Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-30 / 74. szám

sw?r ’ Mmef-wnwrAftenmA« 1989. märcfus 59. Egy hét a világpolitikában A testvérországok életéből § Nyílt T«fy titkos tárgyalások? (Ü A. Közel-Kelet újra a Biztonsági Tanács előtt § Pakisztáni kérdőjelek A HÉTÉN ÉRDEKLŐDÉS kísérte az ENSZ tizennyolc­hatalmi leszerelési bizottsá­gának tanácskozásait, ahöl ä tengerágy békés felhaszná­lásának problémakörében az amerikai delegátus elutasí­totta a szovjet javaslatot, amely meg akarja tiltani, hogy a tengerfenéken bár­miféle katonai berendezést helyezzenek eL Ez a maga­tartás amerikai részről más kérdésekben is megnyilvánul: Washingtonban a spanyol- amerikai tárgyalásokon elvi megállapodás jött létre ártól, hogy meghosszabbítják a spanyolországi amerikai légi­es haditengerészeti támasz­pontokra S2Ó16 szerződést. Ugyancsak 38 űj kormányzat irányvonalát jelzi, hogy vég­legessé vált a döntés a Safe­guard elnevezésű rákétaelhá- r/tó rakétarendszer kiépítésé­ben. Ez 7 fnilliárd dollárjá­ba kerüL az amerikai adófi­zetőknek. Mindez nyilvánva­lóan ellentétes Nixon válasz­tási ígéreteivel. A kormány döntése az amerikai törvény­hozásban rendkívül éles bírá­latok kereszttüzébe került. Csütörtökön Influít ei nigé­riai útjára Wilson angol mi­niszterelnök. Az angol sajtó szerint látogatásának az a fő célja, hogy ellensúlyozna a szovjet hadihajóknak a kö­zelmúltban tett lagoszi láto­gatását. A párizsi négyes tárgyalá­sokon az amerikai delegátus azt javasolta: helyes lenne, ha a nyilt tárgyalásokat ma­gánjellegű érintkezések vál­tanák fel. Ezt megelőzően már mind Nixon elnök* mind pedig Thieu, a saigoni rendszer feje síkraszállt amel­lett. hogy a nyilvános tár­gyalásokat magánjellegüekké változtassák. A DNFF és a VDK delegációja joggal bí­rálta rendkívüli ülésen ezt a kíqfolfitet.^ Ha., .megvalósulna az amerikai indítvány, ez a párizsi eszmecsere felrob­bantását eredményezné; s oda vetné vissza a helyzetet; ahol három hónapja volt, amikor megkezdték a párizsi négyes megbeszéléseket. AZ AMERIKAIAK ÉS A SAIGONI rendszer törekvé­séi láttán joggal vetődik fel a gyárid, hogy Washington­nak azért vari szüksége á tárgyalások titkosságára, hógy ehriek leple alátt újra katonai megoldások etősza- kolására helyezhesse a hang­súlyt. A £>NÉF hadjáratának sikerei láttán Ugyanis a Pen­tagon egyes tábornokai, vala­mint a vietnami háború foly­tatásában, sőt fokozásában érdekfelt monopóliumok rend­kívüli nyomást gyakorolnak Nixonra, hogy folyamodjék látványos ellenrendszabá­lyokhoz a VDK, illetve a DNFF ellen. Az amerikai fő­városban mind többet beszél­nek arról, hogy Nixonnak fel kellene újítani a VDK terü­letének bombázását Az eb­ben a tárgyban megtafftött kaliforniai haditanács azon­ban, amely Bunker saigoni amerikai nagykövet és Good- paster, a Vietnámban harco­ló amerikai csapatok helyet­tes főparancsnoka is részt Vett, eddig még nem hozott döntést. A tanácskozások a hét végén folytatódnak Wa­shingtonban. Egy újabb vietnami eszka­láció, a johnsoni módszerek­hez történő visszatérés azon­ban kivívná maga ellen Ugyanazoknak az erőknek az fellenállását, amelyek oly ha­tásosan fejézték ki tiltakozá­sukat a volt elnök kormány­zása alatt. A szenátusban fnärls heves bírálatokban ré­szesítették Laird hadügymi­nisztert és Rogers külügymi­nisztert, s óva intették min­denfajta elHamárködött dön­téstől, a vietnami háború ügyében, A Közel-Keletről fölytá- tódtak New Yorkban az ENSZ égisze alatt majdhem megrendezendő négyhatalmi tárgyalás előkészületei. Ezek az előkészületek azonban amerikai részről az időhúzás félreismerhetetlen jeleit vi­selik magukon. Márpedig ä helyzet gyors fellépést sürget. Az ILYEN IDŐHÚZÁS CSUPÁN a Tel Aviv-i harci­ás köröknek kedvez, amelyek teljesíthetetlen feltételekhez Szabnak minden közel-keleti rendezést. Ezek álláspontját fejtette ki a héten á Fehér Házban Eban izraeli külügy­miniszter Nixon elnökkel folytatott megbeszélésein. Eban kijelentette, hogy Izra­el elutasítja a nagyhatalmak tervezett fellépését az ügy­ben. Csakis az arab államok­kal való kétoldalú tárgyaláso­kat tartja elfogadhatónak. Ezeken pedig az izraeli kor­mány véleménye szerint az araboknak két választásúk lehet: 1. elfogadják és Szen­tesítik a jelenlegi határokat, azaz lemondanak azokról a területekről, melyeket Izrael hódított el tőlük az 1967 évi júniusi háborúban, vagy 2. belegyeznek abba, hogy Iz­rael javára módosítsák az 1967 előtti határokat.. Esze­rint tehát mindkét esetben a támadót jutalmaznák meg, s a megtámadottakat, az arab államokat sújtanák. Az amerikai időhúzás bá­torítólag hat Tel Aviv-ra. Jel­lemző, hogy Eban sikeresnek minősített washingtoni tár­gyalásai után Tel Aviv azon­nal újabb bombatámadást hajtőit Végre. PAKISZTÁNBAN a hosszú hónapok óta éleződő feszült­ség á héten Ajüb Khan elnök lemondásához vezetett. Ajub, a politikája élleni tüntetések hatására a közelmúltban megpróbált engedményekhez folyamodni. Az ellenzék, amely kihasználta a tömegek elégedetlenségét és az Ország­ban erősödő ultrabaloldali áramlatokat, az engedmé­nyektől felbátorodva már- már a polgárháború szakadé­kénak szélére sodorta az or­szágot. A zűrzavar fokozó­dott s reálissá vált a veszély, hógy Kelet- és Nyugat-Pa- kiSZtán két különböző állafri- má szakad szét. A zűrzavaros eseménysorozatnak csupán a legutóbbi napokban százakra menő halálos áldozatai és se- besültjéi vóltak; Äjub KHan úgy ítélte még, hogy kor­mányzását polgárháború ki­robbanása fiélKüi nem tudja fenntartani a választásig, s ezért lemondott. A hatalmat a hadseregnek adta át és az ország ura Jahja Khan tábófhök lett. A Jäh ja Khán által beve­zetett katonai rezsim drákói intézkedésekkel igyekszik el­fojtani mindenfajta szakadár megmozdulást. Cenzúrát, tün­tetési tilalmat rendelt el, s páráncsőt ädött ki, hogy a lakosság szolgáltassa - be fegy­vereit, Az utcákat katonai őrjáratot ellenőrzik, a hely­zet egyelőre kialakulatlan. A katonai cenzúra miatt csak szórványos hírek érkeznek Pakisztánból, s csakis ölya- nök, amelyek továbbítását á katohal rendszer engedélyezi, így a nyugalomról és a rend helyreállításáról szóló híreket egyelőre fenntartással lehet fogadni. Az sem világos, hogy Jahja Khan mit tesz majd. ha élhárul a polgárháború veszélye, illetve hogy a käto- mai rezsim képes leSz-e intéz­kedéseivel kivezetni az orszá­got a zűrzavarból. Akkoriban New Yorkban, éltem. Átkozottul kellemetlen idegennek lenni egy ilyeíi ha­talmas városban. Aki még nem próbálta, nem is tudja igazáh elképzelni. Miért vágytam annyira a tengeren túlra? Amikor 1956-ban én is fogtam magam és nekivág­tam a nagyvilágnak, Bécsben valóságos szerencsétlenségnek éreztem, hogy csak eddig ju­tottam el. Mit kínlódtam, amíg sikerült kijutnom Ame­rikába! Igaz, a lágerélet nem volt leányálom, szedett-ve- dett emberek is akadtak köz­tünk szép számmal, de azért mégiscsak magyarok közt él­tem. És dolgozhattam a szak­mámban. Szerszámkészítő vá­gyók. 1952-ben kaptam meg a Szakmunkás-levelet Buda­pesten. Két évig dolgoztam mint szerszámkészítő, aztán behívtak katonának. Amikor leszereltem, jött 56. és én ne­kivágtam a nagyvilágnak. Szóval, először Csák Bécsi a jütottam. Négy évig tartott, amíg megkaptam az ameri­kai bevándorlási engedélyt. Valamilyen kimondhatatlan nevű jótékonysági szervezet vitetett ki az Egyesült Álla­mokba. Négy évig protek­cióztam, kilincseltem, könyö­rögtem, érveltem, amíg vég- fe sikerült. Szenvedtem, hogy magyar szót halljak. Ruth, az egyet­len ismerősöm, akivel szót Válthattam, csak angolul tu­dott, Én viszont elég rosszul beszéltem angolul. Albérlet­ben laktam. A szoba rendes volt, de a háziasszony, Mrs. BroWn, szótlah. Egy óragyár­ban dolgoztam, futószalag mellett. Ott nem adódott be­szélgető partner, de alkalom sem. Hosszú teremben ültünk egymás mellett, a sarokban Űvegkalitkában a munkafel­ügyelő, Winston úr. Öondo- San ügyelt rá. hogy egy má­sodpercig se tölthéSsük más­sal az időt, mint amiért fi­zetnek bennünket. De Wins­ton úr fáradozásai csakhéfii feleslegesnek bizonyultak, hi­szen a futószalag sebessége éleve lehetetlenné tétté, hogy a feladatomon kívül fflássa! foglalkozzam. Ez pedig nem Volt valami izgalmas: az elém kerülő ébresztőórákra hátül fel kellett csavarnom a két felhúZókallantyút. A száz­ezredik darab után már na­gyon unja az ember, pedig az első tucatnál sem fütyö- részett örömében, és nem ál­dotta a sorsát, hogy ilyen munkát kínált számára. De hát élni kell, és más munka nem kínálkozott. New Yorkban Sok a ma­gyar, de a hatalmas városban elvesznek az amerikaiak tö­megében, Sehogy se tudtam összeakadni egy honfitárssal, pedig rossz egyedül lenni! So­kat beszélgettem erről Ruth- tal. A lány nemigen értett meg, illetőleg azt hitte, hogy a lánykérést akarom ezzel előkészíteni. Tulajdonképpen 6 nem is bánta volna a dol­got, pedig még csak egy hó­napja ismertük egymást. A lány tetszett, de házasságra nem gondoltam. Mite háza­sodjak? A bérem magamnak elég volt, egy családnak azon­ban kevés lett volna. Ruth pihcérlánykénf dolgozott, és ebben a szakmában gyakran az ágyat se lehet elkerülni. Emiatt Ruthnak csak udva- rolgattam, és nemigen izga- tdtt a dolog. Ha az ember fe­leségéről Van szó, mégiscsak más a helyzet. Alig Vártam hát, hogy ma­gyarokra találjak. Ekkor ke­rült a kezembe az egyik esti lap, amelyben a következő hirdetést olvastam: „Magyarok! Az Egyesült Államokba érkezett vitéz Csánkó András vezérezredes, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének vezérelnö­ke. Az emigrált magyarság vezetője Szombat délután öt Az energia „zöld At“-ja a munkácsi alközpontban A rádió és a lapok nemré­giben világgá röpítették a hírt: az egy évvel ezelőtt üzembe helyezett burstini hő­erőmű eddig egymillárd ki­lowattóra villamos energiát adott. Az Itt termelt áram orösZláhfésze a ftérüzeiközí Béke energiarendszer távve­zetékein keresztül Magyaror­szágra, Csehszlovákiába, Kő- mániába, az NDK-ba és Bul­gáriába áramlott. Az ünne­peiteknek, a burstini erőmű dolgozóinak' mindenki gratu­lált, további sikereket kíván­tak nekik. Az eseményekről velük együtt emlékeztek meg a munkácsi alközpontban is. A burstini. dobrotvori. éS egyéb nyugat-ukrajnai erő. művek árama ugyanis — mi­előtt bekerülne a Béke ener­giarendszerbe — áthalad a munkácsi alközponton, ... Munkácsról széles or­szágút vezet ide. Néhány percnyi utazás és a síkság kellős közepén máris előtün. nek a távvezetékek tartóosz­lopainak égbenyúló aeélkons- trukciói, a hatalmas transz­formátorok és porcelán szi­gete1 ők rn^érei. Az alközpont szíve egy emeletes épület. Itt -található minden villamos erőmű leg­féltettebb szerve: a fő vezér­lőpult. Szigorú rendben lapos Szekrények sorakoznak, raj­tuk műszerek számlapjai, kü_ lönfélé színű fények viílog- hak. Anná Matyiko egyike azok­nak, akik éjjel-happal „bű­vészkednek’’ egy tágas, nap­fényes teremben. Beosztása: az alközpont ügyeletes tech­nikusa. Feladatköréhez tarto­zik, hogy rendszeresen nyil­vántartsa a Béke energia- rendszerbe bekerülő áram. mennyiséget, figyelemmel kí­sérje a különféle mérőket, műszereket, adókat. Az ügye­letes technikus szükség ese­tén kapcsolatba léphet az energiarendszer bármelyik pofitjáVal. Csák egy kapcso­lót kell lenyomnia és a vbhal másik végén máris ott van Lvov vagy Munkács, Dobrot- vör vagy öürstin, Prága, vagy SaiósZöged. Ludas vagy Lérriésáhi... Az alközpont vezetője: Va- SZillj KacsUr. Aligha nevez­hetnénk bőbeszédűnek. — Hát milyen esemé­nyek lehetnek nálunk? Csen. des nép vagyunk mi és az állomás sem zajos. Üzemza­var már régen nem volt, ele­get tésZünk a Szolgálatnak. Valójában mindennapos, harcot takar ez a „nyugodt élet”. A feladat: mimmáiista csökkenteni az emberi ben vatkozást követelő üzemzava­rokat. Áz állomás irányítását az automata távirányítású berendezésekre bízzák. A 87 panell-szekrénybé az automata és telemechanikai berendezések ezreit szerelték és valamennyi fennakadás nélkül működik Egyes' mű­szereket az Elektropult és az Urálappáfat szoVjet űzemék gyártottak. Mások Csefiszld- vákiából érkeztek, a Tesla gyárból. Kifogástalanul be­váltak a Moszkvában, Zapo- rozsjéban és Szverdlovszban készült nagy teljesítményű transzformátorok is. , - Lápbs fémszekrény ablaké, ban az adott munkaritmust tartalmazó grafikon látható. A „televíziós szem” éberen őrködik a grafikon szagga­tott vastag vonalának betar­tásán, Alig jelentkezik elhaj­lás a hálózatban a megadott üzemeltetési rendtől, máris felhangzik a jel. bekapcso­lódnak más mechanizmusok és az előírt munkarend már­is helyreáll... i.. Éjjel-nappal búgnak a távvezetékek. Keletről Nyu­gatra gyors folyamként árad behnük az energia, amely az ukrajnai erőművek turbináin születik. A munkácsi alköz­pont energetikusai biztosít­ják számára a „zöld utat’’; V. Ptrpov (APN) Kozmikus kid Elérkezett a nap, amikor a Szovjet Távól Kelet északi fő­városában, Magadáhban, a televízió stúdiójának bemon- dófla így szólhatott: — JóeS- tét kívánok kedves hallga­tóink. Megkezdjük á Moszk­va— Kozrfiösz-^Magadán köz­vetítésünket. Teljes lendülettel folyt az ..Orbit” elnevezésű, legésza­kibb, földi televíziós állomás szerelése.- Az OHotSzkbtengef- hez közel, a Koliihszki esú- fcsok egyikén helyezték el a hagy teljesítményű* televí­ziós antennát. A hpttonnás anfőnhatüfcöt feljutiátása szi­gorú légköri viszönyok kö­zött történt. Ennek ellenére hem volt szabad időt veszí­teni és a munka, a mostoha körülmények éllenére is, foly- ’ tafódott. Befejezték a vevőberende­zés szívének és ä mikrohul­lámú részlegnek a szerelését, amelyek felfogják a „Mólnyl- ja” mesterséges hold jelzé­seit. A szovjet hatalom fenn­állásának évfordulójára he­lyezték üzembe a kozmikus hidat. Képünkön: az „Orbit” televíziós állomás. \ i-J. ■ . ------------------------■■■:........ar.sr.T­órakor a Rithmus Hallban ta­lálkozik a New York-i ma­gyarokkal. Mindenkit szere­tettel várunk. Költséghozzá­járulás: öt dollár. Ezt kérjük előzetesen befizetni a Tony és' Co. bukméker irodában, 138. utca 14.” Elhatároztam, hogy elme­gyek erre a teára. Nem mint­ha különösebb lelkesedéssel töltött volna el vitéz Csánkó András vezérezredes úr láto­gatása, hiszen azt sem tud­tam, hogy egyáltalán kicsoda. A Magyar Nemzetmentők Bajtársi Köre még kevésbé érdekelt, öt éve volt már, hogy elhagytam Magyaror­szágot, és az Ausztriában töl­tött négy esztendő alatt is legalább féltucat olyan Szer­vezet próbált megnyerni amelynek a nevében mind Ott szerepelt a magyar szó. Egyiküknek sem adtam be a derekam. Engem. Kása' Ber­talant, soha nem érdekéit a politika. Azért hagytam el Magyarországot, hogy nésza- lasszam el, ha már valami érdekesben lehet részem. És kalandban aztán nem volt hiáfly Szóval, nehi érdekelt en­gem sem vitéz Csánkó, sem á hosszú nevű szervezet, amelynek az elnöke volt, de azért elhatároztam, hogy el­megyek a teára. Ha egyszer meghívják rá a New York­ban élő magyarokat, akkor azok bizonyára el is mennek. Én pedig magyarokat keres-, tem. Ha szerencsém lesz a teán, még olyasvalakivel is megismerkedem, akinek ma­gyar felesége van. És esetleg meg is hívhat magához, egy jó magyaros vacsorára, mondjuk, tejfeles bablevesre, csipetkével és kolbásszal. Na­gyon untam az amerikai kosztot. Ettek már virslit édes Szósszal ? A virslit igazán nem azért említettem, mert most jön a bukméker iroda, hiszen ösz- szetalálkozásuk csupán a vé­letlen műve. Az iroda falán színes plakátok vifitottak. Különböző versenyekről ad­tak hírt. Középen egy feszes toíhporű, kitűnő állású 16 képé díszlett. Igazán réjtély, hogyan tudnak ilyen jó lo­vakból olyan rossz virslit csinálni. A helyiséget pult osztotta ketté. A pult belső oldalán négy tisztviselő szorgosko­dott — ilelyik futamra óhajt fogadni, uram? — kérdezte készségesen az egyik, amint odaálltam. Mondtam neki, hogy én nem lóversenyezni, hanem teázni szeretnék, magyarok­kal, Erre se szó. se beszéd, a távolabb ülő idősebb tisztvi selőre mordult, aki odajön hozzám, és megkérdezte: — Mit óhajt, uram? Ennek is megmopd'jan, hogy teázni szeretnék il­lető rögtön magyarra fordí­totta a szót: — Vitéz alsóhánási Nánássy Tódor vezérkari ezredes va­gyok — és a kezét nyújtotta. — Szervusz, kedves öcsém! Lekezeltünk. — Ha szabadna megkér* deznem még egyszer: kihez van szerencsém? — szóltam ismét. — Vitéz alsónánási Ná­nássy Tódor vezérkar; ezre­des, a Magyar Nemzetmen­tők Bajtársi Körének ameri­kai főigazgatója vagyok. Kissé meglepődtem, hiszen én a bukméker iroda tisztvi­selőjének néztem az illetőt, nem pedig főigazgatónak- De hát, gondoltam, szégyell! előttem, hogy olyan kis em­ber, és felvág egy kicsit. Is­tenem, emberek vagyunk. — Nánássy úr, szeretnék elmenni arra a teára. . . -— közöltem kívánságomat. — Fiam, nem tudom,1 ki vagy — mondta az öregúr —, de szeretettel látunk soraink­ban. És kérlek, szólíts méltó- ságos úrnak. Nálunk még éji a régi magyar katonaeszmény. Mi még ném feledkeztünk meg a hagyományok ápolásé, ról. Ez a biztosítéka annak, hogy hazatérve azonnal átve- hessük majd az ügyek irányí­tását — Értem, méltóságos úr­önnél kaphatok jegyet? Az öreg bólintott, de még most sem vette el kezemből az ötdollárost, Arról érdeklő­dött, hogy milyen katonai rendfokozatom van. (Folytatjuk) Pintér István I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom