Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

I '»Mal KELET MAGYARORSZÁG lf)#Ä mlreTtt* HÍ.' ■ Az Fin oki Tanács elnöke kedden a megye vezetőinek társaságában a Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikumba látogatott. Az iskola vezetői, oktatói bemutatták a tanügyi épü­leteket és az új kollégiumot, ahol Losonczi Pál fiatalokkal beszélgetett tanulmányi mun­kájukról. Elek Emll felvétele Mezőgazdasági szakember-jelöltek között Először látogatott vezető államférfi a Nyíregyházi Fel­sőfokú Mezőgazdasági Tech­nikumba kedden este. És vendégük a mezőgazdaság ki­tűnő ismerője: Losonczi Pál elv társ. A hivatalos üdvözlés után mindjárt kötetlen beszélge­téssé alakult át a találkozó. A megye vezetői Is nagy fi­gyelemmel hallgatták: mi­lyen aprólékosan és részlete­sen érdeklődik az Elnöki Ta­nács elnöke a mezőgazdasági szakoktatás kérdései (ránt. Először is a végzett szak­emberek iránt érdeklődött Losonczi elvtárs. Hol, milyen munkakörben dolgoznak a végzett hallgatók, a középfo­kú technikumot végzettek közül dolgoznak-e többen fi­zikai munkán, mennyire ma­radnak meg eredeti munka­helyükön a fiatal szakembe­rek? Ezek a kérdések érdekelték leginkább az Elnöki Tanács elnökét. Később a látogatás során a mostani diákok ta­nulási- és lakáskörülményeit nézte meg. Néhány szobába is betekintett. Az elsőéves gépészeknél Burinszki Fe­renc győröcskei, Jászovics Ferenc nyírteleki és Filetóth Tamás rakamazj fiatalembe­rekkel beszélgetett. A kollégiumról, a tantár­gyakról. a tanulás nehézsé­geiről, az első hónapok gondjairól sok az elmondani- való, A fiatalemberek az első pillanatok megilletődöttsége után mindjárt számot adta« tanulmányi eredményükről, tervei krőL A látogatás során elisme­réssel nyilatkozott Losonczi elvtárs a szépen felszerelt és tisztaságtól ragyogó tanmű­helyről, ahol az esztergagé­pek, köszörűk, motorok kö­zött már egy kiszerelt x-epü- lőgép-motor is állt, jeleként az újszerű mezőgazdasági pi­lótaképzés szabolcsi lehetősé­geinek. A kötetlen beszélgetések közepette beszámoltak gond­jaikról az intézet vezetői is. Az oktatás lehetőségei ma már kitűnőek a nyíregyházi intézménynél. Az ezerholdas tangazdaság, a tanulmányi és kollégiumi épület mindenben megfelel a korszerű oktatás körülményeinek. A gond az oktatók fizetőénél jelentke­zik. Keresik a fejlesztés lehe­tőségeit. mindent megtesznek, hogy a legjobb szakembere­ket hívják meg a tanszékek re. De az .oktatói fizetések­nél a szövetkezetek, gazdasá­gok többet fizetnek. Losonczi elvtárs elmondta, ismerik ezt a problémát és az illetékesek foglalkoznak is vele. Az intézetben tett rövid sé­ta közben egy korábbi nyír­egyházi látogatására is hi­vatkozott,. A kollégiumból nagyszerű kilátás nyílik a városra, az Északi Alközpont toronyházaira. Ezek, s a mű­helyben szerelt repülőgép­motor jelzik: a megyeszék­hely, Szabolcs-Szatmár évről évre gazdagabb, fejlődik. Losonczi Pál látogatásai (Folytatás az 1. oldalról) olyan régen még utópiszti­kusnak tűnt Ma már a jobb termelőszövetkezetek ilyen termésátlaggal nem is elége­dettek. Ez az egyetlen példa is nagyon sokat mond a m! szövetkezeteink fejlődésé­ről Elmondta, hogy örömmel ha' gáttá, amikor Horváth Já­nos a dekákról beszélt. A legtöbb szövetkezet élén ma már ilyen elnökök vannak, akiknek egyetlen deka ab­rak is számít. A húszéves szövetkezeti mozgalomban nemcsak a szövetkezetek let­tek nagykorúvá, de többsé­gükben kialakult a jó vezető­gárda is. Végezetül elmondta Loson­czi elvtárs, hogy az itt eltöl­tött két nap nagyon kellemes volt számára, különösen a gumigyárban töltött látogatá­sa erősítette tovább abban a hitében, hogy gyorsabb ütem. ben is lehet iparosítani vidé­ken. Ez nemcsak foglalkozta­tottságot jelent, hanem mű­szaki, kulturális felemelke­déssel is jár. Búcsúzóul el­mondta, hogy az ilyen me­gyék sorsát, mint Szabolcs, nem lehet a többi megyével egysorban kezelni. Ezek a megyék minden lehető támo­gatást megérdemelnek és mag is kell nekik adni. hogy gyor­sabban felzárkózhassanak. Losonczi elvtársat a megye vezetői Hajdú határáig kísér­ték, ahol búcsút vettek a magas vendégtől. Véget ért a moszkvai kötni ütem-ülésszak Szerdán véget ért a moszk­vai tudományos ülésszak, amelyet a Komintern megala­kításának évfordulója al­kalmából re-ndeztek. A szer dai ülésen az eddig közélte­ken kívül felszólalt még De La Pena. az Argentin Kom munlsta Párt Központi Bi zottságának titkára, Khaled Bsf'das a Szíriái Kommunis­ta " rí Központi Bizottsági­nak főtitkára, Emilio Sereni, az Olasz Kommunista Párt ve­zetőségi tagja és Raymond Guyot, a Francia Kommunis ta Párt Politikai Bizottságá­nak tagja és James Jackson, az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja Országos Végre Kajtó Bizottságának tagja. Az ülésszak résztvevői hangsúlyozták, hogy a kom munista és munkáspártok jú­nius 5-én megnyíló nemzet- köz' tanácskozása fontos sza­kasz lesz a nemzetközi kom­hiunista mozgalom egységé­nek megszilárdításában. A felszólalások felhívást tartal­maztak arra, hogy fokozzák a harcot azok ellen, akik el­tértek a marxizmus—leniniz- mu6 és a proletár nemzetközi­ség elveitől Megbélyegezték Mao Ce-tung klikkjének az imperializmus számára ked­vező aknamunkáját, a szov­jet—kínai határon elkövetett provokációit. Külpolitikai széljegyzet: Pakisztán válaszúton A hosszú hónapok óta tar­tó pakisztáni válság forduló­ponthoz érkezett: Ajub Khan tízévi elnöki uralom után le­mondott, a hatalmat a hadse­regnek, pontosabban Jahja Khan főparancsnoknak adta át, s felhívta az ország népet a hadsereg támogatására. Éppen a múlt héten volt 13 esztendeje, hogy Pakisztán — ez a különös, két részből álló ország, amelynek keleti ré­szét a nyugatitól majdnem kétezer kilométer távolság választja el — függetlenné vált Ez a földrajzi helyzet már egymagában is megne­hezíti a kormányzást, elegen­dő, hogy feszültséget, ellenté­teket, sőt szeparatista törek­véseket szüljön. Különösen így alakult ez a nagyon sze­gény, nagyon elmaradt Pa­kisztánban. Bár az elmúlt évtizedben — éppen Ajub'Khan elnöksé­ge óta — az ország gazdasági fejlődésének ütemé évenként elérte a tekintélyes hat szá­zalékot, az egy főre jutó át­lagjövedelem azonban még ma is havi 40 rúpia, azaz 200 forint körül van. A több mint 100 milliós ország lakosságá­nak nagyobb része még ma is analfabéta. Súlyosbit ja a hely­zetet, hogy ez a szegénység a kulturális elmaradottság rendkívül egyenlőtlenül osz­lik meg az ország egymástól távol fekvő két része között. Kelet-Pakisztán területe jó­val kisebb, mint Nyugat-Pa- kisztáné, mégis több ember lakja, a népnyomor itt felül­múlja az európai ember kép­zeletét, és minden öt kelet­pakisztáni lakos közül csalt egy tud írni-olvasni. A mér­hetetlen szegénység, a folyton robbanással fenyegető szo­ciális elégedetlenség itt min­dig is jó talaja volt az anar­chista nézeteknek, alkalmas arra, hogy egy-egy politikai csoportosulás az elkeseredett, félrevezetett tömegeket olyan célokért is harcba vi- hesse, amelyek ellenkeznek a nép érdekeivel. A szociális elégedettlenséget — amely természetszerűen a hatalmon lévő Ajub Khan kormánya el­len irányult elsősorban. és véres zavargások sorozatához, megdöbbentő kegyetlenségek­hez is vezetett — az ellenzék különösen kihasználta, egy- egy csoport az utóbbi időben Kelet-Pakisztán elszakadását is követelte. Pakisztán válsága azonban sokkal bonyolultabb annál, semmint pusztán belpolitikai indítékokkal meg lehetne ma­gyarázni. Különösen ha azt is tudjuk, hogy Ajub Khan politikájának — a tízegy­néhány ellenzéki párton és csoportosuláson kívül — az ország határain túl is sok az ellenzője. Ajub Khan tíz­éves elnöksége alatt erősen meglazította országa kapcso­latait a két agresszív ka­tonai tömbbel, a CENTO-val és SEATO-val. Ez érthetően nem tetszik Amerikának. Fel_ mondta az Egyesült Államok pakisztáni Peshawar i támasz­pontját — ahonnan a többi között az az emlékezetes U— 2-es kémrepülőgép is felszállt, amit a Szovjetunió fölött is lelőttek —, ez szintén nem tetszett Washingtonnak. Je. lentősen megjavította kapcso. latait a Szovjetunióval — ez már nemcsak Amerikának, hanem Kínának sincs Ínyére. Azzal pedig, hogy a Szovjet­unió kezdeményezésére Tas- kentben megegyezést kötött Indiával, különösen magára haragította Peking vezetőit. Nemrég Ajub Khan úgy ki. sérelte meg a tanulságosan is felizgatott hangulat lecsilla­pítását és azzal próbálta hely. reállítani az ország normális rendjét, hogy bejelentette: visszalép és nem jelölteti ma­gát a rövidesen sorrakerüió választáson. Ekkor derült ki, hogy az ellenzék így sem ké­pes a helyzet konszolidálásá­ra Nem túlzás a megállapí­tás: különböző ellenzéki pár­tok, csoportok és vezérek egyedül abban voltak egysé­gesek, hogy Ajub Khan ellen léptek fel, ezenkívül azonban úgyszólván egyetlen bel-, vagy külpolitikai kérdésben sem. Az egyik a földbirtokosok a másik a külön hatalmat ké­pező mohamedán egyházi ve­zetők befolyása alatt áll, egyesek az ország egységét akarják, mások Kelet-Pakisz- fán szeparatista törekvéseit tá­mogatják, a külpolitikát ille­tően pedig egyik csoport az Egyesült Államokra, a másik Kínára kíván orientálódni. Minden bizonnyal sok iga» ság van abban a vélemény­ben, amely szerint Ajub Khan lemondásakor a hatalmat ép­pen ezért adta a hadsereg, nem pedig valamelyik ellen, zéki politikai csoportosulás kezébe, mert a kialakult kö­rülmények között egyedül eb­ben látta Pakisrtán egysége megőrzésének biztosítékát. A legközelebbi napok fej­leményei bizonyára választ adnak majd a pillanatnyilag még sok nyitott kérdésre, min­denekelőtt arra: sikerul-e es­zel a fordulattal nyugalmat teremteni a hosszú hóna­pok óta véresen nyugtalan Pakisztánban. m ALGÍR Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke szerdán hivatalos látogatásra Algírba érkezett A látogatásra Bu- mediennek, az Algériai For­radalmi Tanács és a minisz­tertanács elnökének meghí­vása alapján került sör. A szovjet államfőt a repülőté­ren Bumedien és más algé­riai hivatalos személyiségek fogadták. SAIGON A DNFF harcoló alakula­tai — kora tavaszi általános offenzívájuk 33. napján — 25 amerikai és dél-vietnami katonai objektumot lőttek ra­kétákkal és gránátokkal. Mint az AFP hírügynökség jelenti, az ország északi ré­szében az utóbbi 24 órában a katonái kezdeményezést felváltva az amerikai és a partizénalakulatok ragadták kezükbe. A eaigoni amerikai hadvezetóség Khe Sanh öve­zetében folytatja a „strata giai ellenoffenzíva” keretében elindított Maine-szirtfok fedő­nevet viselő hadműveletet — a francia hírszolgálati iroda szerint kevés sikerrel PHENJAN A phenjanj rádió jelentése szerint szerdán amerikai csa­pategységek behatoltak a de- milltarizált övezetbe és pro­vokatív támadást intéztek 3 koreai néphadsereg álláshe­lyei ellen. A néphadsereg egységei viszonozták a tü­zet és megsemmisítették a betolakodók többségéi NEW YORK Csatorday Károly nagykö­vei a Magyar Népköztársa­ság állandó képviselője az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében, március 25-én á Ma­gyar Népköztársaság névében aláírta a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzet­közi egyezség okmányát, a polgári és politikái jogok nemzetközi egyezmény okmá­nyát, valamint a háborús bün­tettek és a* emberiség ellenj büntettek elévülheted-ínségé­ről szóló nemzetközi egyez- ményt. Or. Korom Mihály beszéde a náci háborús bűnösök üldözésével foglalkozó moszkvai nemzetközi konferencián Moszkva (MTI): A náci háborús bűnösök ül­dözésével foglalkozó moszkvai nemzetközi konferencián szerdán beszédet mondott dr. Korom Mihály igazságügymi­niszter, az értekezlet munká­jában résztvevő magyar kül­döttség vezetője. Állást fog­lalt azok ellen a tervek el­len, amelyek az elévülés ürü­gyén be akarják szüntetni a háborús bűnösök üldözését. Aláhúzta: a Magyar Nép. köztársaság kormánya igen nagy jelentőséget tulajdonít az ENSZ-közgyúlés által 1968. november 26-án elfogadott egyezménynek, amelynek lét­rejöttében hazánk is tevékeny szerepet játszott Korom Mihály rámutatott: gyakorlati szempontból is szükség 1 van erre az egyez­ményre, hiszen a második vi­lágháború után több mint két évtizeddel a háborús büncse. lekményeket elkövetők jelen­tős része a büntető Igazság­szolgáltatás alól még mindig kivonta magát. Utalt arra, hogy hazánk még 1947-ben mintegy 470 háborús bűnös kiadatását kérte — szabály- szerű elfogató parancs kísé­retében -*■ az amerikai katonai főparancsnokságtól. Egyetlen személyt sem adtak ki. A magyar szervek ma is sok olyan személyről tudnak, akik háborús bűntettet követ­tek el, részben Magyarország területén és külállamokban tartózkodnak. Emlékeztetett rá. a Magyar Népköztársaság mindent meg tett, hogy a háborús és nép­ellenes bűncselekményt el­követők felelősségre vonása minél teljesebb legyen. Ma­gyarországon 1968 végéig 20 ezer 941 személyt ítéltek el jogerősen háborús vagy nép­ellenes bűntett miatt és az elítéltek közül 380 személlyel szemben alkalmaztak halál- büntetést 18 331 személlyel szemben szabadságvesztés, büntetést szabtak ki, míg 2026 bűncselekmény-elköve­tővel szemben alkalmaztak a bíróságok kényszermunkát. A Magyar Népköztársaság ma is alapvető kötelességének tartja, hogy az ilyen bűnö­zőkkel szemben minden esz­közzel fellépjen. Ezt támaszt­ja alá az a tény, hogy az utóbbi három évben is sor került néhány esetben hábo­rús bűncselekmények felde­rítésére és az ezen ügyek­ben felelősségre vont 31 sze­mély közül a bíróságok három elkövetőt halálra, 11 személyt 12 éven felüli szabadságvesz­tésre ítéltek és a többi bűnö­ző is, cselekményével arány­ban álló büntetésben része­sült. A továbbiakban aláhúz­ta: a Magyar Népköztársaság ugyanakkor igyekszik más országoknak minden segítsé­get megadni — többek között a Német Szövetségi Köztársa­ságnak is — az ott náci hábo­rús bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntető el­járások eredményes lefolyta­tásához. így például egyebek mellett az évek óta Majna- Frankfurtban tárgyalt úgyne- vezett Krumey—Hunsche-per- hez. Mind e segítőszándé. kunk azonban eredménytelen volt, mert a Német Szövetsé­gi Köztársaság bírósága mint más hasonló perben ->- a kétségbevonhatatlan bit zonyítékok ellenére, mindez- ideig nem hozott ítéletet. Ezután dr. Korom Mihály kiemelte: minden tárgyilago­san gondolkodó embernek -t- pártállástól, világnézettől függetlenül — azon kell mun. kálkodnia. hogy mintegy ne­gyed századdal a második vi­lágháború befejezése után az emberek millióinak haláláért, a roppant anyagi javak pusz tulásáért felelősek végre el­nyerjék méltó büntetésüket Ez is — hangsúlyozta — gátja lehet az újjáéledő fasizmus továbbterjedésének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom