Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

I. oMÉl KBbBT-MAeYftftORSEAO fW9. márcftt« Hí NEW YORK Március 13-án hatályba lé­pett az ENSZ közgyűlése ál­tal 1965. december 21-én el­fogadott nemzetközi egyez­mény a faji megkülönbözte­tés minden formájának meg­szüntetéséről. Az egyezményt eddig 31 ország, köztük Ma­gyarország is, ratifikálta. TOKIÓ Az Aszahi című lap szerint megélénkült a forgalom az okinawai amerikai támasz­pontokon. A Kadena támasz­ponton rendezték be az ame­rikai hadsereg légideszant egységeinek főhadiszállását, amely két és fél ezer amerikai ejtőernyős Dél- Koreába való átszállítá­sát irányítja, a Szöul kör­nyékén szombaton kezdődő amerikai—dél-koreai had­gyakorlatokra. DJAKARTA Az indonéziai katonai ha­tóságok hivatalos adatai sze­rint az év kezdete óta 1000 kommunistát börtönöztek be. Egy nemzetközi ellenőrző bi­zottság jelentése szerint, a Közép-Jáván őrizetben tar­tott 55 000 politikai fogoly embertelen körülmények kö­zött él. Nem elegendő az éle­lem és egy-egy cellában hat­van foglyot zsúfolnak össze. RIO DE JANEIRO A negyedik és eddig legna­gyobb tisztogatási akciót haj­totta végre Brazíliában Costa E Silva államelnök, ezúttal 95 kongresszusi tag mandátu­mát függesztette fel és így 186-ra emelkedett a törvény- hozásból kizárt tagok száma. BELGRAD A JKSZ IX. kongresszusa péntek délután — a bizottsá­gi üléseket követően, ame­lyeken összesen 390 delegátus szólalt fel — újabb plenáris ülést tartott. Az ülés első ré­szében megvitatták és elfo­gadták a JKSZ új szervezeti (szabályzatát, valamint a JKSZ további fejlődésének eszmei-politikai alapjáról szó­ló határozatot. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének IX. kongresszusa péntek esti ülésén elfogadta a nemzetkö­zi kérdéseket taglaló határo­zatát is. A kongresszus elő­reláthatólag szombaton befe­jezi munkáját. MOSZKVA A Magyar Tanácsköztársa­ság közelgő ötvenedik évfor­dulójával kapcsolatos szov­jetunióbeli ünnepségsoroza keretében pénteken este a szovjet fővárosban Szipka József, moszkvai magyar nagykövet előadást tartott a pártoktatók székházában. A négyszáz főnyi hallgatóság — köztük nagy számban a párt veterán harcosai — nagy tet­széssel fogadták az ünnepi beszédet, amelyben a nagy­követ méltatta a Magyar Ta nácsköztársaság nemzetközi jelentőségét, elemezte a tör­ténelmi tanulságait. PEKING A Pekingben pénteken vé­get ért szovjetellenes tünte­téssorozat estére „örömtünte­tésbe” csapott át: százezrek vonultak a kivilágított utcák­ra. hogy Mac Ce-tung „leg­újabb instrukcióját” ünnepel­jék. Az utasítás, amelyet a Vörös Zászló című folyóirat most közölt, felhívja a káde­rek figyelmét, hogy igen ala­posan kell tanulmányozni a reformok eddigi tapasztala­tait közöttük „a kialakult el lc-tmondásokat és harcokat,” a termelő egységeknél és in tézményekben A tüntetése’ a késő éiszakába nyúltak. PÁRIZS A francia—nyugatnémet csúcstalálkozó második és egyben zárónapián ismét De Gaulle és K’esinger négy- szemközti tanácskozásával kezdődött A két küldöttség vezetője másfél órás megbe­szélés után ossz: ült a minisz- torekk°l és tanácsadókká1, akikkel együttes eszmecserét fclytatc't A pénteki megbe­szélések középpontiában ki­szívó, re ; tt értesülések sze rint a kel~t—nyugati kapeso latok, valamint más nemzet­közi problémák nVtak A ké‘ küldc*tség kib" fett tana s kozásával véget éri'1 a frar cia—nyugatnémet tárgyalá sok. Külpolitikai összefoglaló Tetemes károk Szuez térségében A közel-keleti krízis új szakasza Pakisztáni helyzetkép A Szuezi-esatorna mentén sűrűsödnek a fegyveres össze­csapások és — mint az AFP francia hírügynökség megál­lapítja — a megfigyelők bo­rúlátóak azzal kapcsolatban, hogy milyen lehetőségei van­nak az enyhülésre. Az inci­densek ugyanis tovább mér­gesítették az amúgyis súlyos helyzetet. A csatornaövezel- ből érkezett legfrissebb hely­zetjelentés szerint ebben a tér­ségben tetemes károk kelet­keztek. Szuez város negyve­nedik kerületében, a város egyik legsűrűbben lakott munkásnegyedében, 133 házat rongáltak meg az izraeli lö­vedékek. Hét iskolát, hat me­csetet és két keresztény templomot is találat ért. A tudósítók megállapították, hogy az ágyútűz alá vett la­kónegyedekben semmiféle ka­tonai célpont nincs. — A támadások célja a la­kosság megfélemlítése, demo- ralizálása volt — állapította meg Mahmud kormányzó saj­tóértekezletén. — vaktában lőtték a lakóterületet, ahol a lakosság zömének kitelepítése után is mintegy 50—60 ezer lakos él. De a terrortámadá­sok nem tudták megtörni Szuez lakóinak szellemét. Szuez népe nevében felhívom a nemzetközi közvélemény fi­gyelmét arra a tényre, hogy Izrael támadásainak polgári lakosok, asszonyok, gyerme­kek esnek áldozatul. Hamed Mahmud elmondotta, hogy eddig tizenhárom támadás ér­te a várost a korábbi tíz tá­madás következtében a pol­gári lakosok közül 97-en vesz­tették életüket. 336-an súlyo­san megsebesültek, a köny- nyebb sérültek száma meg­haladta az ezret. A legutóbbi három nap agressziója során további húszán meghaltak, az újabb sebesültek száma öt­venkettő (yolt. Az állandósult lövöldözés nyomán a világsajtó mind több kommentátora jelenti ki, hogy a közel-keleti válság új szakaszba lépett. Az új elem és egyben a harcok ál­landósulásának oka a követ­kező: tizennyolc hónapon ke­resztül a csatorna keleti part­ján mozgó, úgynevezett mo­bil erőket állomásoztattak az izraeliek. Mint egyiptomi részről hangsúlyozták, termé­szetesen ezt is törvénytelen­nek tekintették, de a mozgó jelleg legalább nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a jeruzsálemi vezetés egy na­pon mégis visszavonja ezeket az erőket. Most azonban az izraeliek valóságos erődrendszert épí­tettek ki a csatorna keleti partján és ez nemcsak kato­nai, hanem látványos politi­ka} lépés is: annak demonst­rálására, hogy csapataikat hosszú távon, sőt véglegesen itt akarják tartani. Ez — hangsúlyozzák kairói körök­ben — kimeríti a jogtalan bekebelezés, az annexió fo­galmát. Míg a közel-keleti helyzet romlik, egyes jelek szerint a hosszan elhúzódó pakisztáni belpolitikai válság valame­lyest enyhült a legutóbbi órákban. Az Ajub Khan el­nök által összehívott kerek- asztal-konferencia eredmé­nyeit ugyanis az ellenzéki ve­zetők többsége kielégítőnek tartja. Lehet, hogy ez az államfő számára lélegzetvételnyi szü­netet jelenthet a hatalmon maradásért vívott küzdelem­ben. Hosszabb szünetet alig­ha, mert legveszélyesebb po­litikai ellenfele, Bhutto volt külügyminiszter, a Pakisztáni Néppárt vezetője távolról sem osztja a több; ellenzéki vezető elégedettségét. Meg­maradtak a regionális problé­mák is: a hetvenmilliós Ke- let-Pakisztán továbbra is tel­jes autonómiát követel. Min­den attól függ, Ajub Khan mennyire lesz képes kihasz­nálni a Rawalpindiben befe­jeződött konferencia eredmé nyeit , .......... Románia állandó ENSZ- k ep vi sei őj e level ej intézett az ENSZ főtitkárához, s ebben kormánya nevében hangsú lyozza, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság függet­len, szuverén állam. Ismere tes, hogy az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Franciaország tavaly decem­berben U Thant-hoz intézett levelében arra az álláspontrr helyezkedett, hogy csak Nyu- gat-Németország jogosuk nemzetközi ügyekben képvi­selni a német népet. A ro­mán levél alaptalannak ne­vezi ezt az álláspontot. Külpolitikai széljegyzet: Mai problémák Csehszlovákiában A JANUAR VÉGI nyugta­lanság óta Csehszlovákia po­litikai életének felszínén vi­szonylagos nyugalom uralko­dik. Az egy héttel ezelőtt le­zajlott szakszervezeti kong­resszuson ugyan történtek kí­sérletek, hogy egyesek a nyilvánosság előtt is hangoz­tassák szélsőséges nézeteiket, de e kísérletek közel sem ér­tek el olyan hatást, mint kez­deményezőik tervezték. A csehszlovák politikai élet nyu­galma azonban mégis csak viszonylagos, mert változatla­nul léteznek és hatnak azok a jobboldali erők, amelyek már oly sok megpróbáltatásba so­dorták északi szomszédain­kat. A szakszervezetek bizonyos vezetői korábban azzal kér­kedtek, hogy az üzemek e szervezeteit nemcsak „önálló politikai erővé” változtatják, hanem valamiféle „ellenzé­ket” alkotnak a kommunista párttal szemben. Ez a ten­dencia igen nagy veszélyt je­lentett nemcsak azért, mert a munkásokat szembe kíván­ta állítani a párttal, hanem azért is, mert az egész politi­kai struktúrát, a nemzeti front létét és értelmét kockáztatta. Érthető, hogy mind a mun­kásság, mind az állami és pártvezetés fellépett a szak- szervezetek szerepének ilyen értelmezése ellen, és ez az anarcho-szindikalista irányzat lényegében már a kongresz- szust megelőző időkben meg­bukott. A tanácskozásokon végül is olyan állásfoglalás született, amelyet kompro­misszumnak is lehet nevezni: a szakszervezetek ugyan „ön­álló politikai erőnek” nyilvá­nították magukat, de hozzá­tették, hogy a nemzeti front keretein belül kívánják kifej­teni tevékenységüket és nem lépnek fel a párt politikájá­val szemben, j ; MINDEZEK A VITÁK olyan időszakban mentek végbe, amikor egyre világo­sabb jelek mutatták, hogy sűrűsödnek az ország általá­nos gazdasági problémái. Svo- boda köztársaság} elnök ép­pen a szakszervezeti kong­resszuson keményen bírálta azokat, akik elherdálják az állami és a vállalati vagyont, s arra hívott fel mindenkit, hogy gyökeresen javítsák meg a munkafegyelmet és a munkamorált. Ez az elsődle­ges teendő az ország gazda­sági problémáinak megoldá­sához. Hasonló értelemben nyilatkoztak a többi állami és pártvezetők is. Azok az erők azonban, amelyeknek nem érdekük Csehszlovákiában a politikai konszolidáció, újabb és újabb kezdeményezéseket indítanak el azért, hogy élesszék a nyugtalanság légkörét. Jelen­leg két akciójuk van folya­matban: a vállalati törvény és az üzemi tanácsok ügyé­ben. A vállalati törvény megal­kotásának az az eredeti és helyes célja, hogy tételesen szabályozza a szocialista tu­lajdonban lévő üzemek, intéz­mények, stb. jogkörét, státu­szát a népgazdaságban. A jobboldal e törvény előkészí­tő vitáját és magát a tör­vényt is arra szeretné fel­használni, hogy gyengítse az állami vállalatok és az állam közti kapcsolatokat, csökkent­se a gazdálkodás tervszerűsé­gének hatásosságát és az üzem önállóságát túlhajtva, a vállalati érdekeket a népgaz­dasági érdekek elé helyezze. Más szavakkal: a jobboldal a szocialista tulajdonviszonyo­kat kívánja fellazítani a vál­lalati törvény megalkotásá­val. A kormány felfigyelt er­re a szándékra és arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy a vállalati törvény előterjesz­tésére és elfogadására csak alapos megfontolás után ke­rülhet sor, és ahhoz meg hosszú és mélyreható tanul­mányokra van szükség. AZ ÜZEMI TANÁCSOK KAL is határozott tervei van­nak a jobboldalnak. Azt kí­vánja elérni, hogy az üzemi tanács operatív vezetői jog­körhöz jusson, elhatározó szava legyen a gazdasági és szakirányítási kérdésekben, magyarán: úgynevezett „ket­tős hatalom” alakuljon ki a vállalatokon belül azzal a feltételezéssel, hogy a jobbol­dal többséget szerez az üze­mi tanácsokban. Akárcsak a vállalati törvény, úgy az üze­mi tanácsok ügye is a szak- szervezeti kongresszus egyik legvitatottabb témája volt. Ezek a tendenciák világ»* san jelzik, hogy a jobboldal nem tett le a központi állam­hatalom gyengítésére, tekin­télyének aláaknázására irá­nyuló politikájáról. Csupán a küzdőteret változtatta meg, azzal a jól felismerhető cél­lal, hogy megnyerje magának az üzemi munkásság támoga­tását. Csehszlovákiában a főváros, a vidéki városok, a falvak külső képe ez idő szerint semmi rendkívülire nem mu­tat, a politikai stabilizáció fo­lyamata előre halad, de — mint Gustav Husak, a CSKP elnökségének tagja a minap kifejezte. — ,.a küzdelem a szélsőséges áramlatok ellen és ezek leküzdéséért, az an- tiszocialista erők támadása ellen, nem volt könnyű, és ez a harc még nem zárult le.” Hogy mennyire nem zárult le, arra talán a tömegtájékoz­tató eszközök helyzete a leg­jellemzőbb. A sajtó, a rádió, a televízió nem szűnik meg emlegetni a cenzúra eltörlé­sére vonatkozó követelését. Ez a cenzúra azonban tény­legesen nem működik, a la­pokat előzetesen semmiféle ellenőrzésnek nem vetik alá, így a szerkesztőségekben mű­ködő jobboldali személyisé­gek ugyanúgy fejtik ki tevé­kenységüket, mintha a sajtó- törvény nem is létezne. POLITIKAI MEGFIGYE­LŐK egyértelműen úgy vélik, hogy a további konszolidáció elsődleges feltétele Csehszlo­vákiában a párton belüli fe­gyelem helyreállítása és az elhatárolódás azoktól, akik párttag, vagy pártfunkciónál rius létükre, szemben állnak a CSKP politikájával. Ezért nagy feltűnést kelteti az a bejelentés, hogy a Szlovák Kommunista Párt ideológiai osztályának vezetőjét levál­tották ebből a tisztségéből, aki jobboldali opportunista nézeteket terjesztett és nyíl­tan polemizált a párt hivata­los dokumentumaival. Hosz- szú idő óta ez volt az első eset, hogy magas pártfunk­cióban lévő személyt pártel­lenes magatartás miatt eltá­volítottak posztjáról. Burgenlandi útijegyzetek 3. Amikor 1956 november 1-én, felhasználva az ellenforrada­lom okozta zűrzavart, Eszter- házy herceg megszakította jól megérdemelt magyarországi börtönbüntetését, Ausztriába szökött és birtokba vette föld­jeit. kastélyait, palotáit. De­mokratikus ember lévén, aki „megértette az idők szavát”, 54 ezer hektár földjéből hat­ezer hektárnyit felparcellázta­tott, jó áron értékesített, majd a kisparasztok pénzéből össze­gyűlt mintegy 100 millióval Svájcba költözött. Most on­nan töri a borsot az osztrá­kok orra alá. Kismarton közepén áll a ha­talmas kastélya, ez a neo­klasszikus, 365 szoborral éke­sített palota, hatalmas park­kal. Amikor a herceg meg­érkezett, első dolga volt, hogy kiköltöztette a kastély­ból a tartományi kormányt, mit sem törődve azzal, hogj az. míg ő a magyar állam ke­nyerén élt, 10 millió schillin- gért tatarozta tta az épületet — Nem volt hozzá joga — mondta vállát vonva és elő­kelőén napirendre tért a do­log felett. Az ősparkot, amely eddig nyitva állt a lakosság előtt, magánterületté nyilvánította és eltiltotta a belépést. Majd amikor új szerződést kötött a várossal, nagylelkűen ismét megnyitotta a park egy ré­szét. A másik felét drótkerí­téssel zárta el, amelyen tábla virít: „Magánterület, tilos a belépés.” A lezárt részben most paraj és dudva nő. El­hanyagolt és gondozatlan, mert a herceg nem használja. Fraknó várát 1967-ben zá­ratta le a nyilvánosság előtt, bár esze ágában sincs e huza­tos bástyák és nedves falak közé költözni. Különben Kis­marton környéke és az egész Fertő-tó Esterházy birtoká­ban van. A fertői nádat neki vágják az Esterpan Rt. mun­kásai; a fürdőzők neki fizetik a belépődíjat; 27 ezer hektár­nyi erdejében neki dolgoznak a favágók, fűrésztelepek. Jó­szágkormányzói, intézői ugyanolyan hatalmas urak ma Burgenlandban, mint voltak egykor magyarországi birto­kain, s évente körülbelül 17 milliót utalnak át Zürichbe, ahol Pál-Mária herceg és neje fejedelmi visszavonult- ságban él, s nem áll szóba senkivel. Ma már egyre többen lát­ják Kismartonban, még azok is, akik 1956-ban lelkesen üd­vözölték a herceget Ausztria földjén, hogy valamit tenni kell a feudális úr korlátozá­sára. A burgenlandi kormány már javasolta is az osztrák parlamentnek, hogy hozzon törvényt az Eszterházy-birtok kisajátítására. (A földreform­ra egyébként már 1955-ben hozott határozatot a burgen­landi tartományi gyűlés.) A kisajátításhoz szükséges két­harmados többséget azonban az osztrák parlament jelenle­gi összetételében nehéz elkép­zelni. Mindenesetre egyre több olyan határozat szüle­tik a kismartoni kormány­székház (akkora épület, hogy nálunk két megyei tanács el­férne benne) vaskos falai kö­zött, amelyek szerint „a kö­zösség érdekében minden cél­szerű lépést meg kell tenni”, mivel „az egykori magyar herceg elviselhetetlen nehéz­ségeket okoz...” Hári Sándor (Vége következik) Az eisenstadti (kismartoni) főutca. Az Eszterházy-kastély E'senstadtban. Egyelőre még Itt székel a tartományi bíróság Rövidesen új épületbe költő* zik és akkor a kastélyt bezárják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom