Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-09 / 57. szám

1999. március 9. KFT FT M ACT ATI OR.'S? AG — VASÁRNAPI MELLßKLCT T oldal Ukrán tudósok a lenini jubileumra A szovjet társadalom Vla­gyimir Iljics Lenin születé­se 100. évfordulójának mél­tó megünneplésére készül. Min dolgoznak az ukrán tudósok, milyen müvekkel fogadják a közelgő jubileu­mot? Vitalij Szoboljcvnek, a Novosztyi Hírügynökség tudósítójának erre a kérdé­sére válaszol Ivan Bjelo- gyed, az USZSZK Tudomá­nyos Akadémiájának alel- nöke„ az USZSZK TA aka­démikusa. Az ukrán tudósok befejezik kutatásaikat számos olyan fontos tudományos problé­mával kapcsolatban, amelyek újabb lépéssel viszik előre a tudomány és a népgazdaság fejlődését, Iljics végakaratá­nak teljesítését. Ukrajnában az anyagisme­reti munkák egyik legfonto­sabb irányzata a villamos­hegesztés területén végzett kutatás. Itt nemcsak az ipar számára szükséges műszaki feladatok megoldásáról van szó, hanem olyan alapvető kutatómunkákról, amelyek a fizika új elvein alapszanak. A J. O. Paton Villamoshe­gesztő Intézet munkaegyütte­se rövidesen előkészíti és ipa­rilag alkalmazza a kitűnő mi­nőségű acélok és ötvözetek nagv öntecsei előállításának tökéletes technológiáját. Már elkészítették a vékony alumi- niumlemez- és ötvözet-kons­trukciók mikroolazmás he­gesztéseinek technológiáját és az ehhez szükséges berende­zést. Az Anyagismereti Intézet munkatársai kidolgozzák a sajátságos tulajdonságú sze- relvényes fém-kerámiai anya­gok gyártási technológiájának elméleti alapjait. Kilön érdeklődésre tarta­nak számot az ukrán tudós­fizikusoknak a kristályokon belüli ekszinton-hatást kuta­tó alapvető elméleti és kísér­leti munkái. Az USZSZK TA Fizikai Intézete a lenini jubi­leumra elkészíti az új haté­kony lasermintákát. Tovább folyik az anyag „elemi” ré­szecskéinek kutatása. Kijev- ben rövidesen működésbe lép a töltött részecskék gyorsítá­sára szolgáló egyedülálló cik­lotron. A tudósok csaknem abszolút nulla fokra hűtik le a különböző anyagokat, ha­talmas nyomásnak és a ra­diáció hatásának teszik ki őket, hogy megismerjék az anyagok felépítésének tör­vényszerűségeit és az ember javára hasznosítsák a termé­szet legmélyebb titkait. Az emberi géniusz csodála­tos a’kotá.a — az elektroni­kus számítógépek és a specia­lizált automata vezénylő- rendszerek — forradalmi jel­le et kölcsönöz korunk tudo- mányos-műszski fejlődésének. Az USZSZK TA Kibernetikai Intézetében továbbfejlesztik a számautomatták elméletét, amely, tudományos bázisul szolgál a kibernetikai beren­dezések elemzéséhez és szin­téziséhez, tanulmányozzák az automaták tanításának és ön­álló tanulásának problémáját, megoldják az új számítógé­pek és számító-feladatmegol­dó berendezések tervezésének automatizálásával összefüggő kérdéseket. Az itt létrehozott mérnöki számításokat végző gépek arról nevezetesek, hogy „kapcsolatuk az ember­rel” igen egyszerű. Az intézet tudósai elhatározták, hogy határidő előtt megalkotják a „MIR” sorozatú új elektroni­kus számítógépet és megszer­vezik sorozatgyártását. A nagy gazdasági hatást eredményező munkák ismer­tetése alkalmával, lehetetlen meg nem említeni az USZSZK TA Gáztani Inté­zetének tudósait. Mégpedig azért, mert ők ajándékozták meg az országot a gáz Mar- tin-kemencei alkalmazásának módszerével. A kohászok munkatermelékenysége ezáltal 10—12 százalékkal növeke­dett, és ugyanakkor a nullá­ra csökkent az acélsalak. Az intézetben most megpróbál­nak földgáz segítségével ole- finokat, azaz polimér anya­gokhoz szükséges íélkészter- mékeket előállítani, és fára­doznak, hogy megoldják a nitrogéntrágyák alapanyaga — az ammónia — szintézisé­nek feladatát. Az USZSZK TA Rádiofizi- kai és Elektronikus Intézeté­nek tudományos dolgozói üzembe helyezik a Szovjetunió első UTR-2 rádióteleszkópját, amelynek hatósugara eléri a 10 milliárd fényévet! Ezzel az unikális készülékkel deci­méteres hullámsávokban le­het tanulmányozni a rádió- sugárzást Űjabb eredményekkel és felfedezésekkel fogadják a dicső jubileumot a matemati­ka, a mechanika, a kémia, a biokémia és más tudományá­gak területén dolgozó tudó­sok. Az USZSZK TA elnökségé­nek hét intézetet egyesítő társadalom tudományi osztá­lyán több mint kétezer tudo­mányos munkatárs dolgozik. Valamennyi munkaegyüttes számos olyan jelentős munkát készít Lenin 100 születésének évfordulójára, amely kiegé­szíti az ukrán könyv-leniniá- nát. Megemlítek egyet-kettőt kö­zülük. Itt van pl. a négyköte­tes „V. I. Lenin Ukrajnában” c. kiadvány, amely sajtó alatt áll. Az első kötet arról számol be, hogyan hajtották végre a szocialista forradalmat Szov­jet Ukrajna dolgozói, Lenin eszméinek valóra váltása so­rán. A könyv konkrét példák­kal illusztrálja Vlagyimir Iljics történelmi szerepét a világ első szocialista államának lét­rehozásában, a belső és kül­ső ellenforradalom szétzúzá­sában, valamint a szovjetha­talom ukrajnai megszilárdítá­sában. „A szocialista iparosítás lenini terve és végrehajtása Ukrajnában” címet viseli a közgazdász-tudósok kutatása. Ebben Lenin munkáinak, a kommunista párt és a szovjet kormány határozatainak, a szakirodalom és a doku­mentumanyagok alapos ta­nulmányozása alapján kidol­gozzák azoknak a kérdések­nek széles körét, amelyek a szocialista iparosítás lenini tervének végrehajtásával függnek össze. A harmadik kötet a filozó­fia ukrajnai fejlődését ismer­teti. A kötet, többek között, a következő kérdésekkel fog­lakozik: a lenini filozófiai hagyaték és a dialektikus materializmus fejlődése Uk­rajnában, Lenin munkáinak jelentősége a filozófiai problé­mák kidolgozása szempontjá­ból, e munkák szerepe a tör­ténelmi-filozófiai gondolat, a biológia, az esztétika és a lo­gika fejlesztésében. Az irodalmi és művészet- történeti, a folklór és az et­nográfiai intézet kollektívái kiadják „V. I. Lenin és az ukrán i.-odalom és művészet” c. monográfiát. A monográfia rámutat arra. milyen hatást gyakorolt a leninizmus az uk­rán szovjet irodalom eszmei­filozófiai problematikájára és a szocialista realista alkotói módszer létrejöttére. Az irodalmi, nyelvtörténeti) és történelmi intézet szintén olyan tudományos munkát kíván megjelentetni a jubi­leumra, amelyek megvilágít­ják Lenin tanítását és szere­pét a nemzeti kultúrák létre­hozásában és fejlesztésében. Sok fontos mű készül kia­dásra a technikai és termé­szettudományi kérdésekről. Ezekhez sorolhatók a követ­kező művek: „Az USZSZK löszformációjának fajtái”, „A hidrogeológiai helyzet és a Szeverszkij Donyec folyó medencéje föld alatti vizeinek védelme” stb. Az ipari üzemekben, a kol­hozokban és szovhozokban, a tanintézetekben és intézmé­nyekben az Ukrán Tudomá­nyos Akadémia tudósainak segítésével állandóan működő lektóriumokat létesítettek, ahol Iljics jubileumának szen­telt előadássorozatokat fognak tartani. Kijevben és a terüle­ten vezető tudósok „Lenini olvasásokat” rendeznek. A tudományos témájú előadáso kon kívül, a szakemberek csoportjai is kiszállásra men nek megtartani a „Tudomány napját.” Különböző kérdések­kel foglalkozó tudományor konferenciákat iá szerveznek pl. „Lenin és a fizika”, „Le­nin és a mai biológiai tudo­mány filozófiai kérdései”, Le­nin és az SZSZKSZ nemzeti­ségi nyelveinek fejlődése”, „A megismerés lenini elmé­lete” stb. Az ukrán tudósok méltó módon fogadják a vezér dicső jubileumát, amely igazi ün­nepe lesz az ukrán tudósok nagy seregének. Forradalomról — forradalomra Grafikai kiállítás a Tanácsköztársaság történetéből Lassan kezdetét veszi a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának ünnepségsoro­zata. A fővárosi Csók István Galéria helyiségeiben 40 fővá­rosi és vidéki művész 120 mozgalmi tárgyú rézkarcát ál­lították ki, mintegy bizonysá­gául annak, hogy mai képző­művészeink követve az 1919- es nagy elődöket, Berény Ró­bertét, Bíró Mihályt, Poór Bertalant, Uitz Bélát és má­sokat, megörökítik a magyar munkásmozgalom nagyszerű harcait. A szocialista forradalmat Magyarországon a munkás- mozgalom küzdelmes évtize­dei készítették elő. A kom­munista párt állt a proleta­riátus élén, amikor 1919 már­cius 21-én győzött a proletár- diktatúra. Ez a párt vezette tovább a harcot akkor is. amikor a Tanácsköztársaságot az imperialista túlerő lete- perte és vezette a harcot a fa­sizmus 25 évének súlyos meg­próbáltatása idején, míg a felszabadulással létrejöttek a néphatalom újbóli kivívásá­nak lehetőségei. Ez a nagy­szerű küzdelem volt az, amely magával ragadta képzőművé­szeinket. Kiállításuk az 1890- es első május 1-i munkásün­neptől az őszirózsás forrada­lomig, a Tanácsköztársaság­tól a felszabadulásig terjedő időszak kiemelkedő esemé­nyeit tárja a néző elé. A kiállított művek egytől- egyig arról tanúskodnak, hogy a ma művészének is van mondanivalója a ma em­berének a munkásmozgalom nagyszerű küzdelmeinek egy- egy mozzanatáról. A kiállí­tók különböző stílusirányza­tot képviselnek, mégis egy­ségbe foglalja őket a szándék azonossága: a magyar mun­kásmozgalom hősi múltjának ihletett ábrázolása. Az ünnepi bemutatón olyan kitűnő művészek szerepelnek, mint: Bálványos Huba, Czin- ke Ferenc, Ék Sándor, Gacs Gábor, Hintz Gyula, Raszler Károly, Stettner Béla, Würíz Ádám és mások, akik szug- gesztív erőt sugárzó műveik­kel értékes szolgálatot tettek a magyar munkásmozgalom ügyének. <h4 Moszkvai kiállítás Moszkva egyik legnagyobb múzeumában, a Központi Forradalmi Múzeumban nyí­lik meg rövidesen a Magyar Tanácsköztársaság félévszáza­dos évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás. A magyar proletariátusnak, a Tanácsköztársaság védel­mében folytatott 133 napos hősi küzdelme értékes forra­dalmi tapasztalatokkal gaz­dagította a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalmat. A kiállítás bemutatja a magyar forradalmi mozgalmat, annak internacionalista kapcsolatait, képet ad arról, milyen hatás­sal volt Magyarországra a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, ismerteti, hogyan nyilvánult meg a magyar— szovjet barátság attól kezdve, hogy 1917-ben a magyar ha­difoglyok részt vettek az oroszországi forradalomban, majd az intervenciósok elleni küzdelemben, bemutatja a Magyarországra került orosz emberek — hadifoglyok — részvételét a magyar forra­dalomban. Külön rész ismer­teti a magyar népi demok­ratikus rend kialakulásának történetét, a szocialista épí­tés eredményeit. A moszkvai Központi For­radalmi Múzeum tudományos munkatársai egy évig gyűj­tötték a szovjet múzeumok­ban és levéltárakban a kiállí­tás anyagául szolgáló doku­mentumokat, korabeli fény­képeket Tamás Aladár: Csodálatos nap Reggeli zászlók harsannak lázadt angyalok fénylő teste felett a föld új himnuszát bíbor kiáltások zengik és dübörgő szelek döngetik a diadal útját Alszik a fű kiált a föld robban a nap s a kiáltás feltépett fellegek útjain süvit dobokat zörget piros tavaszt hoz zendülő harcot szilaj lobogók szállnak magasba. Ez a teremtés hatalmas hangja elindulások csodálatos napja emléktelen évek, villám és mennydörgés a messzi, a munka, a közel, az erdő a gyárak, a tenger, a népek, az erő forradalmas munkások kitárt karja végtelen menetek harsonás marsa szabadulás győzelem kibomlott vitorlák vörösen sikongnak a szél, a szél vér és imádság napok tüze felett forradalom fény, erő, és bőség: a világ újjászületett. •A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének tizedik évfor­dulójára írta ezt a verset a hetven esztendeje született Ta­más Aladár. A neves kö!tő; író, műfordító egészen fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Itthon és külföldi emigrációjában számos lapot és I I óiratot szerkesztett. Ala­pítója és szerkesztője volt 1927-tö) 1930-ig a 100%-nak, a KMP legális folyóiratának.- Szerkesztőként jelentős érdemeket szer­zett a magyar forradalmi szocialista^ irodalom szervezés ben. 3? — ==■-■ ~ ■ ■----------- —............. ... — U ütögette. — Azt ígérte, ha Tériké férjhez megy, átenge­di a tiata’oknak a lakását, s visszajön hozzánk. Így van? — Így.... de hát másképp fordult. Áz ember nem tud­hatja előre. — Mit nem tudhat előre? — Micskeyné tokaia idegesen megrezzent. — Csak nem akar a fiatalokkal lakni? — Nem ... dehogyis. — Na látja! Abból örökös csetepaté lenne. Jól kihasz­nálnák, dolgozhatna rájuk Ingyen. — Ilyet már ne tessék mondani, hogy az én Terim... mondta megbántva Gazsiné — S a vöm is micsoda egy rendes ember. Nagyonis a Javamat akarja .Így mama”, „úgy mama”. Megadja ne kém ami jár. A lakásom mez nem is kell nekik. Van a vömnek . Garzon! Az van neki — örült, hogv eszi he jutott a sző, mert sok szór ki pereg a fejéből, akár­hogy erőlteti, nem jön a szá­jára. — Garzon. Abba hurcol­kodnak. Megállt a beszédben, bán­totta, hogy az asszony meg se kérdi, ki vette el a lányát. Mégiscsak itt élt velük esz­tendőkig. vasárnaponként is csak annyi időre mozdult el hazulról, amíg elhozta a gye­reket az öregasszonytól. Ez jut most eszébe Gazsi- nénak, amikor újra megszó­lal: — Fürdőszobájuk is lesz Terkáéknak. — Mondtam én mindig, hogy nem kell őt félteni — mondja Micskeyné, s a tükör elé ül, vattát márt valami homályos folyadékba azzal törli le az arcát, amely így csupaszon keletien cipóhoz hasonlít. Még mindig nem kérdi, kihez ment férjhez Terka Biztos azt hiszi, hogy csak igy bal Kézről... — Hát Rózám, mondja meg égre mi a szándéka? — Micskeyné fürge ujjakkal szánkázik végig az arcán, paskolja, csipkedi. — Hall­juk! A lányához nem akar menni. Szerintem nagyon he­lyesen! Kapok én lányt, csak hát... Én magát szeretném. Mihez akar kezdeni, amit többre tart, mint a nyugal­mat, jó ellátást, tisztességes fizetést? — kérdezte az asz- szony, és ceruzával vonalat húzott az egyik szeme fölé. — A Hazai Fésűsbe megyek — mondta gyorsan Gazsiné. — Hová? — A Hazai Fésűsbe. Az egy textilgyar. — Azt én tudom — mondta az asszony, s Gazsiné a hang­súlyból érezte, hogy fogalma sincs róla, csak bámul rá a púderes szempilláival. — A lányom is bíztatott. „Marna ott kéne magának megpróbálni... Kár a maga ügyességét konyhában elcsur. gatni Miért szolgálna to­vább?” Ezt mondta az én lányom... Meg mások is mond­ták. — Már bánta, hogy el­jött. Legjobb lett volna leve­let küldeni, hogy tudatom, én üzembe állok tessék helyettem Gurk-nét hívni, aki ér­ti a konyhát; papszakácsné volt, csak a kezeire kell nézni, mert locsog a zsír a lábasban, különben rendes asszony, nin­csen senkije... — Úgy látszik, mégis nekem volt igazam — szólal meg Micskeyné, aki végre megraj_ zolta a másik szemöldökét is — Teri ültette ezt a fejébe, hogy megszabaduljon magától. — Úgy tetszik beszélni, mintha a tulajdon lányom ne. kém ellenségem lenne. Pedig hát nagyon jól gondolják. Mert a vöm.. — Ki a maga veje, halljuk! Miért kell harapófogóval ki­húzni magából ? Még hogy őbelőle harapófo­góval kell kihúzni?! Hiszen nem is kérdezi. Nem is kí­váncsi rá. Gazsiné hüvelyk- és mutatóujját végighúzta a szá. j aszóién — Mérnök — mondta jóval hangosabban, mint ahogy akarta. — Mérnök? Na ne mondja! Talán technikus? — Nem, mérnök! — Hát gratulálok — felelte ■ ngerillt nyájassággal Mics. keyne — Megmondtam én, hogy nagy nő lesz Terikéből. Gazsiné ujjára tekerte a zsebkendőjét, olyan szorosan, mintha vérzést állítana el. — Nem lett nagy nő — mondta csendes diadallal. — Éppen hogy nem. Ott dolgo­zik tovább a kártolóban. Az­tán tanulni fog. Akarja a vöm mert feje az van hozzá... — Nagyszerű — jegyezte meg az asszony és egymásra néztek.' Türelmetlenül, majd­nem haragosan. — Maga tud­ja... Csak aztán meg ne bán­ja — és érezte hogy a homlo­kán ráncba szalad a bőre. „Á, nem érdemes — nyugtat­gatta magát —, nem érdemes izgulni.” — Nincs már itt annyi munka, mint a maga idejé­ben — szólalt meg újra. Mert mégse akarta kezei közül ki­engedni Gazsinét aki biztos csak arra vár, hogy kérlelje, körüludvarolja. Az kell neki. — Egy ilyen ügyes asszony félkézZel elvégzi a dolgát. Nna... ugye, hogy igazam van? Megeszi azt a kis ház tartást... Gazsiné nem válaszol. Meddig kunveráljon... Már viszket áz orra, mindig visz­ket. ha felbosszantják. De hát ilyen asszonyt nem kapni manapság. Hajnaltól talpon van, semmi sem sok neki. Még a függönyöket is maga mossa, vasalja, s ötször napjá­ban le lehet szalasztani a harmadik emeletről. — Én nem akarom erőltetni de gondolja meg jól. Közpon­ti fűtéses szoba. Finom koszt... 'Tisztán megmarad magának a fizetése — Hát... — Gazsiné fején átvillan, vajon beleszokik-e abba az új munkába. Mert idő kell amíg megszokik az ember, beletanul. — Hát... — mondja még egyszer és só­hajt. — Ide hallgasson Róza... — Margit vagyok! — kap­ja fel a fejét Gazsiné és olyan erővel nyomja le a kilincset, mintha minden tiltakozása a tenyerébe futott volna Már kint is van, végigtrappol a szobákon... — Még hogy Ró. za! Van nekem becsületes ne. vem! — kiáltja bele a politú­rozott, fényes bútorokba, csipkés függönyökbe. Megáll a lépcsőházban egyre mormol­va. fújva. — Róza... még mit nemi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom