Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-11 / 58. szám

1969 március ti. Kft FT M4ftYAROR«TÍ<3 8 oldal Munkaidő. bér, foglalkoztatás Beszélgetés dr. Rózsa Józseffel, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjével A technika szerepe Szabolcs mezőgazdaságának fejlesztésében Megyei tanácskozás az eresimányekrji, a íeheU&sésyeCiröi Rendelkezésre állnak már a vállalatok múlt évi gazdálko­dásának adatai, hamarosan életbe lép az új — két évre szóló — kollektív szerződés. Kitűnik: hogyan gazdálkod­tunk a lehetőségekkel, s hol kell javítani a munkán, hogy a dolgozók minél jobban érez­zék magukat a munkahelyü­kön Dr Rózsa József kandi­dátus, a Munkaügyi Miniszté­rium főosztályvezetője a na­pokban Nyíregyházán járt, s ez alkalomból kértük meg, válaszoljon néhány megyénk dolgozóit érdeklő kérdésre. — Nagy gond. sokat vi­tatott kérdés, hogy me­gyénkben közel sem merí­tették ki a múlt évben en gedélyezett bérsz'nvona!_ növekedési lehetőségeket. Szó van arról, hogy sok ve­zető a nyereséget féltette a béremeléstől. Mi erről az ön véleménye? — Sajnos, sok ebben az Igazság. A bérek -valamelyest nőttek ugyan, de a bázisbér­színvonal semmit sem válto­zott A vezetők óvatosak vol­tak, azt hitték hogy ez nega­tiven befolyásolja a nyere­ségrészesedést Ezzel szem­ben: nagy szükség van a bel­ső tartalékok kiaknázására. Ehhez pedig ösztönzés kell. S ha ösztönözni akarunk jobb munkateljesítményre, anyagi ellenszolgáltatást kell ad­nunk, bért kell emelnünk. Az a vezetői felfogás, amely a nyereséget félti ettől — té­ves, a kérdés végig nem gondolásából következik. Még szokatlan a kifejezés. hogy meg kell tanulnunk keres­kedni a bérrel. — Hogyan? — Valamit valamiért. Ed­dig a vezető bért emelt azért, hogy a dolgozónak nyújtson valamit Ezután azért kell-emelnünk hogy növekedjék a munkateljesítmény, a nyere­ség, vagyis térüljön meg a béremelés, hozzon a konyhá­ra. A tavalyi év ilyen szem­pontból langyos év volt, nem inspirált, s különösen nem Szabolcsban, ahol a minimá­lis emelési lehetőségeket sem használták ki. Tudomásul kell vennünk, hogy idén ez már nem megy. Aki szigo­rúan bánik a bérrel, annak ebből nem lesz baja, de eredménye sem. Akkor ho­gyan lesz nyeresége? — Ide tartozik, hogy sok helyen nagy méretű lét­számfelfutással kísérletez_ telc amelynek nyomán szakképzetlen, kis bérű se­gédmunkásokkal akarták mego dani a bérkérdést, s Akikről ez az írás szól, él sem olvassák. Egyik: mert nem tud olvas­ni, másik: mert börtönben van. Övék a harmadik leg­nagyobb iratcsomó a Nyír­egyházi Városi Tanács sza­bálysértési csoportjának asz­talán. Ebben a tanévben már több ezer forintra tehető az iskolai mulasztásokért kisza­bott büntetés. A bírságot mindig ki is fizetik. De ez lenne a legfontosabb? Államunk nagyon sokat fordít a hátrányos helyzetben lévő tanulók segítésére. A gyámügyi hatóságtól év ele­jén a könyvektől a kék cso­magolópapírig mindent meg­kapnak. Az ebédjüket kifize­tik. A rossz anyagi körülmé­nyek között élő gyerekek ru­házatkiegészítésben is része­sülnek. A pedagógusok min­dent megtesznek, hogy em­bert neveljenek belőlük. És a szülők? Mert nem a gyerek « hi­bás! * Amikor K. András meg­halt a János-bokor egyik ta­nyáján, az egész család el­költözött a lakásból. Féltek, a „szellemétől”. Először a gyerekek „merészkedtek” vissza, csak jóval utánuk az anyjuk. bekövetkeze-t egy kapun belüli tétlenség. Hogy ítéli ezt meg? — Idén már nincs plafon a bérnövelésre, csak a realitás, a józan érdek. Semmiképp sem hasznos tehát ezt a mód­szert alkalmazni. De az sem célszerű, hogy a tavaly fel- vettektől megszabaduljunk, különösen nem Szabolcsban — ettől a megye nem lesz gazdagabb. Attól viszont igen, ha a vállalatok vezetői és műszakijai új piacok feltárá­sával, szervezeti intézkedé­sekkel, helyi anyagbeszerzés­sel, saját termeléssel nem­csak munkaviszonyt, hanem hasznos produktív munkát is adnak dolgozóiknak. Ennek nyomán lehet javítani a bé­reken is. — Óvatosságot tapasztal. ni más területeken is pél­dául a munkaidőcsökken­tésnél. Ez is elég lassú ná­lunk, különösen a szolgál­tató vállalatoknál. Helyes­nek találja ezt, s indokolt­nak? —Semmiképpen Budapest és még sok megye tapasztalatai alapján is mondom: a mun­kaidőcsökkentést mindenütt meg lehet oldani. Azok a vál­lalatok nem találnak meg­oldást, ahol a vezetők nem rugalmasak, nem néznek szét másutt és saját portájukon sem. Ez kényelmesebb, de el­fogadhatatlan álláspont. Tud­ni kell, hogy a heti munka­idő sem egyformán negyven­négy óra lehet, hanem szezo­nálisan ingadozhat a 36 és 50 között — a vállalat szabadon gazdálkodhat a munkaidő­csökkentéssel. De persze nem agyondolgoztatva az embere­ket, s nem máról holnapra váltogatni a munkidőt. — Van, ahol arra hivat­koznak hogy csak túláraz_ tatással képesek póto ni a kiesett időt. — Ez szegénységi bizonyít­vány. Országos helyzetkép szerint csökkent a munkaidő, s jelentősen összezsugorodott a túlórák száma is. Vagyis lehet ésszerűbben dolgoz­nunk. — Mit terveznek később­re a kormányzati szervek a munkaidő csökkentésével kapcsolatban? — Jövő évtől csökkent munkaidőben dolgozik már a kereskedelem, az egészség­ügy, az államigazgatás, a tár­sadalmi szervek és az intéz­mények is. Szeretnénk, ha már 1971-től tovább csök­kentenénk a munkaidőt az iparban, építőiparban, szol­öt iskolás korú gyereke közül három a benkő-bokori 9. sz. iskola ötödik osztályá­ba jár. Helyesebb lenne úgy írni, hogy kettő, mert a harmadik állandó mulasztó. Szünetkor érkeztünk az is­kolába. A vidám gyerekse­regben Jóskát kerestük. Most is hiányzik. Testvére, akivel beszélgetni akartam, csak mosolygott, egyetlen kérdé­semre sem válaszolt. Helyette a pedagógusok válaszoltak, de magyarázatot ők sem ta­láltak a mulasztásra. A két testvér rendszeresen jár isko­lába. a tanulmányi eredmé­nyük közepes. Ha őket kérde­zik, a választ előre tudják: „Anyu mindig elküldi iskolá­ba, de Jóska nem jön.” A családlátogatásnál a szülő ugyanígy válaszol. És ez igaz? ősszel, amikor a Varga-bo­korban az állami gazdaság a kukoricát töri, a gyerekeket lasszóval sem lehet össze­szedni. Elküldik őket „mez- gerélni”. A pedagógusok kénytelenek egy-két nap sza­badságra elengedni őket, gáltatóiparban, ahol minden héten lesz szabad szombat. Az a megítélésünk, hogy az ipar ehhez rendelkezik ele­gendő belső tartalékokkal. A később; időkben nem csök­ken tovább a munkaidő, in­kább a jövedelmeket növel­jük. — Nem szó't a mezőgaz­daságról, a közlekedésről. — A mezőgazdasági üze­meknél tízórás á munkanap, a közlekedésben is sokat mennek a dolgozók, a gépko­csivezetők. Ez igen nehéz feladat, a megoldást zavarja a munkacsúcs, a menetrend, stb. De már dolgoznak a vál­tozásokon, elérjük, hogy 70-ig itt is legalább húsz órával csökkenjen a havi munka­idő. Ez jelentős — évente egy hónappal növeli a szabad­időt. — Ügy tudjuk, ön ismeri a szabolcsi munkaerő og- lalkoz*atási gondokat. Mi­lyennek látja a távlati mego dá t, milyen javas a. tok t dolgozott ki ennek ja vitására a minisztérium? — A mechanizmus első éve alapján jogos a remény, hogy alaposan változik a helyzet. A létszámgyarapodás orszá­gosan mintegy 3 százalékos volt tavaly, vidéken hat és Szabolcsban tíz százalékos! Tudjuk, hogy még ilyen ütem mellett is itt a legnagyobb a helyzeti hátrány. De sze­rintem a tavalyi kép hosszú távon is érvényesül. Ameny- nyire ismerem, itt férfimun­kaerőben már nincs számot­tevő felesleg, nőiben annál inkább. De e kétségkívül nagy problémában is ked­veznek a mechanizmus hatá­sai. Bizonyos előnyökkel jár a fővárosi üzemek Szabolcs­ba telepítése, de az is, hogy a vállalatoknak közel sem kifizetődő a messziről való ingázás, munkásellátás. — Van remény az ingá­zás megszűnésére a későb­bi jövőben? — Az ingázás világjelen­ség, mindenfelé soha nem le­het ipart telepíteni. De Sza bölcs — bár ezután sem ke rülhet rá sor, hogy dolgozó? ne járjanak más megyékbe — erőteljes fejlődésnek indulha a negyedik ötéves tervben. F az ingázás ekkor feltétlent! csökken, de legalábbis sem miképpen sem növekszik. / gazdaságirányítás mai rend­szere e tendencia felé hat, s mint mondtam, az elmúlt esztendő már bizonyos ga­rancia a megoldásra. mert ebben az időszakban akár be is csukhatnák az iskolát. És a gyerek? Hazudik, ha a szüleit kell védeni. Vállal­ja, azt, hogy ő csavargóit el. Igaz, nem könnyű alkalmi munkából öt gyereket eltar­tani. De a mulasztásért ki­szabott 200 forintot is másra lehetne költeni. * F. Palit a Széchenyi úti 1. sz. iskolában kerestem, ö már három hónapja nerp jár iskolába. Onnan a Szarvas utcára, a megyei gyermekvé­dő otthon igazgatóságára irá­nyítottak. Jóképű, fejlett szőke srác mutatta az útat, és mikor megmondtam, kit keresek, akkor tudtam meg, hogy ő az. Pali válaszolt minden kérdésre. A volt osztályfőnöke azt írta róla: A gyereket a nagy­mama neveli, mert nem haj­landó a szüleinél lakni. Apja iszákos, munkakerülő. Megyénk mezőgazdaságá­nak technikai fejlődéséről és az 1969. évi feladatokról hall­gattak előadást március 9-án a járási pártbizottságok, já­rási tanácsok mezőgazdasági és élelmezési osztályainak ve­zetői, tsz-elnökök, szakembe­rek. Kovács István, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezési osztályának vezetője részletesen elemezte a megye mezőgazdaságának technikai fejlődését. Általános megálla­pítás, hogy az eredmények jól illeszkednek és alkalmaz­kodnak az országos irányel­vekhez. Növekvő termésátlagok Növénytermesztésben, a két alapvető területen, búzater­mesztésben és kukoricater­mesztésben az intenzív faj­ták elterjesztésével nagy si­kereket értünk el. Míg 1963- ban mezőgazdasági üzemeink csak 50 ezer holdon termesz­tettek nagy hozamú búzafaj­tákat, addig az elmúlt évben a termelőszövetkezetek már 94 százalékban intenzív búzát vetettek, örvendetes, hogy terjed a Mironovszkaja és 1967 őszén megkezdték a Tri- tikale vetését is. Az intenzív búzafajták elterjedésének, s az alkalmazott agrotechnikai eljárásoknak köszönhető első­sorban, hogy megyénkben az elmúlt évben eddig soha nem tapasztalt termésátlagot ér­tünk el. A kukoricatermesztésnél is ugrásszerűen tért hódítottak az intenzív fajták, illetve a nagy hozamú hibridek. Az el­múlt évben a termelőszövet­kezetek már 16 ezer mázsa hibridkukorica-vetőmagot használtak fel. A termésátla­gok javításában jelentős -sze­repe volt az egyszeres ke- resztezésű hibrid kukoricák megismerésének és elterjesz­tésének. A mezőgazdasági üzemek­ben az állattenyésztés nem tartott lépést az országos fej­lődéssel. Kialakult ugyan szarvasmarhánál a tenyésztés­re legalkalmaisabb fajta, a magyar tarka, de adottsá­gainkhoz viszonyítva a te­nyésztői munka, a termelé­kenység még nem megfelelő. Sertéstenyésztésben a terme­lőszövetkezetek mintegy 90 százaléka a fehér hússertést tartotta előnyösnek. Ez meg is felelt adottságainknak, a követelményeknek. Jelentős volt állattenyésztésen belül a baromfitenyésztésben a hib­ridek elterjesztése. Az el­múlt évben 689 ezer húshib­Pali erre azt mondja: „Sze­retem a szüléimét, de a nagymama öreg és vele kell lenni.” Hogy miért nem jár iskolába? Mert nem szeret az 1-es iskolába járni. Az ötös iskola az más, oda men­ne. .. A nagymamától nem fél, de az apukája meg szok­ta verni, ha otthon van. Mert most verekedés miatt börtönben van. Ezek szerint nemcsak a fiát veri. Az édesanyja az építőipari vállalatnál hivatalsegéd. Pa­lin kívül még hét gyerekről kell gondoskodni. Már ebben a tanévben 400 forintra bün­tették, most 450-et kell újra fizetni. Olyan sokat keres? Palit most gondozásba vet­ték. Már van jelentkező, aki elvinné magához a gyerekét. „Tőle félek, mert mikor ott-- hon voltam és rosszat csinál­tam, akkor megvert a nad­rágszíjjal” — mondja. Remé­lem, nem 6 kapja meg Palit. Tavaly Egerben, az intézet­ben közepes tanuló volt. Pe­dig ott nem verték. Balogh József rid csibét neveltek a mező­gazdasági üzemek. 1960-ben további ugrásszerű fejlődés várható, előreláthatólag a hús- hibrid csibe kihelyezés 2 mil­lió 180 ezerrel növekszik. Je­lentős még, hogy a termelő­szövetkezetek fokozottabb mértékben foglalkoznak hib­rid pulykák nevelésével, a ta­valyi nyolcezer hibrid pulyká­val szemben, az idén a fran­cia eredetű Betiva pulyka­fajtából a tsz-ek 150 ezer da­rabot tartanak. Talajjavítás, vízrendezés Az állattenyésztés alapja a takarmánytermesztés. Ezzel kapcsolatosan az előadás rész­letesen foglalkozott a gyenge termelőképességű talajok ja­vításában elért eredmények­kel. Nyolc évvel ezelőtt me­gyénkben mindössze 14 ezer holdon végeztek talajjavítást, az elmúlt évben már 69 ezer holdon. Rendszeressé és kö­vetkezetessé vált megyénk­ben a nagyarányú vízrende­zés. Erre jellemző, hogy az utóbbi évek átlagában egy­millió köbméter földet for­gattak meg a talajok termő- képességének fokozására. Nem volt kielégítő azonban a rét- és legelőterületek termésho­zamának növelésére irányuló munka. Megyénkben 107 ezer hold rét és legelő van, amely­ből 50 ezer hold javítását gyorsan elvégezhetnénk. A mezőgazdasági termelés technikai fejlődésének fontos mutató száma a gépparknö­vekedés. Kétséget kizáróan e területen haladtunk leginkább előre. Az átszervezés idősza­kában a tsz-ek mindössze 288 erőgéppel rendelkeztek, a múlt évben már 3059 volt a traktorok száma. Ennek meg­felelően alakult a munkagé­pek száma is. Jelentősen nö­vekedett a kombinált betaka­rítógép-állomány. Két-három évvel ezelőtt termelőszövet­kezeteink még rém rendel­keztek gabona, burgonya, cu­korrépa betakarító kombáj­nokkal. A gabonakombájnok száma ez évben 200 fölé nö­vekszik, s ez lehetővé teszi, hogy a gépi betakarítás me­gyénkben megközelítse az or­szágos szintet. Gépesítés, több szakember Eszközellátottság szempont­jából döntő fontosságúak a különböző tárolóterek, illetve a tárolóhelyeken a legújabb tárolási módszerek alkalma­zása. A megtermelt termékek biztonságos elhelyezését a ter­Csak minap adtunk hírt a csengeri és környékbeli ter­melőszövetkezetek új típusú gondoskodásáról az idős falu­si emberekért, s máris újabb jó hír érkezett: a baktalóránt- házi Úttörő Termelőszövetke­zet havi száz forinttal fel­emelte a járadékosok havi il­letményét. Mivel nyolcvanon felül van a termelőszövetke­zet járadékosainak száma, a határozattal együtt gondosko­dott a közel százezer forintos pénzösszeg biztosításáról. Ügy hírlik, a baktalóránt- házi járás több termelőszö­vetkezete készül követni a példát. És a tömegszervezetek társadalmi összefogásával megvalósítják a járás körül­belül 240 gondozásra szoruló idős emberének ellátását is A nemrég megtartott gyűlé­sen a nőtanácsok aktívaháló zata elvállalta a gondozottak­ra való mosást. A Vöröske­reszt aktívái szervezetten fi­gyelemmel kísérik az idős melőszövetkezetekben 489 magtár, 785 kukoricagóré szolgálta. Gyümölcstermesztés szempontjából az üzemi hűtő- tároló-helyek építése volt je­lentős. 1967-ben 30 vagon, 1968-ban már 880 vagon üze­mi hűtőkapacitás valósult meg. Az 1969 évben megva­lósításra kerülő hűtőkapaci­tással együtt, a megye üzemi hűtőtere eléri a 2360 vagont. A technikai ellátottsághoz — mint termelésnövelő té­nyező — sorolható a műtrá­gyafelhasználás, illetve a vegyszeres gyomirtás. A fej­lődés mérsékeltnek mondha­tó. Két évvel ezelőtt alig több mint 100 ezer tonna mű­trágyát, 1968-ban 115 ezer tonna vegyes műtrágyát hasz­náltak fel a termelőszövetke­zetek. A vegyszeres gyomir­tás kikoricánál és kalászosok­nál, valamint egyéb növé­nyeknél az elmúlt évben alig haladta meg a 60 ezer hol­dat. A tudomány és technika megyei szintű eredményeinek elérésében nagy szerepük volt a szakembereknek. E téren is komoly léptekkel haladtunk előre. 1962-ben termelőszövet­kezeteinkben még csak 74 egyetemet és felsőfokú tech­nikumot végzett szakember dolgozott. Az elmúlt évben már 660 felsőbb végzettségű szakember irányította a me­zőgazdasági munkát. A* egyéb képesítésekkel rendel­kező szakemberek száma több mint ezer volt Megfelelően és általában kielégítően ala­kult a szakmunkásképzés :s. Az elmúlt évek során 7624 szakmunkást és 8281 betaní­tott munkást képeztek ki a megyében. További korszerűsítés Az 1969. évi főbb fejlesa»* tési feladatok, termelésfej­lesztési célok az eszközök to­vábbi korszerűsítését teszik szükségessé. Valamennyi me­zőgazdasági üzemben arra kell törekedni, hogy növe­kedjék a termésátlag, hogy a tudomány és technika min­den eddigieknél nagyobb mér­tékben kerüljön a mezőgaz­dasági üzemekbe. Javítani kell az állattenyésztést, fo­kozni a talajok termőképes­ségét. A jobb eredmények el­éréséhez az eddigieknél na­gyobb mértékben kell feltár­ni a tartalékokat, hiszen a mezőgazdasági üzem az a te­rület, ahol legnagyobb mér­tékű az eddig nem hasznosí­tott lehetőség. (s. e.) emberek egészségi állapotát és ha szükséges, kezdeménye­zik a megfelelő lépéseket, orvost hívnak, gyógyszert hoznak, megszervezik az ápo­lást. A Hazafias Népfront já­rási aktívái egy sor ügyben vállaltak munkát, közöttük magúkba vették a magatehe­tetlen idős emberek érdekvé­delmének képviseletét. A KISZ-isták a tűzről és a tü­zelőről, tehát a meleg szobá­ról, a meleg tűzhelyről gon­doskodnak. Az úttörők a ház körüli apróbb munkák­ban vesznek részt és kihord­ják az ebédet a járni is ne­hezen tudó idős embereknek. (A járási tanács határozata értelmében ezeknek az em­bereknek szabad ebédet vin­ni az iskolák napközi kony­hájáról.) Az akcióban az együttműködést biztosítják a anácsi apparátus vezetői is — mint arról dr. Jakab And­rás járási főorvostól értesül­tünk. <pu) K. J. Elkerülik az iskolát... Oknyomozás a háttérben Felemelték a fsz-öre^ek járadékát Baktalóránlházán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom