Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-21 / 67. szám
rm PVPOTYAM «T SZÄM ÄRA! 1,20 FT »99. märcitts a. pentek fcAPfmir TARTALMÄBdtl Orosz Ferenc beszéde a megyei tudományos emlékülésen • eídaff A Tanácsköztársaság kiemelkedő szabolcsi harcosai ff oldal) Kállai Gyula beszéde a Parlamentben . (a 3. oldalon) Díszfinnepség Nyíregyházán Dr. Fekszi István ünnepi beszéde Felszólalt J. V. Ilnyickij, az SZKP Kárpátontúli Területi Bizottságának első titkára Díszünnepséget rendezett a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottsága, a megyei tanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága március 20-án, este, a Nyíregyházi Móricz Zsig mond Színházban Részt vett az ünnepségen és az elnökségben foglalt he lyet Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke, dr. Gombás San dór, Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, Beretvá: Dezső, Murczkó Károly. Oláh László, az MSZMP Szabolcs Szatmár megyei Végrehajtó Bizottságának tagjai. A jubileum alkalmából delegáció érkezett megyénkbe a Szovjetunióból. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet c delegáció vezetője J. V. Ilnyickij, a Kárpátontúli Terület Pártbizottság első titkára, és a küldöttség tagjai: V. P. Rt! szín, a Kárpátontúli Területi Szovjet elnöke. P. J. Pitrá, a Legfelső Tanács tagja, a Szocialista Munka hőse. Az elnökségben foglalt helyet Acél Béla, a MÉSZÖV el nőké, Alexa László, a Nyíregyházi Járási Pártbizottság első titkára. Antal Pál, r. ezredes, Ballal István, a munkásőrség megyei parancsnoka, Bánóczi Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Biri András veterán, D. B. Csepur, az Ungvári Állami Egyetem rektora. Czapár Mihály, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat párttitkára, Farkas István veterán, Farkas Pál, a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója, Fucsovics János, a VAGÉP Vállalat részlegvezetője, szocialista brigádvezető, Gallé András, a MÁV pártbizottság titkára, Harmat Sándor veterán, Hengerics András, a nyíregyházi Ságvári Tsz tagja, szocialista brigádtag, Horváth János, a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöke, Horváth Gyula veterán, Horváth Ernőné, a nyíregyházi gumigyár dolgozója, Huczik Lajos géplakatos, a Nyíregyházi Konzervgyár szocialista brigádvezetője, dr. Kovács József, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola igazgatója. Kovács József, a nyíregyházi Dózsa Tsz tagja; szocialista origádtag, Kovacsics Gyula veterán,, az SZMT elnöke, Lábass Menyhért, a TIT megyei titkára, M'áté Mihály veterán, Nagy Sándor, az ÁMG megyei igazgatója, B. Nagy Gábor, a nyíregyházi Dózsa Tsz tagja; Ócskái György veterán, Szabó Gyula, az építőipari pártbizottság titkára, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Szaniszló János, az MHSZ megyei elnöke, Szarvas Ernő veterán, Szalontai Kálmán, a Hajtómű és Felvonógyár szerszámkészítő csoportvezetője, Temesvári Jánosné, a nyíregyházi Ságvári Tsz tagja, szocialista brigádtag, Tétikéi Lajos veterán, Unatenszki Pál ezredes, M auf red Vosz, az NDK ifjúsági szövetsége, az FDJ központi tanácsának munkatársa, Zakor János, a Közúti Építő Vállalat szocialista brigádvezetője. Pivarnyik Jánosné dr, a Hazafias Népfront nyíregyházi városi bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, majd megnyitotta a jubileumi ünnepséget. Tisztedet a nagyszerű korszaknak Á díszünnepségen dr. Fekszi -stván, a megyei tanács vb -lnöke, a megyei párt vb tagja mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben történelmi összefoglalót adott a Tanács- köztársaságot közvetlenül megelőző időszakról, hazai és nemzetközi eseményeiről, majd így folytatta: — Most, ezekben az ünnepi percekben szent kötelességünk, hogy felidézzük az ötven éve lezajlott eseményeket, tisztelettel és elismeréssel adózzunk a történelem e nagyszerű időszakának — felhasználva a£t az erőt, amelyet a lelkesítő példa nyújt mindennapi munkánkhoz. — 1919 március 21 előzményei között nemcsak a történelmi események rendkívül jelentősek, nemcsak a világháború pusztításai, a mérhetetlen szegénység és elkeseredettség, hanem az a változás is, amely, a széles tömegek tudatában végbement: a fokozódó politikai aktivitás, az új Magyarország igazi arcának felismerése, a társadalmi tudat forradalmasodása. — A magyar köztársaság kikiáltása, a Kommunisták Magyarországi Pártjának harca reális előzménye volt a szocialista forradalom győzelmének. A gyorsan pergő események következtében hazánk hamarosan eljutott a béke és a forradalom kapujához. Mindössze négy hónappal e Kommunisták Magyarországi Pártjának mega’akulása után. 1919. március 21-én a magyar proletariátus megragadta a hatalmat. Bebizonyosodott, hogy a proletárdiktatúra létrejötte lehetséges, sőt szükséges azokban az országokban, ahol a burzsoázia már képtelen megoldani a társadalom problémáit. Beszédének további részében a Tanácsköztársaság első napjairól, intézkedéseiről beszélt Fekszi István, majd a politikai, kulturális eredményeket részletezte. Beszélt megyénk szülötte, a forradalmár Szamuely Tibor munkásságáról. Kiemelte a Szovjet- Oroszország, személyesen Lenin segítségét, amelyet a magyar proletárdiktatúrának nyújtott. Ezt követően a Tanácsköztársaság Szabolcs- Szatmár megyei eseményeiről beszélt: — 1919 márciusában korábban szokatlan politikai aktivitásokról tanúskodtak • a szabolcsi dolgozók. Kiss Roland szociáldemokrata kormány- biztos visszaemlékezéseiben írta: „a nyíregyházi munkásság határozott forradalmi szellemű volt, jól szervezett, tettrekész és eredményes politikai akciókra képes.” — A szabolcs-szatmári falvak parasztsága a forradalommal az 1918 őszi és az 1919 eleji földosztó mozgalmak során került krpcsolat- ba. Kommunista agitációt Nyíregyházán 1919 januárjában kezdeményezlek a Szamuely testvérek. Március közepén a határozott forradalmi hangulat eredményeként néptanács alakult, amely átvette a vezetést a képviselő testülettől. Még a Tanácsköztársaság hírének vétele előtt, március 22-én a Nyírvidékben ezeket olvashatjuk: „Nekünk szocialistáknak meg kell mentenünk a forradalom vívmányait és elő kell segíteni a forradalmi átalakulást” — A proletárdiktatúra győzelmének híre március 22-én hajnali fél kettőkor érkezett meg. A szociáldemokrata párt központi titkársága távirat ban értesítette a történtekről Kiss Rola'nd kormánybiztost, aki összehívta a nyíregyházi pártvezetőséget Ugyanezen a napon a városháza nagytermében már ülést tartott a megalakított münkás- és katonatanács. E tanácskozáson már részt vettek a nyíregyházi kommunisták js. A belső rendet a megalakult vörösőrség biztosította. — Március 22. után vidéken szintén megalakultak a munkástanácsok, a megyében kisajátították a tőkés ipart, — A munkáshatalom életét megyénkben különösen hamar kettévágta a külső ellen- forradalmi katonai támadás. Az április 16-án megindult román fegyveres előretörés napok alatt rabságba sodorta az alig egyhónapos néphatalmat Április 20. körül már Szatmár megye egész területét az ellenség szállta meg, sőt a hadműveletek Nyíregyházát fenyegették. — Az átmeneti katonai vereség felbőszítette a belső ellenforradalmat is. Nyírbátorban a régi rend hívei április 18-án kezükbe kaparítot- ták a hatalmat. A Nyíregyházán kitört pánikhangulatot Pogány József teljes hatáskörű katonai és politikai biztos Szamuely László, Zsoldos Péter és még néhány ittmaradt forradalmár fékezte meg. Űj direktóriumot alakítottak, s hozzáláttak a katonai védekezés megszervezéséhez. Az elköztulajdonba vették a bankokat; kezdeményezés történt kisipari termelő szövetkezetek szervezésére. A gazdasági feladatok mellett jelentős volt a politikai és kulturális munka. A prdletárforradalom a megye művelődési és szellemi életének mélyreható átalakulását jelentette. Köztulajdonba vették a színházakat, a könyvtárakat, újságokat, nyomdákat és az iskolákat A pedagógusok közül sokan vállaltak fontos szerepet a munkástanácsok és a direktóriumok munkájában. ső jelentősebb katonai összecsapás április 25-én volt Nagykállö térségében. Stromfeld Aurél vezérkari főnöki külön utasítást adott Nyír-V egyháza védelmére. Az április 26-i összecsapásból a magyarok kerültek ki győztesen. Sajnos, a győzelmet nem lehetett megfelelően kiaknázni. A székely hadosztály fegyver- szünetet kötött a románokkal, ezért el kellett rendelni Nyíregyháza kiürítését. A továbbiakban beszélt a Tanácsköztársaság kiemelkedő szabolcsi személyiségeiről, és azokról a mártírokról, akik életükkel fizettek forradalmi tevékenységükért. Majd így folytatta: — Megyénkben a 133 napos Magyar Tanácsköztársaság lényegében egy hónapra korlátozódott. Ez az idő is elég volt azonban arra, hogy a nép, a dolgozók megízleljék a szabad életet, s ráébredjenek, Az ellenforradalommal vívott harc A megyei tanács ürtnepi ülésén tízen kaptak magas ko** mánykitüntetést. Közöttük Leveleki Ferenc nyírlugosi veto* ránnak a Munka érdemrend arany fokozatát és a Tanácsköa* társasági emlékérmet dr. Fekszi István, a megyei tanács vta. elnöke nyújtotta át Hammel József felvétel* hogy a maguk ural is lehetnek. — A nagy eseményeknek sok élő tanúja van, olyanok is, akik tettekkel bizonyították a proletárhatalomhoz való hűségüket. Barzó János, Bartha József, Fazekas János Nyíregyházán, Bálint György Paszabon, Dankó András Ke- mecsén, Koszta Lajos Mátyáson és még rajtuk kívül sokan ötven évvel ezelőtti személyes élményeikre emlékezhetnek ezekben a napokban. Hősök voltak, akik vállalóik a megtorlás kockázatát. Vállalták, mert tisztában voltak azzal, hogy az ügy, amiért harcolnak, a dolgozók millióinak igazságát hozza el. — A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása és néhány hónapos fennállása csúcspont népünk évezredes történelmében. Megtestesült, összegező- dott benne a magyar nép minden addigi szábadságküz- delme. A Tanácsköztársaság folytatta azt a művet, amelyet a polgári demokratikus forradalom elkezdett és a polgári köztársaság nem tudott véghez vinni. Teljessé tette, befejezte a polgári átalakulás müvét és egyben megkezdte a szocialista át>* alakítás új korszakot jelentő munkáját. — A Tanácsköztársaság bu* kása és népünk felszabadulása között negyedszázad telt el. Ez az Idő a szenvedések, megpróbáltatások özönét zúdította a magyarságra. Az emlékezés mélységét, őszinteségét azonban éppen az bizonyítja, hogy népünk e nehéz időkben is szeretettel és hálával gondol a dicső napokra. Harcos kommunisták, illegális pártmunkások százai, ezrei tartották ébren az emberekben a hitet. Az ellen- forradalmi kör, majd a kialakuló fasiszta rend mindent elkövetett, hogy megölje népünk szabadságszeretetét, elpusztítsa az emlékeket. Mindez eredménytelennek bizonyult. Negyedszázados elnyomás után a magyarság — már nem csak nagy testvére és szomszédja példáját követve, hanem segítségét, fegyveres támogatását is élvezve — ismét eljutott arra az útra, amelyet az imperialista ellenforradalmi erők 1919- ben feldúltak, eltiportak. 1919 Serve a felszabadulással valósult meg — A felszabadulás napj'ától kezdve lépésről lépésre valósítottuk meg mindazt, amit hős elődeink tervbe vettek Törekvéseinkben egyetlen percig sem tévesztettük szem elől útmutatásaikat: eredményeiket felhasználtuk, hibáikból okultunk. Büszkén vall- hatjuk: az ami a Tanácsköztársaság 1S3 napja alatt nem valósulhatott meg, a mi munkánk eredményeképpen öltött testet, kelt új életre. — A proletárállamot követ tűk az államhatalom kiépítésében: 1950-ben, a 19-es tanácsi rendszert példaként tekintve alakultak meg a tanácsok. amelyek a legszélesebb demokratizmus alapját vetették meg fiatal népi államunkban. — A felszabadulás óta eltelt évek alatt jelentős változás következett be a magyar nép életkörülményeiben. Emelkedett az életszínvonal. Egészségügyi és szociális szervezetük sok vonatkozásban elérte a legfejlettebb orszá(Folytatás a 2. oldalon) mJtc MtotrriitMf, c«rt<0gtTt»<