Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
Wm. märetas f. RrLfT-MAGYAROTtSZÄe — MELL8KLETÍ 8. »Mal TISZAVASVÁRI Uj módszerekkel, korszerű termelési eljárásokkal gazdaságosabban termelni, jobb átlagokat elérni. Egyetlen mondatban így lehetne ösz- szefoglalni a két évtizedes múltú Tiszavasvári Állami Gazdaság céljait. A gazdaság vezetői főképpen erre koncentrálhatnak. Lehetőségeik megvannak, a szükséges alapokat korábban megteremtették. Ez nem volt könnyű. A gazdaság vezetőitől, dolgozóitól jelentős áldozatokat követelt. Amíg a kezdeti 900 holdas gazdaság közel 4 ezer holdas nagyüzemmé nőtte ki magát, rengeteg ember tudását, keze 'munkáját igényelte. Az évforduló, húszesztendős jubileum előestéjén előkerülnek a régi feljegyzések. 1949. augusztus 17-én a Gyulatanyai Állami Gazdaság üzemegysége a tiszavasvári Dankó-tanyán önálló gazdasággá alakult. 1950. január 1-i hatállyal csatlakozott hozza a tiszavasvári mezőgazdasági szakiskola, a GYNV Lajos tanyai üzeme és a Szerencsi Cukorgyár rázompusztai célgazdasága. Földjük hét község határában 58 parcellában volt összefüggő terület csak az 1952-es tagosításnál jöhetett létre. Akkor alakították ki a gazdaság mostani tábláit. Ma Tiszalök és Tiszavasvári határát egyesíti a gazdaság. A gazdaság hőskora Kezdeti lépéseikre, munkájukra jellemző: gép nem volt, két lófogattal, 27 vegyes szarvasmarhával kezdték a közös munkát. Amelyet ráadásul a föld is nehezen hálált meg: Dankópuszta egyébként is rossz adottságú, kétkoronás földjét sokáig nem művelték, talaja nem látott műtrágyát, nem volt meg az alapgépesítés sem. Ezért évekig tartott, amíg a kisparcellás földek után kialakított nagy táblákon is lábra tudott állni a gazdaság. 1952—53 óta évről évre látszott, a szervező munka, a gondos művelés meghozza gyümölcsét. 1957-ben lezárult egy szakasz, amelyet némi túlzással a gazdaság hőskoraként a létért váló küzdelemként értékelhetünk. 1957-től nyereséggel dolgozik a gazdaság. Dolgozóinak száma éves átlagban 520—530. Munkájukat az igazgató irányítja. A két évtized alatt gyakorlatilag két vezető nevéhez fűződik a gazdaság munkája. Honvári János 1951. március 26-tól 1961. március 9-ig volt igazgatója a gazdaságnak. Öt a jelenlegi igazgató, Hosszú László agrármérnök váltotta fel, aki azóta vezeti és irányítja jó eredményekkel a a gazdaságot. Jóleső érzés tölti el most azokat az embereket, akik a kezdettől ott voltak a gazdaságban és részesei lehettek annak a munkának, amellyel megalapították a mostani 100 milliós vagyonnal rendelkező bemutató üzemet. A főagronómus Nánássy Pál 1951. január 25-től dolgozik a gazdaságban. A főállattenyésztő Wattamány Gusztáv munkakönyvében 1953 szerepel, de korábbi munkakörében már a kezdettől foglalkozott a tiszavasvári gazdaság ügyeivel. Varga Gábor alapítótag volt a gazdaságban, tavaly ment nyugdíjba, s közel két évtizedig mint párttitkár is részt vett a munkában. A jelenlegi szb-titkár Cselényi Ferenc ugyancsak alapító tagja a gazdaságnak. Mellettük további 24-en járnák ma is rendszeresen a gazdaságba, akik már az alapítás óta itt dolgoznak: B. Kiss János, Balogh Károly. Halász András, Kelemen Béla, Kovács József, Páll János, Szabó László, Lakatos László, Vindinger Lajos, Fedor Miklós, S. Pethe Sándor, Polon- kai Zoltán, özv. Szabó Lajosáé, Tóth József, Virágh György, Trembeczki László, Józsa István, Alexa Ferenc, Kiss Sándor, Csukerda Ferenc, Csomós Ferenc, Ráduly Miklós, Vindinger Gyula, Kovács Lajos. Közülük 19- en kaptak különböző vállalati kitüntetéseket, nyolcán miniszteri kitüntetés tulajdonosai, négyen pedig kormánykitüntetésben részesültek. A gazdaság profilja Jól emlékeznek azokra az emberekre is, akik időközben elkerültek a gazdaságból és most más felelős munkakörben dolgoznak a mezőgazdaság területén. Szőke Sándomé, Máté Paula a MEDOSZ országos központjának főelőadója. Volt dolgozói közül többen tsz-vezetők most: Krasnyánszki József, a nyírmihálydi, Szántó Sándor a tiszadadai Vörös Csillag Tsz elnöke, Mester János nyugdíjas tsz-elnök. A szomszédos tiszavasvári Munka Tsz-nek két vezető szakembert is adtak: Sepsi Miklós a főagronómus, Szabó Károly a főkönyvelő. A gazdaságban észrevehető a törekvés: tisztítani a gazdaság profilját és a megmaradó ágazatokban a lehető legjobb eredményt nyújtani, így alakult ki a jelenlegi profil is. A kertészet Lajos tanyán, a növénytermesztés Rázompusztán és Dankópusz- tán található. Az állattenyésztés két üzemegységben részesedik: a szarvasmarha és juhtenyésztés központja Dan- kópusztáií van, míg a növendékmarha és a hízómarha Rázompusztán. Ezek a művelési ágak körülbelül egyenlő' arányban részesednek a gazdaság 40 millió forintos termelési értékébőL A gazdaságon nagy a felelősség. Telepeiken ezer szarvasmarhát és négyezer juhot gondoznak. Ezeknek ellátásához nagy szakértelem és rengeteg takarmány kell. Éppen ezért az állattenyésztéshez kapcsolódva a gazdaság szántó területének több mint hatvan százalékán takarmányt termelnek: pillangós és egynyári szálas takarmánynövényeket, valamint kukoricát. Mindezek miatt jelentős a gazdaság öntözési kultúrája. Ez meghatározója a gazdálkodásnak. A hatvanas évek elején kezdődött, 1963 óta egyik agronómusuk külön az öntözési kérdésekre specializálódott. .Jelenleg csaknem minden öntözési módot alkalmaznak. Csaknem kétezer hold állandó öntözését tudják biztosítani. De ezenkívül alkalomszerűen további 700 hold öntözése is lehetséges. Éne megvannak a megfelelő adottságaik is. A gazdaság területének kétharmadát csatornák határolják: a Keleti és a Nyugati-főcsatorna, valamint a K—I-es csatorna. Saját hálózatuk is van. Rázompusztán és Tiszadádjin esőztető rendszerű öntözést valósítottak meg az előbbin hordozható vezetékekkel, az utóbbin földalatti csővezetékkel. Dankópusztán a felületi öntözéssel kísérleteznek. Az egyik legjobb eredményt 1968-ban érték el a talajvízszint szabályozásé® öntözéssel. Csatornáik két irányban üzemelnek: tavasszal elvezetik a felesleges vizet, nyáron pedig visszaduzzasztják, s ezzel biztosítják a talajvízszint legjobban megfelelő mértékét. Az öntözés további fejlesztésében újabb terveik vannak. A fejlődést alapjában mégis más mutatókkal lehet lemérni. Még 1955-ben — amikor már megerősödés útján járt a gazdaság — az egy ka- tasztrális holdra jutó termelési érték 4571 forint vollt. A múlt esztendőig megkétszereződött 9175 forint volt ugyanez az érték. Ez részben a gépesítésnek köszönhető. 1955-ben kezdett megtörni a Hoff erek uralma: ekkor kapták az első modern, gumikerekes traktorokat. A statisztika sebben az időben számot adott: egy-egy traktoregységre 126 kataszrális hold szántó jutott. Ma ugyanez a a szám 56-ra csökkent A gépesítés 1955-tól fokozatosan, szinte évente egyenletes növekedést mutatva jutott el a jelenlegi átlagig. Most kitűnő lehetőségekkel rendelkeznek. 1963-ban üzembe helyezték a modem gépjavító műhelyt, ahol gépeik karbantartását javítását végzik. 1965-ben adták át a másodikat: Dankópusztán is modern szervízműhely létesült. Ebben a műhelyben minden gépjárművel kapcsolatos munkát el tudnak végezni. Itt látják el a személygépkocsik szervízszolgá-j latát is. Szerelőik jő 'körülmények között dolgoznak. Fedett gépjavító csarnokukban központi fűtéssel biztosítják a megfelelő hőmérsékletet, szociális létesítményeik korszerűek. Tavaly novemberben áj helyre költözött a gazdaság központja. Rázompusztán megépítették új irodaházukat, ahol kényelmes, nyugodt munkakörülményeket biztosítottak a központ dolgozói számára. Ez kettős haszon : a jobb munkakörülmények mellett a vezető beosztású munkatársak eleve a gazdaság egy jelentős területét ellenőrzik. /“» t« »1 I h rr Oyumoicsozo kapcsolatok A gazdasági célokat szolgáló intézkedések mellett jelentős a dolgozók magánerős építkezéseit segítő, lakáskörülményeket javító tevékenység is. A gazdaság jelenleg 28 szolgálati lakással rendelkezik, többségük két helyen van, a rázompusztai és a dan- kópusztai üzemegységben. TaA gazdaság központi épületében korszerű ebédlő szolgálja a dolgozók kényelmét. valy kilenc dolgozójuk épített lakást a kedvezményes gazdasági kölcsönnel. A szociális célokat szolgáló épületek között első helyen kell említeni a korszerű munkásszállást, amelyet Dankópusztán építettek: központi fűtéses helyiségek, társalgó biztosít jó körülményeket 60—70 állami gazdasági dolgozónak. Amikor az emberek élet- és munkakörülményeit vizsgáljuk, feltétlenül meg kell említeni a pártszervezet munkáját. A gazdaság mintegy 80 kommunistája a termelés minden területén jelen van, észrevételeikkel, gondos politikai munkával segítik a gazdaság gyarapodását, a munkakörülmények állandó és következetes javítását. Mellettük szépen fejlődik a gazdaság kis létszámú KISZ- szervezete. Tagjainak összefogása kissé nehéz, mert egy részük bejáró, időszaki munkás és seját községében, falujában jár az ifjúsági rendezvényekre. Az elmúlt évek alatt gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki a gazdaság számos intézménnyel. A megyében egyedülálló a kezdeményezésük: 1969-ben ötödik alkalommal szervezik meg a gazdaságban a KISZ önkéntes ifjúsági építőtáborát Évről évre jobb körülmények között négy turnusban összesen hatszáz középiskolás diák segít a munkacsúcs idején a növény- termesztésben. Munkájuk jelentős segítség a gazdaságnak, s a továbbiakban is számítanak a fiatalokra. Az őszi betakarításban is évek óta igénybe veszik a diákok segítségét. Tíznaponként váltják egymást. Egy- egy őszi szezonban kétezer tiszavasvári, tiszalöki általános- és középiskolás, ipari tanuló segít szeptember-októberben az égető betakarítási munkák elvégzésében. A fiatalok is hozzájárulnak, hogy a már megtermelt értékek sorban rendeltetési helyükre kerüljenek. Ezek a helyek rendkívül különbözőek. A nagy mennyiségek mellett több termék minta- példányai eljutnak a legnagyobb magyar és nemzetközi kiállításokra. Eredményeik jók. 1961-ben, amikor először vettek részt a szocialista országok erfurti kertészeti és virágkiállításán az NDK-ban, nyolc érmet hoztak haza. Öt arany, egy ezüst és két bronz dicsérte a gazdaság zöldség és gyümölcstermesztését. 1964-ben a bécsi kertészeti kiállításon gyümölcseik egy- egy arany, ezüst és broz- éremre voltak érdemesek. Az elmúlt évben Ismét az erfurti kiállításon ismerték el munkájukat: starking és jonatánalmájuk két ezüst, a gol- delicios bronzérmet kapott. A legrangosabb hazái rendezvényen, az országos mezőgazdasági kiállításon és vásáron elsődíjas almájuk, második díjas szilvájuk volt: egy első és két második dijat hoztak haza a juhtenyésztők, búzatermesztésük pedig elismerő oklevelet kapott. Termelési sikerek mellett mégis a továbblépés. Dankó-pusztai üzemegysége a gazdaság szarvasmarha tenyésztő központja. Képen: ifj. Kövesdi Sándorné gondozónő a kisborjakkaL Mindezek állandó gond Számos kapcsolatukkal ezt célozzák. Szeretik kipróbálni az új dolgokat, a korszerű eljárásokat és eddig nem vallottak szégyent vele. Az Állattenyésztési Kutató Intézet egyik bázisgazdasága az övék (hat ilyen van az országban). Külön eredménynek tartják, hogy tehenészetük TB negatív. A kutatóintézet szakembereinek útmutatásával négy-öt éve eredményes kísérleteket folytatnak. Kapcsolatuk van a Debreceni Agrártudományi Főiskolával. Ez elsősorban az öntözéses gazdálkodásban létrehozott bemutatók, tapasztalat- cserék formájában nyilvánul meg. A környékbeli tsz-ek szakembereinek számára évente 4—5 ízben tartanak bemutatókat a különböző termelési eljárásokból. Két szakmunkástanuló iskolával rendszeres az együttműködés. Ti- szabercelről zöldségtermesztők Hajdúdorogról egy szarvasmarhatenyésztő osztály tölti náluk a gyakorló évet. Mindezek pozitívan hatnak vissza a gazdaság munkájára, segítik saját szakembereik képzését és továbbképzését Gazdaságuk jó szakembergárdája már az ötvenes évek elején kialakult, s ezen csak javítani szeretnének. A gazdaság terméseredményei jók. Búzából 25, kukon cából 30 mázsa átlagtermést értek el tavaly. Ezek jobbak a megyei és országos átlagnál, némelyik termésféleségnél elérik a világszínvonalat. Erre joggal lehetnének büszkék. Ám mégsem a dicsekvésé a szó. Komoly gondot okoz, hogy ezeket az átlagokat viszonylag magas költségekkel érték el. Ezeket a költségeket mindenképpen lejjebb kell szorítani. Ezt tekintik most fő feladatuknak. Rengeteg gazdasági szainí- r tással jár ez. A közvetlen költségeken — úgy tűnik — most nem tudnak csökkenteni. A vetőmag, a műtrágya [elhasználása megfelelő (tavaly ; holdanként 'átlagosan 4 mázsa műtrágyát használtak fel). A kifizetett munkabér is a szükséges szinten van. Ezek mellett elsősorban az általános költségekből kell lefaragni, azokat kell csökkenteni. Előtérben a gépesítés Eddig adottságaik miatt erre nem is igen gondolhattak. Nem voltak meg az üzemegységek bekötő útjai, általában hiányos volt a gazdaság úthálózata. A szállítási költségek így rendkívül magasra emelkedtek. A rossz útviszonyok miatt gyors volt a gépek elhasználódása, rengeteget kellett költeni javításokra. 1968-ban elérték, hogy minden üzemegységükhöz jó bekötő utat építtettek, jelentős mértékben javult a gazdaság összekötő úthálózata is. A szállítási költségeket csak növelte, hogy egyik nagy bázisukon, a Dankópusztán nem volt tárolási lehetőség. Gyakran előfordult, hogy Rázompusztán tárolt takarmányt kellett vinni Dankópusztára. Ez esetenként 20—30 kilométer plusz szállítást jelentett, s ennek költségei nem elhanyagolhatók. Éppen ezek miatt végeztek átalakításokat, építettek raktárakat. Ebben az évben ezek a költségek várhatóan már nem jelentkeznek. Tovább csökkentik a nehéz fizikai munkát. 1969-ben teljes gépesítést valósítanak meg a kukoricatermesztésben. A felszabaduló munkaerőt a gyümölcsösökben helyezik el, ott kapnak más feladatokat. A kenyérgabonatermesztést már korábban gépesítették, a gazdaságban felnőtt dolgozók körében a kézi kasza ma már ismeretlen. Ezekkel a gondokkal, ilyen tervekkel lép a Tiszavasvári Állami Gazdaság a harmadik évtizedbe, a jubileum után még jobb eredményekkel szeretnének ünnepelni — a hétkö7T<apnl.-r<w j&. 20 évesek az állami gazdaságok
