaka. Májusban rendkívüli Vietnam-koníerencia Stockholmban összeült az országgyűlés Pintér István. Tea 5 da 13. — Köszönöm szépen az Ilyen összetartást — mérgelődtem. — Móst már te is láthatod, szivem, hogy az idekinti magyar milyen ösz- szetartó fajta. Ha az egyik meghallja, hogy a másik bajba került, azonnal odasiet. — Ez szép tulajdonság — jegyezte meg Lewis. — Valami olyasmi, mint amikor a parton álló mentőövet dob a vízben fuldoklónak, pedig nem is ismeri, csak azt tudja róla, hogy éppúgy ember, mint ő. — Hogyne A jelenet pompás, a hasonlat telitalálat. Csak kicsit módosítani kell. Olyan ez, jó uram. mint amikor mentőövként követ dobnak a vízbeíúlónak: kapaszkodjék bele, biztosabban elmerül. — A tárgyra, a tárgyra! — kopogtatott a jogász az asztalon. — Az idő pénz, uram, az idő pénz... — Azt csak megengedi hogy tisztázzam, mit mondot; rólam ez a Terner’ — ripa- kodtam rá az ügyvédre. — Szóval, Ruth, mit mondott? — Azt, hogy te és Csánkó összejátszotok, s az egész meggyilkolási történet nem egyéb ügyes mesénél. — És miért találtuk volna ki ezt a hülyeséget? — Azért, mert mindketten a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének tagjai vagytok. — Inkább az elmebetegek központi klubjának vagyok én a tagja, de nem ennek — mérgelődtem ismét. — És ha mindketten ilyen nemzetmentők lennénk is, akkor is, mi értelme lenne ilyesmivel próbálkozni? — Én sem értem, drágám — mondta. — Mr. Temer csak annyit mondott, az a célotok, hogy a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Köre nevű jelentéktelen és senkit sem érdeklő asztaltársaságot fontossá tegyétek. Nem értettem, hogy miért, de hát én olyan buta vagyok. Meghatott Ruth szerénysége. Igyekeztem neki bebizonyítani, hogy méltó vagyok hozzá. — Ehhez én sem érek fel ésszel. — Jaj. de cuki vagy — simogatta meg a kezemet a lány. — Már azt hittem, hogy bennem van a hiba. Tudod, én egyszerű lány vagyok. — Egyszerű, de nagyszerű — bókoltam. Lewis, úgy látszik, Irigy ember volt, nem szerette, ha mások enyelegnek a jelenlétében. — Talán én szolgálhatok némi felvilágosítással — vette át a szót — Már utánanéztem egy-két dolognak. Annyit sikerült kiderítenem, hogy Temer is, Csánkó is a magyar emigráns kormány vezetőjének nevezi magát. Namármost, nyilvánvaló, hogy ha létezik magyar emigráns kormány, annak csak egy vezetője lehet — Sorsolják ki, engem nem érdekel — szóltam. — Vagy vívjanak bokszmeccset a televízióban. Aki nagyobbat üt, az legyen a szebb fiú... — Naiv maga, fiatalember — oktatott ki Forster. — Az államjog komoly dolog. Az Egyesült Államok nem kis összeget áldoz. Nem mindegy, hogy ki élvezi a támogatást .. — Éppen e körül folyik a vita — fejtegette tovább Lewis. — Szerkesztőségem azt a megbízást adta, hogy behatóan elemezzem a helyzetet. — Akkor elemezze. — Ki kell derítenem még a tényeket. Egyelőre csak a kiindulópontokkal vagyok tisz. tóban. Temer azt állítja, hogy magától Horthy kor- máhyzótól kapta még 1944- beu a megbízást, hogy halála után legyen az utóda. — Hát akkor rendben van. Akkor Temer a nagyobb fiú — vélekedtem. — Igen, csak hiányoznak a szükséges bizonyítékok. Ter- ner ugyanis nem tudja alátámasztani állítását Azt mondja, hogy Horthytől négy- szemközt kapta a megbízást, amikor kihallgatáson fogadta őt 1944 őszén. — És ha hazudik? — kérdeztem. — Előfordulhat Temer azzal érvel, hogy a rendkívüli helyzet miatt nem foglalták írásba a kormányzó végakaratát. És Csánkó is elismeri, hogy a kérdéses időpontban a magyar kormányzó kihallgatáson fogadta Ternert — Hát akkor? — Viszont Csánkó azt mondja, hogy ott egyáltalán nem arról volt szó, hanem azért hivatták Temert. mert a kormányzónak tudomására jutott még egy Temer-pana- ma, amelyet mindenki szélté. ben-hosszában tárgyalt, úgyhogy Temer búcsút mondhat a tábornoki rangjának.. — És Csánkó? Ö mire hivatkozik? — Arra, hogy őt támogatja a többsége. — És mit mond erre Ter- ner? ■— Azt. hogy Csánkó közön séges Szélhámos, aki senkinek nem kell. Csak azért hozott létre cinkostársaival egy Külpolitikai széljegyzet: Franciaország újabb népszavazás élőit Különös választási kampány folyik jelenleg Francia- országban az április 27-én sorra kerülő népszavazás előtt. A népszavazáson hivatalosan két kérdésről kell dönteni, egyetlen igen vagy nem válasszal. Az eg.yik kérdés lényege a következő: akarja-e, hogy a jelenlegi 9-5 közigazgatási körzet helyett 21 gazdasági és közigazgatási egységre osszák az országot? A másik kérdés: akarja-e a jelenlegi szenátus formáját? E két kérdést és a reformjavaslatot 9500 szavas, 30 oldalt kitöltő szövegben terjesztették a szavazók elé tanulmányozásra. Erősen kétséges, hogy a szakembereken túl akár egyetlen átl'agszava- zó is alaposan áttanulmányozza ezt a betütengert ahhoz, hogy eldöntse: igent, vagy nemet mondjon. A döntést egyébként nagyon megkönnyíti, hogy a népszavazás igazi értelme az elnök eddigi és további politikájának „népi jóváhagyása” akar lenni. Ezt ma már nemcsak az ellenzék állítja, de maga De Gaulle elnök is megerősítette annak a bejelentésével, hogy ha az igen szavazatok nem kapják meg a többséget, azonnal lemond. Ezzel a bejelentéssel a francia választópolgárt lényegében nem az elé a probléma elé állították: akarja-e vagy sem a reformokat, hanem: akarja-e De Gaulle-1, vagy nélküle a káoszt, a bizonytalanságot. Ez a módszer persze alapjában nem egyéb, mint közvetlenebb nyomás gyakorlása a szavazókra. A népszavazáson nemet mondani készülők tábora rendkívül népes. Nemcsak az ellenzéki pártokat foglalja magában, de a gaulleistákkal kormánykoalíciót alkotó gis- cardisták egy részét is. A reform ellenzésének természetesen más és más oka van a kommunisták, a szocialisták, a radikálisok, a centra* listák és giscardisták tábora* ban. Az FKP például híve mind a területi közigazgatás, mind a szenátus demokratikus reformjának. A népszavazás elé bocsátott reformterveket azonban nem tartják demokratikusnak, mert azok erősen megnyirbálják a választott szervek hatáskörét es növelik a kormány által kinevezett személyek hatalmát, így lényegében a decentralizálás jelszava alatt a hatalom centralizálására készülnek. Az FKP ezen túl ellenzi az elnök politikáját; így híveit a nem szavazatra hívja fel a népszavazáson. Mivel az elnök saját politikai súlyát és jövőjét is latba vetette, a népszavazásra készülődés a csata középpontjába állította De Gaulle esetleges távozása utáni helyzet alakulását, azaz az örökösödés kérdését A francia baloldal az egység hiánya miatt egyelőre felkészületlenül áll e probléma előtt. A kormánytöbbségen belül viszont három jelölt is van: Pompidou volt miniszterelnök. Couve de Murville, a kormány jelenlegi elnöke és Giscari d’ Estaing volt pénzügyminiszter. Három dudás egy csárdában viszont sok. Csak egynek lehet komoly esélye. Ebből a meggondolásból született Giscard d’ Estaing elhatározása, hogy — mint azt bejelentette — nem támogatja a népszavazást. Ez nyílt szakítás a gaulleistákkal. de csak ez teszi számára lehetővé, hogy önállóan és szabadon cselekedjék a hivatalos gaul- leista jelölttel szemben —, saját esélyének növelésére. A reformokért folyó politikai kampány leple alatt tehát a különböző tőkés csoportok között már folyik a késhegyig menő hatalmi harc az elnöki székért Roger Range I jíibh tűzharc a Szuczi-csatománál Kairó (MTI); Kairóban katonai közleményben jelentették be, hogy helyi idő szerint 17,30 órakor izraeli egységek aSzuezi-csa- torna térségében tüzet nyitottak az egyiptomiakra. A tűzharc a frontvonal telles hosszában folyt Tel-Avivban egy katonai szóvivő bejelentette, hogy az ENSZ-megfigyelök javaslatát a szemben álló felek elfogadták és helyi idő szerint 19 órakor a fegyverek elhallgattak a Szuezi-csatorna mentén. szervezetet, hogy a hangzatos név fedezete alatt felszedhesse a dollárokat — A dollárokat? — kérdeztem csodálkozva. Lewis ismét politikai fejtegetésekbe bocsátkozott — Mondtam már, hogy mi, amerikaiak, kötelességünk, nek tartjuk anyagilag is támogatni a vasfüggöny mögött élő elnyomott népeknek a szabad világban élő képviselőit, — Sok pénzük van, azt látom — mondtam. — Megjegyzem, amikor én ideérkeztem, ebből a sokból mindössze tíz dollár jutott nekem. — A pszichológiai közvé. leménykutatók szerint a túlzott segélyezés rossz irányban befolyásolja a menekültek elszántságát — mondta Lewis. — Amerika a szabadság hazája és bástyája, amely készséggel nyújt menedéket az arra érdemeseknek Államunknak azonban kötelessége vigyázni rá. hogy a befogadottak el ne puhuljanak... — Most már értem. miért vannak poloskák az Emigration Service fogdákban — epéskedtem. — Megjegyzem, most csakugyan edzettebb vagyok, mint tegnap ilyenko- voltam... — Kormányhivatalaink nr mes és tiszteletre méltó el vek alapján tevékenykedne’ — folytatta a riporter, ner törődve megjegyzésemmel. - Nagyon sajnálatos, hogv p- zel visszaélnek. Sok Csánkő- hóz hasonló szélhámosnak si„ került bizonyos előnyökhöz jutnia. Persze, mindez csak azért lehetséges, mert az illető kormányhivatalokban nem játszanak vezető szerepet azok a körök, amelyeket mi támogatunk. Ha ők ülnének a legfontosabb íróasztalok mögött, sok minden másképp lenne. Az amerikai jólét é» szabadság fellendülése... Nem bírtam tovább cérnával. — Akkor meg foglalkozzanak a saját gondjaikkal! — vágtam közbe. — Ne adjanak egy vasat se Csánkónak meg Ternernek. Nem ez lenne a legegyszerűbb megoldás? Öt perccel később már bántam ezt a megjegyzést. Az Evening News munkatársa ugyanis hosszú, unalmas és számomra ebben a helyzetben különösen érdektelen fejtegetésbe fogott az amerikai poli. tika magasztos céljairól.« Majd Ruth vette át a szót. — Mr. Terner megmagyarázta, hogy Csánkó azért jött ide Nyugat-Németországból, hogy itteni sikereivel biztosítsa pozícióját. Ámde nálunk kutyába sem vették és ezért eszelte ki ezt az egész mesét az ellene készülő merényletről. Úgy okoskodott, hogy ha a budapesti vörösök rippen Csánkót akarják elten, ni láb alól, ez azt jelenti, hogy legjobban ő van az útjukban. Ha ő a legfontosabb személy, akkor mindazoknak a nyugati kormányoknak, melyek szívükön viselik a magyar nép sorsát, őt kell támogatniuk. (Folytatjuk)